Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-26 / 147. szám

IMS. Június 25. 3 Kedd Hatszáz meleg ebéd kiszolgálás a füzes gyarmati Vörös Csillag Tsz földjén Fehérköpenyes szakácsok a virágos határban — A szépnek, a jónak bábái A Kiváló Termelőszövetkezet címet viselő füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz tízezer holdas határa szívet-lelket gyönyörködtető lát­vány az aratás előtti napokban. Bő termést ígérő szovjet búzatáb­lákon szőkül a kalásztenger, a kukoricatáblákon és a fiatal gyü­mölcsösben köztesként vétett bab, maghozó uborka, a paprika és pa­radicsom több száz holdon virág­zik. A haragoszöld kukoricaszá­rak most hányják címerüket. Nemhiába dolgoznak naponta hatszázan-nyolcszázan a földeken, tiszta a határ, gondozottak a nagy táblák. Dél táj ban érdekes színfol­tok tarkítják a határt, a központi üzemi konyhából — melynek kor­szerűségéről, ragyogó tisztaságá­ról és ízletes ételeiről az egész­ségügyi szervek elragadtatással Ebben a hónapban nyitotta meg kapuját az eleki mezőgazdasági szakiskola. Egyszerre száz mező- gazdasági tanuló kap itt elhelye­zést, akik évente három hónapot töltenek elméleti felkészültségük növelésére az intézetben. Jelenleg 45 baromfitenyésztő és tejgazda­sági tanulót foglalkoztatnak a szükséges ismeretek elsajátítására. Csütörtökön, június 27-én Gyo­mén, a járási tanács épületében a megyében dolgozó öntözéses fel­ügyelők, és az FM. szervező-agro- nómusok részére a megyei tanács mezőgazdasági osztálya megyei jellegű értekezletet tart. Ezen az időben túlságosan elszaporodott az értekezletek, rendezvények száma és ha nem akarják a dol­gozókat nagymértékben leterhel­ni, akkor elkerülhetetlen az ösz- szevonásra való törekvés. A termelési tanácskozások ered­ményesebbé tétele érdekében bát­ran kell kezdeményezni az olyan problémák előtérbe helyezését, amelyek az adott időszakban a vállalat előtt döntőek. Gondolok itt olyanra, mint pl. a gépiparban a minőség, anyagtakarékosság, a termékek korszerűsítése, az építő­iparban problémát jelent a mun­kaidő-kihasználás — a becslések szerint a munkaidő 15 százaléka kihasználatlan — a kihasználat­lanság fő oka a munkahelyeken levő szervezetlenség. Nyilvánvaló, hogy ilyen kérdések előtérbe he­lyezése, részletes megvitatása nagy lendítőerőt adhat a munka megjavításához. Biztosítanunk kell a termelési tanácskozások döntési jogának maradéktalan érvényesítését. Ör­vendetes fejlődés, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően, ma már szinte mindenütt a termelési ta­nácskozások elé terjesztik döntés végett a Kiváló dolgozói cím meg­ítélését, a Szocialista brigád cím elnyerésének eldöntését. Ma már nem ritkaság az sem, hogy alapos, sokoldalú vitában döntik el; a beszélnek — a szélrózsa minden irányába elindulnak a duplafalú kannákkal megrakott kocsik, a bakon fehérköpenyes szakácsok­kal. Nap, mint nap 600 személy­nek mérik ki a friss, meleg ételt kinn a természet lágy ölén, csak a falu szélén dolgozó édesanyák és idős tagok ebédelnek benn az üzemi étteremben. A készpénzfizetésre berendez­kedett jó hírű szövetkezetben ugyanis 60—80 forintot megkeres­nek naponta a szorgalmasan dol­gozó asszonyok s nem töltik a drá­ga időt ebédtözéssel. Az üzemi konyha kifogástalan ebédeket küld napról napra, saját háztartá­sukban sem főzhetnének külön­bet. Szeptembertől kezdve azonban az oktatási idény elkezdésekor — már 100 mezőgazdasági tanulót tanít hat pedagógus. Az eleki mezőgazdasági szakis- i kólával megyénkben kettőre nö­vekedett azoknak az intézetnek a száma, amelyben mezőgazdasági szakmunkásokat képeznek ki; öntözéses gazdálkodás eddigi ta­pasztalatait és a további felada­tokat beszélik meg. Az értekezlet­re 20 szakembert és a Gyulai Vízügyi Igazgatóság mérnökeit hívták meg. dolgozó megérdemli-e a címet vagy jelvényt. Ha ritkábban is, de még előfordul, hogy a kiváló dolgozói javaslatok eldöntése for­mális, az ilyen esetek túlnyomó többségénél a fbrmalitás abból adódik, hogy az előterjesztések elnagyoltak, nem adnak alapot az érdembeni döntéshez. A termelési tanácskozások ered­ményességének talán az egyik legfontosabb biztosítéka, hogy a dolgozók javaslataival, lelkiisme­retesen foglalkozzanak. Annak ellenére, hogy még sok helyen a javaslatokhoz való formális hoz­záállást nem sikerült leküzdeni, az összkép a fejlődés irányába mutat. Mind több az olyan példa, ahol az elkészített jegyzőkönyv alapján a vállalat vezetősége a javaslatok megvalósítását az egyes osztályoknak kiadja, a végrehajtás határidejének megje­lölésével. Zárójelben megjegyzem, hogy sok helyen a jegyzőkönyvek felvétele nem alapos, utólag, fej­ből állítják össze, ami felületes­ségre vall. A dolgozók javaslataival való foglalkozás legdöntőbb mértéke az, hogy a jó javaslatok megvaló­sítása gyorsan és megnyugtatóan történik. A dolgozók aktivitásá­nak növekedését eredményezi, ha azt tapasztalja, hogy helyes ész­revételeit a termelésben haszno­Arcvonásaikba, szeműikbe, mozdulataikba beivódott a hét­köznapok lüktetése, ezernyi for­májú küzdelme. Minden szavuk az éleit kísérőzenéjének akkordja. Tőmondatokba .foglalják a négy és fél ezer holdnyi vésztői Arany­kalász új paraszti életet formáló „kohóját”. Egy-egy arcizomrándu- lás, mozdulat, szemvillanás, a sza. vak ejtése, sejdíti-bontja a kohó szépségeit, árnyékait. Esetfelé van. A kohó mesterei, a brigádvezetők vannak együtt. Köztük az agronómus Hogy’ és mint csinálják másnap. Ha jól emlékszem, Fekete Gábor említi, arankafoltok vannak helyenként a lucernában, s az idősebb gazdák tartanak attól, ha géppel gereblyé­zik, a foltokról áthordják a tiszta helyre is S amilyen veszett nö­vény, könnyen megragad máshol is. Balogh Ferenc agronómus mindjárt „tippet” is ad, a foltok­nál emeljék fel a gereblyét, így nem hordják át. Napközben még árnyék kísér­te az embereket: ha géppel gereb­lyéznek, tökretehefik az egész lu­cernát. Másnap Fekete Gábor el­oszlatta ezit az árnyékot. Lehetett nyugodtan géppel gereblyézni. S amit Balogh Ferenc még elmon­dott, hogy utána a foltokat meg­szórják arankairtó-szerrel. Majd arról beszéltek, hogy a 600 holdnyi kukoricájukat másodszor ekézik, s ha befejezik, a háztájit csinál­ják. Van olyan gazda, aki a ráosz­tott kukoricaföldet már harmad­szor is megkapálta. Olyan is egy része, hogy combtövdg ér S nagy- nagy táblán zizegnek levelei. Itt is elűztek egy árnyékot, hiszen nem olyan régen még szétszórt, apró tábláikon gazdálkodtak. És már tavasszal gondoltak az őszre is. Korábban érő hibridet is ve­tettek, hogy csökkentsék valame­lyest az őszi betakarítási torlódást, jobban legyen idő az őszi gabona­vetésre is. A brigádvezötők, az agronómus szavai így sejdít.ik-bontják a hét. könapok ezernyi formájú küzdel­meinek szépségeit. Ezekből fakad az olyasmi, hogy aznap estefelé az egyik szövetkezeti gazda, akinek a családja is dolgozik mindig ami­kor teheti, 4000 forint prémiumot vett fel. Nagyszerű ez a küzdelem, sítják. Nagyon helyes, ha legalább 8 napon belül értesítik a javaslat- tevő dolgozót arról, hogy a válla­lat vezetősége milyen intézkedé­seket tett a javaslat megvalósítá­sára. Előfordulhat olyan is, hogy a javaslat vagy nem jó, vagy pe­dig a megvalósítására nincs meg a megfelelő feltétel. Akkor is el­engedhetetlenül szükséges, hogy ezt megtárgyalják az érdekelt dolgozóval. A javaslatok sorsának mikéntjéről a legtöbb helyen a következő termelési tanácskozá­son történik beszámolás. Ügy hi­szem, hogy ezt ki kell egészíteni azzal, hogy a nem megvalósítható javaslat szerzőjével a lehető leg­gyorsabban ezt személyesen meg kell beszélni. Különleges esetekben élni lehet a termelési tanácskozások rend­kívüli összehívásával. így lehető­vé válik, hogy fontos, alapvető kérdésekben operatívan felhasz­náljuk a dolgozók tapasztalatait, ráirányítsuk figyelmüket az adott időszak legfontosabb feladataira. Az eddig elmondottak összege­zéséül: arra kell figyelmünket irá­nyítani, hogy minden lehetséges eszközt felhasználjunk az üzemi demokrácia adta lehetőségek ki- szélesítésére, hogy a dolgozók részvételét, aktivitását kibonta­koztathassuk. Qrsai János hiszen azért van minden, hogy az embereknek teltebb legyen a kam_ rájuk, szekrényük. És hát olyan „apró” mozzanatai is vannak en­nek, mint Püski Mihály említi, hogy mindennap ő már reggel 4 órakor talpon van, nem volna illő, ha valaki keresné és ágyban ta­lálná Így mondja: reggel Az élet itteni ritmusa, „ko­hója” bizonyos dolgokat „átértel­mez”. -kibillenti megszokott formá­jukból, mert a szebbet, a jobbat csak így lehet elérni. Éppen mond­ja is, hogy néha idegnyugtatót is szed, ami -nem éppen falusi, hanem inkább városi jellegzetesség. Mert hát olyasmi is előfordul, hogy a munkaeligazításnál valaki nem szívesen veszi a rárótt munkát, azt mondja: szövetkezeti demokrácia van és mégis parancsolnak. Pedig csak arról van szó, hogy a szövet­kezeti közgyűlés jóváhagyta el­gondolásokat kell megvalósítani. Elmondani, leírni könnyű is ezt, de megsejdíttetm és teljesen ki­bontani az értelemben, ezernyi formájú küzdelem, mely az új pa­raszti élet kialakulásának kísérő­zenéje. S ennek első számú mes­terei a brigádvezetők, akik a terv­szerű munka megtestesítői, nekik Az idei tavaszon példásan reme. keltek a körösladányi Magyar— Vietnam Barátság Termelőszövet­kezet gazdái. Jól beművelték ha­tárukat. Búzájuk, kukoricájuk, cu­korrépájuk fejlettség és gyom­mentesség tekintetében magasan kiemelkedett a környék többi ter­melőszövetkezetének növényvilá­gából. Május végén azonban jött a jég! Óriási jég! Kétezer holdat ta­rolt le. Ebből 600 holdat teljesen tönkretett. Ki is kellett szántani. Szerencséjükre a tsz határát jég­verés ellen bebiztosították. Az Ál­lami Biztosító I millió 800 ezer forint kártérítést fizetett és még ezután is fizet majd — a betakarítás időszakában — a most megállapított részleges kár után. A kiszántásra javasolt 600 hold még ma is ott áll parlagon. Május óta mindössze 200 holdat szántot­tak fel. A többit most szántják —) s mindössze 30 holdba vetették másodveteményt. A teljes jégkár után a takarmánytermesztés növe­lésére nem használták ki lehető­ségeiket. A bürokrácia megfélem­lítette őket. Azt beszélték: ha a tsz beveti a kiszántásra javasolt terű. letet, akkor a biztosító egy fillér kárt sem térit. Elfogadták ezt a könyörtelenül papír szagú érvelést és örülték az 1 millió 800 ezer fo­rintnak. Közben nem gondoltak arra, hogy mi lesz a 30 vagon szemestakarmány-hiánnyol amelyet a jég okozott ?! Az Állami Biztosító 200 forinttal téríti az ár­pa mázsáját. De kitől kapnak kell legyűrni a mindennap előbuk­kanó kisparaszti élet szokásait, űzni az árnyékokat, féltve bábás­kodni, ápolgatnd az alakuló kor­szerűt. Ennek a nagyszerű, dinamikus „kísérőzenének” vannak kívülről „beszűrődő” árnyékai is. A jóváha­gyott tervben két öntözőberende­zés szerepel, s ennek megfelelően másodvetéshez szükséges vetőma­got is tároltak. Ezenkívül pedig úgy vélték, ha szárazság is lenne, amikor új telepítésű lucernát vet­nek, kelesziteni tudják, s valahogy véletlenül „fülelték” meg, hogy a nekik járó egyik öntözőberende­zés csövei egy másik község szö­vetkezetében hevernek már. „Utó­védharcokba” telt, amíg hozzá­juk került Hasonlóan jártaik egy nekik ígért Zetorrai is, csak az írás pillatanában az utóvédhar­cok kimenetelét még nem ismer­tem Gondolom, majd csak lesz valaki, aki szói arról, hogy miért van erre szükség. Hat ára körül van, amikor a brigádvezetők elköszönnek az ag- ronómustól és egymástól. Indul­nak tovább. Űzik tovább az árnyé­kokat, bontogatják a szépet, a jót. Cserei Pál majd 200 forintért takarmányár­pát?! Éppen ezért a 600 hold je­lentős részét — amire csak lehető­ség van — feltétlen be kellene vetni. A silókukorica, a naprafor- gós-csalamádé a tehenészetben és a növendékmarha-tartásban sok abrakot pótolhatna! Az elnök kérdésünkre arról be­szélt, hogy a jégverte területből 200 holdat felületi öntözésre akar­nak berendezni. Ez jó mentség, csak éppen az a hiba, hogy a terü­letre még nincs kész a kivitelezési terv. (A Gyulai Vízügyi Igazgató­ságnak nincs tervező kapacitása), így ennek a 200 hold öntözésnek a sorsa még meglehetősen a „leve­gőben lóg '. (Nem is biztos, hogy az idén itt be tudnak rendezkedni felületi öntözésre). A másik ok, amit az elnök felhozott: augusz­tusban 70 holdba lucernát akarnak telepíteni. Van egy öntözőberende­zésük, ezzel gondoskodnak majd a kelesztésről. Lucemamagjuk egye­lőre nincs. De ez még mindig csak 270 hold. Mi lesz a 330 hold sorsa? A pihentetés?! Kétségtelen, a körösladányi Ma­gyar—Vietnám Barátság Tsz-ben a jég jelentős károkat okozott, de az is igaz, hogy a takarmány pót­lására nem tették meg a szükséges intézkedést, noha tudták, hiszen számba vet­ték — 30 vagonós az abrakhiá­nyuk. Ezek után mit lehetne ten­niük? Még nem késő, a jelenlegi csapadékos időjárást kihasználhat, nák rövid tenyészidejű kukorica, silókukorica, napraforgós, borsós csalamádé termesztésére, hogy pótolják, amit az időjárás tőlük elvett. D. K. ELEKTROMÉRNOKDT . mielőbbi belépésre felveszünk. Szolgálati lakást biztosítunk. Érdeklődni: a Mezőhegyes! Cukorgyár irodáján. Telefon: Mezőhegyes 3. 244 Baromfitenyésztő és tejgazdasági szakmunkások tanulnak Eleken Öntözéses felügyelők értekezlete Gyomén Jégverés után Körösi adányban

Next

/
Oldalképek
Tartalom