Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-14 / 137. szám
1963, június 14. 3 Péntek Bevethetik-e a jég1 verte területeket? Megosztó vélemények a föld hasznosításáról Az utóbbi hetekben többi elé hullott jégeső. Az okozott kár egyes termelőszövetkezetekben igen jelentős. Helyenként a letarolt tavaszi és őszi árpát, valamint a búzát lesilózták, miután az Állami Biztosító és a járási szervek a kiszántás mellett foglaltak állást. A továbbiakban mi legyen ezekkel a területekkel? A vélemények e tekintetben megoszlanak. Ábel János, a kö- roetarcsai Petőfi Tsz agronómusát arról tájékoztatták, amennyiben bevetik a jégverte és a kiszántásra javasolt 501 holdat, úgy az Állami Biztosító megvonja tőlük az 1 millió 300 ezer forintos kártérítést. Az ügy természetesen nem így áll. Azokat a területeket, amelyeket az Állami Biztosító és a járási szervek kiszántásra javasoltak és ki is szántottak, a termelőszövetkezetek bevethetik, s terven felüli bevételre tehetnek szert. Ezt megerősítette Szabó András, az Állami Biztosító Békés megyei igazgatója is. A napokban elosztották a kö- ponti vetőmag-tartalékkészletet. Ebből elsősorban a jégkárt szenvedett termelőszövetkezeteknek kellene juttatni. Kapjanak ezek a tsz-ek jelentős támogatást a másodvetéshez kukorica-, napraforgócirok-, borsó-vetőmagot. De segíthetnének a konzervgyárak — Békéscsaba, Szeged — is, ha uborka és zöldbab termesztésére vetőmagot adnának és természetesen szerződést kötnének a tsz-ekkel. A termelőszövetkezeteken a sor, döntsenek és éljenek az adott lehetőséggel, hasznosítsák a jégverte területeket is másodnövények termesztésére. D. K. A növényápolás helysete a békési járásban Beszélgetés Beregszászi Károly főagronómussal A csibék gyors fejlődését mutatja a mérleg. Tisza Andrásné munkacsapata a békési Egyetértés Tsz-ben 16 ezer csibe felnevelésével nevezett be az országos többtermelési ifjúsági versenybe. II munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom tapasztalatai a mezőgazdaságban A békési járás termelőszövetkezetei az első kapálást -— június 8-i adatok szerint — a szövetkezetek többségében jó eredménnyel fejezték be. A napraforgó és a cukorrépa mélykapálása csaknem, a silókukorica és a burgonya kapálása pedig teljesen befejeződött. — Ezek után csak azt kérdezhetjük Beregszászi Károly főag- ronómustól, mely szövetkezetekben haladt legjobban a munka? — Több tsz-ben, közöttük a békési Egyetértésben és Űj Életben, a csárdaszállási Ezüstkalászban & Petőfiben, a kamuti Békében és Kossuthban, a mezőberé- nyi Aranykalászban és Petőfiben, továbbá a muronyi Leninben. — Miért haladt jól ezekben a tsz-ekben a kapálás? — Valamennyi gazdaságilag megalapozott szövetkezet. Csaknem egy évtized óta már kialakult a munkafegyelem. Jól bevált a brigádszervezés, a területek be- művelésénél a személyes felelősség és az egyéni érdekeltség érvényesítése. Mondhatnám azt is, hogy a felsorolt szövetkezetek mindegyikében igen fejlett premizálást alkalmaznak. — A jó szövetkezetek mellett azonban vannak olyanok is, amelyek a növényápolás sereghajtói közé tartoznak. A tarhosi Űj Élet Tsz-ben a 230 hold közös kukon- , cából 200, a mezőberényi Előré-' be szökött. Most a fiú fivérénél laknak, tudomásom szerint bejelentetlenül. Közben a lakásomat is kifosztotta. Miután közlöm az anyával, hogy a dolognak ez a része már nem tartozik ránk, folyton csak az jár az eszemben, vajon érdemes volt-e Borosnak? A tárgyalás későbbi része egyébként a Zsuzsáról alkotott első képet még hitelesebbé tette. Próbálom Boros magatartását elemezni. Kétségtelen, hogy Boros valami újat, rendkívülit várt Zsuzsától, olyasmit, amit a feleségétől nem kapott meg. Vagy talán csak hízel- gett a hiúságának, hogy érte, a negyvenéves férfiért egy tizennyolc éves lány „halálos szerelemmel” rajong? Hogy milyen volt ez a halálos szerelem, arra is bőséges választ kaptam a tárgyalás későbbi folyamán. A Kakukkhegyen egy útkereszteződésnél leállították a kocsit s kissé távolabb egy tisztáson lehe- veredtek. Az idilli boldogság percei voltak ezek. A madárcsicsergésbe azonban hirtelen motorzaj vegyült. Boros meghallotta, valaki túráztatja a motorját. Ez csak az Ő motorja lehet. Átvillan az ben ma jdnem 500 hold még kapálatlan. — Miben látja a lemaradás okát? — Néhány termelőszövetkezetben eléggé összekavarták az anyagi ösztönzést. Kombinálgat- ták, a nádudvarit akarták tovább fejleszteni a terven felüli termés premizálásával, de ez sehogy sem ment. A tarhosi Űj Életben a tagok nem tudnak eligazodni a premizálásban. — Milyen tanulságokat vontak le az említettekből? — Az osztálynak most az a feladata, hogy növényápolási munkákban elősegítsük a tagság egységes állásfoglalását; ne maradjon kapálatlan egy hold föld sem. A bélmegyeri Aranykalász Termelőszövetkezetben javaslatunkra brigádgyűlést tartottak, s ezen beszélték meg a szövetkezet tagjaival a feladatokat, hogy a növényápolás jobban haladjon. — Bekapálnak-e a tsz-ek a nyári betakarításig? — Mi azt szeretnénk, ha a lemaradt termelőszövetkezetek a növényápolást — az egyszeri kapálást — aratásig befejeznék! Azokban a szövetkezetekben viszont, ahol napjainkban jól halad a növényápolás, el szeretnénk érni a kapások háromszori művelését. A kamuti, a kétsopronyi, a mezőberényi, a muronyi és a mezőmegyeri tsz-eknek ehhez megvan minden lehetőségük. agyán: el akarják lopni a kocsit. Odarohan. Zsuzsa csak lassan, vontatottan követi. Egy fiatalembert lát a kocsiban. Az Boros láttára kiugrik a kocsiból és a nála levő bajonettet teljes erővel a hasába döfi. Boros feljajdul. Zsuzsa még mindig nem ért oda. Boros hatalmas lelkierővel kirántja a hasából a bojnettet, eldobjak majd néhány lépést tesz előre. A fiatalember menekül és ekkor — a gépkocsi mögül egy másik gengszter ugrik eléje s pisztolyát rászegezve kiáltja!: — Ha megmozdul, fövök! Boros, miközben a vérző sebet a hasán összefogja, életéért könyörög A fiú nem ismer irgalmat, a ravaszra teszi a kezét, amikor — lépések hallatszanak. A pisztoly csütörtököt mond, Tibinek nincs ideje még egyszer elsütni, mert két férfi közeledik. Tibi is elmenekül. Közben Zsuzsa is odaér és Borost támogatva indulnak az úton lefelé. Boros minden erejét összeszedve is alig vánszorog A tárgyalás adatai szerint Zsuzsa a szörnyű eset alkalmával nem mutatott különösebb kétség- beesést. Az a határozott meggyőződés alakúit ki bertnetn, hogy j^Jásodik ötéves tervünk nagy feladata^ elé állította mezőgazdasági üzemeink dolgozóit, vezetőit, hogy a kenyér- és takarmánygabona, a hús, a tej és a tejtermék hozamait növeljék, az önköltséget csökkentsék. Ezért az ipari munkások példája nyomán széles körű munkaversenyt indítottak. Szakszervezeti bizottságaink és üzemeink vezetőinek többsége megteremtette a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom további kiszélesítésének és állandósításának feltételeit. Munkaáganként és brigádonként ismertették és beszélték meg dolgozóikkal a feladatokat. Dolgozóink többsége munkafeiaj áldásokat tett a párt VIII. kongresz- szusának tiszteletére, melyet nemcsak teljesített, hanem túl is teljesített. Ezt az is bizonyítja, hogy a két súlyos aszályos esztendő ellenére egy-két növényféleséget kivéve a mezőgazdaság a tervét teljesítette. Ennek mutatója, hogy az elmúlt két év alatt a gyulai, a Hdduslháti Állami Gazdaság, a kondorosi és az Orosházi Gépállomás elnyerte az MT és a Zsuzsát ekkor már a bonyodalmak izgatták és nem az állítólag imádott férfi súlyos sebe. Erre gondolt először. A két férfi is, akik a tett színhelyére értek, ilyen éltelemben vallottak: — Furcsállottuk, hogy a hölgy nem mutatott semmi különös izgalmat s nem is láttuk nagyon kétségbeesettnek. Ószintén megmondom, én is furcsállottam a bírói székből, azóta is furcsállom és sokat gondolkozom ennek a viselkedésnek lélektani indokain. Igaz, Zsuzsa a tett színhelyén megállított egy véletlenül arra tartó, kirándulókat vivő taxit és a kórházig elkísérte Borost. A kórházba azon- ban nem ment már be s még kü- lönsebbnek tartom, hogy többé nem is érdeklődött a hosszú időn keresztül élet-halál között lebegő „imádott” férfi sorsa iránt. Sokat foglalkoztatott a gondolat, menynyire voltak őszinték Zsuzsa érzései, amikor a férfit súlyos állapotban magára hagyta s többé feléje sem nézett? (Folytatjuk? SZOT vörös vándorzászlajiát. A múlt évi eredményes munka jutalmául Élüzem címet nyert az az orosházi és a Szabadkígyósi Tangazdaság, a Kondorosi Gépállomás és a Békés-tarhosi Növényvédő Állomás. za kiszervezett bizottságaink többsége az üzemek vezetőivel karöltve mozgósították a dolgozókat a tervek teljesítésére, túlteljesítésére. Nagy gondot fordítottak a rendszeres értékelésre, az eredmények nyilvános ismertetésére, a jó módszerek és tapasztalatok elterjesztésére. Üzemeink egy részéről ez nem mondható el. Ma is vannak olyan vezetők, akik nem fordítanak kellő gondot a szocialista munkaverseny szervezésére, hanem azon vitatkoznak, hogy kinek a feladata a verseny szervezése, a vállalások értékelése. Az ilyen kicsinyeskedő, elvtelen vitáik oda vezetnek, hogy egyes gazdaságaink még ma is ráfizetéssel dolgoznak. nem tudják teljesíteni tervüket. Ez volt tapasztalható az elmúlt évben a Vizesfási Állami Gazdaságban, a dévaványai, a köröslaidányi, a gyulai és a Mező- gyáni Gépállomáson. Igaz, akadályozták a tervteljesítést az objektív tényezők is, főleg az időjárás, — de erre sem lehet mindent ráírni. A hiba nemcsak a szakszervezeti bizottságokat és gazdaságvezetőket terheB, hanem a ME- DOSZ megyébizottságát és a területi igazgatóságokat is, mert nem adtunk megfelelő támogatást és nem követeltük meg az MT és a SZOT elnökség által hozott határozat végrehajtását. D olgozóink nagy többsége tudatában van annak, hogy életszínvonalunk emelését, kulturális igényeinek kielégítését csak úgy tudjuk teljesíteni, ha többet. jobbat és olcsóbban termelünk. Ebből az elvből kiindulva láttunk hozzá — dolgozóink kérésére — 1960-ban a szocialista brigádok szervezéséhez. Az első évben 83 brigád alakult (1117 taggal), s év végére hat brigádunk nyerte el e megtisztelő eímet. Aztán 1961-ben a brigádok száma 113-ra emelkedett (1820 fővel), s a komoly vetélkedés következtében az év végi értékelés során 21 brigádunk kapta meg a Szocialista brigád megtisztelő címet. J^zába egyre többen és többen kapcsolódtak be e nemes morálomba. 1952-ben már 203 brigád (2572 személy) indított versenyt a Szocialista brigád cím elnyeréséért, azonban mindössze 52 brigádunk nyerte el e megtisztelő címet. Ennek több oka volt. Többek között: a gazdasági vezetők egy része nem biztosította a vállalások teljesítéséhez szükséges feltételeket, szakszervezeti bizottságaink nem fordítottak kellő gondot a brigádok patronáiására, nem adtak megfelelő politikai és szakmai segítséget a vállalások teljesítéséhez. Hozzájárult ebhez az is, hogy több gazdaságban bevezették a szakosítást és a már korábban megszervezett brigádok jó néhány tagját átcsoportosították újabb munkaterületekre. Több üzemben még ma is vannak olyan jelenségek, hogy a brigádok által tett termelési vonatkozású vállalások konkrétak, értékelhetők, azonban a szocialista módon való együttélés és a tanulásra irányuló vállalások általánosak, sablonosak és így nem értékelhetők. S ez is hozzájárult ahhoz, hogy a címért versenyző brigádok egy része vállalásait nem teljesítette. Jelenleg 174 brigádunk van 2148 taggal. Tapasztalatunk az, hogy a munkaverseny e magasabb formája nagy népszerűségnek örvend mezőgazdasági üzemeinkben, és az ez évre tett brigádvállalások is ezt igazolják. Igen jól foglalkoznak e mozgalom szervezésével a Mezőberényi Gépállomáson, a Felsőnyomási Állami Gazdaságban és még jó néhány üzemünkben, ahol ma már a műszaki vezetők is tagjai a szocialista brigádoknak. j(j| zakszervezeti bizottságainknak. mezőgazdasági üzemeink vezetőinek, a MEDOSZ megyebizottságnak és a területi igazgatóságoknak a jövőben fokozottabb gondot kell fordítaniuk a dolgozók kezdeményezésének felkarolására, a jó javaslatok, módszerek és tapasztalatok elterjesztésére. Különösen nagy gonddal ügyeljenek a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádok folyamatos munkájának, vállalásaik teljesítésének biztosítására. Ehhez az szükséges, hogy műszaki vezetőink, mint brigádtagok, széles körben kapcsolódjanak be e nemes mozgalomba. Ha ezt tesz- szük, akkor második ötéves tervünket sikeresen teljesítjük, sőt túlteljesítjük. Snrnyai Ferenc MEDOSZ megyei titkár
