Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-21 / 92. szám

»63. április 81.

4

Vasárnap

Jó napot, emberek!

NAPTAR

1963. április 21.

— 130 évvel ezelőtt, 1833 áprilisában halt meg Richard, Trevithick angol mérnök, a vasút egyik úttörőié, aki 1802-ben először szerkesztett sínen futó gőzgépet. Trevithick mozdonya 144 kilométert tett meg Másik nevezetes találmánya a magasnyomású gőzgép (1798),

Trevithick mozdonya

— 475 évvel ezelőtt, 1488. április 21-én született Ulrich Von Hutten német író, humanista, aki a pápaság világi befolyása és a német fejedelmek feudális jogtiprása ellen egyaránt harcolt. Politikai célja elérése érdekében — egységes Németország megalapítása — a reformáció mozgalmához csatlakozott. Előbb latin, majd német nyelvű költeményei a nemzeti öntudat nagy hatású ébresztői voltak.

— 180 évvel ezelőtt, 1783-ban e napon született Gaál György író és fordító, az első magyar népmesegyűjtemény összeállítója.

*»*«*

— 135 évvel ezelőtt, 1828-ban e napon született Hyppolyte Taine (ejtsd: Tón) francia történetíró, irodalom- és művészetkritikus. „Az angol irodalom története” és a „XIX. század francia filozófusairól” írt műve magyarul is megjelent. Főműve: A jelenkori Franciaország kialakulása. Irásművészetével nagy hatással volt a francia naturalista iskolára, elméletét nálunk Riedl Frigyes ismertette. A történelmi események tárgyalásakor alkalmazott úgynevezett „milieu-elméletót” a marxista történetírás megcáfolta.

Helytörténeti pályázatot hirdet a TIT

Társadalmi tevékenység során

sok-sok ember cselekedete keresztezi egymást, s ami az ezer skálájú cselekményekből végeredményül kijön, egészen más, mint az egyén eredeti elgondolása, akarata. Az már társadalmi 'törvény- szerűség, mély évszázadokon át vakon, az emberekkel szemben éL fenségesen hatott, bér maguk az emberek hozták azt létre akaratoktól függetlenül. Vegyünk egy példát a közelmúlt történelméből.

Nevezzük X-nek a kőművessegédet. aki, mivel konjunktúra volt, egy válság után kiváltotta ipar- engedélyét. Gondolta: önállóan többet lehet keresni, több jut a családnak, hiszen sokat építenék, lesz munka bőven... Ám ugyanígy gondolkodott Y és Z és N kőművessegéd is. Egyszerre tehát sok tett a vállalkozó kisiparos, így lecsappant az egyénenkénti munka- lehetőség. Ráadásul megjelent a színen Knapovics, a nagyvállalkozó, aki szintén kihasználta a konjunkturális lehetőségeket, s olcsóbb árajánlataival kiszorította, sőt munkanélküliségre kárhoztatta a kisiparosokat. Szóval mi lett a nóta vége? Az, hogy X, Y, Z kisiparosok jobb életkörülményeik megteremtésére törő vágyai nem teljesülték, sőt végül is kénytelenek voltak feladni az iparengedélyt és újra segédekké válni. Akaratlanul segítették tehát él- lenségüknek, a nagyvállalkozónak erősödését, más szóval: akaratuktól függetlenül, de mégis saját cselekedeteikben érvényesült a társadalmi törvényszerűség.

A szocializmus építői felismerik, hogy az összevont, koncentrált munka nagyobb hasznot hajt a társadalomnak és benne az egyéneknek is. Ezért elősegítik a törvényszerűség érvényesülését. Eredményes cselekedeteik jelentik éppen azt, hogy a szocializmus, a vakon ható szükségszerűségek birodalmából, az emberi szabadság birodalmába való forradalmi lépést jelent.

I gyomai házépítő kisiparosok is azért szövetkeztek néhány évvel ezelőtt, hogy társadalmilag és a saját keresetüket tekintve is eredményesebb legyen a munkájuk. Ötven-hatvan kőműves, ács, lakatos, bognár, asztalos, villanyszerélő, tetőfedő és bádogos mester állt össze, akik egyenként nem tudtak ötről-hatra jutni, nem voltak képesek fejleszteni termelő- eszközeiket. Igaz, kezdetben — mint minden új, ami még nem teljesedett ki, — sok volt közöttük a hiba, a visszásság. Nem csoda. Tegnap még magántulajdonosi szemmel nézték a világot, ez nem faragódott le róluk oly’ könnyen,

ahogyan ács hántja le fáról a kér. get. Csoportokba verődtek, párharcot vívtak egymással, — sértődés ne essék! — a jobb, nagyobb keresetet jelentő mnukakiutalá- sért sőt még a vezetésért is. De mint minden új, ha kiforrja magát — megállapszik rendes medrében. A hosszú viták, viharos közgyűlések után így jutottak el a gyomai ktsz tagjai is az egységes vezető kollektívájuk kialakításáig, s addig a mértékig, amelyen túlról már ködbe vész a múlt, mert a hajdani kisiparosok felfelé ívelő, mind jobban erősödő szövetkezete egyre inkább üzemi jellegűvé válik, dolgozói pedig új emberekké, üzemi munkásokká formálódnak.

Százhuszonegy építőmunkás dolgozik ma már a gyomai ktsz-ben. E héten is heten jelentkeztek felvételre. Ám a megnövekedett létszám elsősorban az endrődi ktsz- szel való fúzióból származik. Mindkét helyen közgyűlés döntött arról, hogy a termelékenység növelése, a belső fejlesztési tehetőségek kitágítása végett egyesülni kell. Az összevonás és az ezt követő átszervezés új perspektívát adott a ktsz dolgozóinak. Nem távolit, hanem olyan lehetőségeket, amelyek nagy része már az idén valósággá válik.

Gazdaságos fejlesztésre a régi

telephelyeken gondolni sem lehetett. Ezért új telket vásárolt a ktsz a gyomai vasútállomással szemben. Rövidesen itt kapnak helyet az összevont raktárak és műhelyek. Az áttelepítés sok embert érint, olyanokat, akiknek Endrődről kell majd Gyomára jár. ni. S még nem mindenki érti meg az összevonás jelentőségét. Van már azonban pártszervezet, melynek tagjai (21-en vannak) egyik fontos feladatuknak tartják, hogy az egyesülés mindannyiukat érintő előnyeit megmagyarázzák. Első taggyűlésük egyik napirendi pontja is ez lesz.

Az átszervezés máris sok tekintetben üzemi szintre emelte az építőiparosok szövetkezetét. End- rődön egy felszabadult helyiségben kultúrotthont létesítettek és televíziót szereltek be. A munka mellett kulturáltabb szórakozási lehetőségeket is magával hozott tehát az átszervezés. Az eszterga- és egyéb szerszámgépek egy helyre csoportosításával új villanyfúrók, s más kisgépek vásárlásával növelik n gépi munka kapacitását. Kétaknásra bővítették mésztárolójukat, részben azért, hogy pihent mésszel minőségi munkát tudjanak csinálni, részben pedig így is felkészültek a nagyobb feladatokra. Kicserélték roncs másfél tonnás tehergépkocsijukat egy 3,5 tonnás

Csepelre, s. új Volga személykocsit vásároltak.

A fejlesztés egyben azt jelenti, hogy megnő a lakosságnak végzett szolgáltatások mennyisége is. Nem számolják fel a régi telepeket, hanem azokat a lakosságéllá- tás szolgálatába állítják. Régebben még nem volt tervezés-jogosultsága a ktsz-nek. Most az is van, méghozzá olyan módon, hogy akj velük építteti fel a házát, annak nem kell külön térítést fizetni a tervrajzokért. Mindezek együttvéve eredményezték, hogy míg 1962 első felében — amikor sok hibával küzdött a ktsz —, mindössze 443 ezer forint volt a lakossági munka értéke, a második félévben pedig már 1 millió 491 ezer forintra emelkedett.

Az összevonás, s az ezt kiegészítő műszaki intézkedések, jobb munkaszervezés és gépfeihasználás révén évente 50—60 ezer forintot takarít meg a ktsz, amely ma már, mint valami városi építőipari vállalat nagyszabású munkákat való. sít meg. A járás csaknem valamennyi községében építik dolgozóik a 32 vagonos tsz-magtárakat, agronómus-lákásokat, különböző gazdasági épületeket. Az idén hozzákezdenek Gyomán egy kétszintes OTP-társasház építéséhez. Mindezt versenyben csinálják a brigádok. Az elmúlt évben mintegy 438 ezer forint tiszta nyereséggel zárt a szövetkezet, s az osztalékfizetéskor a tavalyihoz képest 34 százalékkal, 1560 forintra növekedett az egy dolgozóra kifizetett átlag. Mint az üzemekben: a különböző munkára normát kéz. denek bevezetni a ktsz-ben is. S a régi kisiparosi múltat feledve, egységes kollektíva kezd kialakulni, amelynek tagjai már arról beszélnek, hogy az idén társadalmi munkában csónakházat építenek a Holt-Körös partján.

Azelőtt úgy köszöntötték a ktsz tagjait a gyomaiak: — Adj isten mester!.... Most, ha kimegy Frid- rich elvtárs, az elnök, valamely építkezéshez ellenőrizni a munkát, így köszönti az építőket: — Jó na. pót, emberek!-S talán nem is gondol egyikük sem arra, hogy e szavak, mögött milyen mély értelem rejlik, pedig a szó nemes értelmében új emberek köszöntik egymást a Gyomai Építőipari Ktsz-ben.

Varga Dezső

A TIT Békés megyei szervezete, a MÉSZÖV és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya közös pályázatot hirdet a szövetkezeti mozgalommal — elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalommal — foglalkozó helytörténeti tanulmányok megírására. A pályázat célja a mezőgazdaság szocialista átalakulása történetének átfogó vagy egy-egy részkérdésének önálló ku. tatáson alapuló feldolgozása.

A pályázat kiírói követelményként említik, hogy a tanulmányokban különös figyelmet kell fordítani a mezőgazdaság szocialista átalakulása felé vezető kezdeti lépéseknek, a mozgalom fejlődésének, a földműves- és termelőszövetkezeti mozgalom kialakulására, a lakosság életkörülményeinek változására, a szocialista falu kialakulására. Pályázni lehet olyan írásokkal is, mélyek a szövetkeze, tek politikai, szociális, kulturális tevékenységét mutatják be. A pályázaton 1 darab első díjat (3000 forint), 1 darab második díjat (2000 forint) és egy harmadik díjat (1000 forint) adnak ki. A legjobb tanulmányokat önállóan vagy gyűjteményes kötetben jelentetik meg. Beküldési határidő: 1964. április 4. Cím: TIT Békés megyei szervezete, Békéscsaba.

számíthatatlan férj lett belőle. Volt, amikor már a szomszédok mentették ki Sárit a keze közül: fojtogatta. Pedig nem ivott, csak valami komor gyanakvás uralkodott el rajta. Rég különéltek már, amikor jött az ötvenhat és

Sipos Gyula: (14.)

A nagy éjszaka

Szenthe Tibor

Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat

április 23-án, kedden OROSHÁZÁN, az Alföld étteremben, április 24-én, szerdán GYULÁN, a Komló étteremben, április 25-én, csütörtökön BÉKÉSCSABÁN, a Csaba étteremben,

mindhárom helyen este fél 8 órai kezdettel

míísúrős

tuuaski divatvévűt

rendez. A műsoron fellépnek: Záray Márta, Vámosi János tánc- dalénekesék, Hajdú Júlia zeneszerző. Konferál: Dr. Váradi György. 38871

A két Szenthe gyerek, Sári és Tibor félárván nőtt fel, anyjukat korán elvesztették, apjuk valahonnan Komárom megyéből került ide állomásfőnöknek. Szöllő- sön se rokonuk, se ismerősük, az állomás különálló épülete az ő gyerekkorukban még messze kinn volt á falu szélétől, az ösz- szekötő új házsor azóta épült, az egyik vasutas felesége dajkál, ta őket, ő főzött az anya nélkül maradt családra. A két gyerek hamar elkerült a községből, csak a négy elemit járták itt végig, aztán Sárikát polgáriba Íratta az apja,. Nagyligeten lakott egyik tanár családnál, Tibor meg gimnáziumba került. Csak nyáron jöttek haza, Sárika barátkozga- tott a falubélj lányokkal, Tibor meg itt biciklizett horgászfelszerelésével. Később már nyáron sem látták őket, szabadjegyük volt, utaztak apjukkal, nagyobb korukban apjuk nélkül. Vasutas, gyerekeknek könnyű volt akkor külföldre is kijutni, az utazás alig került valamibe.

Az öreg Szenthe udvarias,

csöndes ember volt, egyetlen szenvedélye, amit a falubeliek urai hóbortnak tartottak: festett. Néha a szőlőhegyen telepedett meg állványával, a malomárok partján valamelyik öreg épület előtt és gyerekek, felnőttek lopva nézték, hogyan alakul ki a kezdetben zavaros színfoltokból a táj képe, fa lombja vagy a legelésző tehén. Nem szerette, ha nézik. A faluban nem is mutatott, nem is adott képet senkinek, csak az öreg tanítónak, vele sűrűn összejártak.

Sárika később Budapestre került tanítóképzőbe, Tibor Nagyligeten érettségizett a gimnáziumban. Talán apjuk halála is siettette Sári férjhezmenését. Negyvenkilencben halt meg az öreg, hirtelen, minden előzetes betegedés nélkül. Alig telt te a gyászév, Sári már hözzáment Vargha Palihoz.

Nagy szerelem volt. Nagy szerelem? Két évig sem éltek együtt békességben. Amilyen lángoló, heves udvartó volt Pali, olyan rabbié tus, kegyetlenkedő és kiPali eltűnt. Senki se tudja, hova lett, azóta sem adott hírt magáról.

Tibor? Ivott már gimnazista korában is. Tehetségesen rajzolt, mindenki nagy jövőt jósolt neki. Aztán ide jutott. Alig harmincéves és kész. Ki vagy mi segíthet még rajta? Talán Sárika? Hiszen mindent megtett már. Vagy a nagy garral hirdetett elvonókúra? De Tibor nem iszik rendszeresen. Az életét kellene rendbeszedni, az egészet vagy talán még a világot is, mely min. dig új sebeket horzsolt rajta. Hol az orvos, aki ilyen bajok gyógyítását vállalja?

•

Most feláll a székről, az ablak, hoz megy bizonytalan léptekkel.

— Nem jön — mondja, aztán ölelő mozdulattal int Jánosnak.

— Gyere csak ide — átöleli a vállát, közelről látni csak, milyen megtört, öreg ez a harmincéves ember, arca borostás, sá-