Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-07 / 104. szám

1963. május 7. 5 Kedd F®ri pártiskolára kerüli... , .......rMUUauUMUlJOMWWv M indenért fizetek- > :^fl8 >r>':- *£¥Á**' >5 , * ,. i ■ ■ *■; ' I *? *' x;4 lx I ^ ,* ^ &*** - 3*:+? 4 ' * ** s£ Ä4faÉS| W^l <•’ | mm f * - Vs* jÖlÉ * iSMI ül ■Mim || * * MB m *# T'f" Iv-'ífí f*r­A magyarul beszélő szovjet film kedves történetet mond el egy önérzetes fiúról, A filmen a gyermekszereplőkön kívül találko­zunk a „Két fiú egy kislány” és a „Mai lányok” hősnőjével, Rumjancevával is, (Bemutatja a füzesgyarmati November 7 mozi, május 9—10-ig.) Ismeretlen falvak nyomai kerültek napvilágra Dévaványa környékén Szép szál legény Megyeri Fe­ri. Első találkozásunk óta — im­már hét esztendeje — megembe- resedett, megférfiasodott. Arcvo­násai markánsabbak lettek, moz­dulatai megfontoltabbak, a mon­datai feszesebbek. Ám barna üs­tökének lobogása, tekintetének derűje és nyugtalansága megma­radt a réginek. Most huszonnégy éves. A dobozi Petőfi Termelőszövetkezet állat- tenyésztési agronómusa. Erre a második találkozásra a békéscsabai pártiskolán szakítot­tunk magunknak időt és alkalmat a minap, meghúzódva az egyik csendes tanteremben. Társasá­gunkat egy klasszikusokkal bélelt könyvszekrény (tetején virág), fali világtérkép és néhány fest­mény adta. A nyitott ajtón csong­rádi és békési hallgatók beszél­getése hallatszott be. — Meglepődtem, amikor meg­tudtam, hogy ^iskolára kerültél... — Inkább azért lepődtél meg, mert régen hallottál felőlem, és régen láttál. Nem? — Az meglehet... Hét év alatt sok minden történt veled, amiről nem tudok; Szeretném, ha elme­sélnél mindent... Szabódott: csak nem akarok ír­ni róla? Aztán nagy nehezen mégis megadta magát. A népszerűsítő szavakat hét éve sem szerette. 1956-ban végezte el a Szabadkí­A Kossuth Könyvkiadó gondo­zásában a napokban 26 ezer pél­dányban megjelent a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusának jegyzőkönyve. A jegyzőkönyv tartalmazza a Köz­ponti Bizottság és a Központi Re­víziós Bizottság beszámolóját, a Fellebbviteli Bizottság és a Man­dátumvizsgáló Bizottság jelenté­sét, a testvérpártok küldötteinek not, sorolhatnám tovább is, de kihűlne az étel. Kosa nézi a terített asztalt, két öreg szeminaristáját, amint jó­kedvűen merítenek a tálból és gondtalan nekifeledkezéssel ül­nek az asztal mellett, föílrémlik előtte még Gara Józsi képe is, aki fogatos a Dózsában és most talán a kolbászt számolja, vagy a szalonnákat sózza már be a kamrában .— és egy pillanatig mégis úgy érzi: mennie kefliL Még mozdítaná a régi nyugtalanság, az a lobogás, ami soha nem szűnt meg ebben a sovány fekete emberben, hogy áldozatok nél­kül semmire se megyünk, hogy­ha választanod kell a terített asztal és a kötelesség között, mindig a kötelesség az első. De milyen igaza Van az öreg Lovas­nak: volt itt elég szeminárium az utolsó napokban. Veszi hát Kosa János a papírt meg a ce­ruzát, ír néhány sort és küldik a gyereket az üzenettel a tanács, házára. A társaság hozza meg az ét­vágyat. Emberek, akik kenyéren, szalonnán is elvannak napokig és ha dologidőben otthon vagy a határban, vagy akár úton ven­déglőben is sietve bekapnak va­lamit, szinte észre se veszik mit ettek, nem kóstolgatják az íze­ket, most a társaságban ínyen­cekké válnak, még az egy falás- ravalót is külön figyelemmel pú­pozzák föl a villára, szálaira ijedve a húst és meghemperget­gyósi Mezőgazdasági Techniku­mot. Tizenhét évesen Kötegyán községi agronómusa lett. Közvet­len természetével hamar meg­nyerte az emberek rokonszenvét. A fiatalok — akiknek később ve­zetője lett — örömmel fogadták. Idejét legszívesebben a ha­tárban töltötte, a papírmunkát nem kedvelte. Minden vágya az volt, hogy megmutassa képessé­geit a gyakorlatban, segítsen a tsz-eknek, teljes értékű munkát végezzen. öt évet töltött Kötegyánban. Jó iskola volt számára ez az idő. 1958 augusztusában felvették a pártba. A legjobb ajánlólevélnek munkája bizonyult. 1961-ben a szülőfalu hívására hazatért Dobozra. Ekkor még csak lábadozott a Petőfi Tsz, nem dicsekedhetett szép eredmények­kel. Az állattenyésztők irányítója lett, felelőssé tették 250 szarvas- marháért, 1000 sertésért, 24 000 baromfiért, a rendért, gyarapo­dásért, a tervek valóra váltásáért. Kettőzött szorgalommal iparko­dott. Fűtötte az is, hogy vizsgáló tekintettel figyelik minden meg­mozdulását, intézkedését, szavát a szülőfalu öregebbjei. Sohasem vallott szégyent, mert lelkiismeretesen dolgozott. A tízhónapos katonáskodás a múlt év novemberében telt le. Ér­felszólalását, a párt vezető szer­veinek megválasztásáról szóló je­lentést, a zárszót, a vitazáró vá­laszt és rövidítve a hozzászóláso­kat. A kötet a Függelékben közli a kongresszus határozatát, az új szervezeti szabályzatot, a kong­resszus küldötteinek, valamint a testvérpártok küldöttségei veze­tőinek névsorát. A kötetet képes melléklet egészíti ki. ve a galuskát a sűrű paprikás- tejfölös lében. Esznek és újra szednek versengve. Még a járá­si tanácselnök-helyettes is, aki pedig kisétkű, kevés italú em­ber, másodszor szed a galuská­ból, az újságíró meg rossz beosz­tással él: hol húst kell még ven­nie a maradék galuskából, hol galuskát a húshoz. Sűrűbben emelik a poharat is, most már nem körbe-koccintanak csak megbillentve kissé a többiek fe­lé: igyák, mindenki, amikor ked­ve tartja. — A háziasszonynak nincs po. hara — udvari askodik az elnök- helyettes és láthatóan készül va­lamire, üres tányérján egymás mellé fektette a kést, villát, el­gondolkozva néz maga elé, biz­tosan komolyan vette a köszön­tőről mondott tréfálkozást. Kati nem vár több unszolást, poharat hoz magának, hagyja, hogy tele­töltsék, az elnökhelyettes koc­cint, de nem iszik mindjárt, vá­rakozva néz körül az evőkön, né­hány pillanat kell, míg minden­ki észreveszi magát és megfogja poharát, az elnökhelyettes már szólna is, de Kosa megelőzi, eme­li a poharát az asszonyok egész, ségére, akik nélkül semmire se menne ez a gyámoltalan férfi- népség és különösen a háziasz- szony egészségére, aki evvel a vacsorával is megmutatta, mit tudnak a magyar asszonyok. — Nincs még vége — mondja nevetve Kati. dekes tíz hónap volt ez. Bármikor hazajött, a családi kör után első útja mindig a szövetkezetbe ve­zetett. Türelmetlen kíváncsisággal érdeklődött mindig „birodalma” élete iránt: mi történt, hogyan gyarapodtak az állatok, nőtt-e a fejési átlag, jól tanulnak-e a jö­vendő szakmunkás-lányok? Megkönnyebbülten tért haza novemberben a szövetkezetbe, a fiatalok közé, a barátok közé. (Ne felejtsem ki, hogy a KISZ- vezetőség tagja.) A telet sikeresen átvészelték, az állatállománynak semmi baja nem esett. Okosan, mértéktartás­sal takarmányoztak, a kismala­cokra féltve vigyáztak, nem esett bajuk. Még egy évben sem volt olyan takaros állatállománya a szövet­kezetnek, mint amilyen az idén van. A vezetőség és a tagság szép jövedelmet remél előre. Hogy a remények ne forduljanak csalat- kozásba, azért keményen, ésszel, szívvel kell dolgozni Megyeri Fen­nek is, beosztottjaival együtt. Jó munkáját méltányolva a pártszervezet egyhangúlag őt ja­vasolta a háromhónapos pártisko­lára március elején. Az idősebb elvtársak szerint nagyon hasznos az, ha a szakértelemhez szilárd világnézet, fejlett politikai tudás párosul. Feri fogékony eszű le­gény, szomjasán érdeklődő min­den új iránt, ami segítséget nyújt munkájához. Nála termékehy ta­lajba1 hull az értelem vetése. Hz éleiét az új falu szolgála­tára tette fel. Gyönyörű életcél ez, de csak úgy lehet valóra vál­tani, ha állandóan tanul, gyara­pítja eddig szerzett tudását. Ö érzi, tudja ezt, s ezért is örül, hogy elküldték ide az iskolára. Ha visszatér — június végén — tisz­tábban lát, helyesebben tud ítélni, bátrabban tud eligazodni a hétköz­napok bonyodalmaiban. Pallag Róbert — És ezt csak most mondja, amikor harmadszor szédítünk? — Fér még oda, ne félj sem­mit. A köszöntő evvel véget is ért, vagy elodázódott, Kati rendet te­remtett az asztalon s már hozta az újabb tálakat: ropogósra sült kacsa, fölszeletelt fehér kenyér­rel, ecetes paprikával meg ubor­kával. A férfiak sóhajtoztak, az öreg Lovas segélykérőn nézett körül, de aztán egyikük se tudott ellen­állni, pedig áz elnökhelyettes az első kínálást határozottan elhá­rította: — Én részemről befejez­tem. Aztán végül csak kivett egy számyatövet és hozzá két gyön­ge uborkát. Majd csak lesz valahogy. Jánost egyre inkább hatalmá­ba kerítette a nyugtalanság. Ho­gyan fogadják a hírt, hogy ő mégse a Dózsa agronómusa lesz? És mit lehet ezen megmagyaráz, ni? Csekőnek elmondhatja még családi gondjait is, köztük nincs szükség sok szóra, a hadifogság hosszú hónapjaiban barátiJag olyasmiket is meggyóntak egy­másnak, amiket békeidőben az ember maga-magának sem vall be. De mit mondhat itt, ennyi ember előtt? Mint Jézus az Olaj­fák hegyén — gondolta János. — „Ó atyám, ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár, mindazonáltal ne az én akaratom szerint le­gyen, hanem a tied szerint”. Ez volna a legkönnyebb. (Folytatjuk) Dr Bereczky Imre dévaványad kutató éveikkel ezelőtt Békés me­gye történetírásait tanulmányoz­va, arra a megállapításra jutott, hogy a történetírók a rendelkezé­sükre álló akadémikus anyagot nem egyeztették a népi hagyo­mány ismereteivel. Dr. Bereczky hosszú ideig vizs­gálta a környék népi hagyomá­nyait őrző több száz éves íráso­kat, s új ismeretei birtokában lá­tott kutatásihoz Dévaványa kör­nyékén. Mintegy húsz település ismeret­len nyomaira bukkant rá aránylag rövid idő alatt, legtöbbjénél azon. ban alig talált valami olyan nyo­mot, amelyből a falu korára pon­tosan lehetne következtetni, hi­szen ezeket a földeket sokat szán­tották az utóbbi időben. Dévaványa és Bucsa között, egy „szűz” területen azonban egészen „tiszta” Árpád-kor végi falu nyo­mait fedezte fel a kutató. A tele­pülésen minden valószínűség sze­rint besenyők laktak, s így dr. Bereczky, Besenyőnek nevezte el a falut, ahol az érdekesen épített köralalkú házak falai között még malomkő maradványokat is ta­lált. A szeghalmi határ • és Ecseg között szintén Árpád-kori falu tisztán kivehető nyomait találta meg a kutató. Itt is több haszná­lati tárgyat emelt ki a földből. Dr Bereczky Imre tovább foly­tatja munkáját. Feltételezése sze­rint még több olyan település található a környéken, amelyek­ről még nem szólt a krónika. MÁJUS 7. Békési Bástya: Két szoba összkom­fort. Békéscsabai Brigád; A különös lány. Békéscsabai Szabadság: Válás olasz módra. Békéscsabai Terv: A nagy start előtt. Gyomai Szabadság: Délután ötkor Madridban. — Gyulai Erkel: Oldás és kötés. Gyulai Petőfi: Séta a nárciszok körül. Mezőkovács­házi vörös Október: Darázsfészek. Orosházi Béke: A Milady bosszúja. Orosházi Partizán: Halászlegény frakkban. Sarkadi Petőfi: Igazság a hazugságról. Szarvasi Táncsics: 30. születésnap. Szeghalmi Ady: Az arany- ember. HANGLEMEZVÁSÁR május 25-ig 40 %-OS ENGEDMÉNY! ÓRIÁSI VÁLASZTÉK! MOST EGÉSZÍTSE KI HANGLEMEZKÉSZLETET ! ________________________________________ 3259 M egjelent az MSZMP Vili. kongresszusának jegyzőkönyve

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom