Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1963-07-16 / 165. szám

1963. július 16. 4 Kedd © Szocialista munkavemenf helyzete megyénkben A szocialista munkaverseny nagy jelentősége abban van, hogy segít érthetővé tenni a gaz­daságpolitikai összefüggéseket, erősíti a dolgozókban a népgazda­sági szemléletet, olyan tartaléko­kat tár fel, amelyek elősegítik a dolgozó nép életének gazdagabb, egészségesebb fejlődését. A Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány és a SZOT el­nöksége abból az elvből kiindul­va, hogy a munkaverseny a szo­cializmus építésének kommunista módszere, figyelembe véve a mun­kaverseny eddigi tapasztalatait — határozataiban, irányelveiben meghatározta a munkaverseny fejlesztésével kapcsolatos tenniva­lókat. A határozatok, irányelvek meg­jelenése Utáni időben a szocialis­ta munkaverseny megyénkben az elmúlt évekhez viszonyítva, tar­talmában, formáiban, módszerei­ben sokat fejlődött. A termelési feladatok megvalósítása mellett, egyre inkább a tudatformálás ha­tékony eszközévé is kezd válni, kJőtt a dolgozók aktivitása a műszaki fejlesztésben az új, korszerűbb technológiai eljárások bevezetésében. Helyesen, egyre inkább előtérbe kerül a tervek komplex teljesítése. A szocialista munkaverseny fejlődését igazol­ják a VIII. pártkongresszus célki­tűzéseinek megvalósítása érdeké­ben tett vállalások és azok telje­sítései. A munkaverseny fejlődését elő­segítette a pártszervezetek he­lyes irányítása, a gazdasági—mű­szaki vezetők többségének jó hoz­■■■■■■■■■■■■■■■■■■a Verebek Azokról a kis szürke mada- ■ rákról van szó, amelyek télen- * ■ nyáron itt tanyáznak nálunk. ! Jóban, rosszban nem tágítanak \ tőlünk. Környezetünkben ta- : nyúznak, de aratás idején csa- ■ patostól keresik fel a földeket. ! Magokkal, bogarakkal, ételma- • radékokkal táplálkoznak. Egyik ! legkedvencebb csemegéjük a i búza, amit a termés mennyisé- 3 gére való tekintet nélkül fo- 3 gyasztanak. Semmiféle spórolá- \ si hajlammal nem rendelkez* ; nek. Nem is gyűjtenek, talán ■ tudják, hogy azt úgy is megeszi : az ember helyettük. Sokkal job- ! ban vonzódnak oda, ahol pazar- i lást észlelnek. így például az orosházi vasútállomás szép gesztenyefáira is, ahonnan csak éppen a földre kell ereszkedni­ük, s akár marék számra kap­kodhatják fel a búzaszemeket, melyek a vagonokból szóródnak ki. Ezeket eredetileg biztosan a malomnak szánták, de valami miatt az első és második vá­gány mellé kerültek. Ki tudja miért? A vasút hibája vagy a feladóé? — Nem ez a lényeg, hanem a kár, amit meg kelle­ne' előzni. Hiszen az idei ter­méskilátások úgysem valami rózsásak. Legalább ami megter­mett, óvjuk meg, mégha emiatt a verebek a gesztenyefáról el is hurcolkodnak. Nekik úgy sem sok hasznát veszik a fák alatt várakozó emberek. zááliása, a szakszervezeti bizott­ságok szervező-, mozgósító munká_ ja. Ennek eredményeként jellem­ző területünkön, hogy a dolgozók vállalásaikat az éves tervek telje­sítésére teszik meg. Ezen belül egy-egy kiemelkedő esemény tisz­teletére, mint például április 4., november 7. A munkaverseny új formákkal, új vonásokkal egészült ki. A dol­gozók számos kezdeményezése kö­zül a legfontosabb, a Szocialista brigád cím elnyeréséért, a dolgo­zók önkéntes kezdeményezés alapján kibontakozott mozgalom. kútiben különbözik a szocialista 1 brigád-mozgalom a szocialis­ta munkaverseny eddig ismert egyéb formáitól'! A szocialista brigádmozgalom­ban a meglévő hiányosságok mel­lett a szocialista munkabrigád ta­pasztalatai, kötelezettség-vállalá­sai, eredményei azt igazolják, hogy míg a szocialista munkaver­seny egyéb formáinál a dolgozók kizárólag gazdasági célkitűzések megvalósításáért versenyeznek, a szocialista címért küzdő brigádok tagjai magasabb, sokoldalúbb cé­lokat tűznek maguk elé. A Szoci­alista brigád címért folyó verseny új vonása és egyben legfontosabb sajátossága éppen az, hogy a ter­melés emeléséért, a korszerű tu­domány és technika alapján fo­lyó harc szorosan összefonódik az új típusú és öntudatos szocialista ember kialakításával. A szocialista brigádmozgalom kifejezi a szocializmus ügye iránti áldozatkészséget. Megnyilvánul benne a felelősségvállalás a mun­káshatalom gazdasági és politikai megerősödéséért. Kifejezi a szoci­alista együttélés szabályainak be­tartására irányuló céltudatos tö­rekvést, az egymás segítésére, megbecsülésére való hajlandósá­got, a példamutatást a munkában, a családi életben és a közéletben, egállapítható, hogy ezen el­11 vek megvalósítására való törekvés mind erőteljesebben megtalálható a Szocialista brigád címért versenyző brigádok válla­lásaiban. A fejlődés különösen a forradalmi munkás-paraszt kor­mány és a SZOT együttes határo­zata utáni, valamint az irányelvek megjelenését követő időben ta­pasztalható. A határozat tisztázza az üzemi szervek, vezetők, fel­adatait a verseny szervezésében és irányításában. Mind több gaz­dasági és mozgalmi vezető felis­meri a szocialista munkaverseny­ben rejlő erőforrásokat, s többsé­gük segíti, felkarolja a Szocialis­ta brigádmozgalmat. A szocialista brigádmozgalom értékelésénél azonban az is meg­állapítható, hogy e mozgalom fej­lődése nem mindenütt mentes a bürokratizmustól. Fejlődését aka­dályozzák olyan jelenségek, hogy egyes helyeken egyoldalúak a kö­telezettség-vállalások. így például csak a termelésre vonatkoznak, s a művelődésről, szakmai tovább­képzésről megfeledkeznek. Ez ab­ból adódik, hogy a brigádok vál­lalásaik megtételéhez nem kapnak megfelelő segítséget így aztán nem minden esetben irányulnak a vállalások az adott üzem előtt álló legfontosabb feladatok megvalósí­tására. Sőt, ott is a tervek túltel­jesítésére tesznek vállalást, ahol helyesebb lenne az önköltség csökkentésére, anyagtakarékosság­ra tenni. Másrészt pedig az álta­lános és szakmai továbbképzésben mechanikusan mindenkitől azo­nos iskola elvégzését követelik, fi­gyelmen kívül hagyják a brigád összetételét Az ilyen vállalások nem ösztön­zik a vezetőket a vállalások meg­valósításának segítésére, s ez ki­hat a versenynyilvánosság sokol­dalú, eleven, friss biztosításának elhanyagolására is. Legfontosabb tennivaló tehát, hogy a vezetők a dolgozókat min­denütt fokozottabban és céltuda­tosabban vonják be a feladatok megoldásába. Ehhez a termelési tanácskozásokat gondosan készít­sék elő, és rendszeresen hívják is össze. A termelési tanácskozá­sokon a gazdasági vezetők hatá­rozzák meg az üzem tervének tel­jesítésével kapcsolatos feladato­kat és biztosítsák a dolgozók által vállalt kötelezettségek teljesítésé­nek műszaki és szervezeti feltéte­leit. A szakszervezetek, üzemi bi­M zottságok és aktivisták sze­rezzenek érvényt a kormány és SZOT idevonatkozó rendeletéinek. Fontos feladatuknak tekintsék a SZOT XX. kongresszusának alap­ján közrebocsátott szocialista- munka, műhely, üzem vállalat, gazdaság irányelvei alapján a Szocialista címért indult mozga­lom fejlesztését. Hankó Pál az SZMT közgazd. biz. vez. A cifyímyok A város peremén, a kicsi házi­kók melletti cigányok láttán be­tör a képzeletünkbe a fosztogatás, a besurranás rémképe. Sokan el­képzelhetetlennek tartják, hogy lakótársuk,- avagy munkatársuk cigány legyen. Nem elszigetelt jelenség az sem, ami a napokban történt. Az egyik vállalat dolgo­zói azt kérték, hogy a cigányokat külön munkahelyre osszák be, „mert — mint mondották — kü­lönben nem vagyunk hajlandók a vállalatnál dolgozni”. Az „igényes munkások” kérését teljesítették és a cigányokból külön brigádot szerveztek. Az iskolában nem egy helyen előfordul, hogy a kicsi, sötétbőrű gyerekeket külön pád­ba ültetik. Ezzel a gyerekekben az alá- és fölérendeltség megalá­zó érzését ültetik el. Előítélet E jelenségek felsorolásánál is rádöbbenünk, hogy a magukat civilizáltnak tartó emberekben is mennyi téveszme vert gyökeret. A tévedésekkel, a felületes ítéle­tekkel a Magyar Népköztársaság alkotmányának érvényesülését is akadályozzák mindazok, akik bármilyen módon megkülönbözte­téseket tesznek. Ennek ellenére a cigányoknak mintegy 30 százalé­ka — az előítéletekkel is hada­kozva — máris beleilleszkedett a rendes életbe. Az üzemekben, építkezéseken, állami gazdaságok­ban és néhol a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben is na­gyon hasznosan dolgoznak. Élen­járó teljesítményeket is túlszár­nyalnak. Egyáltalán nem ritka, hogy a cigánygyerekek kiváló ta­nulmányi eredményt érnek el. 30 + 30 + 40 */# A cigány lakosság másik har­minc százaléka is közel van ah­hoz, hogy fegyelmezett, rendszeres munkával, kulturált életet te­remtsen maga és családja részére. Ezek nagy részét elsősorban a velük szembeni hátrányos meg­különböztetés akadályozza abban, hogy állandó, rendszeres munkát vállaljanak Esetenként meggátol­ják abban, hogy elhagyják a vá­rosszéli putrikat, emberhez mél­tó lakáshoz jussanak. Előfordult, hogy belterületen ókkal-móddal akadályozták házhelyvásárlásban a cigányokat. A múlt öröksége A városi és falusi lakosságban tapasztalható fenntartást táplálja a cigány lakosságnak mintegy 40 százaléka. Az országban 80 ezer vándorló, kóborló cigány élősdi- en, munka nélkül él. Ezek köré­ben rendkívül magás az analfa­bétizmus, s kulturális igénye hihe­tetlenül alacsony, s akiknek egy része tolvajlásból, betörésből él, aminek végső oka az előző tár­sadalmak szerteágazó ellentmon­dásai és osztályellentétei. A múlt káros öröksége még a mi ko­runkban is érezteti hatását, hi­szen a statisztika is arról tanús­kodik, hogy a cigányok a szá­mukhoz mérten alig követnek el több törvénysértést, mint a társa­dalom egyéb rétegei. És amennyi­ben az átlagot túlhaladják is, an­nak nem utolsósorban az is az oka, hogy a társadalmi életből ki­zárt cigányok egyike-másika elve­szítheti a tisztesség és a becsület iránti érzékét. Ezért szükséges a megoldás keresése. A legtöbbet a társadalmi szervek tehetnek a ki­alakult előítéletek megszüntetésé­ért. Nevezetesen a szakszerveze­tek, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség, a Természettudományi Is­meretterjesztő Társulat és így to­vább. Nagyon sokat tehetnek azért, hogy az elkülönülés fokoza­tosan megszűnjék. Nem szavak — cselekedetek Biztos, hogy mint minden tár­sadalmi jelentőségű feladat meg­oldásában, a cigányok káros meg­különböztetésének megszűntetésé­ben is nem a szavak, hanem a cselekedetek a fontosak. Az isko­lákban, a műhelyékben, a társa­dalmi szervekben mindazt meg kell adni a cigányoknak, amit minden más magyar állampolgár is megkap. A pedagógusok, a ne­velők a fáradságot ne kíméljék azért, hogy a szülőkben élő előíté­letet legyőzzék és segítsék a ci­gánygyerekeket a jó tanulmányi eredmény elérésében. Igen sokat tehetnek a műhelyek, állami gaz­daságok, termelőszövetkezetek ve­zetői. Adjanak nékik lehetőséget a termelőmunkára, osszák be őket munkacsapatokba, munka- brigádokba és ezzel járuljanak hozzá az évszázados megkülön­böztetés megszüntetéséhez. Az előítéletek leküzdésében, a kulturáltabb élet meghonosításá­ban maguk a cigányok is sokat te­hetnék. Fegyelmezett életükkel, példás munkával, a , társadalmi együttélés szabályainak betartásá­val bizonyíthatják legjobban, hogy hajlandók mindazt megtenni, amit minden más becsületes állampol­gár is megtesz. Lányai Sándor Negyvenezer óra alatt csaknem négyszázezer kilométert utaztak a Gyulai AKÖV teherszállítói A teherszállítások, a kemény télben és hosszú tavaszon erősen próbára tették az embereket és járműveket egyaránt. Az ebben az időszakban keletkező tervle­maradást azonban az első fél év végére pótolták. Tervüket 100 százalékra teljesítették. Hat hó­nap alatt 27 tehergépkocsival és két lovasfogattal közel 34 és fél ezer tonna árut szállítottak, tíz­ezer tonnával többet, mint tavaly. Jelentősen növelték a fuvar­órák számát is. összesen 40 ezer órát voltak úton a járművek és csaknem négyszázezer kilométer utat tettek meg. Ez összeragasztva tízszer körülémé a Földet az Egyenlítő tájékán. Jóformán az egész országot bejárták, sokfelé zöldárut juttattak el a gyulai tsz-ekből a nagyvárosok piacaira. A dolgozók munkája különösen azóta fejlődött sokat, amióta meg­szervezték a gépkocsivezetők és fogatosok között a Szocialista bri­gád címért indított versenyt. Most már hat brigád küzd a szocialista címért. Vállalásaik főként a jár­művek állási idejének csökkenté­sét, valamint a szállítás teljesít­ményének fokozását segítik. Svédország északi részén fürdőruhában síelnek Észak-Svédországban, a norvég határ közelében a Lapp Hegység déli lejtőit nyári vadvirágok bo­rítják, míg az északi lejtőkön sok helyütt félméteres hórétegen síelnek a fürdőruhába öltözött j turisták. Ez a vidék a Sarkikörtől I 150 mérföldre fekszik északra és igen nagy számban keresik fel a síelők akik legfeljebb arról pa­naszkodnak, hogy „nem túl kelle­mes dolog egy szál fürdőruhában a hóba pottyanni”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom