Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-13 / 136. szám

1963. június 13. 4 Csütörtök Tudomány— Technika A gép magnetofonra hallgat Üvegezett nagy fémládában olyan berendezés látható, amelyet a zenekedvelők nagy része jól is­mer: két forgó dob egyenletesen továbbít egy keskeny barna sza­lagot. De erre a ládába szerelt sosabb módiát az ún. programve­zérlés rendszerével lehet elérni. Előre megállapított program szerint való munka megy végbe a hagyományos önműködő szer­számgépeknél is, amilyenek pl. magnetofonra nem szokás dalo­kat felvenni és egyáltalában nem jön ki belőle semmiféle zene. Azt a hangtalan melódiát, amely eb­ből a ládából kiárad, a mellette álló testes marógépnek szánták. Ugyanis a magnetofon szalagjára van ráírva az a munkaprogram, amelyet a gép teljesen önállóan valósít meg. A programvezérlésű MS—FY-41 marógép ez. Két lengyel tervező mérnök — Mierzejewski Jerzy és Siekierewski Jacek — munkája. A kollégáik tréfásan pruszkówi „hangversenymestereknek’’ hív­ják őket. A Varsó melletti Prusz- kówban van ugyanis a Szerszám­gépek Tervezésének Központi Irodája, ahol ez a marógép meg­született. Az önműködő szerszámgépek sok iparágban ma már lényeges láncszemei a termelő folyama­toknak. Munkájuk automatizálá­sának legmodernebb és leghatá­az automatikus esztergagépek és más effélék. Az ilyen gépek prog­ramja azonban nagyon „merev”, amennyiben már magánál a ter­vezésnél „rögzítették le”. Ide tar­toznak az ún. specializált szer­számgépek, amelyeket pontosan meghatározott darabok megmun­kálására építettek, illetőleg erre a célra nagy munkaráfordítással átdolgoztak. A programvezérlés lényege ab­ban van, hogy a gép különböző programokat tudjon automatiku­san megvalósítani. A program — vagyis azoknak a tevékenységek­nek az előírása, amelyeket a gép­nek el kell végeznie — különleges kód segítségével van rávezetve egy perforált papírszalagra, eset­leg film vagy magnetofonte­kercsre. Ily módon a program megvalósítása egyszerűen a te­kercset tartalmazó dob kicserélé­sében áll, mint a moziban. Ennél a szerszámgépnél a prog­ramirányítás lényegében négy Ma vízgépészeti országos vándorgyűlés kezdődik Szarvason A Gépipari Tudományos Egye­sület békéscsabai csoportja, a Ma­gyar Agrártudományi Egyesület, a Magyar Hidrológiai Társaság és a Szarvasi Öntözési és Rizstenmesz- tési Kutató Intézet közreműkö­désével ma, fél 12-kor a szarvasi járási tanács dísztermében meg­kezdődig a második vízgépészeti országos vándorgyűlés. A résztvevők meghallgatják Csillag Nándornak, a Földműve­lésügyi Minisztérium gépesítési főigazgató-helyettesének és dr. Marjai Gyula mezőgazdasági mér­nöknek előadását, majd az ÖRK1 rózsási üzemegységében megte­kintik az öntözőberendezéseket. Az Arborétumban tett látogatás után különautótousszal Gyulára utaznak a résztvevők, ahol pénte­ken folytatódik a vándorgyűlés programja. Gyulán, az elhangzott előadások feletti vitát Gerey Ta­más, a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia docense vezeti. Pénte­ken délután a résztvevők megte­kintik a Vízgépészeti Vállalat Il-es számú gyulai telepének gyártmá­nyait Július elsejétől a Békési Nyomdához tartozik a gyomai Kner Nyomda A termékeiről országhatárokon túl is ismert gyomai Kner Nyom­da eddig a Békés megyei Tanács nyomdaipari vállalatához tarto­zott. Rövidesen az iparigazgatósá­gi irányítás alá tartozó Békési Nyomdához csatolják. Július el­sejétől a Békési Nyomda telephe­lye lesz. Már megkezdődött a műszaki problémák összehangolása, aláír­ták az átadási jegyzőkönyvet. Ez­zel az ország két, legnagyobb múltú, és termékeikről híres nyomdája egyesült A gyomai te­lephelyen továbbra is elsősorban könyvnyomtatással foglalkoznak. Az E. M. 44. Állami építőipari Vállalat (Budapest V.. Kossuth Lajos tér 13—15.) azonnal felvesz — —/ ács, állványozó, kőműves szakmunkásokat, valamint KUBIKOSOKAT és SEGÉDMUN­KÁSOKAT. Szállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Munkaruhát 6 hónapig nem adunk. Szerszám szükséges Ta­nácsigazolást kérünk. Munkahelyek csak Budapesten. 262 egység együttműködésén alapszik. Hogy a munkadarab önműködő megmunkálása létrejöjjön, meg­felelő mennyiségű utasítást keli bevezetni az együttesbe a végzen­dő munkát illetően. Megfelelő kód segítségével meg kell rögzíte­ni a magnetofonszalagon azokat az adatokat, amelyek szabályoz­zák a marás pályáját, meghatá­rozzák a mozgási sebességeket és a munkának még sok más részle­tét. Az első egységben különleges berendezések olvassák le a prog­ramot az átvonuló szalagról és a fény sebességével haladó elektro­mos impulzusok segítségével to­vábbítják az irányító egységhez. Az ideérkezett impulzusok — kellő desifrirozás után — utasí­tások formájában jutnak el a szerszámgép, hajtó mechanizmu­saihoz, a gép pedig engedelmesen hozzáfog a programban előirány­zott tevékenységének végrehajtá­sához. Ugyanakkor az irányító egységhez — szintén impulzusok formájában — jelentések érkez­nek az ellenőrző egységből, amely megfelelő berendezések segítségé­vel állandóan ellenőrzi a tárgy méreteit és a megmunkált felület minőségét. Ily módon a parancsoló impulzus „összeütközik’’ a jelentő impulzussal: bekövetkezik a tény­leges adatok automatikus össze­hasonlítása a programban előír­takkal, aminek következtében a megmunkáló egységekhez korri­gáló jelző impulzus érkezik. Hogy egy ilyen gép pl. csak egy órám keresztül megszakítás nélkül dolgozzék, ahhoz 3 milliónál több információra van szüksége. Óriási mennyiségű különböző adatot kell a szerszámgéphez juttatnunk, en­nek megkönnyítésére olyan mag­netofonszalagot használnak, ame­lyen öt párhuzamos vonalon van­nak elhelyezve a jelzések. Olyan megmunkáláshoz, amely a szokásos szerszámgépen 3 teljes órát vesz igénybe, az MS—FY-41 marógépen alig van szüksége — 4 percre. A szerszámgép kezelése mindössze abban áll, hogy egy gombnyomással megindítják, ettől kezdve a gép teljesen önműködő­en dolgozik. Selejt teljesen kizár­va! Andrzej Kovzeczny A párt megyei végrehajtó bizottságának elismerése az olajbányászoknak A párt megyei végrehajtó bizottsága június 8-i ülésén meg­tárgyalta a megye olajbányászatának helyzetét és megfelelő hatá­rozatokat hozott. Külön elismerését fejezte ki az olajbányászoknak, hogy becsülettel helytálltak, s minden igyekezetükkel azon van­nak, hogy éves tervüket teljesítsék. OQOOOOQOÖCiOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Negyven vagon zöldborsót dolgoztak fel eddig a Békéscsabai Konzervgyárban A Békéscsabai Konzervgyárban teljes iramban folyik a zöldborsó feldolgozása. A megye nyolc ter­melőszövetkezetében a legmoder­nebb zöldborsó-cséplőgépeket ál­lították fel és innen a gyárba ke­rül a kicsépeit mag. A gépek ki­fogástalanul működnek. Szép a borsótermés is. Már eddig negy­ven vagon zöldborsó a gyárba ér­kezett. Ezt a mennyiséget feldol­gozták és nyolcvan vagon kész­árut elszállítottak. Dr. Kardos Ernő, a gyár főmérnöke, a békéscsabai Kossuth Termelőszövetkezetben lévő cséplőgépnél a szem minőségét vizsgálja. (Fotó: Kocziszky László) Szekeres Károly: Fiatalok a lejtőn (Egy bíró naplójából) Az üzemben egyetlen munka­társnak hiányzott csak: Mariká­nak, a kis segédmunkásnőnek, akinek Tibi udvarolni kezdett s időnként hazakísérte. Marika előtt a gáncsnélküli lovag, a hős szerepében tetszelgett. Átlátszó hazugságokkal akart bizalmába férkőzni. Marikát is kihallgatom a tár­gyaláson. — Soha nem gondoltam volna Tibiről semmi rosszat — mondja a lány szemlesütve. — S maga mindent elhitt neki, amit mondott? Hiszen olyan nyilvánvaló hazugságokat tálalt fel magának, amiket ma már egy tizenhat éves kislány sem hihet el. — Néha ugyan gondoltam rá, hogy nem mond igazat, de olyan szépen tudott beszélni és olyan jó volt hallgatni. Nekem a becsüle­tessége tetszett legjobban. Soha nem akart tőlem semmit. Persze azt Marika nem tudta, hogy Tibi már akkor hosszú ideje tartott fenn nemi kapcsolatot Györgyivel, egy másik lánnyal. De ezt nem mondtam meg neki a tárgyaláson, nem akartam illú­zióit szétrombolni. Ma is tűnődöm magamban: ahány hely, annyiféle arcot muta­tott Varró Tibi, mindig az adott helyzet követelményeinek megfe­lelően. Mi kellett volna ahhoz, hogy őszinte emberré váljon? Mindenesetre egy bizonyos: a családi élet ziláltsága, az apa er­kölcstelensége, az anya ideggyen­gesége jelentős mértékben befo­lyásolta az amúgyis gyenge jelle­mű, cinikus, hazudó, színészke­désre hajlamos fiút. S akkor már nem volt megállás. Most már rendszeresen találkozik Jóskával, aki csaknem ugyanazon a napon maradt ki a munkából. Kölcsönösen meggyőzik egymást, hogy nem érdemes dolgozni. Jós­kának még van pénze, mert ő nemrégiben vette fel a járandósá­gát. Egyelőre szórakozni fognak, aztán majd csak kiötlenek vala­mit. Egy éjszaka öt szórakozóhe­lyet járnak végig. Mindenhová taxin mennek) Gyorsan nyakára hágnak Jóska pénzének. Sürget az idő, most már pénzt kell szerezni. De hogyan? A döntést későbbre halasztják, mert időközben Györ­gyi meghívja őket egy ió „házi­bulira”. Györgyi szülei ugyanis kisöccsével együtt a Balaton mellé utaznak nyaralni. A szülők a lányt bőséges élelemmel és pénzzel is ellátták erre az időre. A lány azzal bújt ki a nyaralás elől, hogy az üzemből nem enge­dik el. Ennek valóságáról a lány szülei nem győződtek meg. így hát szabad volt a vásár. Egy jó „házibuli” megszervezésé­nek minden feltétele biztosítva volt. S a „kitűnően’’ sikerült „házi­buli’ hogyan folyt le? Erről Jóska és Tibi is csak igen szűkszavúan vallanak. így csupán találgatások­ra vagyok utalva. Csak Györgyi unokaöccse kottyantotta el magát, amikor elmondta, hogy a buli után Tibi és Györgyi egy szobá­ban aludtak. Talán a legjellemzőbb, amit er­ről Jóska mondott el a tárgyalá­son: — A házibuli igen jól sikerült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom