Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-24 / 119. szám
1963. május 24. 2 Péntek A szovjet nép együtt volt és együtt marad a kubai néppel (Folytatás az 1. oidalről. valamennyi szocialista ország és az egész haladó emberiség — mondotta. — Azok az események, amelyek • nemzetközi küzdőtéren a háború utáni időszakban végbementek, meggyőzően mutatják, hogy az emberiség megingathatatlanul halad előre a kommunizmus világméretű győzelméhez vezető úton — folytatta beszédét Hruscsov. Ezután felsorolta azokat a sikereket, amelyeket a forradalom harcosai az utóbbi időben elértek, majd megállapította: bárhol is születtek ezek a sikerek, „Európában vagy Afrikában, Ázsiában, vagy Latin-Amerikában — végeredményben az egész emberiség felszabadulásának nagy ügyét szolgálják”. Hruscsov rámutatott: az új erőviszonyok lehetővé tették, hogy teljesen reális feladatként tűzzük ki a termonukleáris világháború megakadályozását. Ma már vannak a világon olyan erők, amelyek képesek megfékezni az agresszorokat és útját állni a háborúnak. A szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy a békés együttélés Lenintől örökségbe kapott politikáját a Szovjetunió külpolitikájában irányadónak tekinti. Az imperializmus elleni harc sikerének biztosítéka korunk nagy forradalmi erőinek: a szocalista világrend- szerhez tartozó országoknak, a nemzetközi forradalmi munkásmozgalomnak, az elnyomott népek nemzeti felszabadító mozgalmának, a békéért a demokráciáért és a haladásért sikraszálló összes erőknek kölcsönös kapcsolata és akcióegysége. Ezzel kapcsolatban Hruscsov hangsúlyozta, hogy „határozottan harcolni kell a forradalmi erők egységének megbontása ellen, bármilyen formában történjék is az”. Az imperialisták arra számítanak, bogy a szocialista táborban felélednek a nacionalista előítéletek. Ezzel kapcsolatban a szovjet kormányfő kijelentette: Meg kell egyenesen mondanunk a szocializmus ellenségeinek: uraim, ezen a vesszőparipán sem jutnak messzire! - A kommunisták az erre irányuló fondorlatokkal szembeállítják következetes internacionalista politikájukat, amely nem csupán egy ország, hanem az egész szocialista rendszer érdekeiből indul ki. — Jóleső érzés számunkra — mondotta Hruscsov —, hogy Fidel Castrónak a Szovjetunióban tett látogatása nemcsak a mi két pártunk egységének megszilárdítását mozdította elő, hanem elősegítette az egész szocialista közösség és az egész világot átfogó kommunista mozgalom összefogásának erősödését is. Hruscsov ezután a Szovjetuniónak a gazdasági és kulturális fejlesztés terén elért sikereiről beszélt, s kifejezte meggyőződését, hogy a hétéves tervet teljesíteni fogják, sőt túl is szárnyalják. Beszéde végén kijelentette, hogy már nincs messze az a boldog idő, amikor minden ember lerázza magáról a régi világ bilincseit és belép igazi történelmének korszakába, a kommunizmus korszaká- | ba. Fidel Castro beszéde Leírhatatlan üdvrivalgás köszöntötte a mikrofon elé lépő Fidel Castrot. Viva Cuba! Fidel— Hruscsov! Viva Fidel! — zengett- zúgott a hatalmas aréna és Castro csak percekig tartó éljenzés után tudott szóhoz jutni. Beszéde elején visszapillantást vetett több hetes szovjetunióbeli útjának eseményeire. A kubai küldöttség néhány napig még a Szovjetunióban marad ugyan — mondotta — a hivatalos látogatás csütörtökön befejeződik, s a delegáció most búcsúzik el a szovjet néptől. — A szeretet lavinája zúdult ránk a Szovjetunióban — mondotta. — Látogatásunk rendkívül tanulságos volt. Először láttuk szemtől-szembe a szovjet élet valóságát. A világban két Szovjetunió létezik: a valódi, amelyet a munkások, a parasztok építettek fel és védelmeztek meg, s amely gyakorlatban testesíti meg Marx —Engels—Lenin eszméit, de létezik egy másik Szovjetunió is, amelyet a reakciós ellenséges j erők, a monopóltőke sajtója fest hamis színekkel a népek elé. Kubában a Batista-rendszer idején minden eszközzel terjesztették a szovjetellenes rágalmakat, de a kommunizmus kísérlete, amelyről Marx beszélt — ma már Latin-Amerikát is bejárja, s hiába próbálják az imperialisták propagandistái amolyan mumussá tenni a kommunizmust a népek elrettentésére. A kommunista mozgalom erkölcsi ereje minden új forradalommal csak növekszik, vonzóereje egyre ellenállhatatlanabbá válik. Castro rámutatott, hogy a kubai forradalom fennmaradásához és fejlődéséhez nem lett volna elég a sziget- ország népének hősiessége és önfeláldozása, ha nem élvezte volna a Szovjetunió, a szocialista tábor támogatását, ha nem alakultak volna ki világszerte az imperializmus számára kedvezőtlen, merőben új erőviszonyok. Ha nem így lett volna, az amerikai imperializmus régen vérbe fojtotta volna a kubai nép forradalmát és ma nem építhetnénk szocializmust, hanem a hegyekben véreznénk és a börtönök homályában sínylődnénk. — Küldöttségünk szovjetunióbeli útja megmutatta az imperialistáknak. mennyire erős a Szovjetunió Kommunista Pártja és a mi pártunk, a szovjet kormány és a kubai kormány, a szovjet nép és a kubai nép szolidaritása. A Szovjetunió, amely a Nagy Honvédő Háború idején több emberéletet vesztett, mint amennyi Kuba egész lakossága, nem habozott, hogy védelmébe vegye a mi kis országunkat, A történelem nem ismeri a szolidaritás ilyen magasfokú példáit. Ez az internacionalizmus, ez a kommunizmus! .— Castro e szavainál leírhatatlan ünneplésbe tört ki a stadionban szorongó 125 000 főnyi tömeg és a stadionon kívül rekedt sok ezer ember. Castro kijelentette, hogy a kubai küldöttség szovjetunióbeli látogatása megmutatta a kubaiaknak, milyen roppant áldozatokat hozott és milyen hatalmas eredményeket ért el a szovjet nép. — A Szovjetunió bevehetetlen erőddé fejlődött, a társadalom tökéletes szervezettsége imponáló benyomást tett mindnyájunkra és biztonsággal tölti el a világ haladó erőit. Lenin büszke lenne, ha látná mindazt, amit a Szovjetunió Kömmunista Pártja megteremtett — hangsúlyozta Castro. Befejezésül kijelentette: Mindig emlékezni fogok arra a sok millió baráti kézre, amelyet a szovjet emberek nyújtottak felénk, a sok boldog mosolyra és szeretetteljes üdvözlésre. Fidel Castro hálás köszönetét mondott, flruscsovnak, aki fáradhatatlanul kovácsolja a szovjet * 1963. május 24. Francois Coppée — 55 évvel ezelőtt, 190S'májusában halt meg Francois Coppée (ejtsd: Koppé) francia költő. Lírai verseinek a maga idejében nagy sikere volt. Coppée a kisemberek költőiéként, a munkáséletet és a kispolgári életformát ábrázolta (A valódi szegények, A kovácsok sztrájkja c. melodráma). A cremonai hegedűs c. költeményéből készült Hubay híres operája. Petőfinek nagy tisztelője volt, verset is írt róla. — 420 évvel ezelőtt, 1543. május 24-én halt meg Mikolaj Kopernikusz lengyel csillagász, aki a heliocentrikus világkép elméletét megalapozta és azt 1512-ben a Commoniánolus c. művében kifejtette. ... * * * ■*v .' f, ' * — 220 évvel ezelőtt 1743-ban e napon született Jean Marat (ejtsd: Márá) francia forradalmár, a francia forradalom legbátrabb és legkövetkezetesebb vezetője. A nép barátja c. lapjában szenvedélyesen ostorozta a forradalom ellenségeit. A forradalom győzelme után a Konvent legbaloldalibb pártjának (hegypárt) tagjaként a megalkuvó girondisták ellen küzdött. Részt vett a jakobinus diktatúrát előkészítő felkelésben. Válogatott írásai 1950-ben jelentek meg. * * * 9 f — Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára című operáját 45 évvel ezelőtt, 1918. május 24-én mutatták be a Budapesti Operaházban. és kubai nép barátságát és szövet- A VAK(JSl; ae különösen ségét' s á náí'íljatöság ismét per- ff !m'náz-iüflte napok ^ óta üdvrivalgásban cekig tartó üdvrivalgásban tört ki. ................. — Köszönet néktek. szovjet testvérek! — kiáltotta orosz nyelven Castro. — Éljen a kommunizmus! Haza vagy halál! Győzni fogunk! Amikor Castro, visszatért az emelvényen elfoglalt helyére, ismét szívélyesen összeölelkezett Hruspsöv.yal, majd kart-karba öltve üdvözölték a gyűlés hallgatóságát. A zenekar ezután eljátszotta Kuba és a Szovjetunió Himnuszát, s a tömeggyűlés véget ért. OOOOOOOOOOOOQCOOCOOOOOCQOCCCGCCCCGCCCOOQOOCOCCGÍ Szovjet kormánydelegáció az Egyesült Izzóban A hazánkban tartózkodó szovjet kormánydelegáció K. V. Rud- nyevnek, a Szovjetunió miniszterelnök-helyettesének vezetésével — György Gyula kohó- és gépipari miniszterhelyettes társaságában — kedden meglátogatta az Egyesült Izzót. (MTI-fotó Vigovszki László felvétele) Gyula négy napig ax ifjúság városa lett Az Erkel Diákünnepek első napja színpompás ifjúsági találkozó volt A VÁROS, de különösen az Er- a vendéglátás, az Erkel Diákünnepek előkészítésének lázában élt. A gimnáziumi, igazgatói' irodák a főhadiszállás benyomását keltették. A telefon állandóari csöngött. Kérések és ifttézkédesek repültek tovább. A. tantestületet a gimnázium 500 diákja segítette a vendéglátás munkájában. .Nagy volt a feladat. Csaknem 1500 diákot és tanárkísérőket, valamint a zsűri tagjait és a központi szervek, a Rádió és a Televízió munkatársait kellett fogadni és elhelyezni Gyulán. A gyulai gimnázium ezt a feladatot jól oldotta meg. Igaz, hogy a város állami és társadalmi szervei, intézményei segítették, ezt az országos jellegű rendezvényt. Különösen sokat segített a megyei és a helyi KISZ-bizottság, az ipa- ritanuló-intézet és a diákkollégiumok. A gimnázium tanárai és tanulói a mindenes szerepét töltötték be. Külön csoportok foglalkoztak az idegenvezetéssel, de a gimnazisták látták el a rendezés, a jegyszedés, a fogadás sokrétű feladatát is. A DUNA—TISZA KÖZE és a Dél-Tiszántúl 63 iskolájából már szerdán délután megérkeztek az első csoportok. Az esti vonatokkal pedig tömegesen érkeztek az ifjúság delegációi. Szerdán este már érezni lehetett, hogy az Erkel Diákünnepek a szépség, a fiatalság ünnepei lesznek. Csütörtökön reggeltől birtokába vette a várost az ifjúság. Már nyolc óra előtt vidám csoportokban indultak az Erkel Gimnázium felé, ahonnan szép, fegyelmezett csoportokban vonultak a főutcán át, a kastélykert szabadtéri színpadához. Nagyon kedves látvány volt, amikor a felvonulás útvonala mellett sorfalat álltak a gyulai iskolák úttörői. A járdákon népes tömeg gyönyörködött a zászlókkal felvonuló csoportokban. Bács-Kiskun, Csongrád, Pest, Szolnok és Békés megye küldöttségei külön-külön csoportban vonultak fel. A zsúfolásig megtelt szabadtéri színpadon Nádor György, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője üdvözölte a középiskolás fiatalok e nagyszabású találkozóját, a keszthelyi, sárospataki ünnepségek hagyományai alapján az első esetben megrendezett gyulai. Erkel Diákünnepeket. A MEGNYITÓ UTÁN, délelőtt 11 óra tájban kezdődött el az a nemes vetélkedés, amelyben öt megye legjobb diákjai mérik ösz- sze tudásukat. A Petőfi filmszínházban a vers- és prózamondók gyülekeztek. A Petőfi mozi néhány napon keresztül, most a szárnyaló versektől lesz hangos. A városi tanács diszterméből délelőtt az énekszólók hangja hallatszott, míg délután a szólóhangszerek váltották fel az énekeseket. A Jókai Művelődési Otthonban ugyancsak ekkor kezdődött meg az irodalmi színpadok vetélkedője, míg az Erkel Művelődési Otthonban az énekkarok versengtek egymással. , . Az Erkel Múzeumban, az MTH- ban és a MEDOSZ-ban délben nyitották meg a szépen előkészített kiállításokat. Közöttük talán, ha nem is szépségben, de kiemelkedik a Gyulai Erkel Gimnázium 60 éves fennállását dokumentáló kiállítás. Nagyon szép a képzőművészeti és fotókiállítás, valamint az ipari tanulók vizsga- munkáit bemutató kiállítás. A város utcái napközben is zajosak voltak a népes diákcsoportoktól, de különösen megragadó volt a Gyulára sereglett diákfiatalok ismerkedési estje. MOZGALMAS NAPOKAT él át Gyula e néhány nap alatt és már az első nap gazdag tanulságai megmutatták, hogy érdemes volt megrendezni, e reméljük hagyományossá váló Erkel Diákünnepeket. K—k
