Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-28 / 122. szám
MSS. május 36. 3 K«M * Csattog a ayir ó-olló Mim scene a megyében, a kétegyházi Béke Tsz 800 birkájának nyíráséihoz: is hozzálátott Grósz Péter, Számfica György né, Csóka Mihály és Anesm András. Jó részük hosszú gyakorlatra tett szert ebben a szakmában, s naponta 16—17 birkáról szedik le az értékes gyapjút. A nyáj között akad olyan, amelyik 5,80 kilót ad, de átlag 4,5 kiló gyapjút várnak. Képünkön Grósz Péter, aki 37 évig egyéni juhtenyésztő volt. 900000000000000000000000000000000000000000000000 A kertészet nagyarányú fejlesztése a tótkomlós! Viharsarokban A töfkomíösi Viharsarok Tsz ez épben az öntözéses kertészetében MM) holdon termel zöldségfélét, 30 holdon pecbg virágmagot. A zöldségfélék közti! legtöbb a zöldpaprika és a paradicsom, jelentős a káposzta Pél ék és a zöldborsó területe is. Tew szerint a kertészet bruttó bevétele 3 és fél millió forint, melynek 10 százalékát fizetik ki munkádíjként. A termést a szerződés szerinti mennyiségben részben a MÉK, részben pedig a Szegedi Konzervgyár vásárolja meg. Az új. 8500 négyzetméter alapterületű hajtatóház átadására előreláthatólag augusztus végén kerül sor, lehetséges azonban, hogy az építkezés kisebb tervmódosítások miatt elhúzódik. A tsz arra töreikszik, hogy mielőbb üzembe helyezze és már karácsonykor megkezdhesse a primőr áru szállítását. A hajtatóház területének egyötöde rózsakert lesz. Ősszel a szabadföldi kertészétet is tovább növelik: 20 holdon földi, epret, 50 holdon pedig fekete ri- bizüit telepítenek, melynek a tervét az Ültetvény Tervező Vállalat készíti. kőműves- és vas beton mu n ka Ma már ezek nagy részét gyárilag elö- regyártott gerendák. födémek, blokkok és panelek alkalmazásával megtakaríthatjuk. Az évente épülő áj lakások jelentős része egyéni kezdeményezésből létesülő családi ház. Az elmúlt években épült családi házak többsége gazdaságtalan, egymást utánzó helyitípus", egyes részletei ben középkori lo- vagvárakra emlékeztető stílus- utánzatokkal, rossz alaprajzi megoldásokkal, költséges manzárd te. tőkkel és anyagpocsékolással készültek. Az Építésügyi Minisztérium még a múlt évben kiadott „családi ház tervgyűjteménye” ezért nagy jelentőségű Lényegileg itt is a „tipizálás” egyik fajtájáról van szó, mert a tanácsoknál, az OTP- fióknál és a 'könyvesboltokban néhány forintért kapható tervek az egyéni ízlésnek, igénynek és anyagi erőnek legmegfelelőbb családi ház építését szolgálják A javasolt, jó alaprajzú, korszerű formájú, anyagtakarékos megoldások és a részben már előregyártott. megvásárolható szerkezetek az egyéni és főleg a csoportos építkezők számára a gyorsabb, gazdaságosabb építést rejtik magukban. A tipizálás jelentőségét folytathatnánk a mezőgazdaság épület- igényeinél, amelyek szinte KM) százalékban tipizálhatók, a termelőszövetkezetek állattartási épületeiből a silózó és tároló épületekig. Vagy említsük meg az iparunk minden ágában jelentkező műhely-, csarnokigényeket. Mi sem természetesebb, minthogy építészeinknek előregyártót! elemekből, több célra alkalmas, az egyes iparok különböző gyártási folyamatai befogadására képes, variálható épületeket kell tervezniük. A példákat iskolák, óvodák, rendelőintézetek, kultúrházask és egyéb középületek hosszú során át folytathatnánk. Nemcsak arról van szó azonban, hogy tipizált épületeket építsünk, hanem arról is, hogy ezek. A bőséges kukoricatermés alapja a megfelelő tőszám A k^orácátermesates történetében eddig nem ismert rövid idő aftatt elterjedték a bötenmő hazai hibridfaj ták. Gazdasági növényeink köziül az első, amelynek vetőmagellátását korszerű alapira helyeztük a hibridüzemek létrehozásával. A fejlődés nemcsak a hibrid kukorica elterjedését eredményezte. hanem ráirányította a figyelmet azoknak az alapvető agrotechnikai eljárásoknak kidolgozására is, amelyek különös befektetést nem igényelnek, hatásuk mégis néhány mázsa hoWankémti többlettermésben mutatkozik meg. Ilyen alapvető agrotechnikai eljárás a kataszteri hoidamkónti optimális tőszám biztosítása. A kisüzemi gyakorlat és szemléiét szerint uralkodó volt az a nézet, hogy jó a kukoricatermés* amikor nagyok a csövek. Ez a szemlélet gyakorlati tapasztalatokon alapult, mivel a régebben alkalmazott 8—10 ezres katasztrális holdanként! tőszám esetén kedvező időjárású esztendőkben valóban hatalmas csöveket takarítottak be, ugyanakkor szárazabb években is tűrhető termést kaptak. Az alaposabb vizsgálatok kiderítették,'hogy ez a szemlélet nem helyes, mivel nem a csövek nagysága, hanem a szemtermés meny- nyisóge a döntő a holdankénti hozamoknál. Szolgáljon erre bizonyí. tékul az alábbi néhány adat: Csövek száma egy cső 100 négyzetátlagos méterenként súlya dg 206 43,10 286 35,20 336 28,00 421 22,30 27« 35,55 278 35,20 A fenti adatok azt bizonyítják, hogy bár a csövek súlya a csövek számának a növekedésével csökken. ugyanakkor a nagyobb csőszámú, kisebb csösúlyt adó területek szemtermése volt nagyobb. Tehát arra kell törekednünk, hogy minél több, ideális nagyságú és (28,00—35.20 g) nagy mennyiségű kukoricacsövet takarítsunk be ka. tasztrális holdanként. Etet legbdz- tosabban — ami a termelő által irányítható — az optimális katasztrális holdankénti tőszám biztosításéval érhetjük el. minél kevesebb fajta Upuselemből legyenek összeállíthatók. Amikor a moszkvai Luberec épület- elemgyárban a típuselemek számát 50-ről 11-re csökkentették, a munkaigény a korábbi felére, a termelési költség egyharmaddal csőikként. Tehát ugyanannyi pénz. bői több lakás építése válik lehetővé. Házgyárak működnek ma már világszerte: a Szovjetunióiban. Csehszlovákiában. az NDK-ban. Svédországban Franciaországban, stb. Hazánkban is építészeink szovjet tapasztalatok és berendezések felhasználásával most tervezik az első „házgyárat”, amely 1965-ben már évi 1800 lakás felépítéséhez szükséges tipizált elemet fog gyártani. Építészeink legjobbjai álltak a típustervezés szolgálatába, hogy az építés minden területén olyan típusépítményt, tervéket alkossanak. amelyek magasfokú építőművészi igényeket is kielégítő, új városegyüttesek felépítését eredményezik. &r Gyöngyösi Este®» Most érkezett el nagyüzemeinkben. a kukorica egyelésének az ideje. Több éves a Dél-Alföld viszonyai között; végzett ksíérleti adatok — melyeket meggyőzően bizonyít az élenjáró nagyüzemek tapasztalata1 is — szerint, végérvényesen szakítani kell a 10—12 ezer katasztrális holdankénti tőszám mennyiséggel. Adataink azt mutatják, hogy minden különösebb befektetés nélkül, mintegy 10—15 százalékos termésnövekedést érhetünk el azáltal, ha viszonyaink között — száraz művelésben — 16—20 ezer növényt hagyunk meg katasztrális holdanként. Ennek bizonyítékául szolgáljon több éves kísérleteink átlageredménye: tőszám kh H 744 13 702 16 442 16 442 16 442 30 553 termés <i kh 51,05 56,14 57,97 56,42 56,40 56,37 A fenti adatok bizonyítják, hogy az optimális tőszám biztosítása a legutóbbi három száraz évben is jelentős teimésnövékedést eredményezett. Jelenleg a tenyészterület alakjának megváltoztatására lehetőség nincs, azonban a megfelelő mennyiségű növényegyed biztosítását most az egyelés során kell elvégezni. Minden termelőszövetkezetben, állami gazdaságban ki kell számítani, hogy az adott tenyészterület mellett milyen távolságra kell a sorokat ritkítani, hogy a 16—20 ezres katasztrális holdankénti mövényszámot biztosítsák. Erre k; kell oktatni, de ellenőrizni is a dolgozókat, mert jelenleg — a gondos növényápolás mellett — az optimális tőszám biztosításával lehet megalapozni az ez évi jó kukoricaterméseinket. Dr. Förgeteg Sándor a Dél-Alföldi Mezőgazd. Kísérleti Int. igazgatója A lemaradás egy szalagnak sem válik dicsőségére hoz képest — a termelékenység 7 A Orosházi Ruhagyár vezetője az év eleji átszervezés következtében előállt lemaradás pótlására intézkedési tervet dolgozott ki s április 23-án a napi tervteljesítés már elérte a 80 százalékot. Akkor a vezetők azt gondolták, hogy lendületes munkával a 100 százalék — sőt ennél több is — rövidesen elérhető lesz. Abban a reményben lépek be a ruhagyár kapuján, hogy erről az örvendetes eseményről kapok majd hírt. Kátai Ferenc, a telep vezetője azonban lehangoltan fogad és mindjárt így kezdi: — Nem vagyok megelégedve az eredménnyel. Május 9-én már 99,3 százaléknál tartottunk, aztán ismét, visszaesett a termelés. Jelenleg váltakozik 92—97 százalék között, de feljebb nem jutunk. Pedig május 20-ra terveztük a 100 százalékot. Valahogy nem megy ... Sok beteg is volt... Azt Is megtudom, hogy az utóbbi dobén több új gyártmányt vezettek be. Egyes szalagoknál emiatt néhány napos visszaesés állt eíő. De így volt ez más években is, a gyár egésze mégis rendszeresen 100 százalékon felüli eredményt ért el. — Mi tenne a megoldás? — kérdezem. — Nehéz lenne erre választ adni. Elsősorban is még jobban ki kellene használni a munkaidőt Pontosan kezdeni és az utolsó percig dolgozni. Ete különösen szükséges azért is, mert a szalag munkájának ritmusába még nem mindenki illeszkedett be kellően. A terv szerint pedig — a tavalyiszázalékos növekedését írja elő. Bankó István gyártásvezető a bajok egyik forrásának azt tartja, hogy a szabványellátás nem kielégítő, ami miatt egy alkalommal már le is kellett állítani a munkát. Ugyancsak befolyásolja a termelékenységet, hogy a lidó- közbélést (galléron) pontatlanul szabják. Mindkét hiba a: békéscsabai gyáregységből ered. Belső és külső bajokkal küzd tehát még mindig a ruhagyár, melyeknek gyors megszüntetésére van szükség. Az idő múlik, minden nap, amikor a termelés 100 százalékon alul marad, még növeli a gyár állam iránti adósságát. Márpedig csak akkor érhető el az éves terv teljesítése, ha az eredmény naponta rendszeresen meghaladja a 100 százalékot. Ezt tűzi ki célul a munkaverseny is, amelybe minden szalag bekapcsolódott és amelynek értékelésére május végén kerül sor. A szaladok napi teljesítménye következtetni enged az eredményre. Május 20-ig első a Veresztó Erzsébet 162-es, második Bezi Józsefné 153-as, harmadik Dominkó Ilona 156-os szalagja. Teljesítményük rendszeresen jóval meghaladja a 100 százalékot. Munkájukkal példát mutatnak a gyár minden dolgozójának, akiknek most az a feladatuk, hogy mielőbb érjék el az élenjárók szintjét. Csak egy kis akarat kell hozzá és biztosan sikerül is majd. A lemaradás egy szalagnak sem válik dicsőségére. P. B. A BÉKÉSI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET eukrászüzeméhez azonnali belépésre üzemvezetőt keres. Szakmunkásvizsga feltétlen szükséges. Felvétel eseten erkölcsi bizonyítványt is kérünk. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: a földművesszövetkezet központi irodájában Békésen, Szánthó Albert u. 2. Telefon: 91. _______________ 231
