Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-30 / 99. szám

M63. április 3«. 2 Kedd Moszkva lakossága forró szeretettel fogadta a kubai kormányfőt Nagygyűlés Moszkvában A legjelentősebb vasárnapi esemény Fidel Castronak, a Kubai Köztársaság forradalmi kormánya miniszterelnökének szovjetunió- beli hivatalos látogatása. Vasárnap magyar idő szerint 11 óra 50-kor szállt fel a kubai kormányfő és kísérete arra az 1L—18-as repülőgépre, amely Moszk­vába vitte a vendégeket. A gép magyar idő szerint 14 óra 55 perckor ért földet a moszkvai vnukovőá repülőtéren. , A repülőtéren Fidel Castro fogadására megjelent Nyikita Hruscsov, Leonyid Brezsnyev. Anasztáz Mikojan, valamint a párt és a kormány több képviselője. Ott volt Sanchez, a Kubai Köztársaság moszkvai nagykövete, valamint Gagarin, Nyikolajev és Popovics űr­pilóta is. A repülőgépből elsőnek kiszálló Fidel Castrot forró öle­léssel köszöntötte Nyikita Hruscsov. A gépkocsisort a Vörös téren több százezres tömeg várta. Fidel Castro elvonult a felsorakozott díszszázad előtt, amely a „Július 26." indulóval köszöntötte az érkezőket. Ezután Fidel Castro belépett a Lenin mauzóleumba, néhány percig tisztelgett Lenin koporsója előtt, majd Hruscsov, Brezsnyev, Szuszlov, Koszigin és más szovjet és kubai vezetők kíséretében felment o Lenin mauzóleum mellvéd­jére. Hruscsov üdvözlő szavaiban többek között ezeiket mondotta: — Azért gyűltünk itt össze, hogy teljes szívünkből testvéri módion köszön lsü k a hős kubai szocialista forradalom kipróbált vezetőjét, nagy barátunkat, Fidel Castrot és harcostársait, az ame­rikai kontinens első szocialista forradalmának képviselőit — A szovjet nép, amely elkese­redett osztályharook tüzében ha­ladt az új társadalmi rend megte­remtése felé, nagyra becsüli a ku­bai nép forradalmi vívmányait — majd részletesen szólt a Kubai Köztársaság eredményeiről. — Az imperialisták képtelenek arra, hogy megtörjék a kubai ha. zafiak ellenállását. Kuba hős né­pe harcában nincs egyedül, támo. gatja a szovjet nép, a Szovjetunió, a szocialista közösség valamennyi tagja, az egész haladó emberiség és azt mondja: „El a kezekkel a forradalmi Kubától!’’ — folytatta Hruscsov, majd hangsúlyozta, hogy a forradalmi Kuba Latin- Amerika valamennyi népének Szélkakas A francia szélkakas — amelynek egyébként semmi köze a francia nép­hez — fura egy szerzet. Többek kö­zött bámulatos fordulataival lepi meg a világot, mégpedig a — szél ellené­ben. Arról van szó, hogy az elmúlt világháború végén déli irányból észak felé kukorttgatta kifelé a né­met katonai csizmát. Most megfor­dítja a műveletet: észak felöl déli irányba csologatja ugyanazt a csiz­mát — befelé. A különbség csupán az, hogy a régi csizma neve Wehrmacht volt, az új csizmát pedig Bundes- wehrnek nevezik. A vezénylő tábor­nokok nagy része egy s ugyanaz. A „szellem” se egyéb, mint amely a müncheni Bräuhausban kifordult a sereskrigliből. Lá-lá, so-so. Mindezt abból az apropóból érde­mes felemlíteni, hogy a Közép-Fran- ciaország-i Corezze megyében nyu­gatnémet katonai alakulatok jelen­tek meg — egyelőre gyakorlatozás céljából. Régi német katonaszokás szerint nappal lövöldöznek, este pe­dig a lányok körül sürgülődnek-for- golódnak, hogy a fülükbe dúdolhas­sák a Iái Mai-lent és az Es geht al­les vorübert. De a bolondos francia lakosság Iszonyúan felháborodott a kedves Bundeswehr-csizmák láttán s éktelen lármát csapott. A lárma az­tán még fokozódott is, amikor kide­rült, hogy mintegy 50 000 hektárnyi príma termőföldet elszednek a pa­rasztoktól — gyakorlótér számára. Hja, a Bundestvehr-csizmának föld­terület kell. És a francia tábornok? Hallja a nép sikoltozását? Ezt nem lehet tud­ni. Mi az a csekély 50 000 hektár? Felfalt a német katonacsizma már többet Is. Meg aztán a párizsi börze ■ nyugodt... Abcz Aba megmutatja a szabadsághoz, a haladáshoz és a boldogsághoz ve­zető utat. Üdvözöltük hősiességüket, he­lyeseltük és helyeseljük forradal­mi kormányuk politikáját, amely kész volt arra, hogy nor- malizálja a helyzetet a Karib- tenger térségében. Biztosítjuk önöket, hogy a szovjet nép min­dig a kubai nép mellett lesz, vállvetve fog vele harcolni az igazságért, függetlenségéért, a szocialista eszmék megvalósítá­sáért. Fidel Castro: Hazánkban győz a szocializmus Hruscsov beszédét nagy lelke­sedés fogadta. Ezután Castro állt a mikrofon elé. Bevezetőben kö­szöntötte a szovjet kormányt, a Szovjetunió Kommunista Pártja megjelent képviselőit, Moszkva dolgozóit. A továbbiakban Castro hang­súlyozta, hogy a kubai forrada­lom győzelme is csak úgy volt le­hetséges, hogy a Szovjetunióban már jóval előbb győzött a forra­dalom. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a kubai forradalmat a Szovjetunió vívta ki, csak azt, hogy a Szovjetunió létezése nél­kül az imperialisták bármely la­tin-amerikai nemzeti felszabadító mozgalmat eltiporhatták volna. A Kuba elleni imperialista ag­ressziót az egész szocialista tábor ereje állította meg. Végül kijelentette: — Hruscsov elvtárs kifejezte azt a meggyőző­dését, hogy a kubai forradalom győzni fog. Biztosak vagyunk ab­ban, hogy ez így is lesz, hogy né­pünket nem fogják legyőzni. Ha­zánkban győzni fog a szocializmus és a kommunizmus. N A PTAR Brezsnyev fogadta Castro! Moszkva (TASZSZ) Fidel Castro, a kubai szocialista forradalmi egységpárt országos vezetőségének első titkára, kubai miniszterelnök hétfőn látogatást tett Leonyid Brezsnyevnél, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa elnök­ségének elnökénél. Gastro és Brezsnyev megbeszé­lést folytatott. (MTI) 1963. ápr. 30. — 185 évvel ez­előtt, 1778. áprili­sában halt meg James Hargreaves ( ejtsd: Hargrivz) angol takács, fel­találó, aki 1767- ben szerkesztette meg a leányáról el­nevezett, többko­csis, periodikusan működő fonógépet (Spinning Jenny). A Jenny fonógép — 80 évvel ezelőtt, 1883. április 30-án halt meg Edouard Manet (ejtsd: Máne) francia festő, a modern festészet egyik út­törője. Reggeli a szabadban (1863.) és Olympia (1865) című mű­veivel már (az új stílusa körvonalai bontakoztak ki. Később a levegő és a napfény hatásait vitte vászonra. Élete utolsó felén a nagyvárosi életet ábrázolta (A Folies Bergére bárdja, Lathuiile apónál), melyekkel, valamint kiváló portréi révén (Zola) már az impresszionizmus legnagyobb mesterévé lett. — 70 évvel ezelőtt, 1893-ban e napon halt meg Markusovszky Lajos orvos, az Orvosi Hetilap alapítója, a magyarországi mo­dern orvosképzés megalapozója. * — 15 évvel ezelőtt, 1948-ban halt meg Dmitrij Prjanyisnyi- kov szovjet agrokémikus és növényliziológus. Kiemelkedő mun­kássága a növények táplálkozására, a műtrágya alkalmazására vonatkozik. Különösen a nitrogénnel való műtrágyázás beve­zetése folytán a szovjet agrokémia egyik megalapozója. A közismert szovjet irodalmi folyóirat, az Ogonyok száma 40 évvel ezelőtt, 1923. április 30-án jelent meg. első Brandt ragaszkodik ahhoz, hogy a szövetségi gyűlés Nyugat-Berlinben tartsa ülését Berlin (Reuter, AP) Willy Brandt nyugat-berlini pol­gármester vasárnap este rádióbe­szédet mondott és kijelentette, hogy az NSZK szövetségi gyűlésé­nek Nyugat-Berlinben kell tarta­nia soron következő ülését „A szövetségi gyűlésnek joga van ahhoz, hogy Berlinbe jöjjön, és ezt a jogot senki sem vitathat­ja el. Az utóbbi években tanúsí­tott túlzott óvatosságunk nem fi- zetődött ki. Azt a határozatot, hogy a szövetségi gyűlés Berlin­ben tartson-e ülést vagy nem, csak az elnök hozhatja és senki más” — mondotta a polgármes­ter. Willy Brandt éles hangú nyilat­kozata válasz azoknak a nyugati országoknak, akik hírek szerint helytelenítik a szövetségi gyűlés Nyugat-Berlinben tartandó ülé­sét, mivel attól tartanak, hogy ez a kelet—nyugati tanácskozások során hátrányosan befolyásolná a nyugatiak tárgyalási helyzetét. Mint ismeretes a szövetségi gyűlés nyugat-berlini ülése azt a képtelen állítást akarja alátá­masztani, hogy a város az NSZK- hoz tartozik. (MTI) Hruscsov találkozott Fidel Castroval Moszkva (TASZSZ) Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a szov­jet minisztertanács elnöke, hét­főn délelőtt a Kremlben találko­zott Fidel Castroval, a kubai szo­cialista forradalmi egységpárt or­szágos vezetőségének első titkárá­val, a Kubai Köztársaság minisz­terelnökével. Castro helyi idő szerint délelőtt tíz órakor érkezett Hruscsov dol­gozószobájába. (MTI) Vezető osztrák államférfiak a gráci vásár magyar pavilonjában Bécs Gorbach osztrák kancellár, Raabb volt kancellár, Kreuner stá­jerországi tartományi főnök, a tar­tományi kormány több tagja és Scherbaum gráci polgármester meglátogatta a Grácban megnyílt „Délkeleti Vásár” magyar kiállí­tását. Az osztrák államférfiak nagy elismeréssel nyilatkoztak az ízlé­sesen összeállított kiállítási anyag­ról. Gorbaoh kancellár a vásárt megnyitó beszédében figyelemre méltó megállapításokat tett az osztrák külkereskedelem felada­tairól. Beszédében először igazol­ta a Közös Piáéhoz való közeledés osztrák ellenzékének azt a régóta hangoztatott megállapítását, hogy Ausztriának az agresszív nyugati blokk részéről alkalmazott disz­krimináció negatív gazdasági kö­vetkezményeiből nem a semleges­séget veszélyeztető közös piaci társulásban kell keresnie a ki­utat, hanem hagyományos és jól bevált keleti exportjának intenzí­vebb fokozásával kell ellensúlyoz­nia a nyugati diszkriminációt. (MTI) Evangélisták ébredése Nap-nap után olvasom az evan- azoknak a száma, akikkel ugyan­gélikusok nagyarányú előretöré­séről szóló híreket. Bár e mozgo­lódások részvevői nem hazánk fiai, hanem nyugatnémetek, az esetnek mégis nagy fontosságot tulajdonítok. Ifjabb éveimben magam is az Ágoston hitvallású evangélikus egyház emlőin nevel­kedtem és így tapasztalatból tu­dom, hogy a vallási szertartása­ink már akkor jócskán elmarad­tak a kor követelményeitől. Bár­ki tanúsíthatja például temploma­inknak szinte szegényes dísztelen- ségét, más hitek gyakorlására épült templomokhoz képest. az megesett, ami velem is: elhagy­tuk hitünket és más tanokra bíz­tuk lelki épülésünket. Noha esztelen pálfordulásom következtében ma már méltatlan vagyok a megtisztelő evangélista címre, mégis feldobogott a szí­vem, amidőn értesültem a leg­előit, melynek nagyjelenetében — a hallgatóság széles körű bevo­násával — derűs rock and roll-t jártak a padsorok között. A kreefeldi tisztelendő — Coer- per atya — túl az elmondottakon, többször így kiáltott fel prédiká­ció közben: „Állj meg egy percre és igyál Coca-colát!” — majd kö­zös ebéden látta vendégül az ifjú lelkeket, amit tombola, tánc, ügyességi játékok és ünnepélyes díjkiosztás követett. Kevésbé ro­újabb nyugat-németországi fejle- konszenVes számomra a dort­ményekről. A hírek szerint „szí­nes, vetített képekkel kombinált istentiszteletet tartottak Nürn- bergben, az evangélikus vallású fiatalság számára. Körülbelül hat­száz fiatal énekelte jazz-zenekar kíséretében az atomerőről szóló Hányszor keseregtem én ez miatt, zsoltárt. Az istentisztelet után vi­Istenem! De továbbmegyek Más egyhá­zak pompás körmeneteket, han­gulatos búcsúkat, s egyéb ünne­pélyes összejöveteleket szervez­tek a híveknek, bájos csengetyű­mundiak „12 perc a Jóistennek” ifjúsági mozgalma, ám a tények bizonysága szerint nincs okom ag­godalomra. A villám-istentisztele­tek népszerűsége növekvőben van és általános bevezetésük ma már több, mint utópia. Mellesleg a meghirdetett ájtatosság valóban nem tartott tovább 12 percnél, ho­lott a lelkész maga közel 4 percig prédikált. Szédületes tempóban dicsőítették az Urat, ezt el kell ismerni. Nem lehetek annyira megátal­tát rendeztek, s a korszerű eszkö­zökkel színesebbé tett áhítatról a fiatalok elragadtatással nyilatkoz­tak”. Hasonlóan lelkesítő hírek ér­keztek hozzám Hamburgból, zéssel, komoly dalozással, hercig Dortmundból, sőt Kreefeldből is. kodott, hogy észre ne vegyem: itt ruházatú kispapokkal, s ki tudja, Nem érdektelen annak megemlí- olyan kezdeményezésekről van még mivel. Ezzel szemben mi tése, hogy a jazz általános alkal- szó, amelyeknek horderejét ma megelégedtünk azzal, hogy úrva- mazása mellett más kellemetes még nehéz felbecsülni. De hozzon csorában részesítettük a rászoru- szórakozási lehetőségekben sem lókat. Nem csoda, hogy rövidesen szenvedtek hiányt az említett vá­arra ébredtünk: szeretett egyhá- rosok ájtátos fiai. Így a hamburgi zunk válságba került világvi- Szent Rafael templomban ifjú szonylatban. Nyájunk rohamosan szerelmesekről szóló romantikus | csökkent, s mind nagyobb lett színjátékot mutattak be az oltár bármit is a jövendő, egy valamit bátran leszögezhetünk: végre föl­ébredt csipkerózsika-álmából az evangélikus egyház és nyíltan ha­dat üzent a maradiság erőinek. Ne tétovázzunk, mondjuk ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom