Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-13 / 85. szám

1963. április tZ. 5 Péntek A nyolc általánost végzett fiatalokat is várják a mezőgazdasági szakmunkásképző-tanfolyamok Királyi gyermekek fi felszabadulással * pa­raszti életben is nagyot fordult a világ. Különösen azóta, mióta a szocialista nagyüzemi gazdálko­dás vált egyeduralkodóvá. Az egybeszántott parcellák, a közös jószágállomány új, fejlett munka- módszereket és hozzájuk új, kép­zett mezőgazdasági munkásokat követelt. A falusi életben mélyre­ható minőségi változásnak kellett végbeménnie ahhoz, hogy a bo­nyolultabb, sokrétűbb növényter­mesztés és állattenyésztés mind korszerűbb módon haladjon. Ez a változás még javában tart, de már maga az, hogy az egyénileg gaz­dálkodók sokadalma közösséggé erősödött, nagy előrelépés volt. Továbbjutásunk másik nagy fel­tétele, a még aránylag kevés me­zőgazdasági szakmunkásság lét­számának gyors és megszakítat­lan növelése. Ennek pedig egyik igen hathatós módja a nyolcadik általánosból kikerülő, de tovább nem tanuló fiatalok megnyerése egy egészséges, szép, jói jövedel­mező munkaterület, a mezőgaz­daság részére. Vannak sziilftk, akiknek fü­lébe cseng az egykori jegyző, gazdatiszt és egyéb úrirendű hangja: „Félre az útból buta pa­raszt, tudatlan, tanulatlan pa­raszt ...” Abban az egyben iga­zuk volt, ha mégúgy megalázás­ként fújták is, hogy a felszaba­dulás előtti parasztság verejtéke­ző részének, tehát a többségének a látástól vakulásig tartó robot mellett, s a koldus kereset mel­lett nemigen volt módja tanulni, tehát valóban tanulatlan, tudatlan volt. A kizsákmányoló társada­lomnak velejárója ez. Viszont sú­lyosan tévednek mindazok az édesanyák, édesapák, akik egyen- lőségi jelet tesznek az akkori és a mostani paraszti élet közé. .Ro­hamos változásnak lehetünk a tanúi. A földművelés abban a pillanatban, amint nagyüzemivé válik és különösen, ha szocialista társadalmi körülmények között válik azzá, éppen olyan szak­munkásokat és szakembereket követel magának, akár az ipar vagy a tudományos területek. Ma már gazdasági ismeretek, számta­ni ismeretek, gépismeret, bioló­giai tudás, vegyészkedési hajlam nélkül sem a növénytermesztés­ben, sem az állattenyésztésben, sem egyebütt a mezőgazdaságban nálunk nem lehet boldogulni Jól sikerült a Kulich Gyula kulturális szemle szeghalmi járási bemutatója A Kulich Gyula kulturális szemle szeghalmi járási bemuta­tóját április 7-én rendezték meg Körösladányhan. A járási szemle nívójában általában felülmúlta az eddigieket, különös«! az ének­karok mutattak nagy fejlődést. A megjelent nagyszámú közön­ség előtt az énekkarok versenyé­ben a füzesgyarmati művelődési Levelek margójára Tálából — orosz mértékkel mérve — J aszna ja-Poljana szomszédságából egyre sűrűbben jönnek Hunyára is az ismerkedő levelek. íróik újabb cí­meket kérnek, bélyeget, gyufacim- két, képeslapokat és — főleg — hosszú válaszokat... És az iskolás szabályossággal megírt borítékokban minden nappal több-több választ visz szárnyain az AEROFLOT, a Szovjetunió világrésznyi területén lévő városaiba és falvaiba... Zsuzsanna leányom Ljubocskájdtól érkezett levelében böngészve küszkö­dik az igealakok és ragok törvényei­vel, a lágy szláv szavakat hangosan olvasva fordítjuk magyarra. Kislá­nyom imitt-amott megelőz, egymás­nak „besegítve” formáljuk az isme­rős, idegen dallamot, ízlelgetjük rit­musát, melegszünk a levélből ára­dó megható barátságnál. Kézről-kézre jár a „pamjatnyik”-ot ábrázoló kép, kisebbik lányom Ljubocska fényké­pére adja vissza tiszta mosolyát... Hozzánk, kicsiny falunkba csak nemrég talált ide az első barátság­kereső levél, s lám, már csapatosan jönnek, mint délibábos tavasszal a fecskék. Hogy ki kezdte? Nem tu­dom, nem is kutatom. Talán Csere- nyecz Jenő, ez a szeplős képű, nyur­ga, csöndes fiú, talán más. Való, hogy Jenő már tucatnyi levél, képes­lap — és elárulhatjuk — fényképnek is tulajdonosa, tehát „öreg” levelező, aki már „saját erőből” (szótárak se­gítségével) fordít, s fr mind hosz- szabb-hosszabb tájékoztatókat a tá­vol élő pajtásainak, barátainak. Nőjjetek nagyra gyermekeink, játsszátok kedves játékaitokat, hi­szen ha komolyabban megnézzük: történelmet irtok, a népek barátságá­nak, testvériségének mesébe illő tör­ténelmét. Húbucz Gáspár Hunya otthon énekkara szerezte meg az első helyet, második a vésztői, harmadik pedig a körösladányi művelődési otthon énekkara lett. A népitánc-csoportok versenyét a szeghalmi járási . művelődési ház táncosai nyerték meg, a színját­szók közül pedig a füzesgyarmati színjátszók lettek az elsők. A sza­valok között a kertészszigeti Jan- tyik István bizonyult legjobbnak, az énekesek versenyében Kovács Sándor (Füzesgyarmat), a hang­szerszólisták közül pedig Tóth András (Szeghalom) került az első helyre. Ugyancsak április 7-én az esti órákban a legjobb csoportok köz­reműködésével díszelőadást ren­deztek. vagy legalábbis napról napra ne­hezebb. A „mezőgazdaságba menni" most már nem olyan egyszerű do­log. Nem elég megköpdösni a markot és megragadni a kapanye­let. Egyelőre még ez is szükséges, de mind ritkábban. Sokkal inkább olyan feladatok sorává alakul ha­zánkban a földművelés, melyek jó szakembereket igényelnek. Nem üres szó tehát, hanem igen komoly tartalmú, hogy valaki mezőgazdasági szakmunkás, illet­ve az kíván lenni. Az ilyen telje­sen egyenrangú minden tekintet­ben az ipari szakmunkással, s az ipari tanulóval. fiz általános iskolát végzet­tek első jelentkezése mezőgazda- sági szakmunkás-tanulónak, 1961- ben, a Mezőgazdasági Értesítő ál­tal annakidején közölt FM.-rende- let megjelenése után kezdődött és az érdeklődés évről évre fokozó­dik. Megismerve mindazt az előnyt, amit a szerződést kötött tanulók élveznek, mind több fia­tal kap kedvet és szülői biztatást arra, hogy ezt a pályát válassza magának. Hiszen ebédtérítésben, munka- és védőruha-térítésben részesül, tankönyveit a tsz bizto­sítja és mindössze 10 forint hoz­zájárulást kell fizetnie évente. Gyakorlati munkájáért bért kap. Esztendőnként egyhavi fizetett szabadság jár. Tehát más szakágú tanulóval egyenlő elbánásban ré­szesül. Csupán Békéscsabán most hirtelenjében 73 mezőgazdasági szakmunkásra vár a Kossuth Tsz, az Előre Tsz, a Kulich Gyula Tsz, a Petőfi Tsz, a Kertészeti Vállalat és a Május 1. Tsz. Mező- gazdasági gépész-, gépszerelő-, elektromos szerelő-, magtáros-, szarvas.marhatenyésztő-n sertéste­nyésztő-, zöldségtermesztő és haj­tató-, tejgazdasági-, gyümölcster­mesztő és faiskolai-, baromfite­nyésztő-, dísznövény-termesztő- és kertépítő-, valamint öntözéses növénytermesztő gépész tanulóra van szükségük, és várják a jelent­kezőket a szerződés megkötésére. Huszár Rezső Egy régi német dal szövege és melódiája adta az írónak és rendező­nek a film vezérmotívumát, amelynek története két ember nagy, hosszú időt és sok megpróbáltatást kiálló szerelméről szól, akik egymásnak voltak rendelve, de a kérlelhetetlen sors következtében nem lehettek egymáséi. A magyarul beszélő NDK filmet a gyulai Erkel mozi játssza, 1963. április 12-től 13-ig. rowox ríxxwr* r «• ctt «* r-c r 40 ezer új könyv, hét és tél ezer új olvasó a Gyulai Járási Könyvtárban A Gyulai Járási Könyvtár az elmúlt évben nemcsak könyvállo­mányát növelte jelentősen, de szép eredményeket is elért az ol­vasótábor kiszélesítésében és az olvasómozgaloan népszerűsítésé­ben is. 1962-ben az előirányzott 36 ezer helyett, több mint 40 ezer kötet­tel bővítették a könyvtár állomá­nyát. A könyvtári aktívák jó munkája eredményeként közel hét és fél ezer új olvasó iratkozott be, akik összesen 152 ezer köny­vet kölcsönöztek ki egy év alatt. Az olvasómozgalom népszerűsíté­se különösen megmutatkozott a körzeti, illetve községi fiók- könyvtárakban. Az elmúlt évek­hez viszonyítva kiemelkedő ered­ményt ért el az eleki, újkígyósi, szabadkígyósi és lőkösházi fiók- könyvtár, ahol a vezetők társa­dalmi munkában terjesztik a könyvet. Szépen fejlődött a járás területén a József Attila olvasó­mozgalom is. A járási úttörő-el­nökséggel együttműködve Doboz, Elek, Kétegyháza, Újkígyós köz­ség úttörői tevékenyen kapcsolód­tak be a könyvterjesztésbe. Ebben az évben ismét tovább fejlődik, gyarapszik a könyvtár, 142 ezer forint értékben vásárol­nak újabb könyveket és 70 ezer forintot fordítanak könyvtári felszerelések vásárlására. A költ­ségek jelentős részét a községfej­lesztési alapból fedezik. — We — műsora Április 12-én, este 7 árakor: TAVASZ Katona- és szel vény bárle t. Április 13-én, 19.30-lcor Végegyházán: CSACSIFOGAT Magyarországi ősbemutató a Jókai Színházban Arthur West osztrák író Tavasz című hősi románcának három emlékezetes jelenetét örökítettük meg azok számára, akik még nem látták a darabot, vagy nem is jutnak már el annak előadására. Fenti képün­kön Emi (Romváry Gizi) és Seidl bácsi (Körösztös István) látható. A fiatalok csoportja, akik vívódnak ön­magukkal, és talán Emi kivételével még nem is tudják, mit kellene tenniük a fa­sizmus ellen. Előtérben Emi (Romváry Gizi) és Toni (Győry Emil), mögöttük Lu­cy (Zilahy Kati), Fredy (Borhy Gergely), Anni (Szűcs Ildikó), Kari (Zana József) és Kurt (Gyurcsek Sándor), A vallatás rettenetes percei. Ez a jelenet Arthur West hősi románcának csúcspont­ja, és ebben a jelenetben nyújtott Szo- botzlay Sándor sokáig emlékezetes, gazda­gon árnyalt színészi teljesítményt. Emi (Romváry Gizi) és a Bőrzubbonyos (Szo- boszlay Sándor).

Next

/
Oldalképek
Tartalom