Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-27 / 97. szám

1963. április 21. s Szombat Növényvédelmi tanácskozást tartottak a békési járásban A békési járás} tanács és a me-1 szolgálatának megszervezését ezt gyei növényvédő állomás mintegy 30 termelőszövetkezeti növényvé­delmi felelőst hívott tanácskozás­ra és növényvédelmi bemutatóra április 25-én. A békési Október 6 Tsz-ben megtartott tanácskozá­son elsőnek Nagy István, a nö­vényvédő állomás főagronómusa adott tájékoztatót a már fellépett cukorrépa-, lucerna-kártevők elle­ni védekezés módjáról, az aranka, irtás és a kukoricamoly kártételé­nek megakadályozásáról. Felhívta a jelenlévők figyelmét: emlékez­tessék a termelőszövetkezetek ve­zetőit és a szövetkezeti gazdákat is, hogy bűn totó eljárást von maga után az, ha május 15-ig nem sem­misítik meg vagy jó vas­tagon le nem takarják a tava­lyi kukorieaszár-maradványo- kat. Részletesen beszélt az évről évre visszatérő burgonyabogár kártéte­lének megakadályozásáról. El­mondotta, hogy a burgonyabogár szaporodásának szinte melegágya a burgonyaprizmák helye, fertőtle­nítésének és az árvakelésű burgo­nyák kiirtásának elhanyagolása. Kutasi László, a járási tanács agronómusa a növényvédelmi fe­lelősök feladatait szedte csokorba a tanácskozáson. Elsőnek a nö­vény- és rovarkártevők íigyelő­követően pedig a növényvédő gé­pek üzemképessé tételének szük­ségességét említette. Felhívta a figyelmet, hogy a növényvédő felelősök tanul­mányozzák a növényvédő állo­más által rendszeresen kiadott prognózist, s a kártevők fel­léptének pillanatában lássa­nak hozzá a védekezéshez. Részletesen beszélt Kutasi elvtárs az arankairtásról. Elmondotta, hogy a termelőszövetkezetek ta­valy elhanyagolták az 5200 hold lucerna, és vöröshere vetésünk nagy részében az arankadrtást. Vé­leménye szerint jutalmazni kelle­ne azokat a traktorosokat, akik a fűkaszával nem vágják le azt a részt, amely arankával van fertőz­ve, mert az a tapasztalat, hogy az összerendsodrózott aranka hosszú csíkokba fertőzte meg a lucernát A tanácskozáson felszólalt Rig- Ier József nyugdíjas agrármérnök, a köröstarcsai Petőfi Tsz növény- védelmi felelőse is. Elmondotta hogy tanítványával és segítőtársá­val: Bokor Sándorral felmérése­ket végezték az őszi és a tavaszi vetésekben. Négyzetméterenként az egyik őszi árpa táblában 15 árpa és 153 gyomtövet számoltak meg. Egyes tavaszi árpatábláknak csaknem a fele gyom. Ezek a tények nagyon sürgetik a vegyszeres gyomirtást, s a Petőfi Tszben előreláthatólag ezt el is végzik 537 hold gabonában. A tanácskozáson részt vevők megtekintették az Október 6 Tsz szakszerűen kezelt 18 holdas gyü­mölcsösét és a szövetkezet méreg­kamráját is. Erre azért volt szük­ség, mert amint Kutast László, a járási tanács agronómusa elmon­dotta, a járás 21 szövetkezetéből leg­feljebb öt helyen kezelik szak­szerűen a rendelkezésükre álló vegyszereket. Helyenként a könnyen emberi ha­lált okozó mérget kukoricagóré- ban vagy más könnyen hozzáfér­hető helyen tartják. A délutáni programban a vegy­szeres gyomirtáshoz használatos gépek beállítását és működését ta­nulmányozták a gyakorlatban a növényvédelmi tanácskozáson részt vevők. A tavalyinál több hízott sertést értékesít a sarkadi Dózsa Tsz A tavalyi 400 helyett az idén 600 hízott sertést értékesít a sar­kadi Dózsa Tsz. Ebből kétszázat már el is szállítottak. Csak sa­ját nevelésű süldőket hizlalnak. Az 59 kocától 100—800 malacot nevelnek fel évente A januárban megfialt 26 kocától például 140-et választottak le. Paprika-, káposzta- és karalábpalántákat hoznak forgalomba a fő Id in ü vessző ve (kezetek A Földművesszövetkezetek Me­gyei Értékesítési Központja 200 melegágyi ablakkeret alatt nevel­tetett mintegy 320 ezer paprika-, különböző káposzta-, karaláb- és karfiolpalántát, a nagyobb kerté­szettel rendelkező szövetkezetek­ben, többek között a békési Októ­ber 6 Tsz-ben. A palántákat azok­ba a községekbe szállítja a MÉK, s hozzák forgalomba az ottani földművesszövetkezetek, ahol a háziasszonyok eddig kevésbé fog­lalkoztak káposzta-, karaláb. és paprikatermeléssel. A békési Ok­tóber 6 Tsz-ben már szedik a fej­lett palántákat, ahonnan a MÉK Sarkadkeresztúrra, Zsadányba, és a sarkadi járás más községeibe továbbítja. Ünnep után - ünnep előtt Nemcsak Mezőberényben, de a félkész és készáru fogyott el. De környező községekben * híres ké- már ^ ünnepek után fel kellett szitmenyeirol a Mezoberenyi Fold­művesszövetkezet cukrászdája. I készülni a hétköznapokra és a kö- Húsvétra több ezer forint értékű vetkező ünnepre, május elsejére. jrnmmmmmmm Nagy ösztönzőére» a prémium a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz-ben tolták. Ezerhatezáztizanhét hold kora tavaszit tettek földbe. Jelen­leg a legsürgősebb munkával, a kukorica vetésével vannak elfoglalva, amelynek a többsége már a földben, van. Sőt már az első gépnyomok után sorol a kukorica is. A kétezer hold kö­zös és háztáji kukoricából csü­törtök estig 1300 holdat vetettek el. Borsó első kapálásával végezték és a hét utolsó két napját a cukor­répa sarabolásával töltik. Sen­kit sem kell noszogatni a munká­ra. A járás egyik legjobb szövet­kezete az Űj Alkotmány, amelyet a tagok szorgalmas munkája, va­lamint a jó szakvezetés tett azzá. Munkájuk értelmét meg is talál­ják. A szövetkezet készpénzzel fi­zet. Munkán or m ánként 40 forintot garantál és ennek 75 százalékát sziakat. A több mint kéthetes ké-1 — 30 forintot — havonként elő- sést nagy-nagy szorgalommal pó-|legben kapják a gazdák. Az ösz­A mezőkovácsházi Új Alkot­mány Tsz irodájában ritkán lehet megtalálni a megbízott elnököt, Radovies elvtársat, aki egyben a tsz főagronómusa is. Reggeltől es­tig a határt járja, szervez, irányít­ja a munkát, a szántást vetést. A napókban, amikor ott jártunk, szerencsénk volt, az irodába talál­tuk az elnököt, akinek éppen az elvégzett munkáról számoltak be az agronómusok. Melegében fel is jegyeztük, hogy milyen tavaszi ve­tőmag került eddig földbe és mit csinálnak az elkövetkezendő na­pokban. Az Üj Alkotmány Tsz a község fél határát mondhatja magáénak. Van mit tenni a több mint hat­ezer holdas gazdaságban. Nem is tétlenkednek a gazdák. Azt tart­ják, hogy a kései kitavaszodás hátrányát szorgalommal pótolhat­ják. Ez mennyire így van, arra bi. zonyíték az, hogy semmivel sem vannak hátrább, mint azokban az években, amikor már március el­ső napjaiban vetették a kora tava­Ml csabaiak rossz szülők vagyunk A cukrászműhelyben Zsíros András, az üzem vezetője meg­kezdte a munkát, ö még csak elő­készíti a tortákat. Virág János cukrászmester már az utolsó simításokat végzi. Jöhet­nek a vendégek, nem lesz hiány a választékban. Nem kell túlmenni az Óperenci­ás tengeren, de még az üveghe­gyen túlra sem, csak Debrecenig, s ott bárki megláthatja a Nagy­erdőben a város egyik büszkesé­gét: az állatkertet. Nem a Nagy­erdővel együtt nőtt ki a földből, jó­val később, de akikor sem magától. Azt nem lehet felsorolni, hogy mi minden van ott, szép és látnivaló. Akár felnőtt, akár gyermek láto­gatja meg azt, megtalálja amiért kiment. Az állatkert keletkezésé­hez csak annyit fűzök, hogy an­nak létrehozásában sok-sok társa­dalmi munka fekszik. Ma is lát­ható az állatketrecek falán egy- egy kis tábla, s hirdeti: ezt a há­zikót ez az üzem vagy gyár dol­gozói készítették. Voltak az épít­kezésen öregek, fiatalok, kiszesek, egyetemisták. Szép példája ez a társadalmi összefogásának és a vá­ros széppé varázsolásának. Nem akarom a békéscsabai állatkert szépségét, sem egyéb tényeit fel­sorolni. Az előbbit csak azért nem, mert nincs. Az utóbbit pedig azért nem. mert túl sokat kellene ír­nom. Helyette, aki régen látta, az tekintse meg és mindent megért. Gyenge* sivár képet és látványt nyújt az. Nem beszélve arról, hogy az állatok helyei sem jók, és az épületek is amolyan elhanya­golt falusi csőszkunyhók benyo­mását keltik. Sokan kérdezik: nem lehetne ezen segíteni? Ha másként nem, hát társadalmi munkával? Sokkal szebbé, gyermekeink szá­mára látványosabbá tudnák ten­ni a ligetet, az állatkertet. Egy ki­csit mi csabaiak rossz szülők va­gyunk, mert gyermekcipőben hagyjuk járni azt, ami már más­hol óriássá nőtt: a társadalmi munkát. Kerekes László Békéscsaba tónzó prémium is nagy hajtóerő. Olyan prémiumot dolgoztak ki a kapásoknál, amely valóban a többtermelést segíti elő. Cukorré­pából 170 mázsát terveztek hol­danként. Nem magas a terv, elér­hető. Aki csak 170 mázsát termel* az mázsánként 2,50 Ft-ot kap, aki ezen felül termel, az minden má­zsa után 5 forint prémiumban ré­szesül. Kukoricából 19 mázsa má­jusi morzsolt a terv holdanként. A terv eléréséig minden mázsa után négy forintot kap a dolgozó, azon felül mázsánként 20 forin­tot. A magvas cirokszakáltaél a tervig mázsánként 16 forintot, a terven felfii pedig 20 forintot. Dohánynál 9 mázsáig — ennyi a terv —, 110— 160 forintot — minőségtől függően —, a terven felül 220—320 forintot fizetnek mázsánként. A dughagy- mánál szintén a minőségi osztályo. zást veszik figyelembe. A tervig mázsánként 10—40 forint a terven felüli mennyiségért mázsánként 20—80 forintot térítenek készpénz­ben. Ez a prémiummegállapítás nagy­ban ösztönzi a nővén ytermesztő­ket arra, hogy a legnagyobb gon­dossággal, legjobb tudásukkal dolgozzanak. Ügy ütemezték be a munkát, hogy a cukorrépát, cirkot háromszor kézi, a kukoricát két­szer kézzel és háromszor géppel ka­pálják meg. Így minden feltételt megteremtenek ahhoz, hogy a tervet teljesítsék. Amennyiben a termelőszövetkezet a termelési tervét legalább 5 százalékkal túl­teljesíti, abban az esetben 85 ezer forint plusz-prémiumot osztanák ki a legjobban dolgozó munkacsa­patok, brigádok között. Csepkó Eta TERMELJEN TÖBB BABOT! Az idén a tavalyinál magasabb átvételi árat fizet értékesítési szerződéskötés esetén a helyi földművesszövetkezet. 38888

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom