Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-28 / 122. szám

i BÉKÉS M Világ proletárjáig egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1363. MÁJUS 28., KEDD Ara 69 fitter XVm. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM Tipizálás — tömeges építés | Magyarbánhegyesi pedagógusok a lakáshelyzetről | Harmincezer tanulóbaleset egy év alatt | Az NB III. eredményei Elbizakodottság nálköl Az etemül években lényegesen javult megyénk termelőszövetke­zeteiben a számviteli munka, a könyvelés. A tsz-ek többségébe régi, szakképzett vagy újonnan képesítésit nyert főkönyvelő ke­rült, de beosztottaik jó része is tanfolyamokon igyekezett megfe­lelőire gyarapítani tudását. A könyvelésnek, a bevétel és a kia^ dás naprakésszé tétele mellett, most már van tudása és ereje egy másik fontos tükörkép, az önkölt­ség alakulásénak időnkénti kidől, gozásához is. Fontos ez, hiszen hathatós ösztönzést ad a közös munka jobb szervezéséhez, az árutermelés olcsóbbá tételéhez. . Azonban bármennyire javult is szövetkezeteinkben a számviteli munka, egy lényeges feladat, a havi vagy legalábbis a negyedévi mérlegkészités még nem sok he­lyen készül el, legfeljebb csak a félévi, s több szövetkezetben csak akkor kezdenek kapkodni a jelen­tős bevételi kiesések pótlására, amikor már csak résziben vagy egyáltalán népi lehet pótetod a veszteségeket. így volt ez tavaly is. A szövetkezeti gazdaságokban csak a megyei és a járási párt- és tanácsi szervek unszolására látták hozzá félévkor vagy jóval utána a bevételi kiesések felméréséhez, a kiesések pótlására foganatosítan­dó intézkedési tervek kidolgozásá­hoz. Pedig tavaly figyelmeztetett erre a száraz, szinte aszályos fél­év, hiszen lépten-nyomon látszott, hogy a növénytermelési előirány­zatok jó része csak papíron ma­rad. Ha tavaly unszolni kellett szövet­kezeteink vezetőit a bevételi terv felmérésére, a kiesések csökkenté­sét mérsékelő intézkedések foga­natosítására, ákikor az idén még inkább kell. Azért, mert régen volt olyan jó az időjárás — szinte megrendelésre esik a kiadósabb- nál kiadósabb eső — és régen voltak olyan fejlettek a növények így május végén, mint az idén. A határ és a gazdálkodás menetépek nyitott könyvéből olvasni tudó agronámusofc és számviteli szak­emberék azonban ki tudják ol­vasni az eddig keletkezett jelen­tős késést, a bevételi kiesést. A hosszúra nyúlt fél alaposan meg­viselte a szűkös takarmányon tar­tott állatállományt. Lassúbb volt a növendék- és a hízó állatok fejlődése, súlygyarapodása, keve­sebb a tejtermelés, s ráadásul a szokottnál több volt , az elhullás. Nemcsak az állattenyésztésből származó kiesést lehet könnyű­szerrel, bonyolult műveletek nél. kül is kiszámítani, hanem a kerté­szeti primőr áruk késéséből és a kifagyott ősziek kiszántásáből, és újravetéséből származó többlet­költséget is. Még sorolhatnánk a példákat. De ennyi is elegendő, hogy arra ösztönözze szövetkezeti vezetőin­ket: kérjenek mielőbb pontos ki­mutatást könyvelésüktől, üljenek mellé, elemezzék, vitassák és ha­tározzák meg, hogy milyen ki­esést, mivel és hogyan lehet pó­tolni. Égetően fontos feladat ez még azokban a szövetkezetekben is, ahoi tavaly viszonylag jó jö­vedelmet osztották. Ezekben a kö­zös gazdaságokban sem lehet el­intézni a mutatkozó bevételi ki­esést: azzal, hogy a tavalyinál mindenképpen több terem, na­gyobb érték jut munkaegységen­ként a jó időjárás következtében. Nem lehet félvállról venni a dol­got, mert nemcsak egyik legfon- tosabbról, arról van szó, hogy az elérhető legjobb jövedelemhez jussanak minden közös gazdaság, ban a szövetkezeti gazdák, hanem egy hasonló fontosságú dologról is, arról, hogy szilárduljanak a kö­zös gazdaságok, növeljék a közös vagyont, a tartalékokat, a későbbi évek egyenletes bevételeinek és jövedelemosztásának forrásait. Egy bőséges termést hozó esz­tendő kevés ahhoz, hogy szövetke­zeteink. főleg az eddig gyengén gazdálkodók, megvessék hosszabb időre a termelés, a bevétel, a jö­vedelem egyenletességének alap­jait, azonban nagyban megköze­líthetik ezt a célt. Addig üsd a vasat, amíg meleg — tartja a ma­gyar közmondás. Most ezzel a ha. sonlattal élve, jó „meleg”, vagyis jól formálható a mezőgazdasági termelés, hiszen lehetőségek zöme van a hosszú tél okozta kiesések pótlására, a növénytermelési és állattenyésztési tervek lényeges túlteljesítésére. Persze, csak ak­kor, ha nem uralkodik el az elbi­zakodottság, a „minek kapáljunk négyszer, hiszen kétszeri kapálás­sal is jó lesz a termés”, „minek kínlódjunk baromfineveléssel, hi­szen úgy is teljesítjük a bevételi tervet”, „nem baj, ha elszóródik egy kis termés, hiszen bőven te­rem” — és így tovább. Ha tavaly megérte az egyöntetű szorgalmat a nyi Iván valóan keve­sebbnek látszó termés, akkor most, amikor mindenből több ígérkezik, amikor mindenből több­re van kilátás, nem szabad elsza­lasztani a bevétel, a jövedelem, a közös vagyon gyarapodásának leg­kisebb lehetőségét sem Az eddigi jó időjárás, a növények jó fejlett­sége és az egyéb kilátások csak bizakodást szabad szüljenek, de semmi esetre sem élbizaikodást, könnyelműsködést. Ez nem kö­vetkezik be egyetlen szövetkezet­ben sem, ha a könyvelés nemcsak a gazdálkodás regisztrálója lesz, hanem „vésztjedzővé” is válik, amikor a gazdaság egyes ágazatai­ban, költségtúllépés s bevételi ki­esés mutatkozik. Kukk Imre T A mi országunkban a kormány, a nép egyet akar: békét Békegyűlés Szarvason (TudösitiSnfctö!) A Hazafias Népfront, a párt és a tömegszervezetek szervezésében nagyszabású békegyűlést tartottak vasárnap Szarvason. Hódsági Er­nő, a Hazafias Népfront elnöke megnyitó szavai után Szakosíts Árpád beszédét hallgatta meg kétl ezernél több ember, aki bevézetö szavaiban arról beszélt, hogy uta­zása során mindenütt szépen, gon­dosan megmunkált földeket látott. — Sajnos, az emberiség törté­netében nemegyszer történt már. hogy az emberek millióinak szor­gos, áldozatkész munkája során létrejött anyagi és szellemi javak elpusztultak. Elpusztította azokat az embertelen háború. S alig­hogy behegedtek a vérző sebek, máris újabb viharfergeteg go- molygobt az emberek feje felett. — Az ember úgy gondolná — folytatta beszédét a szónok —, hogy ilyen borzalmas pusztítás, után már senki sem gondolhat újabb háborúra. A valóság még­gó fegyverek, amikor az ame­rikai imperializmus újabb konfliktusok szálait bogoz gát­ja. A Szovjetunió és köréje tömö­rült népi demokratikus' országok hatalmas erejükkel azonban fé­ken tartják a háborús gyújfoga­tokat. Az USA egész támaszpont rendszere, valamint az a tény, hogy a legaktívabban állja útját a felszabadító mozgalomnak, ál­landó hidegháborús hisztériát eredményez, s olykor az atomhá­ború szakadékénak szelére sodor­ja az egétz emberiséget, mint ahogy az a Karib-tenger tőségé­ben is történt. Szakasits elvtárs a továbbiak­ban arról beszélt, hogy az agresszív erők megfékezé­sében igen jelentős szerepe van annak a minden társadalmi réteget felölelő világ béke-moz­galomnak, amely már tizenöt éve fejti ki gyümölcsöző mun­káját. A mi országunkban a kormány, a nép egyet akar: békét. Befejezésül elmondotta: A bé­kegyűléseket azért tartjuk, bogy tájékoztassuk az embereket a leg­fontosabb eseményekről, beszá­moljunk a békemozgalom eredmé­nyeiről, még érzékelhetőbben ki­fejezve népünk tántoríthatatlan békeakaratát. «. 3. Takarmánykeverő Szem épül a Zsadányi Állami Gazdaságban sem ez. Még szűrte füstölögték az üsz­kös romok, még a Távol-Kele­ten el sem hallgattak a ropo­Hétszázezer forint költséggel daráló, és takarmánykeverő- üzem épül a Zsadányi Állami Gazdaságban. A december 31-i határidővel befejeződő üzem na­ponta mintegy három vagon ta­karmányt darál és kever meg majd. VVWWVWWVVWSArtWtfMVVVWWWVVVWIWVMVlftVVMVVWVVWWVVSWWWVVWW M»: Kocziszky Kása*»

Next

/
Oldalképek
Tartalom