Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-14 / 110. szám

világ proletárjait egyesüljetek I NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É.S A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1963. MÁJUS 14., KEDD Ara 60 fillér XVm. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM „Csendes őrségváltás" | Az élet vár — elindulunk... | Interjú 3 CSalSditlÚZ- építkezésről | Iz NB III. eredményei | Meleg idő Érettségi A ballagások búcsúzó, saerenó- dozó hangulata után középiskolá­ink: végzős diákjai nagy próbát kezdenek ma reggel: május 14-e van, írásbeli érettségi első napja. Négy esztendő munkájáról adnak számot, és a dolgozatok eredmé­nye tükrözi majd azt, hogy ki mennyire gazdálkodott jól a kö­zépiskola négy tanulmányi eszten­dejével, hogyan sajátította el azt az ismeretanyagot, mely alapot ad a további, magasabb szintű tanu­lásra, vagy a termelőmunkába lép­ve, biztos bázist a különböző szak. mák alapos elsajátítására. Az érettséginek rangja van, s nemcsak maga-a fogalom, hogy „érett” adja ezt a rangot, hanem az is, hegy a diák, aki megszerzi középiskolai tanulmányai után az érettségi bizonyítványt, ma már feltétlen olyan tudással rendelke­zik, amelyet megbecsülés és elis­merés övez. Sokszor, különösen az új közép­iskolai tanterv vitája során el­hangzottak olyan vélemények, hogy az érettségire nincs szükség, az érettségi felesleges izgalmak­nak teszi ki a tanulót. Nem kevés azoknak a száma sem, akik azt hangoztattak, hogy az érettségi la­bilis mérőeszköz, ha a tudás fokó. nak, színvonalának megállapítá­sáról van szó. Nyilvánvaló, adód­hatnak olyan kivételes esetek, amikor az izgalom, az érettségi drukk befolyásolhatná a valós fel­mérést, az érettségi bizottság azon­ban az egész év jó vagy gyengébb munkáját is figyelembe veszi, ami­kor a vizsgázó osztályzatáról dönt. Nincs és nem is leshet tehát ar­ról szó, hogy az érettségi vizsgá­lat során nem a valóságnak meg­felelő értékelés születik, és vég­eredményben abból kell kiindul­ni, hogy alq. a középiskola négy tanulmányi éve alatt becsületesen tanult, állhatatos volt, annak az érettségi nem a rettegés, nem az izgalom forrása, hanem lehetőség arra, hogy négy esztendő erőfeszí­téseit szép érettségi bizonyitvány- nyal tetőzze be. Ha pedig az érett­ségit, mint tanulásra serkentő pe­dagógiai eszközt vizsgáljuk, a vita máris eldöntött: szükség van rá! Bizonyos, hogy az új tanterv be­vezetése után az érettségi vizsgá­lat is még korszerűbb, még jobb módszerekkel gazdagodik; e mód­szerek, ötletek összegyűjtésén már sokan fáradoznak. De a cél a régi: az érettségi hagyományos rangjá­nak mind nagyobb jelentőséget biztosítaná. Ma reggel tehát megkezdődött. Lányok és fiúk hajolnak a padok fölé, és valamennyien jó dolgoza­tot akarnak írni. Reméljük, hogy később, majd a szóbelik után is, amikor először pillantják meg a munkájukról kapott első, igazi bi­zonyítványt, alig lesz közöttük olyan, aki nem így sóhajt fél: ér­demes volt! Nekik van igazuk. S. E. Befejezte tanácskozását a szakszervezetek XX. kongresszusa Megválasztották a Szakszervezetek Országos Tanácsát A négynapos tanácskozás véget ért. Befejeződött a több mint két és fél millió dolgozót összefogó magyar szakszervezetek XX. kongresszusa. Beszédek, hozzászólások, javaslatok sokasága hang­zott el a több napos ülésszakon közös dolgainkról, amelyek rende­zése — a szocializmus teljes felépítése, a dolgozók érdekeinek fo­kozott védelme, a szocialista nemzeti egység erősítése, gazdasági, társadalmi és kulturális életünk fogyatékosságainak felszámolása, fejlődésünk meggyorsítása — ma már országszerte olyan közügy, amelyet mindenki a Iegsajátabb ügyének érez. Vasárnap a beszámoló vitájával folytatta mimikáját a magyar szakszervezetek XX. kongresszusa. A tanácskozáson e napon is részt vett Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke. A felszólalásokat követően Bru- tyó János, a SZOT főtitkára össze­gezte a négynapos tanácskozás eredményeit és válaszolt az el­hangzott felszólalásokra, majd a kongresszus a SZOT-nak a fel­mentést megadta és az előterjesz­tett határozati javaslatot néhány módosítással egyhangúlag elfo­gadta. A kongresszus ezután titkos sza­vazással megválasztotta a Szak- szervezetek Országos Tanácsa 139 tagját és 24 póttagját, valamint a számvizsgáló bizottság 15 tagját és 6 póttagját. Majd az új szaktanács és a számvizsgáló bizottság meg­Kiváló Termelőszövetkezet címmel tüntették ki füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetet Szombaton délután rendkívüli közgyűlést tartottak a füzesgyar­mati Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetben. A közgyűlést azért hívták össze, hogy a tsz vezetői, gazdái átvegyék a párt és a kor­mány elismerését az 1962. évi eredményes gazdálkodásért. A kormány nevében Keserű János, földművelésügyi miniszterhelyet­tes köszöntötte a Vörös Csillag Tsz gazdáit és átnyújtotta Barkó- czi Pál elvtársnak, a Kiváló Ter­melőszövetkezet címet kifejező oklevelet, a zászlót és 60 ezer fo­rint pénzjutalmat. Keserű János elvtárs ünnepi beszédében méltatta a füzesgyar­matiak eredményét. Megemlítette többek között, hogy az elmúlt években több száz új tagot vett fel a termelőszövetkezet, közöttük olyan fiatalokat, akik az iparból tértek vissza. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-t az egész országban úgy em­legetik, mint a legnagyobb szö­vetkezetek egyikét. Tízezer hold földön gazdálkodnak. 1962. évi termelési eredményeik a termelő- szövetkezetek országos átlagát fi­gyelembe véve lucemamag-ter- mesztésben 272 százalékos, az egy tagra jutó közös vagyon 248 szá­zalék, az egy tagra jutó jövedelem pedig 19 ezer forint volt. Ez or­szágos átlagban 205 százaléknak felel meg Keserű elvtárs úgy jel­lemezte a Vörös Csillag Tsz-ben kialakult termelést, hogy elérték a jobb állami gazdaságok terme­lési színvonalát. Külön kiemelte, hogy ez a nagy közösség milyen tartotta alakuló ülését, amelyen megválasztották a szaktanács el­nökségét, vezető tisztségviselőit, a titkárság tagjait, valamint a szánt­vizsgáló bizottság vezetőit. A SZOT elnökségének tagjai: Beckl Sándor, Besenyői Miklós, Blaha Béla, Brut-ó János, Bugár Jánosné, C'su torka Lajos, Fabók Zoltán, Földvári Aladár, Gál Lász­ló, K arakas László, Készéi Károly, Kisházi Ödön, Kovács István, Li­geti László, Péter Ernő, Pólyák János, Somogyi Miklós, Somoskői Gábor, Szabó Antal, dr. Szabó Zol­tán, Szilágyi Sándor, Terényi Lász­ló, Timmer József, Tóth Anna, Varga József, Vas Imre, Vas-Wit- teg Miklós, Veres József, Virizlay Gyula. Az új szaktanács elnöke Somo­gyi Miklós, alelnöke Vas-Witteg Miklós, főtitkára Brutyó János, tit­kárai: Beckl Sándor, Bugár Já- nosné, Gál László és Karakas László. A számvizsgáló bizottság elnö­kévé Csákó Mihályt, titkárává Bacsó Alfrédet választották meg. A magyar szakszervezetek XX. kongresszusa Somogyi Miklós el­sokrétűen gondoskodik tagjairól. Rendszeresen fizetik a föld jára­dékot, üzemi konyhát hoztak lét­re, gondoskodnak az öregekről, jó a vezetés kapcsolata a tagság­gal. Ennek az együttműködésnek tudható be, hogy 100 hold szántó­ról 1962-ben átlagosan 144 mázsa búzát, 63 mázsa burgonyát, 52 mázsa húst, 5600 liter tejet és 684 tojást adtak át a felvásárló szer­veknek. — A párt és a kormány bízik abban — mondotta befejezésül Keserű elvtárs —, hogy a most át­adott oklevél, vándorzászló és pénzjutalom még jobb helytállás­ra serkenti a szövetkezet vala­mennyi tagját. A kitüntetést a szövetkezeti gazdák nevében Barkóczi Pál vet­te át nagy ünneplés közepette. A meghatódottságtól Barkóczi elv­társ hirtelenjében nem talált sza­vakat. A néhány pillanatig tartó csend után a szövetkezet gazdái­nak nevében azt a kijelentést tet­te, hogy ezt a kitüntetést becsület­tel megőrzik és megvédik. — Az a célunk — mondotta többek kö­zött —, hogy 1965-re 6000 forint termelési értéket érjünk el ka- tasztrális holdanként. Ez azt je­lenti, hogy tagonként a szövetke­zet 25 ezer forint jövedelmet tud majd biztosítani. A rendkívüli közgyűlés után a szövetkezet gazdái vendégül lát­ták a miniszterhelyettes elvtársat, a meghívott testvérszövetkezetek, állami gazdaságok képviselőit és a brigádok küldötteit Ünnepélyesen fogadták a Finn Köztársaság elnökét Dobi Istvánnak, az Elnöki Ta­nács elnökének meghívására, va­sárnap, nem hivatalos magyaror­szági látogatásra étkezett Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke és félesége A finn államelnök külön repü­lőgépe 13 órakor érkezett meg a finn és magyar zászlókkal feldí­szített ferihegyi repülőtérre A vendégek fogadására megjelent Dobi István, az Elnöki Tanács el­nöke és felesége, Péter János kül­ügyminiszter, dr. Ortutay Gyula, az Eötvös Loránd Tudományegye­tem rektora, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Sarlós István Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságá­nak elnöke és a Külügyminiszté­rium számos vezető munkatársa. Ott volt Kurtán Sándor, hazánk helsinki nagykövete és felesége, valamint R. S. Palas, budapesti finn nagykövet. Az államelnököt finn újságíró csoport kísérte el útjára. Kekkonen elnök tiszteletére díszszázad sorakozott fel. Elhang­zott a finn és a magyar Himnusz, majd Urho Kekkonen, Dobi István kíséretében ellepett a díszegység előtt. A finn államelnököt Dobi István üdvözölte. Az üdvözlő beszédre Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke válaszolt. nöM zárszavával ért véget 300000000000000000000000000000000000000000000000 Sokat ígér a tavasz (Tudósítás az 5. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom