Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1963-07-23 / 171. szám

BÉKÉS MEGYE! Világ proletárjai, egyesüljetekI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA X 1963. JÜLIUS 23., KEDD Ara 60 fillér XVIII. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM NÉPÚJSÁGL ft „ffiketC Vihar” gazdasági Okai I Lakkozás nélkül I Mindenkit hazavárnak | A szarvasi sörösök | Záporeső, zivatar Hazautazott a magyar küldöttség Moszkva Hétfőn reggel Moszkvából Bu­dapestre utazott a Magyar Nép­köztársaság párt- és kormánykül­döttsége, amely tíznapos hivata­los látogatást tett az SZKP Köz-, ponti Bizottsága és a szovjet kor­mány meghívására a Szovjetunió­ban. Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke Moszkvában ma­rad, hogy részt vegyen a szerdán, 29-ón kezdődő KGST-csúcsérte- kezleten. (MTI) Jelentés ez atomcsend-tárgyalásokról Moszkva Moszkvai megfigyelők továbbra is derűlátóan nyilatkoznak az atamkíséhleti robbantások beszün­tetéséről, sőt egyesek azt hangoz­tatják, hogy a részleges atom- csendről szóló egyezményt hama­rosan, még a hét közepe táján alá is írják. Nyugati hírügynökségek ezzel összefüggésben utalnak arra, hogy Hruscsov és Harriman va­sárnapi tanácskozása rendkívül szívélyes légkörben zajlott le. A New York Times hétfői cik­kéiben viszont arról ír, hogy „nem mindenki lesz boldog, ha sikerül is megállapodást aláírni az atom- csendről. Lesznek olyan táborno­kok, atkák több értesülést akarnak és olyan politikusok, valamint ál­lamférfiak, akik olyannyira mély­ségesen bizalmatlanok, hogy az egyezmény megkötése után is fé­lelemben élnének” — írja a lap. Ezt követően hangsúlyozza, hogy „Franciaország De Gaulle-ja két­ségtelenül fokozza erőfeszítéseit, hogy felrobbantson néhány atom­bombát és ily módon bizonyos ha. zafias megelégedésbe és nemzeti kényelembe ringassa magát”. Ag­godalommal tekintenek a nyugat­németek is a moszkvai tanácsko­zások felé. mert attól tartanak, hogy a nukleáris kísérletek be­szüntetéséről szóló megállapodást összekapcsolják a megnemtáma­dási szerződés valamilyen fajtájá­val — írja befejezésül a New York Times. (MTI) A kínai küldöttség javaslatára a jövőben folytatják a tanácskozásokat Moszkva (TASZSZ) Moszkvában hivatalos közle­ményt adtak ki az SZKP és a KKP képviselőinek moszkvai ta­nácskozásairól, A közlemény han­goztatja: Á Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége és a Kínai Kommunista Párt küldöttsége jú. lius 5-től 20-ig megbeszéléseket folytatott. A tárgyalások során a két fél kifejtette nézeteit és álláspontját a jelenlegi nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista mozga­lom és a szovjet—kínai kapcsola­tok egész sor elvi fontosságú kér­désében. A Kínai Kommunista Párt kül­döttségének javaslatára megálla­podás született arról, hogy meg­szakítják a küldöttek munkáját és a tanácskozásokat a jövőben foly­tatják. A megbeszélések helyéről és idejéről az SZKP Központi Bi. zottsága és a KKP Központi Bi­zottsága között folytatott tanács­kozások útján későbbi időpontban döntenek. Az Űj Kína hírügynökség jelen­tése szerint Pekingben hasonló szövegű közleményt adtak ki. Lucernaszéna-készítés Magyar—szovjet közös nyilatkozat (RÖVIDÍTETT SZÖVEG) Moszkva A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége kormányának meg­hívására 1963. július 10—22-ig lá­togatást tett a Szovjetunióban a Magyar Népköztársaság párt, és kormányküldöttsége Kádár János­nak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnö­kének vezetésével. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége a Szovjet­unióban való tartózkodása alatt tárgyalásokat és megbeszéléseket folytatott és ellátogatott Taskent- be, Irkutszkba és Bratszkba. A magyar és a szovjet fél a tárgyalások során tájékoztatta egymást országa belső helyzetéről, az új társadalom építésén fáradozó két ország pártjának és kormányé, nak tevékenységéről. A Magyar Népköztársaság párt. és kormányküldöttsége őszinte él. ismerését fejezte ki a kimagasló eredményekért és nagyszerű ter­vekért, amelyekkel a szovjet nép, a Szovjetunió Kommunista Pártja és annak lenini Központi Bizott­sága vezetésével szilárdan halad előre a kommunista társadalom teljes felépítésének útján. A Magyar Népköztársaság és a többi szocialista ország gyors üte­mű politikai, gazdasági és kultu­rális fejlődése igazolja aizt a marxi—lenini tételt, hogy a szo­cialista országok többé-kevésbé egyidejűleg, azonos történelmi korszakban érkeznek él a kom­munizmus időszakába. E cél elérésében, a belső erőfar. rásoknak és az egyes országok le­hetőségeinek legmesszebbmenő felhasználása mellett fontos szere­pe van a termelés-szakosításnak és az együttműködés további bőví. tésének, a szocialista világpiac ad­ta lehetőségek hatékony felhasz­nálásának, a nemzetközi szocialis­ta munkamegosztás további széle­sítésének. Mindkét fél megállapí­totta, hogy ezen együttműködés előnyeinek félhasználásával, egy­felől a szocialista testvéri közös­ség minden egyes országa teljes mértékben megőrzi szuverenitását, másfelől nemcsak saját erejére, hanem az egész testvéri közösség segítségére is támaszkodik. Mindkét fél szükségesnek tart­ja, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében a töb­bi tagországgal együttműködve, továbbfejlesszék a népgazdasági tervek a termelés egybekapcsolá­sát és a kollektív gazdasági együttműködés szakosításának más formáit. A felek kifejezésre juttatták, hogy a két ország politikai, gaz­dasági és kulturális kapcsolatai eredményesen fejlődnek. E kap­csolatok a teljes egyenjogúságra és a két ország szuverenitásának tiszteletben tartására épülnek. A tárgyalások során eszmecsere folyt a jelenlegi nemzetközi hely­zet leglényegesebb kérdéseiről. Az eszmecsere igazolta, hogy a felek egyetértenek a mai nemzetközi helyzet értékelésében és abban, hogy eltökélten folytatják harcu­kat az új háború veszélye ellen, a tartós világbékéért. Mind a Ma­gyar Népköztársaság, mind a Szov. jetunió külpolitikáját a különbö­ző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elvei vezérlik. Mindazonáltal figyelembe keli venni, hogy az imperializ­mus ragadozó természete nem változott, és így még min­dig fennáll az a ves2ély, hogy ter­monukleáris világháborút robbant ki. Az imperialista körök egyre jobban fokozzák a nukleáris fegy­verkezési hajsza ütemét. Ilyen kö­rülmények között a szocialista ál­lamok kénytelenek maximális éberséget tanúsítani és megfelelő intézkedéseket foganatosítani vé­delmi erejük fokozására. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányának meggyőződése, hogy a szocialista államok e védelmi politikája szükséges és helyes, megfelel a szocialista testvéri kö­zösség országai biztonságának és elősegíti az általános béke bizto­sítását. A felek határozottan elítélik az imperialista hatalmaknak külföl­di területek, valamint a tengerek rakétakilövő terekké való átala­kítására irányuló tevékenységét és állandó harcot folytatnak annak érdekében, hogy a népek jogos kö­veteléseinek megfelelően rakéta- és nukleáris fegyverektől mentes övezeteket hozzanak létre. Magyarország és a Szovjetunió népeit aggasztja, hogy a nyugati országok kormányai tovább foly­tatják a rakéta- és nukleáris fegy­verkezési hajszát. A magyar és a szovjet kormány kötelességének tartja, hogy figyelmeztessen arra, milyen veszélyes következmé­nyekkel jár az, ha atomfegyver­hez juttatják a nyugatnémet mili­taristákat és revansistákat, akik mérhetetlen szenvedéseket okoz­ták már a Szovjetunió, Magyar- ország és más európai országok népeinek. Ha valóra válnának a Nyugat- Németországnak atomfegyverhez juttatására vonatkozó tervek, új helyzet állna elő Európában és ez újabb intézkedéseket követelne a szocialista államoktól. El kell tüntetni a második vi­lágháború maradványait, alá kell írni a német békeszerződést és ezen az alapon rendezni kell a nyugat-berlini helyzetet. Mindkét fél abból indul ki, hogy lehetséges e kérdést a nyugati államokkal egyetértésben megoldani, ha az utóbbiak készek lesznek józanul és ésszerűen cselekedni. Mindkét fél szükségesnek tart­ja, hogy haladéktalanul megol­dódjék a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek örökre szóló megtiltása. A Miagyar Népköztársaság kor­mánya teljes mértékben egyetért a Szovjetunió kormányának azzal a javaslatával, hogy mi vél a nyu­gati hatalmak lehetetlenné teszik a nukleáris fegyverekkel folyta­tott összes kísérletek megszűnteié, sére vonatkozó szerződés megköté­sét, meg kell egyezni abban, hogy tiltsák meg a nukleáris kísérlete­ket a Föld légkörében, a világűr­ben és víz alatt. A Magyar Népköztársaság kor­mánya, mint a barátságról, az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló Varsói Szerződés résztvevője, teljes mér­tékben támogatja a Szovjetunió kormányának azt a javaslatát, hogy a NATO-országók, a Varsói Szerződés tagállamai kössenek megnemtámadási szerződést. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya határozot­tan elítéli a gyarmatosítás vala­mennyi megnyilvánulási formáját és újból leszögezi, hogy a jövőben is támogatják Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek nemzeti felszabadító mozgalmát, a politi­kai és gazdasági függetlenség megszilárdításáért, a szégyenletes gyarmati rendszer teljes felszá­molásáért vívott küzdelmét. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió követeli az ENSZ- közgyűlés által elfogadott, a gyar­mati országok függetlenségének biztosításáról szóló nyilatkozat azonnali és maradéktalan megva­lósítását és vallja, hogy a népek­nek a kolonializmus elnyomatása alól való felszabadítása a szabad­ságszerető erők halaszthatatlan feladata. A Magyar’ Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya kiemelkedő nemzetközi jelentőségű esemény­nek tartja a független afrikai or­szágok vezetőinek az afrikai egy­ség megvalósításának problémái­val foglalkozó addisz-abetaai érte­kezletét. Mindkét fél megállapítja, hogy Dél-Korea amerikai megszállása, amely a koreai nép akarata elle­nére tovább tart, komolyan veszé­lyezteti a távol-keleti békét és fő akadálya Korea nemzeti egysége békés helyreállításának. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom