Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1963-07-03 / 154. szám

ME GYEI P Á RT B IZ 0 TTSÁ G ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP J 1963. JÜLIUS 3., SZERDA Ara 50 fillér XVin. ÉVFOLYAM. 154. SZÁM Világ proletárjai egyesüljetek f NÉPÚJSÁG Az apparátus | Szakköri évzáró | Cikkünk nyomán | A megyei I. osztályú labdarúgó-bajnokság végeredménye | Záporeső, zivatar Aratás A népek a német kérdés megoldását várják Nagygyűlés Berlinben Rnczési Pál, az MTI tudósítója jelenti: Zsúfolásig: megtelt kedden délután a berlini hatalmas Werner Seelenbinder Halle: a Német Demokratikus Köztársaság fővárosá­nak népe igen nagy számban jött le ide, hogy meghallgassa a nagy­gyűlés szónokainak, N. Sz. Hruscsovnak és Walter Ulbrichtnak be­szédét. A jelenlévők hatalmas tapssal; „Druzsba!”, „Freundschaft!” — kiáltásokkal köszöntötték N. Sz. Hruscsovot, Zsivkovot, Fajont, Reimannt, Ulbrichtot, valamint az elnökség tagjait. Paul Vemer, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizott­ságának tagja, a nagy-berlini pártszervezet első titkára nyitotta meg a gyűlést és a hallgatóság- óriási tapsvihara közepette átadta a szót N. Sz. Hruscsovnak. Hruscsov beszéde a berlini nagygyűlésen oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo Aratás a békéscsabai tsz-ekben A város valamennyi termelő- szövetkezetében megkezdték az őszi kalászosok aratását. A Kos­suth Tsz-ben vasárnap reggel fog­tak hozzá az 1075 hold gabona aratásához. Azóta három kombájn és két aratógép dolgozik. Előbb a szovjet és az olasz búzafajtákat vágták a gépek. A termelőszövet­kezet terve szerint 735 holdat kombájnnal, 80 holdat kézzel és a többit aratógéppel vágják. A szá­mítás szerint, ha esős, rossz idő közbe nem jön, július 20-ig akar­ják learatni, betakarítani a gabo­nát. Az Előre és a Május 1 Tsz-ben a mai nap kezdik meg az aratást. A Kuldch Tsz-ben hétfőn dél­ben fogtok hozzá az 1180 hold ka­lászos aratásához. A három kom­bájn már be is takarított egy öt­ven holdas táblát, amelyben szov­jet búzafajta volt vetve. Az öt- venfholdas tábla holdanként át­lagban 18 mázsájával fizetett. A mai naptól kezdve még két arató­gép is segít a betakarításba a Kulich Tsz-be. A hót utolján kez­dik meg az őszi árpa aratását is. A betakarítás után közvetlen hoz­záfognak a szántáshoz, másodve­téshez, s mintegy 300 holdba csa­tornádét és kölest vetnek másod­vetésként zöldtakarmánynak. Hruscsov bevezetőben az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelső Tanács Elnöksége, a szovjet kor­mány, a szovjet nép és a maga nevében szívből jó egészséget, munkájához pedig sok sikert kí­vánt Walter Ulibriehtnak, a né­met kommunistáknak, az NDK dolgozóinak hasonló jó kívánsá­gait tolmácsolta a szocializmus építéséhez. Elismeréssel szóit az NDK gaz­dasági eredményeiről, majd be­szédének további részében a né­met kérdéssel foglalkozott. A né­pek — hangoztatta — a német kérdés megoldását várják, hogy ily módon létre lehessen hozni a népek együttműködésének, barát­ságának békés fejlődéséhez szük­séges még kedvezőbb feltételeket. Mit kell tenni az európai és kö­vetkezésképpen az egész világ bé­kéjének megszilárdítása céljából? Fel kell számolni a második vi­li Thant látogatása a Csepel Vas- és Fém művekben U Thant, az ENSZ főtitkára kedden délután a Csepel Vas. és Fémművekbe látogatott. Az üzem- látogatáson részt vett Kádár János a Forradalmi Munkás-Paraszt kormány elnöke és Péter János külügyminiszter. Az ENSZ főtitkárát a gyár bejá­ratánál Brutyó János, a SZOT fő­titkára, Kovács István, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese és Csató László, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója kö­szöntötte. A gyárigazgatóságon a vezér- igazgató tájékoztatta az ENSZ fő­titkárát a Csepel Vas. és Fémmű, vek történetéről, munkájáról, dol­gozóinak szociális és kulturális helyzetéről. Az ENSZ főtitkára válaszában elmondotta: Mielőtt országukba érkeztem volna, szabad időm egy részét ar­ra fordítottam, hogy tanulmányo­kat folytassak Magyarországról. Örömmel olvastam, hogy a ma­gyar kormány rendkívül nagy súlyt fektet az ipar fejlesztésére, a munkásosztály életkörülményei­nek, munkeíeitételeinek javításá­ra. Mióta megérkeztem e szép és történelmi fővárosba, egyre job­ban az a benyomás alakult ki bennem, hogy a magyar kormány és kiváló miniszterelnökük veze­tésével az ország gazdasági hely­zete, a dolgozók életkörülményei egyre jobban javulnak. Hadd fejezzem ki azt a remé­nyemet, hogy Magyarország és a magyar nép a jövőben is egyre jobban hozzájárul a béke fenn tar_ tásához, a nemzetközi kapcsolatok erősítésiéhez. A vendégek ezután megtekintet­ték a szerszámgépgyárat és az üzemlátogatást követően gyűlésen találkoztak az ENSZ főtitkárával, majd a gyár igazgatója köszöntöt­te a gyűlésen U Thant főtitkárt. Ezt követően Kádár János, a Mi­nisztertanács elnöke és az ENSZ főtitkára mondott beszédet. lágháború maradványait és béke- szerződést kell kötni Németor­szággal. A Németországgal kötendő bé­keszerződés aláírása nemcsak a Szovjetunió népei, hanem a békés politika mellett állást foglaló töb­bi ország számára is előnyös len­ne. A békeszerződésre szüksége van a többi európai országnak is, az egész világ népeinek; a béke- szerződés aláírása különösen meg­felelne Nyugat-Németország lakos­sága érdekeinek és óhajainak. Mit javasol a Szovjetunió, ami­kor a második világháború ma­radványainak mielőbbi felszámo­lását sürgeti? Mi semmi olyat nem indítvá­nyozunk, ami megváltoztatná a jelenleg fennálló és a hit- leri-németország szétzúzása következtében létrejött felté­teleket és helyzetet. Csupán jogilag akarjuk rögzíteni a ki­alakult helyzetet, hogy ily mó­don megfékezhessük a revan- sistákat az új háború kirob­bantásának előkészítésében. Józanul kell szemlélni a dol­gokat. Meg kell érteni, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nem mítosz, hanem létező állam, amelynek megvan a maga kormá­nya, társadalmi rendje, törvényei és határai. A revansista körök hallani sem akarnak a békeszerződés megkö­téséről. Óéiul tűztek ki, hogy fel­számolják, elnyelik az NDK-t. Világosan látják azonban, hogy ezt saját erejükből nem érhetik el. Nem elég erős a gyomruk ah­hoz, hogy ezt a falatot megemész- szék,no meg torkukon is akadna ekkora falat. Ezért igyékeztek annyira belépni a NATO-ba, a nyugati hatalmak agresszív kato­nai tömbjébe. A megmaradt hit­leristák úgy látták, hogy a NATO lehetőséget nyújt nekik ábránd­juk valóra váltásához, s végül re- vansot vehetnek a második világ­háborúban elszenvedett veresé­gért. A Nyugat agresslív körei pedig a fő ütőerőnek akarták fel­használni Nyugat-Németországot a szocialista országok ellen. E rabló tervek platformján talál­koztak a nyugati agresszív körök és a német revansisták érdekei — jelentette ki Hruscsov. Látnunk kell — hangoztatta —, hogy az imperialista erők a Né­met Demokratikus Köztársaság felszámolására törekednek. De korunkban nem lehet így megoldani a német kérdést. Ez a polgárháború, a világháború útja. Márpedig tudjuk, mit jelent a háború ma, amikor rendelke­zésre állnak a nukleáris rakéta­fegyverek. Még Adenauer kancel­lár is, akit pedig mindenki más­nál erősebben mételyezett meg a revansizmus, megérti, hogy ha megkezdődik a háború, először Nyugat-Németország ég el. Még a kapitalizmus legféktelenebb kép­viselői is látni kezdik, hogy a háború ma öngyilkosság bármely agresszor számára — hangoztat­ta Nyikita Hruscsov. Igen, Hitler ezeket a célokat akarta elérni, de dicstelenül el­bukott. Hogyha a revansisták Hitler eszméivel akamak élni. ugyanaz a sors fogja őket is érni. Így hát jobb lenne, ha minél előbb higgadt, realista álláspont­ra helyezkednének. Kennedy nyugat-berlini látoga­tásának tényében egymagában nincs semmi rossz. Üdvözölni le­hetne a látogatást, ha jó szándé­kú lett volna. De azok, akik az elnököt meghívták, természete­sen nem jóindulatból tették ezt. Esztelen revansista törekvéseikhez akartak megerősítést kapni. Sajtójelentésekből ítélve, az amerikai elnök nem mindjárt egyezett bele abba, hogy a távozó ■kancellár társaságában utazzék Nyugat-Berlinbe. Szemmel látha­tóan felismerte, hogy ez a társa­ság mindenképpen rossz fényt vet utazására. Az a mód, ahogy Kennedy a nyugatnémet revansisták tö­rekvései elé sietett, minden­képpen elszomorítja azokat, akik az elnöknek a washing­toni egyetemen tartott leg­utóbbi beszédét szerették vol­na megerősítve látni. Ez a be­széd a nemzetközi helyzet jó­zan értékelésével emlekedett ki a többi közül. Tizenhárom nappal azután, hogy az elnök említett beszéde elhang­zott, Kennedy ^megérkezett Nyu- gat-Németországba, azután pedig Nyugat-Berlinbe, és egészen más szavakat mondott. Ha elolvassuk Kennedy elnök Nyugat-Németor- szágban, különösen pedig Nyugat- Berlinben elmondott szavait és összehasonlítjuk ezeket a washingtoni egyetemen mondott beszéddel, azt gondolhatnánk, hogy két különböző elnök mond­ta azokat. Az Egyesült Államok elnöke Franciaország elnökével ver­sengve próbálja elnyerni az „agg nyugatnémet özvegy” kegyeit. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom