Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-07 / 80. szám

ÍAÖ3. április 6. 4 Szombat Hírünk a világban Egyik Afrikában járt ismerő­söm mesélte többek között: „...Egyiptomban kellemes megle­petés ért; magyar gyártmányú, exportvonaton utaztunk Kairóba. Amikor megláttam a Made in Hungary felírást, nem is képzeli­tek, milyen jó érzés volt. Ügy éreztem, egy pillanatra otthon va­gyok egy kicsit, Budapesten, a Ganz—MÁVAG-foan és tudtam, hogy ennek a roibogó, száguldó csodavonatnak a legkisebb részét, a legkisebb csavarját is magyar munkások készítették, szerelték... Érdeklődtem egyiptomi ismerő­seimtől; mi a véleményük a magyar vonatokról? Elismerő, meleg szavaikat nem is tudom elmondani... És azt hiszem: a magyar ipar termékeinek nem­csak Egyiptomban, hanem szerte a világon jó híre lehet.” Nos, hát van-e hírünk a világ­ban? Maradjunk csak az előbbi témánál. Az egyiptomi vasúttár­saság 1961-ben versenypályázatot írt ki hatrészes luxusvonatok szállítására. A pályázatot a ma­gyar Ganz-MÁVAG nyerte meg — szemben az amerikai, angol, francia, nyugatnémet és japán cégekkel. Azóta sok ilyen vonatot exportálunk a távoli Egyiptomba, a legfrissebb hírek szerint újabb húsz luxusvonat gyártására és szállítására kaptunk megrende­lést. De nézzük csak tovább a ténye­ket. A magyar ipar az utóbbi években mind több komplett gyár. berendezést tervezett és helyezett üzembe külföldön. Magyar tervezésű és gyártmányú malmok működnek például Indiában, Irakban, ruha­gyárat tervezünk és szállítunk Mongóliába. Konzervgyárakat, illetve hűtőházi berendezéseket exportálunk a Szovjetunióba, Lengyelországba, Jugoszláviába, Guineába, Szudánba. Vágóhidat tervezünk Görögországnak. A nyugat-európai országok — pél­dául Belgium, Hollandia, Francia- ország, Dánia — évről évre nagy mennyiségű stylbútort vásárol tő­lünk. Keletje van külföldön a magyar gyártmányú, különféle műszereknek, műanyagipari gé­peknek s még a háztartási gépek­nek is. Braziliába átvitel-technikai berendezéséket szállítunk. Mi több: magyar szak­embereket is keresnek külföldre. Irak gyufaipari szakembereket, Ghana orvosokat és villamosmér. nököket, India gyümölcstermelő, hengerdei, öntödei és kohászati szakembereket, Marokkó érc- és kőolajkutató geológusokat kér tő­lünk... Soroljuk-e tovább? íme: a magyar ipar termékei, a magyar mérnökök, kutatók szelle­mi termékei a világ minden táján megtalálhatók. Büszkék lehetünk erre; büszkék jó hírünkre a nagy­világban. S ezt a jó hírt így fém­jelzik a világpiacon: Made in Hungary. O. F. Megkezdődtek a kulturális szemle járási bemutatói megyénkben A KISZ megyei bizottsága és az úttörő elnökség részéről kapott értesülés szerint a járásokban már megkezdődtek és egymás után kerülnek lebonyolításra a Kuilioh Gyula kulturális szemle járási szintű bemutatói. A kiszesek szemléi során a mezőkovácsházi járásban április 7-én kerül megrendezésre Mező­MSZBT Murányi Györgyné, a Békéscsa­bai Szőnyegszövőben dolgozik, mint egyszerű szövőnő. A munká­ban mindig példát mutat társai­nak, s ezért már többször részesült jutalomban. Az évek során — 1951 óta dolgozik az üzemben — már megkapta a Kiváló dolgozó jelvényt és az ezzel járó három­heti átlagkeresetének megfelelő pénzjutalmat is. Ezenkívül az él- munkás jelvény és oklevél tulaj­donosa. A napi munkája mellett jut idő arra is, hogy részt vegyen társa­dalmi munkában, segítse az MSZBT tevékenységét. Az üzemi dolgozok között terjeszti a Szovjet Híradót és a nődolgozóknak rend­szeresen eljuttatja az Asszonyok című szovjet képes folyóiratot. Ezért a munkájáért is elismerés­ben részesült. 1958-ban a Magyar —Szovjet Baráti Társaság megyei titkársága javaslata alapján egy külön MSZBT-delegációval járt a Szovjetunióban és azóta még na. gyobb lendülettel segíti a Magyar —Szovjet Baráti Társaság munká. ját. Elmondja az üzem dolgozói­nak a Szovjetunióban szerzett ta­pasztalatait, s ezzel erősíti még jobban a két nép barátságát. Az üzemben különösen az ipari és a szakmai tárgyú anyagokat ismer­teti a dolgozókkal. Ezeket az anyagokat az MSZBT megyei tit­kárságától kapja. Mindig szívesen szervezi a dolgozókat az MSZBT rendezvényeire, a kiállításokra, ankétokra és a különböző találko­zókra. Társadalmi munkája elismeré­séül legutóbb tárgyjutalomban ré. szesült Nyirkos ruhadarabra permetezzünk egy kevés ablaktisztítót és az ablak, tükör, vagy festett bútor felületét ezzel dörzsöljük be, majd utána száraz ruhával jól dörzsöljük át. Az így megtisztított tárgy ragyogó tiszta, fényes lesz. 2206 kovácsházán a társastánc-verseny. Végegyházán 20-án vetélkedik a járás minden népitánc-csoportja. Az irodalmi színpadok együttesei Battonyán lépnek színre 21-én. A békési járásban Békésen, és Mezőberényben 20-án körzeti be­mutatót tartanak. A járási össz- bemutató 27-én lesz. A szeghalmi járásban Körösla- dány lesz 7-én a járás csoportjai össz-vetókedésének a színhelye. Minden művészeti ág aranyér­mes, azaz nyertes csoportjának megyei szintű közös erőpróbájá­ra április 28-án Mezőkovácsházán kerül sor. Az úttörők járási szemléi a kő­vetkező helyeken és időben lesz­nek: Sarkadon ma, április 6-án, Medgyesegyházán 7-én, Békésen, Békéscsabán (városi) és Gyomán 21-én, Orosházán és Szarvason 28-án, Mezőikovácsházán pedig május 5-én. (Gyulán és Szeghal­mon már márciusban lezajlott a szemle.) Az úttörők megyei kulturális szemléjére május 18—19-én, Bé­késcsabán kerül sor. —ő—■ WlMfllXADÓ Elmentem a Nap után A gyomai Szabadság mozi mutatja be vasárnap, április 7-én dél­után ezt a kedves, lírai szovjet filmet, mely egy kisfiú érdekes „utazásáról” szól. A film költői szépsége nemcsak az ifjúság, hanem a felnőttek számára is sokáig emlékezetes élmény ma­rad. Közös ballagásra készülnek Gyomán a felnőtt s a fiatal diákok A gyomai gimnázium levelező tagozatán 79 felnőtt dolgozó ta­nul Felmerült a gondolat, hogy jó lenne valamilyen módon a felnőtteket és a fiatalokat közel­hozni egymáshoz, hiszen egy az iskolájuk és tanulási céljaik is közösek. Solymosi Jánosné tanár, nő azt javasolta, hogy egy kis mű­soros est keretében, fehér asztal­nál találkozzanak a különböző korú diákok. Egy szombati napon a művelődési ház nagytermében egybe is gyűltek a gyomai fel­nőtt- és fiatal diákok, tanáraik­kal együtt. Ügy határoztak, hogy a jövőben is rendeznek a félévi vizsgák »tán hasonló hasznos találkozókat, azonkívül ez évtől kezdve a levelező- és a nappali tanulók közös ballagásit szerves­nek. április e. Békési Bástya: Mici néni két élete. Békéscsabai Brigád: Anyegin. Békés­csabai Szabadság: Félúton. Békéscsa­bai Terv: Csudapest. Gyomai Szabad­ság: Csak ketten játszhatjuk. Gyulán Elkel: Ember a Hóidon. Gyulai Pető­fi: Utazás a léggömbön. Mezökovács- házi Vörös Október: Lányok tavasza; Orosházi Béke: Nevessünk. Orosházi Partizán: Cartouche. Sarkadd Petőfi: A két „N” úr. Szarvasi Táncsics: An­gyalok föidje. Szeghalmi Ady: A fran­cia nő és a szeretem. Sipos Gyula A (2.) nagy éjszaka Korai látogató Ott már várt rá egy ember, Sós Kálmán a szőlőhegyről. Távolról rokonok is, de csak olyan Kálmán bátyám — hogy vagy öcsém — fele megszólítá­sok erejéig, olyan rokonsággal, amit már csak az öregek tudnak névről névre pontosan elmagya­rázni. ők is úgy, hogy vitábíi ke­verednek egymással, mert nem a Rozi nénémnék volt unoka- testvére a Jóska bátyám, hanem a Rozi nénóm édestestvére volt a Jósika bátyám anyjának. Sós Kálmán ült a pádon, a sa_ rokasztal mellett, előtte félig tót borospohár. Szótlanul nézte a család sürgölődését. Eszti néni, a nagymama a tűzhelynél bab­rált, ki-kiszaladt a konyhába csutkáért, vízért, közben egy-egy szót vetett néha a búsuló ven­dégnek: — így van ez. Kálmán. Hajjaj! Ilyen most a világ. Senki se tudhatja, mit hoz a holnap. Nem hagynak ezek nyugtot az embernek. Jani, a nagyfiú a tűzhely előtt ült egy kisszéken és a ceruzáit hegyezte. Kati a kislányt fésülte és látszott arcán, mozdulatain, hogy nagyon terhére van ez a korai látogató. Az ember már a saját fészkében sem maradhat soha magára, mindig jönnek mindenféle ügyekkel, tanácsért vagy csak jó szóért, esetleg csak szimataim, hogy János hogyan csinálja, mit tervez, mi a véle­ménye a szerződésről, vagy a musteladásról. Mintha ügyvéd vagy tanácselnök volna, de ez még annál is rosszabb, mert ott hivatalos idő van, ide meg jön­nek hajnalban és zörögnék né­ha késő éjszaka is. Már ő, a felesége alig tudja a legfonto­sabb dolgokat is megkérdezni az urától, olyan ez az Isten­verte ház. János meg hallgat, hallgat, sokszor már szégyellnie kell magát, hogy a vendégektől tudja meg azt, amit az urától kellene tudnia. Hol van már az az idő, amikor vacsora után asztalnál üldögélve, vagy este az ágynál duruzsolva megosz­tották egymással az elmúlt na­pot és az elkövetkezőt is! Hóna­pok óta már csak úgy beszélnek egymással, mint az ügyfelek a hivatalban, csak a legszüksége­sebbet: ezt el kell intézni, ez maradhat, ez rád tartozik, ez rám. Kati érezte, hogy a szájában tartott hajcsat bevágódik aj­kába, s ettől ráeszmélt, hogy elég is a fésülésből. Ez volt még mindig a család igazi otthona, a nagy öreg konyha. Pedig a ház nagyobb­részt újonnan épült, az utca fe­lől nézve nagy háromrészes ab­lakaival, sárga redőnyeivel, üve­ges verandájával olyan volt, mint egy balatoni villa, de az udvaron a régi ház hátulsó ré­szében folytatódott. Volt bejára­ta a verandán át is, de azt soha nem használták, itt járt be min­denki a konyhán keresztül. Kü­lönösen ilyenkor, télen mintha csak gúnyolódott volna velük ez a sok szobás épület: — Ugye nem tudtok kibújni a bőrötök­ből, hiába költöttetek egy vagyont az építkezésre, csak itt töltitek életeteket a régi falak között. A konyha volt a nappali, az ebéd­lő, de még a hálószoba is, itt aludtak a gyerekek, egyik ágyon a kis Kati nagyanyjával, a má­sikon Jani egyedül. Ök ketten Katival a belső kis szobában háltak, de azt soha nem fűtöt­ték, valóban csak arra volt jó, hogy az ember lerúgja a bakan­csot vagy a csizmát és gyorsam ágyba bújjon. Télen különben is ez volt az oka az összehúzódás­nak: csak nem fűthetünk annyi szobát! A gyerekek meg nem aludhatnak hidegben. Tavasszal jött a sár: vétek volna behordani a padlós szobákba, nyáron mag

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom