Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-22 / 144. szám
1963. június ZI. 4 Péntek Kereskedelmi dolgozók és az ellenőrzés Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkája során állandóan figyelemmel kísérti — a fogyasztói, a társadalmi tulajdon és a kereskedelmi dolgozók érdekei mellett — a kiszolgálás módját, a forgalomba hozott áruk minőségét, a szakszerű árukezelést. Emellett meggyőződik arról is, hogy az állami és szövetkezeti kereskedelmi szervek hogyan biztosítják a lakosság állandó és egyre növekvő szükségleteinek kielégítését. Javul az áruellátás Az ellenőrzések tapasztalatai szerint a kereskedelmi dolgozók mindjobban törekednek arra, hogy időben biztosítsák az igények szerint az árukat. Ha mégis előfordul áruhiány, azért a legtöbb esetben nem a kereskedelmi dolgozókat terheli a felelősség, ugyanis egyes cikkekből még az ipar sem tud elegendő mennyiséget gyártani. Ilyen például a 250 köbcentis Pannónia motorkerékpár, mosógép, különböző konfekcióáruk, férfi-, női szandálok, gyermekcipők. Többször fordult elő áruhiány a helyiipar hiányos, késői szállítása miatt, főleg kenyér, péksütemény, szikvíznél. Az orosházi járás egyes községeibe későn délután szállítják a kenyeret. Legutóbb tapasztaltuk, hogy egyes földművesszövetkezetek élelmiszerboltjaiban nem biztosítják a megfelelő készletet lisztben, cukorban, részben felületes árurendelés, részben az alacsonyra megállapított készletek miatt. Endrődön, Hunyán, Orosházán, Kamuton és másutt például az eceteshordókat még nem javították meg, pedig már itt a befőzési szezon. Ez utóbbi esetben megismétlődő mulasztásról van szó, így a boltvezetőt felelősségre vontuk. Fontos feladat a minőségvédelem A fejlődés egyik mércéje, hogy a forgalomba hozott áruk minősége ne romoljon. Ma még előfordul ilyen eset, mellyel szemben a kereskedelmi dolgozók több-kevesebb eredménnyel lépnek fel. Helyes törekvés az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál, hogy a jogos minőségi kifogás és kötbérigény esetén a kereskedelmi dolgozókat is érdekeltté teszik. Mindez feltétlen pozitív törekvés, emellett előfordul, hogy a jó kapcsolat érdekében „te se bánts, én sem bántlak” elvből kiindulva elnézik a hibákat A mezőkovácsházi járás egyik földművesszövetkezeti üzemágvezetőjének fiókjában például garmadával volt a felvett jegyzőkönyv, de nem nyújtott be a sütőiparral szemben kötbért, nehogy felelősségre vonják a telepvezetőt laza munkájáért. Szerencse, hogy hasonló eset ma már egyre ritkábban fordul elő és a jó minőség érdekében fokozott harcot folytat a kereskedelem. Feltétlen szólni kell arról, hogy egyes helyeken a jó minőségű árut szándékosan elrontják. Azokról a „keresztapákról” van itt szó. akik úgy akarnak a túlzott szeszfogyasztás ellen harcolni, fcogy eQV kis vizet is öntenek az ftalba. Nagy bánhegyesei! például az italboltvezető 25 százalékos vizezéssel hozta a bort forgalomba. Más helyen a kávéval „takarékos- kodnak” és nem adják bele a szükséges mennyiséget. Ezen a téren még fokozott ellenőrzésre és ahol szükséges, szigorúbb felelősségre vonásra van szükség. Pontosabb mérést, számolást A hiánytalan mérés előfeltétele a hitelesített, üzemképes mérőeszköz. A tapasztalatok szerint a pontatlan méréseik többsége élelmiszer- és vegyesboltoknál a mérlegek hibájából adódott. A Hódmezővásárhelyi Mérleggyár mérlegei hamar elromlanák, megjavítás után igen gyakran 1—2 hét múlva ismét rosszul mérnek. A másik hiba, hogy a gyorsmérlegek beállításának szabályait a bolti dolgozók egy része nem ismeri, így emiatt fordulnak elő súlycsonkítások. Megtörténik olyan eset is, hogy nem gondoskodnak a mérőeszközök újra hi- teljesítéséről, így nem egy vendég, látó konyhán háztartási mérleggel. vagy régebben hitelesített súllyal mérnek. A pontos mérés az ételek nyersanyagának adagolásánál is fontos, mert ez befolyásolja az étel meny- nyiségét, ízletességét. Komoly probléma, hogy az ipar nem biztosít elegendő fajta mérőeszközt, speciális mérleget, üveg ecetmérőt, poharakat. Sok bosszúságot okoz, hogy a röviditalokat 1—2 dl-es pohárban szolgálják ki. Ilyenkor a nagy pohárban elvész az ital, és a vendég gyanakodva fogadja a mennyiséget. A mérés, számolás terén csökkentek a szabálytalanságok. Az egyre ritkábban előforduló esetek közül kell megemlíteni az egyik battonyai húsboltos esetét, kinek munkájára a községből több panasz jött. A vizsgálat szerint valamennyi próbavásárlásnál megkárosította a vásárlókat, volt olyan tétel, ahol 7.30 Ft-tai többet fizettetett a kelleténél. Az árdrágítás abból adódott, hogy az olcsóbb húst drágábban, a növendékmarhahúst borjúhús árban adta. Szabálytalanul, előredarált sertéshúst is értékesített, melyben a minőségvizsgálat szerint marhahús is volt. Köztudomású, hogy a marhahús ára jóval olcsóbb a sertéshúsnál. A pontosabb mérés, számolás érdekében a vendéglátó- területen is szigorítani kell az ellenőrzést, főleg a röviditalok, fagylalt, kávé mennyiségi kiszolgálása területén. A hibák megszüntetéséért A felügyelőség létszáma egymagában nem biztosítja a még előforduló lazaságok megszüntetését. Ezért támaszkodik a megyében működő közel háromszáz társadalmi ellenőrre, akik aktív munkájukon keresztül komoly segítséget nyújtanak a kereskedelemnek. Az üzemekben tartott vevőankétokon elhangzottak is jó szolgálatot tesznek. Vállalatainknak, földművesszövetkezeteinknek az üzemi ankétok tartását el kell terjeszteni, ami a fogyasztói észrevételek megismeréséhez nagy segítséget nyújt. A fogyasztói érdekvédelem elválaszthatatlan a társadalmi tulajdon és a kereskedelmi dolgozók érdekének védelmétől. A vásárlók pontos, udvarias kiszolgálá. sa a kereskedelmi dolgozók megbecsülését öregbíti. A szakszerű árukezelés, az áru selejteződés- töl, romlástól való megóvása, a leltárhiányok minimálisra való csökkentése a kereskedelem jó hírét jelenti. Mindezek csak megfelelő munkakörülmények, a szükséges berendezési, felszerelési tárgyak biztosításán keresztül érhetők el. A tovább javuló munka fokmérője a panaszkönyvi észrevételek, bírálatok számszerűsége. A felügyelőség legutóbb több vállalatnál, szövetkezetnél vizsgálta a boltj panaszügyek intézését. Az ellenői'zott szervek boltjaiban 1962-ben 610 panaszkönyvi bejegyzés történt, ennek 28 százaléka dicséret volt. Áruellátással 18 százalék, minőséggel 13 százalék, magatartással 31 százalék, egyéb kérdéssel 34 százalék, árdrágítással, súlycsonkítással 4 százalék foglalkozott. Az adatok elgondolkoztatok és olyan következtetést engednek levonni, hogy még jobban kell a kereskedelemnek dolgoznia, hogy a dicséretek száma növekedjen, a magatartással, udvariassággal. kivételezéssel foglalkozó panaszok száma pedig csökkenjen. Ehhez a vállalati ellenőrzésnek, szövetkezeti belső ellenőröknek is több segítséget kell nyújtania. A megemlített hibák ma már nem jellemzőek, nem általánosságban vonatkoznak a kereskedelmi dolgozókra. Az új kereskedelmi formák elterjedése mellett a kereskedelmi dolgozók szakmai, politikai fejlődése javul. A szocialista brigádok és kiváló dolgozók számának növekedése erre kellő bizonyíték. Közös erőfeszítéssel arra kell törekedni, hogy a munkát tovább javítsuk, a lakosság igényét maradéktalanul kielégítsük. Rózsa Imre Állami Kereskedelmi Felügyelőség vezetője Váltott műszakban készül a járda Szeghalmon Ezerötszáz négyzetméter területen, 85 ezer forintos költséggel építenek aszfaltjárdát Szeghalmon, a Béke utcában. A községi tanács házi brigádja most először fogott ilyen munkába és a jövőben is ők építik majd az aszfaltjárdákat. (Fotó: Jermendy György) A szabad szombatról és a munkafegyelem megtartásáról intézkedett az építésügyi miniszter Az Építésügyi Értesítő legújabb számában megjelent az építésügyi miniszter utasítása, amelyben az Építő, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben szabályozta a szabad szombatok megtartását és intézkedett a munkafegyelem megjavításáról. Gyakori eset volt, hogy sokan már pénteken délben eltávoztak és hétfőn csak nagy késéssel mentek vissza az építkezésekre, sőt azokon a szombatokon is, amikor nem volt munkaszünet, már délelőtt abbahagyták a munkát. Az új rendelkezés alapján a munkaidő, a szabad szombat előtti pénteken nem lehet kevesebb 8,5 óránál s hétfőn legalább nyolc órát kell dolgozni. A szabad szombatot követő héten pedig ugyanúgy, mint az ország legtöbb üzemében és vállalatánál legalább hatórás szombati munkanapot kell tartani. A munkafegyelem megjavítására utasító rendelkezés többek között előírja, hogy nyilvántartási könyvet kell vezetni a dolgozók távollétéről és az igazolatlan mulasztásokról. Az eltávozást a munkahely vezetője engedélyezi, igazolja, s egyúttal vezeti a nyilvántartást is. Eddig rendszerint munkaidő alatt fizették ki a béreket, de az új rendelkezés alapján most már csak a napi munka befejezése után kerülhet sor a fizetések kiosztására. Mindkét új rendelkezés feltünteti, milyen következményekkel jár a miniszteri utasítás megszegése. Többek között, ha a munkaidő-beosztást nem tartják be, akkor egy munkahelyre vagy akár az egész vállalatra vonatkozóan fel kell függeszteni, sőt el is lehet törölni a szabad szombatot. Az igazolatlan mulasztókat pedig a Munka Törvénykönyvében is meghatározott rendelkezéseken kívül az utazási díjkedvezmények megvonásával is sújthatják. (MTI) Gyilkosok emberek Kerstent Günthner külügyminiszter fogadta laikusán. Először is köszönetét mondott az orvosnak, hogy közbenjárásával megmentette Lengyelországban kémkedés vádjával halálra Ítélt svéd mérnökök életét. — Remélem, hogy előbb-utóbb szabadon bocsájtásukat is sikerül kieszközölni — válaszolta Kereten. — Ez felülmúlná minden várakozásunkat — örvendett a külügyminiszter. — De nem emiatt kérettem ide, hanem sokkal fontosabb ügyben. A szövetségesek napról-napra jobban sürgetik, hogy Svédország lépjen háborúba Németország ellen. Ez ellenkezik hagyományos semlegességünkkel, de érdekeinkkel is. Néhány órával a hadüzenet után német bombavetők romhalmazzá változtatnák Stockholmot. Hadüzenet helyett nagy, humánus célt tűztünk ma5. között - életéért gunk elé és ezzel a szövetségeseknek is szolgálatot teszünk. Arról van szó, hogy minél több embert kimentsünk a koncentrációs táborokból. Hajlandó nekünk segíteni? Kereten hajlandó volt. A tervet kidolgozták Kereten tudta, hogy nagy feladat vár rá, ezért igyekezett Himmler közvetlen környezetében, ha nem is barátokat vagy szövetségeseket, de legalább olyan személyeket találni, akik nem ellenzik feltétlenül a svéd akciót, hanem készek támogatni. Fáradozása sikerrel járt. A halálra ítélt svéd mérnököket megkegyeimezésük után hamarosan szabadon is bocsáj- tották. Az orvos ezt legnagyobb részt Scheldenbergnek, a kém- elhárító osztály főnökének köszönhette. 1944 november harmadik hetében a svéd kormány ülést tartott és részleteiben is elfogadta a külügyminiszter tervét az akcióról. Kereten doktor már elvégezte a megfelelő előkészítést a tárgyalásokra. A svéd kormány magára vállalta, hogy elszállítja Németországból a koncentrációs táborokból szabadon bocsájtatt skandinávokat és hajlandónak mutatkozott ideiglenes menedékjogot adni minden személynek, akit sikerült kiszabadítani a táborokból Günthner külügyminiszter ezt rögtön közölte Kerstennel és megkérdezte: mikor szándékozik visszautazni Németországba. — Ügy hiszem, meg kell várnáink amíg Himmler telefonál, hogy szüksége van rám. Ez a legcélravezetőbb — válaszolta Kereten. A telefon november 25-én szói- lalt meg az orvos stockholmi lakásán. Himmler főhadiszállásáról hívták fel. A birodalmi vezető kérte, hogy mielőbb térjen vissza, mert igen rossz állapotban van. És Kereten végezte dolgát, s miközben gyógyított, előkészítette azt a tárgyalást, amely a svéd Bernadotte gróf és Himmler között 1945. február 19-én zajlott
