Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-25 / 146. szám
IMS. június 23. 3 Vasárnap Nagyobb verseny-nyilvánosságot A héten többeket megkérdez- és a szervezésben dolgozók kapTeljes a betakarítási készültség a Gyomai Gépállomáson tem — kombájnosokat, traktorosokat — ismerik-e a megyei tanács végrehajtó bizottsága versenyfelhívását a nyári betakarítás mihamarabbi befejezésé, re? A válaszok nem nyugtattak meg. A kombájnotok és a traktorosok egy része akkor még nem ismerte A megye legjobbja cím megszerzésének feltételeit. Valahol sántít a meghirdetett verseny nyilvánosságra hozatala. Arról van szó, hogy ez a versenyfelhívás lassan három heténél is hosszabb idő óta a járásokon közkézen forog, de többségében mégsem jutott el a gépállomás! és a termelőszövetkezeti traktorosok, kombájnvezetők, cséplőcsapatok körébe. Nem akarok talányokba bocsátkozni. Az a véleményem, hogy egy-egy Ilyen nagy munka kezdetén a célok, feladatok ismertetését, a kiírt jutalmak megszerzésének feltételeit nem lehet közvetlen a munkák elkezdésének előestélyéig halogatni! Ahol ezt teszik, ott a felületesség bölcsőjét ringatják. kodnak. Tudom és sokan tudják, hogy a járásokon temérdek a feladat. De most a betakarítás szervezésének időszakában van-e, lehet-e fontosabb teendő, mint a munkák alapos előkészítése, a kampányterv összeállítása és az emberekkel való részletes megtárgyalása?! Kitűnő alkalmak kínálkoznak erre a gépszemléken, a munkavédelmi oktatásokon és a brigád gyűléseken. A munkaidőnek mindig vannak olyan percei, amelyek fölöttébb alkalmasak a munkaverseny népszerűsítésére, a versenybenevezések megtételére, összegyűjtésére, kifüggesztésére, továbbítására és a teljesítmények rendszeres értékelésére. Ezt a munkát gépállomáson és termelőszövetkezetben épp úgy, mint a járási és a megyei tanács mezőgazdasági osztályán az eddi. gieknél konkrétabban és jobban napirenden kellene tartani, hiszen a verseny nagyobb nyilvánosságának ez lényeges feltétele! —sik. Megállunk a gépudvar közepén. Innen jól látni a rendet, a tiszta- ságoit, az „üvegsimára” gyalult udvart. Egy Zetor húz el mentettünk Láncköteget vontait Porzik nyomóiban az udvar. Egyenesen a cséplőgépek irányába tart. Fekete István főgépész, a porfüggöny előtt haladó gép után néz. Markos kezével a táncoló láncdarabokra mutat — Ezek is elkészültek — mintha egy nagy kő esne le a szívéről. — Most már nem érheti szó a ház elejét, a tűzvédelmi láncok is megvannak. — Ezeket a cséplőszekrényre és a traktorra akasztják, s ha esetleg kigyullad, a traktor könnyen ki- vombatja a lángokból — magyarázza Róza Antal igazgató, majd hozzáteszi: — Sohase legyen erre szükség! A tűzvédelmi láncok elkészülte a Gyomai Gépállomáson a nyári betakarítási munkák 100 százalékos készültségét jelzi. Szemlét várnak. Erre az összes, a nyári betakarításban használatos gépeLegeltetés a hullámtéren A szeghalmi termelőszövetkezetek a hullámteret is kihasználják az állatok legeltetésére. A dús, füves részen a Rákóczi Termelőszövetkezet tagsága a háztáji állatállományuk legeltetésére közös területet jelölt ki és közös szérűn oldják meg a fejést is. (Fotó: Jermendy György) Ez utóbbi tényező különös figyelmet igényel, arra utal, hogy a termelés szerkezete, a termékek minősége, korszerűsége, választéka, nem követi elég rugalmasan a lakosság, az üzemek, a beruházások, s az export szükségleteinek változékonyságát. A szükségletre való termelés igénye az ellenforradalom előtti egyoldalú meny- nyiségi szemlélettel szemben egyre élesebben jelentkezik az utóbbi években. Ez érthető módon az ötvenes évek elején, amikor anyag- és áruhiány volt, s a szükségletek messze megelőzték a termelést, nem kerülhetett napirendre. De ma, amikor a lakosság áruellátása megjavult, a vásárlók jogosan válogatnak, s magasabb igényeket támasztanak, hallatlan mértékben megnövekedtek a korszerűségi és minőségi követelmények a beruházási javak és az exportcikkek iránt. A szükségletre való termelés fogalma sokat fejlődött az utóbbi években. Nem szabad csak a hazai igényekkel és a meglevő kapacitásokkal számolni. Korszerű, nagy sorozatú gyártás, a műszaki fejlesztés megköveteli a nemzetközi szintű számító elemzői munkát. Jóllehet, egyes termékekből, gépekből, vegyi cikkekből jelentkezik hazai szükséglet, talán a termelő kapacitások is rendelkezésünkre állnak, mégis nemzetközi szinten nézve gazdaságtalan azok gyártása. Más termékeknél viszont a hazai szükségletek mellett múlhatatlanul fontos a baráti országok, illetve a tőkés államok igényével is számolni, ha világ- színvonalon, korszerű technológiával minden szempontból fejlett termékeket akarunk gyártani. Így például ez év július elsejével megszűnik az EMAG-ban a kombájngyártás, mert korszerűbb, olcsóbb SZK—4-es arató-cséplőgépeket szerzünk be a Szovjetunióból. A Szovjetunió egy gyára, szemben az EMAG két-háromez- res darabszámával, évente 80 000 kombájnt készít korszerűbb módszerekkel. Az EMAG-ban viszont fokozatosan műszer és híradás- technikai célgépet, s részben szerszámgépek gyártására térnek át, s így a korszerűbb munkaigényes termékek exportjának növelésével megtermeljük a kombájnim- port ellentételét. Most az elmaradások pótlásánál különös gonddal kell mérlegelni a felhasználók, fogyasztók szükségleteit. Semmi értelme az olyan tervteljesítésnek vagy túlteljesítésnek, amelynek produktumai, sem itthon, sem külföldön nem értékesíthetők gazdaságosan. Még egy gazdag ország sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy anyagot és munkát fecséreljen eladhatatlan termékekbe. A mi nyersanyagszegény országunkban pedig a legnagyobb pazarlás ez. Sajnos nem általános feltételezésekről és fiktív veszélyről van itt sző. Az utóbbi években nálunk a nemzeti jövedelem növekedésének tekintélyes hányadát emésztette fel a készletállomány indokolatlan emelkedése. A szükségletek gyors, rugalmas kielégítése legtöbbször beruházást sem igényel. Nincs mindig átfogó műszaki fejlesztésre, új gyártmány-kibocsátásra sem szükség. Néha elégségesnek bizonyul a korszerűsítés, a minőségjavítás, a szín- és formaválaszték bővítése stb. Ahhoz persze, hogy a különböző igények maradéktalan kielégítése a termelőmunka minden szintjén általános követelménnyé váljon, nemcsak a gyártmányok és a termelés szervezete, a vállalatok munkamódszere és szemlélete is korszerűsítésre szorul. — Előfordul, hogy az exportigények, de gyakran a hazai szükségletek kielégítése is egyszerűen a túl hosszú szállítási határidők miatt hiúsul meg. Ehhez viszont az évekkel ezelőtt bevezetett és már elavult anyagrendelési és szállításszerződési rendszer korszerűsítése szükséges. A második ötéves terv félidejéhez érkeztünk. Mindkét kezünk tele dologgal, s ünneplésre, pihenésre, szünetre nincs idő. A második félév nagy és bonyolult feladatainak végrehajtásán nem kis mértékben múlik további előrehaladásunk, s a második ötéves terv sikere. két jól kijavították, s bemutatásra előkészítették. A gépudvaron Hanyecz Lajos, 9 kombájnjavító részleg vezetője a szemle előtti utolsó simítgatásokon dolgozik. A kombájnokat összecsatoüták a szalmagyűjtő kocsikkal és most így teljes gázzal járatják a motort, Ami hiba esetleg szembetűnik, azt nyomban megjavítják. Amikor ott jártunk, Hanyecz Lajos éppen a 159-es kombájt állította le, mert a szalmagyűjtő ele. vátorjában egy léc görbén maradt. Az idős szerelő szerint ez lényeges hibát okozhat: ha megszorul, elszakad a lánc, akkor pedig le kell állná. De észrevették a hibát. Meg kell hagyni, Hanyecz Lajosnak sasszeme van. A gép járásából minden olyan hibára felfigyel, amit a műhelyben nem láthattak meg. Ezért is bízták rá a kombájnok javítását. Továbbhaladunk. Róza elvtárs újságolja, hogy a szemlebizottság igen szigorú. Szúrópróbaszerűen rámutatnak egy-egy kombájnra és annak gombnyomásra indulni kell. Ha véletlenül nem indulna, akkor a szemlebizottság mérnöke megvizsgálja, hol a hiba. Majd jegyzőkönyvet vesznek fed és pótszemlét írnak ki. A Gyomai Gépállomáson a szemle nemcsak a gépek megtekintésére szorítkozik majd, hanem az előkészületek, a kampányterv felülvizsgálására is. Magas színvonalú a technikai előkészület, ebből egyenesen következik a szerelők és a traktorosok jó fel- készültsége. A Gyomai Gépállomáson ez így is von. Az emberek, akik 9100 hold gabonában kormányozzák majd a gépek seregét, már tudják mit keresnek, milyen feltételeket kell teljesíteniük a céljutalom megszerzésére. Az igazgatói alapból céljutalmai tűztek ki a kombájmvezétőknek, aratógépkezelőknek, traktorosoknak. A kombájnvezetők összteljesítményét jutalmazzák oly’ módon, hogy géptípusonként meghatározták az aratási tervet. Az ÁC— 400-as kombájnok vezetőinek 200 hold gabonát kell levágni Ennyi a terv! Ha ezt 10 százalékkal túlteljesítik, személyenként és kombájnonként 500 forint jutalmat kapnak. Minden további hold után — amelyet a 220 felett aratnak le — két forint prémiumot fizetnek. A „Velence” típusú kombájnok teljesítményét 250 holdban, az SZK—3 kombájnokét pedig 400 holdban állapitották meg. Az aratógépet vontató traktorvezetők jutalmazását 200 hold teljesítmény eléréséhez kötötték. Akik ezt elérik, 400 forintot és minden további learatott holdért még külön két forint jutalmat is kapnak. Hasonló pontossággal állapították meg a szántótraktorok teljesítményét és a nyári terv teljesítése után járó céljutalmakat. Természetesen figyelembe vették a földművelésügyi miniszter rendelkezését, a tarlómagasság premizálására is. Függetlenül a holdak szerinti teljesítménytől, ha 10 centiméter alatt arat a kombájnvezető, holdanként három forintot, 15 centiméteres tarlómagasság alatt holdanként 2 forint, 20 centiméteres tarlómagasság esetén pedig holdanként egy forint prémiumot számfejtenek Róza elvtárs az elmúlt évi adatok után kutat feljegyzései között Garai László aratógépkezelő nevét említi. Ez az ember 327 hold gabonát aratott. Ha az idén ugyanezt a teljesítményt eléri, akkor a tíz centiméteren aluli tarlóért 981 forintot, a terv teljesítéséért — a 200 holdért — 400 forintot és a minden, további holdért két forint prémiumot fizetnek, amely végeredményben az aratási időszakban 1635 forint prémiumot jelent. Garai Lászlóval együtt említi Kéri Sándort, aki SZK—3-as kombájnvezető. Tavaly 526 holdat aratott le. Ha az idén ugyanezt a teljesítményt eléri, akkor csak a tarlómagasság után — ha 10 centiméteren alul lesz — 1578 forint, a terv 10 százalékos túlteljesítéséért 500 forint, 86 hold túlteljesítéséért pedig 172 forint céljutalmat vehet majd fél: vagyis összesen 2250 forintot. (Természetesen minden aratógépveizető és kombájnos a műszaknorma után járó keresetét is megkapja.) A gépállomás traktorosai, kom- bájnosai már ismerik a céljutalom megszerzésének feltételeit A gépállomás vezetősége lesokszorosította és valamennyi traktorosnak, kombájnosnak tanulmányozásra kiosztotta. A gépállomás dolgozói így alaposan felkészülve várják a nyári betakarítást. A sokoldalúan előkészített és szervezett munka az emberek helytállásával meghozza majd a várva várt eredményt. Dupsi Károly FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM! Háztáji tenyészüszfi akció! Termelőszövetkezeti tagok, állami és egyéb vállalatok, intézmények dolgozói sxüx és vemhes tenyésxüsxőt kaphatnak az alábbi kedvezményes feltételekkel: SZÜZCSZÖ FOGADÁS ESETÉN: 1. 4 éves kamatmentes hitel 2. 4 q abrakjuttatás hivatalos áron 3. kedvezményes törlesztési feltételek 4. a szaporulat szerződéses értékesítése Az igénylés bejelentése, részletes tájékoztatás A TENYÉSZALLATFORGALMI gazdasági iroda BÉKÉS MEGYEI KIRENDELTSÉGÉNÉL Békéscsaba, Sallai u. 40. Telefon: 22—48 és a kirendeltség területi szerzödtetöinél. Kovács József 4722
