Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1963-07-28 / 176. szám

1963. július 28. 2 Vasárnap Jó eredményeket hozott a társadalmi munka Értékelték a békéscsabai városi tanács félévi köxségfejlesxtési tervének eredményeit Akármerre járunk Békéscsabán, mindenütt építkeznek. A város, ban nagyarányú útépítkezés folyik a Berényi, Békési úton, épül az erzsébethelyi vasúti felüljáró és épülnek a lakások a vásártéren. E könnyen látható építkezések mel­lett azonban számtalan kis apró építkezés; járda, vízvezetékháló­zat sorsa sem ismeretlen a csabai emberek előtt. A községiejlesztési alap ez évi felhasználását is — ugyanúgy, mint az előző években — ismét a szocialista várospoliti­ka alapelveinek megfelelően a város kommunális ellátottságát javító beruházások, illetve felújí­tások jellemzik. A nagy összegű beruházások mellett a községfej­lesztési alap is együttes célt szol­gál; a város fejlesztését kívánja elősegíteni. Ebben az évben Békéscsabán 6 700 000 forint a községfej­lesztési alapra felhasználható összeg. Ebből járdaépítésre 500 000 fo­rint, utak építésére ugyancsak 500 000 forintot használunk fel. Legjelentősebb beruházások közé tartozott a fürdő építése, amely 800 000 forintos kiadást jelentett. Társadalmi munkát 800 000 forint értékben terveztek be. A város lakossága az egész évre tervezett társadalmi munkából már a fél év alatt 741621 forint értékű munkát végzett el. Ha a társadalmi munka értékét elosztjuk egy főre — ideszámítva az egész lakosságot — csecsemői és aggastyánt is beleértve — mindenkire 15 forint értékű mun­ka jut Az elért eredmények azt bizo­nyítják, hogy a tanácstagok és a kerületi népfrontbizottságok élére álltak a társadalmi munka szervezésének és az eredmény sem maradt el. Különösen jó eredmények szület­tek a parkosításnál. Ennek bizo­nyítására elég elmondani annyit, hogy míg 1962-ben 5400 négyzet­méter parkosított területről lehe­tett beszámolni, addig csupán ez év első felében már 14 300 négy­zetméter lett parkosítva. Ehhez nagyban hozzájárult az, hogy a Bánszki utcai lakótömbök lakos­sága nemre és korra való tekintet nélkül, szinte egy emberként vett részt háza környékének parkosí­tásában. Külön ki kell emelni a Vilim utca K/l lakóépület lakóit, akik 1500 órát dolgoztak és mint­egy 47 000 forint értékű munkát végeztek. Az utcaparkosítással pedig ma a Gyóni Géza utca lakói vezetnek, akiknek munkája a legsikerültebb és ma is szinte naponta locsolják és gondozzák a két kezük mun­kájával létesített virágágyakat. Nagy értékű társadalmi mun­ka folyt a víavezetékhálóaat építésénél a Bocskai, a Fürst Sándor utcában. Itt különösen az MTH Tanulóintézet fiatal­ságát lehet, akik 1200 órát dolgoztak. A KISZ ifjúsági tábor építése tovább folyik. A nyári táborozás­sal egybekötött építés jó ered­ményre vezetett; it,t a gimnázium, a közgazdasági technikum és az út-, híd-, vízműépítési technikum diákjai dolgoztak ió eredménnyel, A társadalmi munka további si­kerét biztosítaná még az, ha né­hány problémát megoldanánk így a parkosítási munkáknál nem áll minden esetben rendelke­zésre a talajcseréhez szüksé­ges földanyag. Egyes esetekben szerszámhiány lép fel. E szervezési hibák meg­szüntetése további lendületet adna a társadalmi munkához. Bizonyára emelte a társadalmi munka becsületét az is, hogy az 1902-ben végzett tói-sadalmi mun­káért ünnepélyes keretek között 83 darab aranyérmet, 219 darab ezüstérmet, 489 darab bronzérmet, Illetve 67 darab oklevelet adtak át. Az első félévi közsógfejlesztési tervek teljesítése azt bizonyítja, hogy Békéscsaba város lakói sze­retik városukat és szívesen tesz­nek annak építéséért és szépíté­séért is, ha kezdeményezésük és javaslataik meghallgatásra talál­nak. (—c»i) Nem nagy előtt. A dolgozók bátran, őszintén megmondják egymásnak a véle­ményüket. Miért is hallgatnák el, hiszen a bírálatuk segítő szándé­kú. Ha valakinek egyéni gondja, baja támad, nem a kocsmába megy „felejteni”. Elavult, rossz módszer ez ma már. De kinek is jutna eszébe, ha bármikor a párt­vezetőséghez és az üzem vezetőjé­hez fordulhat tanácsért, segítség­ért? A megoldás persze nem min­dig könnyű, de az igazságért, tár­suk érdekéért az egész kollektíva síkra száll. Nincs az életnek olyan területe, melyet a pártszerevezet valami­képpen ne befolyásolna. Amikor arról volt szó, hogy az első ne­gyedévi lemaradás pótlását társa­dalmi munkával is elő lehetne se­gíteni, a pártalapszervezet javas­latára a dolgozók egy emberként tettek vállalást. Kivonultak a mű­vezetők és maga az üzemvezető is ott volt. Mindnyájan munkaruhá­ban. Az oszlopon dolgoztak, mint a többiek. Kell-e ennél jobb ösz­tönzőerő? — Mi foglalkoztatja most a pártvezetőséget ? Bánhegyi elvtárs erre a kérdés­re így válaszol: — Eredményesen akarjuk telje­síteni a második féléves tervet is. Ez pedig szükségessé teszi, hogy az eddigi munkánk hibáiból le­vonjuk a következtetéseket. Hol, milyen területen vetődtek fel ne­Hagymahokezelő létesül Tótkomlóson Megyénk déli részén évek óta mind nagyobb területen termelik a szövetkezeték a i'űszerhagymát, s még nagyobb területen is ter­melték volna, hogyha elegendő dughagymát kaptak voürta. Pél­dául a tótkomlósi Haladás Tsz Is csak 240 holdon tudott termelni az idén a tervezett 300 hold helyett. A dughagyma hőkezelése ugyanis elég körülményes volt eddig, mert jórészt csak Makón és Pécsett volt erre lehetőség, s az oda-visz. szaszállitás nemcsak a költséget növelte, hanem rontotta a minősé- get is. Ugyanis hiába adott át egyik-másik szövetkezet váloga­tott, kiváló minőségű dughagy­mát sok esetben nagyon rossz mi­nőségűt, vegyesei kapott vissza a hőkezelőtől, A megyei értékesítő központ most elhatározta, hogy másfélmil. lió forint költséggel hőkezelővé alakítja át a tótkomlósi hagyma­raktárt. A környékbeli szövetke­zetek nagy örömmel fogadták ezt. A tótkomlósi Haladás Tsz többek között 35 holdról szállít majd be dughagymát a hőkezelőbe, s ugyanezt akarják majd eldugdos- ni jövőre 500 hold területre. Elő­reláthatólag a többi szövetkezetek is jelentősen növelik a hagymater­melést, hiszen az jól jövedelmez a szövetkezeti gazdáknak. Megint az a bürokrácia Sokat emlegettük a bürokráciát ás sajnos még sokáig Is fogjuk. A baj csak az, hogy a bürokrácia nem élet­telen félretolható valami. Mögötte emberek húzódnak meg, akik akar­va, akaratlanul kellemetlenséget és bosszúságot okoznak. A minap Szegedre kellett utaznom vonattal. Korán keltem, gondosan készültem, mégis otthon felejtettem a félárú vasúti Igazolványomat. Gon­doltam, ha már nem érek haza érte, ott az a jó telefon, üzenek, hogy hoz­zák utánam. Van az állomáson egy felvilágosító, vagyis az ablak mögött egy ember, mellette pedig telefon. Am semmiféle ékesszólásra sem en­gedte meg, hogy Igénybe vegyem azt a bűvös készüléket. A feliratra mutatott: A telefon magáncélra nem vehető Igénybe. Mit volt mit tenni, a postát környékeztem meg. Az ügyeletes volt olyan kedves, hogy megengedte, s Így sikerült mégis fél­árúval utaznom. A posta alkalma­zott megszegte a szabályt, de nem fogják megdorgálni bizonyosán. Vi­szont a vasutast sem dicséri meg a bürokrácia egyetlen ellensége sem. H. F. Ki nem látta még a DÁV oros­házi üzemvezetőségének dolgozóit munka közben az utcák villany­oszlopain vagy fénycsövek szere­lése • közben a létrán? Építenek kijavítják a hibákat. Télen-nyá- ron, esőben hóban nincs megállás. A villamosenergiának, a fénynek el kell jutnia rendeltetési helyé­re, mert enélkül megáll az élet. Munkájukra jellemző, hogy rendszeresen teljesítik a tervüket. Ez évben nagymértékben gátolta őket a kedvezőtlen tavaszi időjá­rás, a lemaradást azonban június végéig pótolták. Törlesztették te­hát azt az adósságot, ami nem is saját hibájukból keletkezett. Vajon hogyan érik el ezt a min­den évben megismétlődő jó ered­ményt? Mi szükséges ehhez? Vá­lasz helyett inkább ismerkedjünk meg ennek a kollektívának a min­dennapi életével, munkájával, s azzal, hogy a pártalapszervezet- nek milyen szerepe van a dolgo­zók jellemének formálásában, az erkölcsről alkotott véleményének kialakításában, általános művelt­ségének fejlesztésében. Bánhegyi János elvtórs, a párt- titkár nem használ nagy szavakat, amikor ezekről a dolgokról beszél és csak a szerénysége fejeződik ki, amikor így kezdi: — Nálunk bizonyára könnyebb a helyzet, mint valamelyik nagy­létszámú vállalatnál. Alig va­gyunk többen negyvennél. És a viszonylag kis kollektíva ezt az előnyt nagyszerűen ki is használja. Mint egy család össze­fog. Elsősorban az üzem célkitű­zéseinek elérését tartva szem Kedves és mostoha zöldséges holtok Érthetetlen, hogy évről évre húzódó probléma a lakosság zöldség, és gyümölcsellátása, s mind a mai napig nem sikerült változtatást esaköaülni. Nem ért­hető, hogy a MÉK és a Kisker, között miért nem jön létre vég­re olyan kapcsolat, amely meg­oldaná eme problémát. Elmond­ta néhány boltvezető, hogy a zöldség- és gyümölcsei látás álta. Iában a Kisker, boltokban rosz- szak. A MÉK nem látja el őket rendesen, hiába áll fenn közöt­tük az ellátást szerződés. Külö­nösen súlyosan érinti ez a pe­remlakosságot, ahol napokon ke­resztül nem lehet kapni megfe­lelő árut, ha van is, az sok esetben minősíthetetlen. Nem a boltvezetőkön múlik, hiszen megnéztem igénylőlapu. kát, amelyek élénken bizonyít­ják, hogy a boltvezetők Időben benyújtják igényüket, csak azok éppen kielégítetlenek maradnak. Általános panasz, hogy a kiszál. Iítások jóval időn túl történnek. Elmondták, hogy a MÉK rend­szeresen nem tartja be a szállí­tási határidőt. így a vevők na­pokon keresztül nem juthatnak friss áruhoz. Azt is elmondták, hogy a MÉK a saját boltjait ren­desen ellátja, oda frissen, a kora reggeli órákban megérkeznek az áruk. Bajok vannak az árazással is. Előfordul olyan eset, hogy a MÉK-bolt ugyanazt a minőségű árut lényegesen alacsonyabb áron kapja, mint a Kisker, bolt. Köztudott dolog, hogy a primőr­áru minősége napról napra vál­tozik, de a leértékelésre vonat­kozó értesítést sok esetben a boltok napokkal később kapják meg. Ez oda vezet, hogy a vá­sárlók nagy árdifferenciákkal ta­lálkoznak, ami előttük megfog­hatatlan. Teljesen érthetetlen, hogy a két szerv nem tud kiutat találni ebből a hínárból, pedig a közel­múltban éppen ezért ültek össze Gyulán az érdekeltek. A helyzet azonban változatlan. Nem menti a MÉK-et mi a védekezés sem, hogy a konzervgyár felemészti az árut. Ha ez így volna, akkor saját boltjait sem tudná ellátni. Már pedig azoknak jut bősége­sen áru. Amint Llpták Károly, az 5/3-as csemegebolt helyettes vezetője Is elmondta, aa a baj, hogy a MÉK vezetői mostohán bánnak a Kiskor, boltokkal. Ez pedig odavezet, hogy a lakosság nem jut friss áruhoz. Ezen sürgősen változtatni kell, és megszüntetni végre a két szerv között fennálló problémá­kat. Nem felesleges értekezletek kellenek, hanem cselekvés. Azt, hogy aa egyik bolt „nem az enyém, azt mostohán keaelhe- tem”, a boltból vásárlók sínylik meg, holott mindkét szerv elsőd­leges feladata a lakosság jobb el. látásnak megszervezése. Mivel még hátra van sok primőráru, azokból jobb és több árut vár­nak a MÉK-tői a boltok és a la­kosság is. H. F. Harminchétmillió forint állat és állati termékből HarmtnehétimAlUó forint éctéKfl árut adtak el az állam! felvásárló vállala­toknak a békési járás termelőszövet­kezetei az első félévben. Hlzgttaertés- ből 1431, vágómarhából 80. tejből 1170 hektoliterrel adtaik többet el, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az említett cikkekből a háztáji aazdasá- gOkban is növekedés tapasztalható. Az első félévben baromfiból 23 mázsával adták el többet, mint az elmúlt év el­ső félévéiben, elleniben a tsz-ek idd féléves tervüket baromfiból csupán * mázsával teljesítették túl. szavakkal kézségek, amelyeket most majd meg kell előznünk. Különösen fontos ez azért, mert olyan mun­kát is vállalunk, ami eredetileg a tervünkben nem szerepelt, Persze ez még nem minden. Az üzem eredményes munkája sok részfeladat megoldásából tevődik össze. Ilyen például az erőmű ez évi üzembehelyezése. Segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy az al­katrészek Időben megérkezzenek. A pártalapszervezet ezért kéréssel fordul majd a gyártó vállalat pártalapszervezetéhez. Az építő-brigád eddig kevés újí­tást nyújtott be a vállalathoz. Emi­att nem nyerte el a szocialista cí­met. Hogyan lehetne ezen segíte­ni? Erre a kérdésre is választ ke­resnek a kommunisták. A pórtoktatás megszervezéséről így tájékoztat Bánhegyi elvtárs: — Eddig az időszerű kérdések tanfolyamán majdnem mindenki részt vett. Azt szeretnénk, ha eb­ben az évben a párttagéi közül egyesek magasabb fokú' oktatás­ban részesülnének. Akik képzet­tebbek. Megbeszéljük velük ... Az üzem dolgozói közül többen tanulnak technikumban is. öten folytatják a második, harmadik és negyediket, 3 _an most iratkoz­nak majd be az 1, osztályba. Azt akarjuk elérni, hogy az általános iskola VIII. osztályát azok is elvé­gezzék, akiknek fiatalabb koruk­ban erre nem volt lehetőségük. A pártvezetőség figyelme min­denre kiterjed, hiszen lényegében ezek a kérdések nem választhatók el a termeléstől, a fokozódó kö­vetelményektől, amit az élet tá­maszt. Nem kis feladatot adnak ezek a párttátkárnak, aki maga is naponta 8 órát dolgozik. Az meg csak egészen természetes, hogy példamutató, lelkiismeretes mun­kát várnak tőle. És talán kevesen tudják, hogy havonta egyszer fel kell készülnie a taggyűlésre, ami 3—4 estét vesz igénybe. Kétszer vezetőségi, kétszer — mint a vá­rosi párt vb. tagja — vb-ülésen, egyszer pedig titkári értekezleten vesz részt, amelyeket ugyancsak felkészülés előz meg. S mindezek mellett a napi politikai kérdések­kel is tisztában kell lennie. Az új­ságokat tehát alaposan áttanul­mányozza, hogy bárkinek kellő felvilágosítást tudjon adni. Este rendszerint fáradtan tér haza a családjához és bizony ke­vés ideje marad arra, hogy két gyermekével foglalkozzon. Ha pe­dig ők már lefeküdtek, még min­dig marad tennivalója. Tanul, technikumba jár. Most ugyan szünidő van, de szeptemberben újra kezdi. Azt már csak a búcsúzáskor mondja, hogy a munkásőrség tag­ja is. De vállalásainak igyekszik mindenben eleget tenni. Mind­nyájunk szépülő élete é® az üzem sikerei újra és újra erőt adnak neki ahhoz, hogy a rábízott teen­dőket becsülettel lássa el. Pásztor Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom