Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-07 / 104. szám

^ 1963. május 7. 2 Kedd Megemlékezések Korányi Frigyes halálának 50. évfordulójáról • ötven esztendővel ezelőtt, 1913. május 19-én halt meg Korányi Frigyes, ■ a tuberkulózis elleni küzdelem úttörője. Az évforduló alkalmából országszerte emlékün­nepségeket tartanak;- ahol meg­emlékeznek a világhírű tudós munkásságáról, s ismertetik majd a tbc elleni küzdelem hazai fejlő­dését, eredményeit, s feladatait. Az évforduló jelentőségét növe­li, hogy Korányi Frigyes emléké­nek — a Béke-világtanács felhí­vására — világszerte adóznak eb­ből az alkalomból. Az iskolákban az osztályfőnöki órákon emlékeznek meg Korányi Frigyesről. (MTI) Sukarno lelkes fogadtatása Nyugat-íriánban Djakarta Nyugat-iriáni látogatásának Utolsó állomásaként Sukarno in­donéz elnök vasárnap Biakba ér­kezett. Az elnököt a heves trópusi esőzés ellenére is ötezer lelkes pá­pua köszöntötte. Ma kezdődik Castro országjáró kőrútja a Szovjetunióban Moszkva Fidel Castro, aki vasárnap visz- szatért Moszkvába, a környékbeli nyaralóból, hétfőn délután elin­dult kéthetes országjáró kőrútjá­ra. A Moszkva melletti festői üdü­lőhelyen Fidel Castro nemcsak vadászaton vett részt Hruscsovval és Brezsnyewel, hanem három katonai vezető — Malinovszkij, Grecsko és Krilov — társaságában politikai és katonai kérdéseket is megvitatott. Mint hírlik, a meg­beszélések szívélyes, baráti lég­körben, a teljes egyetértés jegyé­ben zajlottak le. Magára vonja a figyelmet az a körülmény, hogy az eszmecserén részt vett marsai­tok egyike, Andrej Grecsko, a varsói szerződés egyesített fegy­veres erőinek főparancsnoka. Nyi- kolaj Krilov marsall pedig a szov­jet fegyveres erők rakétaegysége­inek főparancsnoka. Castro délután megkezdi ország­járó körútját, amelynek során re­pülőgépen ellátogat a szibériai nagy építkezések színhelyére, Ir- kutszkba, Bratszkba s valószínűleg Krasznojarszkba. Felkeresi Tas- kentet, Volgográdot, Kijevet és Leningrádot is. A kubai minisz­terelnök a hírek szerint május 20-a körül Leningrádból érkezik vissza Moszkvába. (MTI) NAPTAR Fokozódó feszültség Haitiban Washington Vasárnap visszaérkezett Wa­shingtonba az AÁSZ ténymegálla­pító bizottsága, amely vizsgálatot folytatott a haiti—dominikai vi­szály ügyében. Az AÁSZ elnöke közölte, hogy hétfőn, magyar idő A chilei szakszervezetek egységesen harcolnak a munkások jogaiért, a kapitalisták ellen Beszélgetés két chilei szakszervezeti küldöttel A világ legdélibb országából, Chiléből érkeztek hazánkban Jüan Vargas Puebla és Carlos Bustos Guzman szakszervezeti küldöttek. Egyikőjük, a kommunista Juan Vargas megdöbbentő adatokat mondott el a Hidasháti Állami Gazdaságban. — Kapitalista államból jöttem, Hazámat az Amerikai Államokban kevésbé fejlett or­szágnak nevezik, de ez nem a chilei dolgozók' hibája, hanem az uralkodó köröké, a kapitalistáké. Gazdag ország vagyunk. A világ rézszükséglelének, majdnem felét bánfáink adják. Négyezer kilomé­ter hosszú a tengerpartunk, s mégis a lakosság 60 százaléka nyomorog. 1962-ben Chilében 30 kapitalis­ta 85 millió pezetát tett zsebre. Egy kapitalista egyévi jövedelmé­nek megfelelő összegért egy chi­lei parasztnak 56 évig, egy mun­kásnak 36 évig, egy közalkalma­zottnak 28 évig kell dolgozni. Amit az önök országában már eddig is láttam, az minden képze­letünket felülmúlt, önök megala­pozták a jövőjüket, mi még csak ezután fogjuk. A latin-amerikai országokban egyedül Kubának si­került az önök nyomdokaiba lép­ni, a mi harcunk még tovább tart. A kommunista szakszervezeti küldött szívesen beszélt a szak­szervezetük céljairól, eddigi ered­ményeikről és ezért kértük meg mindkettőjüket, nyilatkozzanak lapunknak; munkájukról. — A szakszervezetek egységben harcolnak a szociális törvényhozás kiszélesítéséért, mi azt követeljük, hogy a Munka Törvénykönyvét a dolgozók érdekeinek megfelelően hozzák létre,és alkalmazzák. Sók nehézségünk van. A kor­mány jelenlegi politikája reakciós. Az eddig szerzett szocialista vív­mányokat is el akarja törölni,.. Ar­ra törekszik, hogy. befagyassza . a béreket és a fizetéseket. Ezért döntöttünk úgy. hogy a Egyesült' szakszervezetek egységesen az el­lenzéki pártok vezetésével harcol­janak. Hogy ez így van, láthatja abból is, hogy a két chilei küldött két párt tagja. Én magam, kom­munista vagyok, a barátom pedig a kereszténydemokrata párt tag­ja. Bár ellentétes az ideológiánk, de mindkét párt ellenzékben van a kormánnyal. Mindkettő a de­mokráciát szeretné megjavítani. Az ellenzéki pártok támogatják a kommunista párt harcát a földre­formért. Akarják az ipar fejlődé­sét és az életszínvonal emelését. Az egységet tovább szélesítjük. Nemcsak Chilében, hanem egész Latin-Amerikában közösen harcol, nak a szakszervezetek. Arra a kérdésre, hogy milyen benyomásokat szereztek hazánk­ban a két küldött közül az egyik, a kommunista párt tagja engedel- met kért és a barátjához fordult. Hosszan beszélgettek, majd Juan Vargas elvtárs hozzám fordult: — Mindketten egyetértünk ab­ban, amit láttunk, ami a vélemé­nyünk. Nagyon meglepett bennün­ket az a hatalmas fejlődés, amit országukban, a párt és a kormány vezetésével elértek, öröm szá­munkra, hogy a szakszervezeti mozgalom jó úton halad és min­denben segíti a Magyar Népköz- társaság kormányát az életszínvo­nal emeléséért. Sikereket kívá­nunk önöknek. Kiss Máté Az E. M. 44. Állami Építőipari Vállalat (Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15.) azonnal felvesz ács, állványozó, kőműves szakmunkásokat, valamint KUBIKOSOKAT és SEGÉDMUN­KÁSOKAT. Szállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Munkaruhát 6 hónapig nem adunk. Szerszám szükséges. Ta­nácsigazolást kérünk. Munkahelyek csak Budapesten. 143 1963. május 7. — Május 7-e, a Szov­jet Rádió napja, arra emlékezésül, hogy 1895-ben Alekszandr Popov ezen a napon mutatta be a nyilvá­nosságnak először rá­dióját, a tengerészei­nél kipróbált „vihar- jelző”-t Popov első rádiókészüléke Fotó: Politechnikai Múzeum, Moszkva. szerint 15 órára „a feszült hely­zetre való tekintettel” összehívták az AÁSZ tanácsának ülését. Az AÁSZ ténymegállapító bi­zottságát múlt hétfőn küldték Hispamiola-szigetére, hogy kivizs- ! gálja a Dominikai Köztársaság­nak Haiti ellen emelt panaszát. A dominikai panasz szerint Haiti a rendszer ellenfeleinek üldözése közben megtámadta Dominika Port au Prince-i nagykövetségét. Az AP amerikai hírszolgálati iroda legfrissebb jelentése szerint erős dominikai katonai egységek — ezer főnyi gyalogság, tankok és lövegek — vonultak fel a haiti határon. A csapatösszevonás külö­nösen nagyméretű a Port au Prin. ce-től csupán 65 kilométernyire fekvő Jimaninál és Eliasnál. A csapatösszevonást megelőzte Bosch dominikai elnöknek az a bejelen­tése. hogy megtámadja Haitit, ha ee utóbbi nem teljesíti az AÁSZ- nak tett ígéretét- Haiti ugyanis kötelezettséget vállalt arra, hogy bántatlan elvonulást engedélyez a dominikai nagykövetségen tartóz­kodó menekülteknek. Jelentések szerint összesen 120 katonai és polgári menekült tar­tózkodik a latin-amerikai államok Fort au Prince-i nagykövetségein. (MTI) — 250 évvel ezelőtt, 1713. május 7-én született Alexis Claude Clairault (ejtsd: Klero) francia matematikus. A magasabb matematikai analízis területén a differenciál-egyenletekkel foglalkozott, az égitestek alakját matematikai módszerekkel igyekezett meghatározni. * — 200 évvel ezelőtt, 1763-ban született Jozef Poniatowski, a kalandos életű lengyel tábornok, majd francia marsall. Mint a lengyel csapatok parancsnoka részt vett Kosciuszko Tádé felkelésében (1794), 1809-ben a lengyel hadsereget Ausztria ellen vezette, majd Napóleon oroszországi hadjáratában Boro- gyinónál vitt vezető szerepet. * — 95 évvel ezelőtt, 1868-ban e napon született Wladyslaw Reymont lengyel író, a novedlaírás mestere. Müveivel kora társadalmát erős szociális érzéssel bírálta. „Az ígéret földje” Lodz gyárvárosának életéről szól, bemutatja benne a kapita­lizmus erkölcstelen, üzleti szellemét és a kisemberek nyo­morúságát. Főműve a Parasztok című 4 részes regény, mélyért 1924-ben Nobel-díjjal tüntették ki. Ebben a parasztok és a kapitalizálódó falu földesurai harcát ábrázolja. Elbeszé­lésed Népítélet címmel jelentek meg. Május 8: a Nemzetközi Vöröskereszt napja Május 8-át világszerte a Nem- lamennyi nemzeti társaságával zetközi Vöröskereszt napjaként tartják nyilván. Az idén ennek a dátumnak annyiban nagyobb a jelentősége, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt ebben az évben áhwapli fennállásának 100. évfor­dulóját. A jubileum alkalmából érdemes visszapillantani a Ma­gyar Vöröskereszt eddig megtett útjára, a mintegy 90 ország nem­zeti segélyszervezeteivel fennálló együttműködésre. A Magyar Vöröskereszt — amint a szervezet központjában | elmondották — 1879-ben alakult | meg. Az öt világrész csaknem va­érintkezést tart fenn. Tevékenyen részt vesz a Ma­gyar Vöröskereszt a nemzetközi segélyakciókban, természeti, ele­mi csapások idején. Az elmúlt év­ben 15 ország kárt szenvedett la­kosságának mintegy hárommillió forint értékű segélyt nyújtott. A legnagyobb értékű küldeménye­ket Algériának juttatta, szerepelt a segélyezettek között Dahomey, Tunisz, Vietnam, Kuba. A segé­lyek többnyire ruhából, élelmi­szer- és gyógyszerféleségekből áll­nak. (MTI) Városba áramlás és iparosítás A közelmúltban a televízió a Törzsasztal az újságíró klubban című műsorában arról folyt a vi­ta, hogy Budapest túlzsúfolt és általában vidékről intenzív fel­áramlás tapasztalható. A problé­mát hallgatva az volt az érzésem, hogy a beszélgetők egy kissé egy­oldalúan és elsősorban intellektu­ális szemszögből vizsgálták a problémát. Amiről ott szó volt. az általában igaz. Ténylegesen a kul­turális színvonal és lehetőség, ál­talában az életkörülmények bizo­nyos vonatkozásban kedvezőbbek a fővárosban, mint az ország más területén. Hozzátehetem, az is igazság, hogy a különbség egyre csökken. Ügy gondolom hogy a probléma lényege hazánkban vég­bemenő nagy társadalmi átalaku­lásban keresendő. Az iparosítás és a mezőgazdasági termelés gépesí­tése szükségszerűen a városba áramlás irányába hat. Ez a folya­mat nemcsak Budapesten, hanem az ország más ipari és iparosodó területén is megfigyelhető. Hálás téma olyan dolgokra hi­vatkozni — amelyek egyébként jogosak —, hogy miért van a fő­városban a Szőlészeti Kutató In­tézet vagy a Bányászati Kutató Intézet- és lehetne sorolni tovább az olyan intézményeket, amelyek­nek célszerűsége a fővárosban erősen vitatható. De a nagy lét­számot nem ez jelenti, hanem elsősorban az építőipar és más ipari üzemekben való foglalkoz­tatottság növekedése. Budapesten az ipar a segédmunkás és betaní­tott munkás igényét elsősorban vidékről biztosítja, hiszen onnan a mezőgazdaságból felszabadult szakképzetlen munkaerő tömege­sen áramlik a fővárosba és más iparvidékekre. Az iparban foglal­koztatottak részarányának növe­kedését eredményezi az is. hogy elsősorban a gépiparban a terme­lőberendezések jobb kihasználása érdekében határozott törekvés van a több műszakos termelés szélesebb körben való alkalmazá­sára. A második ötéves terv tartal­maz már hathatós intézkedése­ket az iparban szegény területek iparosítására. Csak példaként említem meg, hogy 1961—62-ben 15 üzemet telepítettünk vidékre. Az iparban foglalkoztatott dol­gozók létszámának növekedéséből kétharmad vidéken nyert alkal­mazást. Az iparilag elmaradt vidékeken, elsősorban az Alíöldön, de a Du­nántúl egyes területein is. a helyi szerveknek állandó beszédtémája és törekvése, hogy lehetőleg minél előbb és minél több ipari üzemet „szervezzenek”, mert ezzel akar­ják biztosítani a munkaerő hely­ben való foglalkoztatottságát. A törekvés és az igény jogos. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint ha időnként megnézzük a pályaudvarokon a hétvégi mun­kásvonatokon hazautazok nagy számát. Jogos ez abból a szem­pontból is, hogy egy terület ipa­rosítása nagy kihatással van a politikai élet, a kulturális élet színvonalának emelkedésére is. Az egyébként jogos igénynek nem szabad türelmetlenséggel pá­rosulnia. A vidék iparosításának a problematikája része a nép­gazdaság egészének és ezt folya­matosan úgy kell megvalósítani, hogy a népgazdaságot ne terhelje túl és ne okozzon zavart a terv végrehajtásában. Mindenki előtt világos, hogy az ilyen változta­tás — ipari üzemek vidékre tele­pítése, új üzemek létesítése — nagy költségeket igényel. Nem lenne helyes a beruházások olyan mérvű feszítése, hogy az a lakos­ság életszínvonalát kedvezőtlenül befolyásolja. A második ötéves terv elsősorban a meglevő ipari üzemek rekonstrukcióját írja elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom