Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-16 / 139. szám

1963. Jfinfus 18. 4 Vasárnap A testvéri együttműködés példája A lengyel—magyar kereskedel- mi kapcsolatok az elmúlt években jelentős méreteket öltöttek. 1962- ben a kölcsönös árucsere értéke 527 millió devizazlotyi volt, ami azt jelenti, hogy 25 százalékkal meghaladta az 1961-es állapotot és 39 százalékkal magasabb, mint amit az 1962-es évre a hosszú lejá­ratú egyezmény előírt. Az országa­ink közötti kereskedelmi megálla­podások mérvének jelentős túl­szárnyalása az árucserét illetőéin növekvő jelenség. Ebben az esz­tendőiben például a Varsó—Buda­pest vonalon a kereskedelmi for­galom csaknem ötven százalékkal lesz magasabb az 1961—1965-re ér­vényes kereskedelmi szerződés 1963-as évre előírt volumenjénél. A közelmúltban írták alá Bu­dapesten azt a jegyzőkönyvet, amelyben az 1964 és 1965 évekre szóló korábbi kereske­delmi forgalmi arányok egy- harmad résszel történő fel­emelésébe állapodtak meg a két ország illetékes szakembe­rei. 1963-ban Lengyelország a követ­kező cikkeket vásárolja Magyar- országon: bauxit, timföld, alumí­nium, cánkipor, kőolajtermékek, motorkocsik, Diesel-mozdonyok, Diesel-motorok, autóbuszok, tar­tálykocsik, hengereltáru, turbinák, kábelgyártáshoz szükséges gépek, elektronikus mérőműszerek, be­rendezések erősáramú elektrotech niika számára, görgőscsapágyak, keményített zsiradékok, kukorica, vetőmag, gyümölcs stb., stb. A Magyarországra irányuló lengyel export pedig a követ­kezőket öleli fel: szén, koksz, lemez, hengereltáru, fa, szer­számgépek, cement, tehervago­nok, bányagépek, kohászati, út­építéshez szükséges, textilipari, építészeti gépek, kőolajtermé­kek, kén, mikrobuszok, sze­mélygépkocsik, stb., stb. Érdemes megemlíteni, hogy 1963 évben Magyarország mintegy két és fél ezer személygépkocsit vásárolt Lengyelországtól, s ezzel a lengyel giépkocsiipar legjelentő­sebb külföldi átvevőjévé válik. Magyarország az élkövetkezendő három év folyamán a most ér­vényben lévő szerződés értelmé­ben 120 Disel-mozdonyt szállít a lengyel államvasutaknak. A% 1963. évi tervteljesítésért A békéscsabai felvonóban másfél hónapos lemaradásból már egy hónapot pótoltak Megszűnnek a programváltozások — Festőberendezést szállítottak a Belgrádi Világkiállításra A Hajtómű- és Felvonógyár V. békéscsabai gyáregysége Párizsba, Szíriába, Szovjetunióba, Kubába és a világ más országába szállít felvonókat. E komoly exporttevé­kenységet kifejtő gyáregységben az első negyedévben komoly le­maradás mutatkozott. A lift ve­zetősín-gyártásban géphibából másfél hónapos lemaradás adó­dott. Optimális számítások sze­rint, ha géphiba nem lesz, a ter­vet teljesítik, erre biztosíték az is, hogy a másfél hónapos lema­radásból egy hónapot már pótol­tak. Hasonló a helyzet a vasszerke­zet gyártásában is. Itt állandóan változó programmódosítás volt. A programban nem szereplő vas- szerkezeti munkákon kívül elké­szítették a Belgrádi Világkiállí­tásra, az úgynevezett elektroszta­tikus festőberendezést. Ebből is lemaradás lett, mert a berende­zésre tervezett 1600 munkaóra he­lyett négyezret kellett ráfordíta­ni. A lemaradás pótlása elsősor­ban a mechanikai műhelytől függ, amely műhely dolgozói mindent megtesznek a siker érdekében. Megérkezett a gyár budapesti központjából a harmadik negyed­évi program is. Megkezdték an­nak lebontását. A Hajtómű- és Fel­vonógyár igazgatójától ígéretet kapott a békéscsabai gyáregység, hogy a III. és IV. negyedévben nem engedélyeznek olyan prog­rammódosítást, amely kiesést je­lentene a termelésben. — kis — A lengyel—magyar kereskede­lem tehát nagyszerűen fejlődik. Figyelemre méltó, hogy a második világháború után a Szovjetuniót követően Lengyelország volt az az állam, amely felújította Magyar- j országgal a gazdasági kapcsolato­kat. 1949 óta a kereskedelmi forga­lom hat és félszeresére növe­kedett A folyó évben a gépek és ipari berendezések a Lengyelországba irányuló magyar exportnak csak- nefc a félét teszik ki, mintegy 17,5 százalékos az ipari jellegű fo­gyasztási cikkek exportja, míg a nyersanyag és az üzemanyag ex­portja csak valamivel több 30 szá­zaléknál. A Magyarországra irá­nyuló lengyel exportba a gépek és berendezések 44 százalékban sze­repelnek, a nyersanyag és az üzemanyag 46 százalékban, ami­ből az következik, hogy Lengyel- ország jelentős nyersanyag-szállí­tója a magyar népgazdaságnak. A két testvéri ország gazda­sági kapcsolataira jelentős hatással van a KGST-tagálIa- mok gyártási szakosítása és együttműködése. Például a magyar ipar nyolc kü­lönböző típusú mezőgazdasági gé­pet gyárt a két ország szükségle­teire azzal, hogy a lengyel ipar ilyen gépeket nem gyárt és fordít­va, nyolc más típusú gépet Ma­gyarország nem gyárt. Az országainkat összekötő ba­rátság és a közös cél következté­ben a lengyel—magyar gazdasági együttműködés széles területe ter­mészetes és érthető, amit érdemes rendszeresen elményíteni és to­vábbfejleszteni. A kölcsönös kap­csolatok szorosabbra fűzése és a gazdasági kötelékek elmélyítése ugyanis megkönnyíti és meggyor­sítja országainkban a szocializmus építését és egyúttal szolgálja a bé­ke ügyét is, valamint hozzájárul népeink jólétének emelkedéséhez. Féliks Brodzki az Agenoia Rabotayica helyettes főszerkesztője Gyilkosok kozott — emberek életéért L A tömeggryükos orvosa címmel a noviszádi Magyar Sző folytatá­sokban közölte dr. Félix Kereten történetét, aki — mint a lámák tit­kos gyógymódjának ismerője — hosszú ideig kezelte Himmlert, a náci Németország második emberét, és aki e pozícióját felhasználva nagy szolgálatokat tett a fasizmus ellen küzdő erőknek. Riportsoro­zatunk a fent jelzett anyag alapján készült. (Dér Ferenc) a szőnyegek, kárpitozott bútorok legjobb tisztítószere. 4494 Amikor az Októberi Forrada­lom a finn népnek is visszaadta szabadságát és megalakult az önálló Finnország, Félix Kersten belépett a finn hadseregbe. A háborúban súlyos betegséget szerzett s gyógyulási ideje alatt határozta el, hogy orvos lesz. A kórház főorvosa azonban azt ta­nácsolta neki: képeztesse ki ma­gát gyógymasszőmek, válassza ezt a foglalkozást élethivatásul, •*— Gyógymasszőr? Miért? — kérdezte akkor Kersten. A főor­vos Kersten kezére mutatott i— Azért, mert ez a markos kéz, ezek a rövid ujjak sokkal alkalmasabbak arra, hogy masz- szírozzanak, mint hogy sebészi műtéteket hajtsanak végre. Attól a naptól kezdve a kór­ház szakember« tanítani kezd­ték Kerstent, aki 1921-ben meg is kapta a gyógymasszőri okle­velet. Oktatói azt tanácsolták, utazzék Németországba, vállal­jon állást és közben végezze el az orvosi fakultást. Így is tör­tént. Ott, Berlinben ismerkedett meg dr. Ko-val, a tibeti orvos­tudóssal, akit gyermekkorától kezdve nemcsak a bölcsészet tu­dományába avattak be, hanem az ősi tibeti gyógyászatba is; megtanulta egy tibeti paptól a több mint ezeréves múltra visz- szatekintő gyógymasszázst. Dr. Ko tanítványául fogadta Kers- teret Mindez 1922-ben történt. Az újságok akkor kezdtek írni Adolf Hitlerről, és legfanatiku­sabb hívei között gyakran em­legették Heinrich Himmler ne­vét. A két névhez fűződő ese­mények azonban a legkisebb mértékben sem érdekelték Kers­tent. Szorgalmasan tanult az egyetemen, gy ágymasszázzsal kereste meg kenyerét és minden szabad idejét a tibeti orvosnál töltötte, hogy elsajátítsa tudo­mányát. Ahogy múltak az évek, anyagi helyzete mindinkább ja­vult. Dr. Kp visszatért Ázsiába, pácienseit átengedte tanítvá­nyának. Gyors sikere és meg­meg a valószínűség- számítást, Pascal törvé­nye azt mondja ki, hogy a ;folyadékokban a nyo­más minden irányban egyenletesen terjed. Huszonnyolc évi mun­kával 1652-ben ő szer­Pascal számológépe. Fotó: Művészetek és mesterségek történelmének . múzeuma, Párizs késztette meg az első fiai müvét halála után számológépet, amellyel állították össze feljegy- összeadni és kivonni le- zéseiből és az a Gondo- hetett. Jelentős filozó- latok címmel jelent meg. — 260 évvel ezelőtt, 1703. június 16-án lépte át II. Rákóczi Ferenc a magyar—lengyel határt és vették kezdetüket a kuruc seregek győzelmes harcai. 1963. június 16. — 340 évvel ezelőtt, 1623 júniusában szüle­tett Blaise Pascal (ejtsd: Pászkál) francia mate­matikus és filozófus. Nevét a Pascal-féle há­romszög őrzi, melyben minden szám a felette álló sorban a tőle jobb­ra és balra álló össze­gével egyenlő. Fermat- val együtt ő alapozta Távirat a békekongresszuslioz A Békéscsabai Ruhagyár dolgozói az Országos Békekongresz- szus megnyitása alkalmából műhelyrészenként röpgyűléseket tar­tottak a munka megkezdése előtt. A gyűléseken egyöntetűleg hatá­rozták el az alábbi távirat megküldését a kongresszushoz: Tisztelt Kongresszus! Mi, a Békéscsabai Ruhagyár dolgozói egyetértünk a béke­mozgalom célkitűzéseivel. Munkánkkal, cselekedeteinkkel támo­gatjuk annak megvalósítását. Kérjük a kongresszus résztvevőit, nevünkben is emeljék fel tiltakozó szavukat az amerikai négerül­dözés, a spanyol hazafiak bebörtönzése és minden olyan cselekedet ellen, amely az emberiség haladását, békéjét veszélyezteti. Tanácskozásukhoz sok sikert kívánunk! A Békéscsabai Ruhagyár dolgozói Az anya- és gyermekvédelemről tanácskoztak az orvosok Június 14-én Gyulán, a városi tanács dísztermében nagyszabású egészség- ügyi találkozó volt. A találkozón mint­egy 300 orvos, ápolónő és szülésznő vett részt a megye városaiból és köz­ségeiből. Dr. Kertész OTárton, a megyei ta­nács vb elnökhelyettese nyitotta meg a gyűlést, majd dr. Szendy Balázs nő­gyógyász, egyetemi tanár, a gyulai kórház szülészfőorvosa tartott előadást az anya- és gyermekvédelemről. Töb­bek között tájékoztatta a résztvevőket az eddigi eredményekről, melyeket a szülészetben, a nő- és gyermekgyógyá­szatban megyénkben elértünk. Az elő­adást élénk vita követte. gazdagodása természetesen fel­keltette az orvosi körök irigy­ségét. Sokam áskálódtak ellene, de dr. Bier professzor, a berlini egyetem nagy hírű tanára min­dig védelmébe vette. Kersten híre hamarosan a határokon túl is elterjedt és 1928-ban Vilma holland királynő Hágába hivat­ta, hogy vegye át férje, Henrich herceg kezelését. Kersten visz- szaadta egészségét a királynő férjének is. Hollandiai tartóz­kodása fordulópontot jelentett Kersten életében. Hágában há­zat vásárolt, rendelőt nyitott — ugyanakkor berlini rendelőjét is fenntartotta. Élete megosz­lott a két főváros között. Berlinben ismerkedett meg — egyik páciense révén August Diehn gyárigazgatóval, a két férfi között meleg barátság szö­vődött. 1938 végén, az egyik na­pon Diehn izgatottam kereste fel Kerstent. Az orvos rögtön látta, hogy barátja nyugtalan. — Nem rólam van szó — vá­laszolta Diehn az orvos kérdé­sére. — Izgatottan, nyugtalanul pillantott körül a szobában, mintha üldöznék, végül elhatá­rozta magát és kimondta, ami nyomta a szívét. — Doktor úr, még sohasem kértem öntől sem­mit, most kérek. Hajlandó len­ne-e ön megvizsgálni Heinrich Himmlert? Doktor Kersten meglepődött a kérdésen, nem is engedte, hogy páciense befejezze mondanivaló­iáit — Nem. Eszem ágában sincs őt kezelni. Eddig sikerült ma­gam távol tartani ezektől az em­berektől és nem szeretnék ép­pen a legalávalóbbal érintke­zésbe kerülni. Diehn ekkor beszélni kezdett. — Nagyon kérem, teljesítse kérésemet. Nemcsak miattam, ön is ismeri Rosterget, Német­ország egyik legjelentősebb ipa­ri emberét. Himmler és társai szemet vetettek vagyonára és úgy tudom, hogy Rosterg neve elsők között szerepel azoknak a névjegyzékén, akiket kiforgat­nak mindenükből. Mindketten jól tudjuk, milyen nagy hatás­sal van ön a betegekre, ha meg­szabadítja őket fájdalmuktól. Himmler beteg s Ön sokat te­hetne... Ezért fordultunk most önhöz, doktor úr. Kersten hallgatott. Eszébe ju­tott mennyi mindent köszönhet Diehnnek és Rostergnek is. Más­részt — gondolta magában — miért vállalja él Himmler ke­zelését, amikor eddig tudomá­sul sem vette a náci rendszert? Most éppen a rendszer egyik legkegyetlenebb, leghírhedtebb képviselőjével, az SS és a Ge­stapo parancsnokával kerüljön összeköttetésbe? Vívódott magában. Diehn új­ra és újra kérlelte. Végül bólin­tott. — Jól van, az Ön kedvéért megteszem — mondta és nagyot sóhajtott. 1939 március elején Kersten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom