Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-01 / 126. szám

1963. június X, 2 Szombat Huszonnégy órás általános sztrájk ürgentínában Buenos Aires Ma Argentínában 24 órás álta­lános sztrájkot tartanak a mun­kásosztály tiltakozó hete kereté­ben, amely válasz a reakciónak a NSP demokratikus jogai ellen in­tézett támadására. A tiltakozó hét alkalmából az argentin dolgozók alapvető változásokat követelnek az ország gazdasági, politikai és társadalmi szerkezetében. A meg­mozdulásokba — mint a TASZSZ jelenti — a lakosság újabb és újabb rétegei, alkalmazottak, diá­kok, kiskereskedők, parasztok kapcsolódták be, tekintet nélkül a rendőrség megtorló akcióira, a szakszervezeti vezetőik letartózta­tására. Csütörtökön országszerte figye­lemre méltó sztrájkokra került sor Buenos Airesben a munkások nagyszabású tüntetéseket és gyű­léséket rendeztek, amelyek békés jellegét semmibevéve a rendőrség könnygázbombákkal és tűzoltó- í'ecskendókkel támadt a résztvevők re. A főváros Avellaneda külvá­rosában harmincezer vasmunkás tartott tüntető felvonulást. A rendőrség beavatkozásának itt há­rom sebesült áldozata volt, többe­ket letartóztattak. Saavedra kül­városban kétezren tüntettek Barracasban, Buenos Aires egy másik munkásnegyedében több tízezer textilmunkás, nyomdász és építőmunkás követelte Alsogaray és Dinedo volt gazdasági minisz­terek letartóztatását és elítélését a gazdasági élet lezüllesztése és a dolgozók nyomorának fokozása miatt. Összeütközéseket jelentettek a tüntetők és a rendőrség között Ro- sarioból, Cbrdoba-ból és az ország több más nagyvárosából is. Az éj­szaka folyamán is több összetűzés­re került sor. (MTI) De Gaulle egyelőre nem megy Washingtonba Párizs A De Gaulle—Kennedy találko­zó híre csak 24 órát foglalkoztatta a francia sajtót. Rusk amerikai külügyminiszter szerdai nyilaiko. zata után párizsi félhivatalos kö­rópa politikai egységének kérdé­sét. Az Anglia csatlakozása ellen emelt francia vétó és a francia— nyugatnémet együttműködési szerződés megkötése után a hatok között támadt feszültség teljesen Kairó Adzsubej, az Izvesztyija főszer­kesztője és felesége, Rada Hrus- csova négynapos látogatásra Kai­róba érkezett. Tokió A Tokióban tartózkodó Sukarnó indonéz elnök csütörtökön talál­kozott Abdul Rahman, malájföldi miniszterelnökkel, a japán főváros másik vendégével. A másfél órás megbeszélésről nem adtak ki közleményt, de jól értesült körökben tudni vélik, hogy a két államfő a délkelet­ázsiai térség, így a tervezett Ma­laysia államszövetség problémái­val foglalkozott. (MTI) Kairó A MEN-hírügynökség szerint Jemenben csütörtökön rendeleti­lég megtiltották pártok és politi­kai szervezetek alakítását. A ren­delet magyarázatul hozzáfűzi, hogy olyan politikai szervezetek­ről van szó, amelyek az állam po­litikai irányzatával ellentétes né­zeteket hirdetnek. Jeruzsálem Az izraeli külügyminisztérium közölte, hogy a közép-keleti hely­zetről levélváltás történt Ben Gutrion miniszterlenök és Ken­nedy, valamint más államfők kö­zött. A levélváltásra a tervezett új arab államszövetség létrehozá­sának bejelentése után került sor. Varsó NAPTAR Kliment Tyimizajev 1963. június 1. — 120 évvel ezelőtt, 1843 jú­niusában született Kliment Tyi- mirjazev orosz természettudós, Darwin tanainak lelkes követője és oroszországi népszerűsítője. Megállapította, hogy a növé­nyek a levegőből a napfény energiájának hatására szerves anyagokat asszimilálnak és hogy a növényekben lévő kloro­fill ennek az energiának meg­kötésére szolgál. Élettani isko­láit alapított, melyre fejlődés­történeti munkái nagy hatással voltak. — 50 évve] ezelőtt, 1913. június 1-én halt meg Joszif Dub- rovinszkij hivatásos orosz forradalmár, 1902-től a bolsevik párt tagja. 1905-ben részt vett a dekabrista felkelésben, az V. pártkonferencia alkalmával Londonban az oroszországi pártot képviselte. Többször bebörtönözték, száműzetésben halt meg. Lenin bírálta hibáit, de nagyra értékelte mint forradalmárt, aki a munkásosztály ügyéért odaadóan harcolt. * * * — 135 évvel ezelőtt, 1828-ban e napon nyitotta meg Brunsz- vik Teréz Angyalkert néven Budán az első magyarországi óvodát. * * * — 115 évvei ezelőtt, 1848. június 1-én jelent meg először a Neue Rheinische Zeitung, Marx és Engels szerkesztésében. Börtönbe menekült a grenoblei egykori Gestapo-főnök rökben megerősítették, hogy a francia elnök washingtoni utazá­sa egyelőre nem időszerű. Nincs szó arról sem, hogy Kennedy eu­rópai útján Párizsba látogasson. Francia részről utalnak arra, hogy De Gaulle nem híve az olyan csúcstalálkozónak, amely­nek eredményességét nem látja biztosítva. De Gaulle mit sem változtatott külpolitikai céljain, csupán mód­szerein enyhített, hogy feloldja Franciaország elszigeteltségét A „barátságos arc” diplomáciával kedvező légkört akar teremteni, hogy újból felvethesse a Kis-Eu­Rongypokróc Megállók a leterített rongypokróc ; előtt. Vászonzacskók, bádogdobozok S tömege, bennük különböző magok, t — Tessék kedves, mire van szűk- ; sége? Idős, százráncú asszony kínálja ! kedvesen, reménykedő hangon a por- i tékáját. Gyorsan megszámlálom a • „választékot”. Negyvenegy kis zacs- ! kő, huszonhét bádogdoboz van ki- i rakva. Kiegészítőül három cső fehér- • kukorica, három fej fokhagyma, két j szál zöldség Is ott húzódik szeré- ■ nyen. Kiváncsi vagyok: — Aztán mindegyikről tudja, me- • Iyikben ml van? — ír le kört kezem 2 a zacskó-doboz tenger fölött. Csodálkozva néz rám, de aztán mo- ! soiyogva, hangjában bujkáló büszke- ; séggel mondja: — Hát hogyne tudnám, nem csap- « hatok én be senkit... t Nincs rá szükségem, de veszek ■ tőle két forintért valamilyen magot. S Aztán újra kérdezem: — Ég érdemes ezzel a sok apróság- • gal bajlódni? Nem fárasztó már a ! piacozás? 1 — Hát... egy pár forint csak ősz- ■ szejön. Aztán mit csinálhatok, egye- ■ dűl vagyok és ameddig lehet, nem J akarok az áUamra szorulni. Még az ■ adót is kispórolgatom — hunyorít ■ elégedetten. [ Megllletődve elköszönök, ő pedig ; utánam szól: — Meglátja, meg fog emlegetni a * magról. : Meg, kedves nénike. Megemlege- S tem. Egészen bizonyosan. O. K. I.j háttérbe szorította De Gaulle ere­deti tervét. E héten azonban Pey- refitte tájékoztatásügyi miniszter külföldi újságírók előtt ismét ki­emelte, hogy a francia külpolitika alapvető célja a nyugat-európai országok államszövetségének lét­rehozása. Az „európai atomerő’’ csak úgy képzelhető el — hangoz­tatta —, ha a hatok politikai és katonai egységet alkotnak, amely­nek közös végrehajtó szerve dönt az atomfegyverek esetleges fel- használásáról. (MTI) Mennyi, de mennyi ember ve­szi más irányba útját otthonától, amikor kilép az üzem kapuján. Munkatársainak már befejező­dött a műszak. Ö azonban bak­tat a pártbizottságra, szakszerve­zetbe, a népfronthoz vagy ahova éppen társadalmi munkája szó­lítja. Ki tudja hány órát tölt el üzemen kívül ezzel a tevékeny­séggel. Legtöbben, mint Erdős Károly elvtárs, a Békéscsabai Kötöttárugyár üzemvezetője, nem is mérik. Hát lehet ezt mérni egyáltalán? Nem lehet, mert elmosódnak az órák a mun. ka gyönyörűségében, abban az odaadásban, amellyel önkénte­sen a köz javára fáradoznak ezek az emberek... Erdős Károly kommunista. Öt­venöt éves már, de még ma is fiatalos frisseséggel vesz részt a társadalmi munkában. Nem vé­letlen, hogy őt kérte meg az SZMT közgazdasági bizottsága: segítsen fellendíteni a újító- mozgalmat a megyében. Ezen a téren ugyanis csaknem 30 éves tapasztalattal rendelkezik Erdős Károly. Sok-sok országos jelen­tőségű újítást valósított már meg munkatársaival egyetemiben, s jól tudja — hiszen e 30 év alatt ilyen irányú tapasztalatai is bő­ven adódták —, hogy milyen akadályok fékezik a mozgalom szélesülését. Nos, ebben az új társadalmi munkakörében most van alkalma kamatoztatni e ta­pasztalatokat. így gondolták az SZMT-ben és nem is csalódtak Erdős elv társ­ban. Első feladatának azt tekin­tette, hogy a megye hasonló ér­Varsóból a napokban elindult az első európai expressz-tehervo- nat, amely minden rakodási időt beleszámítva óránként átlag 42 ki­lométeres sebességgel haladva 22 óra alatt érkezett Hannoverbe. A vonat nemcsak a Német Szö­vetségi Köztársaságba, hanem a Belgiumba és Hollandiába irányí­tott árukat is magával vitte. Accra (Reuter) A kelet-pakisztáni partvidéken pusztító ciklon szerdán ezer em­bert ölt meg. deklődésű, de különböző üzem­ben dolgozó kollégájával együtt megalakítja a megyei újítási bi­zottságot. Ez a bizottság féléves munkaterv alapján dolgozik, s már eddig is kitűnő munkát vég­zett. Ök szervezték a nemrégen rendezett megyei kiállítást, ame­lyen mintegy 180 újítást mutat­tak be. Ök szervezték azt az ugyancsak nemrégen megtartott ankétet, amelyen a megye újítási felelősei és legjobb újítói cserél, ték ki tapasztalataikat beszélték meg, hogyan lehet léküzdeni a mozgalom előtt álló akadályokat. Mindez jelentősen felrázta a me. gye újítómozgalmát, s máris mu­tatkoznak az eredményei. Ám a bizottság munkája nem mindig ilyen látványos. Mint említettük, tagjai különböző üzemekben — MÁV, textil, for­gácsoló, tatarozó, téglagyár — dolgoznak s a maguk területén igyekeznek érvényt szerezni an­nak, amivel megbízta őket a Szakszervezetek Megyei Taná­csa. Az elmúlt hetekben olyan megbízatást kaptak, hogy mér­jék fel a tanácsi vállalatoknál lévő újítómozgalom helyzetét. Tizennégy vállalatnál vizsgálták meg ezt a dolgot... — Hogy mennyi időbe tellett? Megfoghatatlan ez, elvtárs. Nem tudom meghatározni — mondja Erdős Károly, majd hozzáteszi: — Ilyen szemszögből még soha nem mérlegeltem a munkát. Tu­dom, hogy szükséges azt csinál­Párizs A grenoblei Gestapo egykori főnöke, egy Jean Barbiere nevű férfi jelentkezett a Marseillei bőr. tönben és őrizetbe vételét kérte. Barbiere több száz francia hazafit küldött németországi haláltábo­rokba. A Géstapón ő maga vezet­te a politikai foglyok kínvallatá­sát és a háború utolsó napjaiban három zsidó származású kisgyer­meket az lsére folyóba dobott. Bűncselekményeiért a felszaba­dulás után távollétében halálra ni, amivel megbíznak és még so. sem mondtam, hogy sok. Pedig... — őszintén megvallom, sokszor fáradtsággal jár a társadalmi munka. Nem fizikai fáradtság­gal, inkább abba fárad bele az ember, ha dolgozik és nem látja az eredményét. Ha látja, az fel­emelő. Az eredmények mindig felfrissítik az embert. És ez okoz gyönyört... A szubjektív érzésék mellett azonban más oldala is van min­den társadalmi munkának. Rész. ben ezen keresztül jut ugyanis él a tömegekhez a párt politiká­ja. Hogy szimbólikusak legyünk, a tömegszervezetek, és ezeken belül a hasonló társadalmi bi­zottságok azok az áttételek, me­lyek összekapcsolják a pártot a tömegekkel, amelyek adott terű. létén tudatosítják a párt hatá­rozatait, tanácsait az emberek között. Hogy még szemléletesebb legyen a példa: a párt megyei bizottsága határozatot hoz a me­gye újítómozgalmára vonatko­zóan valamilyen kérdésben. Ezt a határozatot a szakszervezetben dolgozó kommunisták magukra nézve kötelezőnek tartják, s vég. rehajtásának módjaihoz tájékoz, tatást adnak a különböző társa­dalmi bizottságokban dolgozó kommunistáknak. Így többek között Erdős Károlynak is. E bi_ zottságok párttagjai már a ter­melés első vonalában dolgoznak és magyarázó szavaikkal, szerve­ző munkájukkal a mb. határozat ítélték. Egy évvel ezelőtt jelent­kezett a rendőrségen, a marseil- lei katonai bíróság azonban „ide­iglenesen” szabadlábra helyezte. Azóta Marseilleben élt. A volt el­lenállási harcosok azonban felis­merték és tiltakoztak a bíróság felháborító döntése ellen. A de­mokratikus sajtó Barbiere-nek és védőinek felelősségrevonását kö­vetelte. A volt Gestapo-főnök vé­gül is a börtönben keresett me­nedéket, mert attól tartott, hogy bosszút állnak rajta. (MTI) megvalósítását szolgálják. így valósul meg a lenini munkastí­lus a párt tevékenységében. így fonódik egyre több szál a tömeg, szervezeteken keresztül a párt és a pártonkívüliék között. Egyre több szál. Mert Erdős Károly sem egyedül csak az újí­tási bizottságban tevékenykedik. Van azonkívül sok más tár­sadalmi munkájav is. Tag­ja a Szakszervezetek Megyei Tanácsának, elnöke a Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület megyei csoportjának, tagja e szerv országos bizottságának, az üzemen belül pedig a pártszer­vezet propagandistája, a gazda­ságpolitikai szeminárium veze­tője. — Van-e egyáltalán szabad­ideje, Erdős elvtárs? — kér­dezzük. — Van. A felszabadulás óta állandóan részt veszek a társa­dalmi munkában, s nem érzem megterhelésnek ezt, sőt még ar­ra is jut időm, hogy sportoljak: a VTSK sakkcsapatának tagja vagyok. De úszók is. Hogy mi­kor van szabad időm? Esténként, szombat délután, vasárnap és korán reggel... Néhány éve házat építettek Erdősék. A szomszédok azt mondják, ritkán látni olyan ott­hont szerető embert, mint Er­dős. Már korán reggel kint látni kertjében a gyümölcsösök, nem­rég telepített szőlőtőkék között ahol mindig akad dolga. Ugyanilyen szeretettel ker­tészkedik az emberek között is. Varga Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom