Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-27 / 148. szám

1983. Június 26. 3 Egy járőrverseny tanulságai Hatszázan dolgoznak a kamuti Béke Tsz földjén Hogyan segíti a üzemvezetés a dolgozók továbbtanulását a Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyárban? Mostanában többször olvashat­tunk az újságokban arról, hogy az országszerte elterjedt tanulási láznak egyes helyeken kéretlen orvosai — a továbbtanulók mun­kaadói, kik csökkenteni próbálják a tanulás lehetőségét. Indok: „A tanultakat a vállalat nem tudja hasznosítani” vagy: „A ta­nulás a munka rovására megy.” E tudósítások ösztönözték azt a látogatást, melyet a Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyárban tet­tünk. Tudtuk, hogy ebben az üzemben igen sok a továbbtanuló, igy aztán a gyári vezetőségnek mindenképp állást kell foglalnia e témával kapcsolatban. A szerszámgyárnak négyszáz­húsz dolgozója van, ebből kilenc­ven ipari tanuló. A felnőtték kö­zül hatan a békéscsabai közgaz­dasági technikum esti tagozatán, kilencen a szolnoki gépipari tech­nikumban levelezőként, öten esti általános iskolában, négyen álta­lános gimnáziumban tanulnak. Húsz dolgozó a 19. számú általá­nos gépipari technikum esti. egy a szegedi villamos-gépipari tech­nikum levelező tagozatára jár. Huszonegyen végezték el a két­éves üzemi KGM felsőfokú gép­ipari szaktechnikumot. Vám, aki a szegedi jogi kar, ketten pedig a Budapesti Műszaki Egyetem le­velező hallgatói. Húsz résztvevő­je van a vállalat hőkezelő és ed­ző szakmunkás-tanfolyamának. Mindent összevetve — s az ipari tanulóktól eltekintve — a szer­szám gyáriak 35 százaléka tant* tovább. Mielőtt részleteiben néznénk, hogyan segíti a vállalat a dolgo­zók továbbképzését, e szám pusz­ta ismerete alapján is kijelent­hetjük: a továbbtanulók ilyen te­kintélyes létszáma az üzemvezetőség segítsége nélkül semmiképp sem jöhetett volna létre. De érméi jóval többről van szó. Néhány adat és tény: az üzem- vezetőség két dolgozót a gyár ösz­töndíjasaként küldött a Budapes­ti Műszaki Egyetem nappali tago­zatára. A szerszámgyár maga is alkalmat teremt a felnőttek to­vábbképzésére. A KGM felsőfokú gépipari szaktechnikuma a válla­laton belül létesült. Ezenkívül a gyár hőkezelő, és edzőtanfolya­mokat tart, esztergályos-, marós­képzést indít. Az üzemvezetőség sokat tett, hogy a 19. számú álta­lános gépipari technikumban esti tagozat létesüljön. Két éve, mióta ez megtörtént, a technológiák megismeréséhez szükséges anya­gokat és eszközöket — például az öntéshez való formákat — a me­gye több üzemével együttműköd­ve, társadalmi felajánlásként ad­ta az oktatáshoz. Több dolgozóját — így a hét idén érettségizőből hatot — tanulásuk megkönnyí­tése érdekében olyan részlegbe he­lyezte, ahol egy műszakban dolgozhatnak. Természetesen a továbbképzés konkrét támogatása nem érintett minden továbbtanulót. S akiket érint, azoknak is saját erejükből kell megoldani a feladatok zömét. Négyezer kacsa a köröstarcsai határban Néhány nappel ezelőtt egy for­ró vasárnapi (lel elő lton járőrver­senyre gyülekeztek a békéscsabai repülőtéren munkásőrök, tarta­lékos tisztek, MHS-tagok. Itt vol­tak a rendező szerv, az MHS megyei elnöksége vezetői is. A verseny — objektív (!) ne­hézségektől késve — megkezdő­dött és annak rendje és módja szerint be is fejeződött a békési tartalékos tisztek, Vámos Sándor vezette öttagú csapatának fényes győzelmével. Ebben a győzelemben senki sem kételkedett, s az lett volna az igazságtalan, ha nem igy fe­jeződik be. Hanem a többi helye, zésnél már vita volt, s néhány csapat vezetője jogosan — fel­háborodva adta tudtára a rende­zőknek, hogy még egyszer nem nagy örömmel indítanak csapa­tot. Mi is történt? Kezdeném azzal, hogy nem voltak biztosítva a feltételek, s ezért eshetett meg, hogy egyetlen csapat sem tudott szabályosan végighaladni a kijelölt útszaka­szon (még a kiválóan tájékozódó békésiek is tévedtek egyszer). A nagy tapasztalattal rendelkező tartalékos tisztek szerint: az iránymeghatározásban több hiba volt. Kedvezően halad a növény- ápolás Kamuion. A Béke Ter­melőszövetkezet határát na­Kéthetes ünnepi műszak a MflY-nál a vasutasnap tiszteletére Július 14-én ünnepük a 13. va­sutasnapot A békéscsabai csomó­pontom és a megye valamennyi pályaudvarán megtették az intéz­kedéseket a méltó ünneplés­re. Már korábban felajánlást tet­tek a vasutas dolgozók, minőségi és mennyiségi munkájuk javítása érdekében. Július elsejével két­hetes ünnepi műszakot kezd a békéscsabai csomópont vaäameny. nyi dolgozója, s már kapcsolódtak hozzájuk a megye más vasútállo­másai is. a termelési feltételek állandó ja­vításától függetlenül, elszigetelve fejleszteni, csupán az egyes mun­kás, vagy jobbik esetben a mun­kahely jobb megszervezésével a lehetőségeket kiaknázni. Ahhoz, hogy az egyes munkás munkaidejében a felesleges vára­kozási, kieső idők csökkenjenek, egy-egy műszak alatt leterhelésük, a munka tempója egyenletesebb legyen, a termelés irányítóinak a legtöbb esetben már ki kell lépni az egyes munkahelyekről, az egyes műhelyekből, sőt az egyes üzem­részekből is. A veszteségidők, amelyek a termelés üresjárataiból adódnak, az eddigi felmérések, ta_ pasztalatok alapján nem korláto­zódnak csupán az egyes munka­helyekre, az egyes műhelyekre, függetlenek az egyes munkástól, alapvetően a termelés-szervezés hiányosságaival függnek össze. Márpedig a leggondosabban el­készített munkanorma is csak a tényhelyzetet rögzítheti, csak an­nak következménye lehet. Más szóval, egy-egy munkadarab el­készítése vagy egy munkafolya­mat végzésének időszükséglete az adott termelési folyamatot befo­lyások) technológiai, szervezési fel­De ez legyen a legkevesebb. A verseny értékelésénél már sú­lyosabb hibák történtek. Először: kis híján közfelkiáltással állapí­tották meg azt, hogy a beérke­zett járőrlapok melyik csapatot igazolják. (Elfelejtették ráírni a csapatok számát.) Másodszor: az ellenőrző állomásokon nem biz­tosították minden esetben a za­vartalan pontozást (például a távolságbecslésnél). Harmadszor: a versenyt a résztvevők nagy vi­tája közben értékelték, okot adva az ilyen versenyeken nem kivár natos „demokratizmusra”. Talán nem szükséges ezek után tanulságot sem mondani, hiszen az mindenki számára világos. Annyit mégis: lehet, csodálkoz­nak most néhányan. hogy egy félig katonai szerv egy megmoz­dulását a nyilvánosság előtt így bíráljuk. De az MHS jó munká­ját, nagy tömeget mozgósító ere­jét, jó hírnevét óvandó, lapunk akart igazságot szolgáltatni az ott megsértetteknek, felbátorítva azzal, hogy az MHS megyei ve­zetői közül néhányan maguk is elítélték a nem éppen kitűnő szervezést. Abban is biztosak vagyunk, hogy a legtöbb tanulságot azok vonták le, akik a következő jár­őrversenyt rendezik. Kiss Máté pontsa hatszázan keresik fel, hogy a családi vállalás alapján kimért területen a kapálást mi­nél hamarabb befejezzék. Má­sodjára a 850 hold kukoricát már megkapálták kézzel is, és most már harmadjára jár benne a traktorosbrigád: kultiváto- roznak. A cukorrépát egyelés óta kétszer szintén megkapál­ták. A nagy szorgalom azonban nemcsak a határban mutatkozik meg, hanem a szövetkezet áru- értékesítési tervében is. Féléves előirányzatukat 400 ezer fo­rinttal túlteljesítették. Beszállí­tottak az állatforgalminak 850 hízott sertést, 80 hízott marhát, a Bameválnak pedig 80 mázsá­nál is több baromfit adtak át. tételek figyelembevétele alapján számítható ki, illetve fejezhető ki normaidőben. Ezért mondjuk és valljuk, hogy a rmmkanormák „karbantartását” nem szabad — de nem is lehet — a termelési felté­telektől elszigetelve vizsgálni és fejleszteni. Ellenkezőleg, a terme­lékenység, az egyes munkateljesít­mények emelésében csak akkor tudunk előrelépni, ha a munka­normákat komplex módon fejleszt­jük. Mivel a munkanorma egy­részt része, eleme, másrészt követ, kezménye a termelékenység növe­lését elősegítő termelés -szervezési és műszaki feltételeknek, a mun­kanormák fejlesztése csak akkor segíti elő a termelékenység növe­lését, ha aktívan visszahat, előse­gíti a termelékenységet befolyá­soló termelési feltételek javítását. Ismeretes, hogy 1960 óta a mun­kanormák fejlesztésében értünk el bizonyos eredményeket, megtettük az előbb említett igény kielégíté­séhez szükséges első lépéseket. Az eddigi felmérések, munkanapfény­képezések sok, a termelés szerve­zésében meglévő fogyatékosságra hívták fel a figyelmet. Ezek a fel­mérések azt mutatják, hogy a ter­melés folyamataiban számotte­Az elmúlt héten négyezer ka­csát szállítottak a köröstarcsai ha. tárban lévő gácsháti halastórend­szerre a gyomai Viharsarok Halá­szati Szövetkezet tagjai. A négy­ezer kacsával kísérletet akarnak vőek az úgynevezett veszteségidők, jelentősek a szervezésben és a technológiában lévő tartalékok, melyek hasznosításával a terme­lést, a termelékenységet beruházás nélkül, esetleg kisebb beruházá­sokkal jelentősen növelni lehetne. Most az a feladat, hogy a munka- normák fejlesztése során az így feltárt veszteség időket megfelelő intézkedési tervek alapján a le­hetőségekhez képest minimálisra csökkentsük. Csak így léphetnek ki a munkanormák a jelenlegi má_ sodlagos — csupán a tényhelyzetet rögzítő — szerepkörből és válhat­nak aktív szervező eszközzé. Ezek röviden azok az indító okok, amelyek ma a normák fej­lesztése során az eddigieknél jóval nagyobb erővel a termelés-szerve­zésre irányítják a gazdasági veze­tők és a munkások figyelmét. Ez a terület a termelés frontján, ahol a vezetők — elsősorban a műsza­kiak — „normáját”, a teljesítmé­nyét emelni kell. Ezt nemcsak egy- egy gyár munkásai, hanem az egész népgazdaság igényli! Kahulits István az MSZMP KB államigazgatási osztályának munkatársa megvalósítani, hogy a gácsháti ré­szen húzódó tavak mennyire al­kalmasak kettős hasznosításra. A kacsákat Szarvasról, a Hal tenyész­tési Kutató Intézetből vásárolták, 55 dekés átlagsúllyal. Amennyiben a kísérlet beválik, úgy 300 törzskacsát hagynak és a jövő évtől kezdve nagyobb mére­tékben foglalkoznak a halastava­kon kacsaneveléssel. A négyezer kacsa neveléséiben felhasználják a Haltenyésztési Kutató Intézet tapasztalatát. Gon. doskod'tak vízben elhelyezett ete­tőterekről, a nádasrészekbe pedig szigeteket vágtak, hogy vihar elől idehúzodhassanak a jószágok. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának kezdeményezésére a Tsz Beruházási Iroda, az AGRO- KER, a gyulai és a Szegedi Víz­ügyi Igazgatóságok képviselői, to­vábbá a Földművelésügyi Minisz­térium kiküldöttei együttes mun­kával elkészítették megyénk jövő évi öntözésfejlesztési programját. A programban 2000 hold szántó­földi öntözőtelep építése és loOO holdon esőztetőberendezés üzem­be állítása szerepel. A legelőgaz­dálkodás továbbfejlesztésére 16 millió forintot költenek, s ebből 4000 hold legelő öntözését készítik el. Mivel az öntözéses termesztésre A nehézségek nagysága még job­ban észlelhető, ha egyenként be­szélgetünk az esti, levelező okta­tásra járókkal. (De egyúttal job­ban kitűnik a vállalkozások tisz­teletre méltó volta is.) Kiss László 30 év körüli fiatal­ember, a gépipari technikum má. sodéves hallgatója. Az esztergá­lyos üzemből a lakatosrészlegbe osztották, hogy délelőtti műszak­ban dolgozhasson. Egy héten háromszor jár a technikumba. Ilyen napokon, munkaidő után, 2-től 4-ig tanul. Az Iskolából csak késő estére ér haza, Gerendásra. Most, nyáron, feleségével motor­ral járnak be. télen meg —. hogy több idő jusson a tanulásra — albérletben laktak Békéscsabán.. Kiss László évfolyamtársának, Kelle András esztergályosnak ne­hezebbek a körülményei. Három műszakban dolgozik. A vizsgák előtti felkészülés időszakában szeretett volna délelőtti műszak­ban maradni. Az üzemvezetőség az egymás közti műszakcserét ta­nácsolta a brigádnak, de Kelle András munkatársai nem vállal­koztak erre. (Ügy véljük, megte­hették volna.). Az előforduló nehézségek még­sem csökkentik a tanulási kedvet a gyárbeliek között. A jövő évre máris sokan kérték felvételűket a különböző iskolák, techniku­mok induló évfolyamaira, csak a gépipari technikumba eddig ti­zennégyen jelentkeztek. Sok betanított munkásból le« szakmunkás, szakmunkásból tech­nikus, technikusból mérnök a forgácsoló szerszámgyárban, a következő évek folyamén. I gyár segiti 8 tanalóhat, pedig félthetné a termelést, hi­szen az üzem termelékenysége nem túl magas. Nem féltette és nem is történt semmiféle vissza­esés. Mondhatná a vezetőség, hogy sok továbbtanuló máshol fogja kamatoztatni tudását. Nem mondja, hiszen az esti iskolákba, levelező oktatásokra járók másik, jelentős része a nagy fejlődés eéé néző gyár számára tanul. A Békéscsabai Forgácsoló Szer­számgyár vezetőségének Intézke­dései arra engednek következtet­ni, hogy az illetékesek a gyár ér­dekeit is képviselve, egyúttal na­gyobb, átfogóbb: országos érdeket is tudnak szolgálni. Padányi Anna Isi jelölt - területek műszaki terveit a vízügyi igazgatóságok készítik, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya sürgősen intézkedik, hogy a termelőszövetkezetek július 31- ig a tervezésre megbízás: adjanak. Az öntözési programban figye­lembe vették: felületi öntözést 15 termelőszövetkezetben valósítanak meg. Ezek a tsz-ek élővíz szom­szédságában helyezkednek el. Az esőztetőberendezéseket elsősor­ban a felületi öntözésre nem meg­felelő adottsággal rendelkező szö­vetkezetek kapják, közöttük első­sorban azok, amelyek csőkutakból nyerik az öntözővizet. 7500 hold új öntözés az 1964. évi megyei programban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom