Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-02 / 127. szám

IW3. Június 2. 2 Vasárnap Nyílt és becsületes állásfoglalást lyen ma is az emberek, hogy szí­NAPTAR 1963. VI. 2. Róma. Piazza Venezia Június 2-a Olasz­ország nemzeti ün­nepe arra emléke­zésül, hogy a II. világháború befe­jezése után, 1946- ban ezen a napon kiáltották ki a köztársaságot. — 125 évvel ezelőtt, 1838. június 2-án született Markovits Iván parlamenti gyorsíró, aki 1863-ban Gabelsberger német nyelvre alkalmazott gyorsírási rendszerét magyarra dolgozta át 1920-ig a Gabelsberger—Markovits-rendszerű gyorsírás volt nálunk a legelterjedtebb és a mai gyorsírásunk alapjait képezi * * * — 90 évvel ezelőtt, 1873 júniusában született Otto Loewi né­met származású amerikai gyógyszerkutató, aki fnegállapította, hogy a szív működését szabályozó idegek ingerei bizonyos vegyületek hatására vivődnek át a szív izomzatára. Erre vo­natkozó vizsgálataiért 1936-ban Nobel-dijjal tüntették ki. • • * — 100 évvel ezelőtt, 1863-ban e napon született Felix Weingarten német karmester és zeneszerző. Híresek Beetho- ven-interpretációi, műved közül pedig az Orestes trilógia emel­kedik ki Új magyar találmány Üveg felületű színes építőelem a házak ékesítésére Egyik vállalatunk vezetőinek hónapokon át súlyos gondot okoz- 'tafc a belső elvtelen viszályok. Rosszindulatú intrikák mérgezték a levegőt. Akadtak ugyanis, akik kihasználták az igazgató és fő­mérnök közötti nézeteltéréseket és hol az egyik, hol a másik pártjá­ra álltak a folyósó beszélgetéseken, sokszor megcáfolva saját korábbi álláspontjukat. S mint ilyenkor lenni szokott, megalapozatlan pletykák, felnagyított apróságok torzították a való helyzetet, sze­mélyi vitává degradálták a két vezető közötti, munkából fakadó nézeteltérést és piszkálgatni kezd­tek életükbe. A plétykáknafc so­kan hitelt adtak. Sőt, a vállalat politikai szervének vezetői is job­ban hittek a rosszindulatú intri­káknak, mint saját elvtársaáknak. A nézeteltérés eredeti okának Vizsgálata helyett, a vezetők egy­más iránti antnpátiáját vették cél­ba, és abban látták h kialakult helyzet gyökerét. Az említett ve­zetők kis hibáit, egykori, már ré­gen jóvá tett botlásait újra főben­járó bűnként kezdték kezelni, s gyanakvással, bizalmatlansággal nézték őket. Ahelyett, hogy nyíl­tan és őszintén beszéltek volna velük, feljegyzéseket készítettek a hallottakról — természetesen ki­vizsgálatlanul — melyeket elküld­ték a felettes szervnek. A vállalat kollektívájának nem volt ereje ahhoz, hogy rendet csi­náljon a sajlt portáján. Végül is a pártbizottságnak kellett intéz­kedni, amely tárgyilagosan vizs­gálta meg a tényeket és megfe­lelőképpen, közmegnyugvásra meg is oldotta az ottani problé­mákat. E vállalat helyzete sajnos, nem egyedülálló eset Az ilyen rossz ízű pletykáktól, az egymás fülé­be súgdosásoktól, az intrikáktól, annak ellenére, hogy mindezek idegenek a kommunista felfogás­tól, mindmáig nem tudtunk tel­jesen megszabadulni. Ki iudná pontosain ezek okát? A kapita­lista erkölcs maradványai? Az el- lenforadaiom előtti évek gyanak­vása és bizalmatlansága? A rosz- szul értelmezett éberség? Az op­portunizmus, a gyávaság? A rosszindulat és az irigység? Alighanem ezek együttesen hát­ráltatják még jó néhány helyen az olyan légkör kialakítását, amelyben gátak nélkül érvénye­sülhetne az őszinte szó, a nyílt és becsületes állásfoglalás. S mennyi bajt, mennyi gondot okoz ez még az embereknek. Be­jelentések, amelyeket nem. vagy csupán felületesen tisztáznak. Az egymás fülébe sugdosott szavak, amelyek hínárként fonnak körül egy-egy embert, s amelyeknek nemegyszer ma is hitelt adnak. Ahelyett, hogy minden esetben szemtől szembe tisztáznák. Ügy vannak még ezzel jó néhány he­Felvételre keresünk budapesti és vidéki munkahelyeinkre bádogos szakmunkásokat és segédmunkásokat. Jelentkezés személyesen vagy írásban az ÉM. Gyárkémény-, Kazán-, Kemenceépítő-, Hő- és Savszigetelő Vállalat, Bu­dapest VII., Wesselényi u. 2 sz. alatti bádogos főépítésveze. tőségén. 4126 vesebben hallgatják meg a rosz- szat, mint a jót Gyánakvással veszik körül azt akiről valamit hallottak, sokszor hosszú időre megakasztva fejlődésében, előme­netelében az illetőt. És, ha ki­derül egy-egy ilyen ügyben, hogy közönséges intrikáról van szó, az intrikusok még ma sem nyerik el minden esetben a megérdemelt büntetésüket Igaz, ma mór nem tipikus eset a fenti példa, de okulásul szük­séges róla beszélni, hogy lássuk: milyen mérgező hatású az egy­más háta mögötti súgdosás, mely óhatatlanul torzításokhoz, a való­ság elferdítéséhez vezet. Eszméd offenzívát hirdetett a párt. Nos, ennek katonái úgy lehetnek a kommunisták és a pártonkívüli- ek, ha tovább erősítik azt a lég­kört, amelyben minden vonatko­zásban érvényesülhet az őszinte szó, a bátor, becsületes kommu­nista bírálat; ahol nem érheti el a célját a rosszindulatú pletyka, a rágalom, a fülbesúgdosás és int­rika. Igaz, ez nem könnyű feladat. Az őszinte szó s a kommunista bírálat érvényesülésének alapja az emberi bátorság, a gerinces­ség, a tisztánlátás, a tárgyilagos­ságra való törekvés, a jellemes­ség. Vállalni kell, hogy az őszin­teség miatt egyesek megsértőd­nek, igyekeznek bosszút állni. S vállalni, hogy nekünk magunk­nak is mondanak majd olyan dolgokat, amelyek fájnak. De megéri! Nemcsak azért, mert egy olyan légkörben, amely­ben nem érvényesülhetnek a pletykák és intrikák, nyugodtab- ban lehet élni és dolgozni, de ön­becsülést is ad az Ilyen őszinte­ség. S vállalni keli, mert ezt kí­vánja tőlünk pártunk és orszá­gunk érdeke, ezt Írja elő szá­munkra a kommunista erkölcs. v. d. Az alkotás Az ember csodálatos képessége ** a munka. A hatalmas világ­városok és a parányi tranzisztorok, a kozmoszt ostromló űrhajók, és az atom végtelen titkait für­késző műszerek, a bonyolult szá­mítógépek és a kutatók keresztez­te hibridek, mind-mind az ember nagyszerű teremtő, alkotó kész­ségét dicséri. A munka és a ter- | melés a legemberibb tevékenység. IA munka tett bennünket igazán emberré, a világmindenségbe törő óriássá. Ez a céltudatos tevé­kenység, amely ösztönös biológiai lényből társadalmi rangra emelte az embert, ma is napról napra megteremti fejlődő, gazdagodó életünk feltételeit, az élet fenn­tartásához szükséges javakat, a gabonát és a cipőt, a cipőt gyártó gépet, és a gépet gyártó berende­zést Az ember sosem érte be annyi­val, amit a természet a maga szegényes tálcáján felkínált. Min­dig is többre, jobbra törekedett — a természet meghódítására. S újabb támadások kiindulópontjá­nak tekintett minden győzelmet a természettel szembeni csatározá­sában. Az embert mindenkoron tiszteletreméltó becsvágya, az al­kotás szenvedélye fűtötte. Olyan határtalan ez a szenvedélyes töb- betakarás a munkában, amilyen Úttörőavatás Békéssámsonban Külsőségeiben is szemet gyö­nyörködtető, ünnepélyes csapat­gyűlés tette felejthetetlenné a gyermekek és szülők részére egya­ránt május 25-ét Békéssámsonban. Ez alkalommal 49 pajtást kis­dobossá, harminckettőt pedig út­törővé avattak. Büszkén és egy kis meghatódottsággal ismételték a fogadalom szövegét, amit Bíró Pál alezredes olvasott fel előttük, majd átvették az emléklapokat. Ezután Bohus Éva tanárnő, csa- pattitkár tartott ünnepi beszédet, majd az avatás után az avató szü. lók felkötötték a nyakkendőket a pajtások nyakába. A szép ünnepséget a szülői mun­kaközösség és a pedagógusok tá­mogatása, illetve segítsége tette si­keressé. T. L. Az Orosházi Ruhagyárban Sokan vásároltak könyvet az ün­nepi könyvhétéi. szenvedélye végtelenek az igények, a szünte­len megújuló fogyasztásban. S e lankadatlan belső feszítőerő, a jobbra és szebbre törekvés emelte az embert a kőbalta, a piramisok és a középkor gótikus világán át mai csodálatos magaslatára, ahol már nemcsak a természet vak szeszélyein képes úrrá lenni, ha­nem a társadalom erőin is. Évszázadokon át korbács és kaloda, éhbér és nélkülözés volt osztályrésze azoknak, akik a temérdek gazdaságot egymásra halmozták. A kétkezi munkást — minden idők történelemformáló­ját — már nálunk nem köti gúzs­ba a munkanélküliség ijesztő ré­me, a pusztító válságok. A munka embere és az ember munkája már szabad. Nem szűk kiváltsá­gos csoportot, hanem magát az alkotót, az egész társadalmat gya­rapítja, gazdagítja a termelés. Az alkotás őszinte emberi szenvedé­lye ezzel új értelmet nyert, fel­szabadítva a társadalom kimerít­hetetlen és mélységes humánus „atomenergiáit”. Ez az energia az összefogás, a társadalmi „láncreakció” révén meghatványozódik. A kovács, aki forgattyús tengelyt formál az ül­lőn a kemény acélból — a termé­szet egy darabkáját formálja a maga ízlésére — azért erős, Az Építéstudományi Intézet és a Kőfaragó- és Épület-Szobrá&zipari Vállalat új találmányt dolgozott ki az építőipari díszítőanyagoik választékának bővítésére. Épület­elemet formáznak tufából és kü­lönleges égetési eljárással kezelik, amelynek hatáséira megüvegese­dik az anyag felülete. Ebből az elemből felépített ház falát nem kell vakolni, csupán hőkezeind a falazás után. Készítenék azonban üveg felületű burkolólapokat is a kőlapok helyett. Az új anyaggal mert munkája a társadalom nagy gépezetének parányi, de precíz része. Az egész társadalomnak dolgozik, hiszen a tengely autó­buszt és traktort hoz majd moz­gásba. A kovácsnak dolgozik az egész társadalom; a tanár neveli a gyermekét vagy őt magát ok­tatja az esti technikumban, a tsz- paraszt élelmet termel számára, a színész szórakoztatja, az orvos egészségét óvja. Az autóbusz se­bességváltójánál sokszorta bonyo­lultabb ez az áttétel, az ember­atom és a társadalom között. Ezek az összetett társadalmi kapcsola­tok mégis tervszerűek, munkás­milliók javát szolgálják. Tíz- és százezrek ismerték fel ‘ nálunk ezeket a sokrétű szociális összefüggéseket, s mint az ország, a gyár, a föld igazi fe­lelősségtudattól és szenvedélytől áthatott gazdái dolgoznak. .Jól tudják, hogy egyéni boldogulásu­kat csak jó munkával teremthe­tik meg, ahogy a szocialista társa­dalom magasztos épülete is mil­liók műveként épülhet. A munka, amely tegnap még béklyóba kö­tött nyűg és kényszerűség volt — már akinek jutott kenyér — ma szárnyakat ad az embernek. Sokan, nagyon sokan vannak, akik nem tessék-lássék módon dolgoznak, hanem önként, meg­győződésből vállalják a fegyel­met, s nemcsak azt végzik, amit az üzemi rend megkövetel, külön vállalásokat teljesítenek, újíta­változatosan díszíthető, többféle színre „festhető” az épületék homlokzata. Az új anyag előnye, hogy nem árt neki a víz, s így lemosással könnyen megtisztít­ható a homlokzat. A kőburkolatok legnagyobb kártevője a fagy, de az új anyagnak a hideg sem ár­tott meg a vizsgálatok próbáin. Többet ér tehát, s mégis csak fele annyiba kerül, mint a kőburkolat. A jövő évben kezdik meg az új­fajta burkolólapok tömeges ter­melését. (MTI) nak, és részt kémek az ország, a gyár gondjaiból. A munka ez az eredően céltu­datos tevékenység így válik nap­jainkban a szó társadalmi értel­mében is tudatossá. Különösen szép példáját mutatja ennek a szocialista brigádmozgalom, mely­nek zászlaján a jelszó: szocialista módon dolgozni és élni. Tanul­nak és nevelnek saját bélyegző­jükkel. önellenőrzéssel védik a gyári márka becsületét, világgaz­dasági kérdéseket feszegetve te­vékeny részvételükkel szorgal­mazzák a termék és a gyártás világszínvonalát. Túlzás lenne persze a mai * munkát teljesen idealizálni. Az atomenergia és az ember űr­repülésének időszakában is akad még fárasztó és lélektelen testi munka. Néha hosszadalmasabb az út a munkahelyre, mint az űrha­jósnak földbolygónk megkerülése. Sok közös dolgunk rendezése még hosszú időt, türelmet és főleg jó munkát kíván. Indokolatlan vi­szont a türelem akkor, amikor lépten-nyomon olyan nehézségek­kel találkozunk, amelyeken már ma vagy tegnap lehetett volna segíteni. A bányászmunkánál minden gépi könnyítés ellenére, aligha van verejtékesebb kenyér, mégis, ha a jól végzett munka után napszintre jön a vájár, a2 alkotás pezsdítő öröme gyorsan feloldja, a műszak izom-, és ideg- feszültségeit. Ám, ha úgy múlta

Next

/
Oldalképek
Tartalom