Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-21 / 92. szám
W63. április 21. 2 Vasárnap Lenin szellemében 1870. április 22-én Oroszországban, a Volga-vidéki Szimbirszk- ben született Vlagyimir Iljjcs Ul- júnov Lenin. Járni tanult, amikor a párizsi proletariátus felkelt és megalkotja kommunáját, minden későbbi proletárhatalom előképét. A századfordulón, amikor a kapitalizmus fejlődésének imperialista szakaszába lépett, már annak a pártnak alapítója, szervezője és vezetője volt, amely 1917-ben győzelemre vezette a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. 1921-ben az első szocialista világ- hatalom, a Szovjetunió vezető államférfiaként halt meg. Azóta 39 év telt el. Ma az egész világon rá emlékeznek. S mennyire más ma a világ, mint halála idején volt. A szocialista forradalom a Föld egyharmadán győzedelmeskedett, a szocialista országok világrend- szerré szerveződtek. Ahogyan a leninizmus a kor uralkodó eszmei áramlata, úgy a lenini eszméket valóra váltó szocialista országok közössége korunk meghatározó ereje. I enin nevét ismerik a Föld minden országában. A szocialista országok építő erőfeszítései, a vezető tőkéshatalmak munkásosztályának, dolgozó tömegeinek forradalmi és demokratikus küzdelmei, a gyarmati országok népeinek, és a gyarmati elnyomás alól kiszabadult új államoknak an. tiimperialista, függetlenségi harcai az egész világon végighullámzó, ellenállhatatlan erejű forradalmi áradatban egyesülnek. Az egységes, forradalmi világfolyamat előrehaladása, korunk osztályharcainak története Lenin igazát bizonyítják s a népek ezeket a harcokat az ő eszméinek jegyében vívják. Lenin elméleti munkássága ősz. szekapcsolódik a tudományos szocializmus megalapítóinak, Marxnak és Engélsnek korszakos eszméivel. Lenin maga mondotta: Mi teljesen Marx elméletének talaján állunk; ez az elmélet változtatta a szocializmust utópiából tudománnyá, ez vetette meg ennek a tudománynak szilárd alapját és jelölte kj azt az utat, amelyen haladnunk kell, tovább fejlesztve és minden részletében kidolgozva ezt a tudományt. Lenin eszméi az imperializmus korának marxizmusát hívták életre, a marxizmus épületét húzták fel a kor színvonalára. A marxizmus azért élő, mert elméleti tartalma és módszere a valóság és a gondolkodás, a társadalmi fejlődés, az osztályharcok általános érvényű törvényeit ötvözik megbonthatatlan egységbe. A marxizmus el nem évülő, mert folytonosan megújuló tanítás. Ahogyan Marx és Lenin neve együtt él a világ dolgozóinak emlékezeirányzat Bernstein óta revidiálja a marxizmust, veszi újra meg újra revízió alá Marx elévülhetetlen gondolatait. A marxizmus a polgári és reformista ideológiával vívott harcban fejlődött és erősödött. Lenin a marxizmus gondolatainak védelmezője és folytatója. |^| egtisztította mindenféle torzí. KOCSIS JÓZSEF tében, tanításaik úgy fonódnak össze a tudomány történetében. Az ő gondolataik gazdagodnak a kommunista pártok elméleti tevékenységében, valósulnak meg a forradalmi, demokratikus és nemzeti küzdelmekben. ^ marxizmust születése után megpróbálták elhallgatni, de áttörte a hallgatás összeesküvését, mert eszméi alapján szerveződött nemzetközi hadsereggé a modem proletariátus, s amikor már elhallgatni nem lehetett, akkor ösz- szefogtak ellene a burzsoázia „tudós lakájai” és sorra-rendre megpróbáltál^ megcáfolni és megdön- teni igazságait. Ma már nehéz lenne összeszámolni azokat a „Marx- ölőket”, akiknek emléke is szétoszlott a múltban, de a marxizmus él. Mivel meghódította a munkásmozgalmat, a munkásmozgalmon belül is harcba szálltak ellene. Kialakult a munkásmozgalom reformista irányzata. Ez az tásoktól, reformista és anarchista hamisításoktól és az imperializmus korszakának új harci feltételeire alkalmazta a marxizmus tanításait A leninizmus szembetalálta magát a marxizmus lényegét, alapelveit kétségbevonó, de néhány, már túlhaladott tétel betűjéhez ragaszkodó opportunizmussal is. A Marx egyes formuláihoz kapaszkodó, megcsontosodott „ortodoxok” az első világháború forradalmas éveiben a munkásosztály ügyének árulóivá váltak. Lenin elméletében tovább éltek és az általa vezetett forradalmi harcban váltak valóra Marx tanításai, mert ő szembefordult azokkal, akik a marxi művek betűjéhez ragaszkodva torzították el a marxizmus elméletét és módszerét, tagadták meg forradalmi szellemét. Az a kétfrontos harc, amelyet a bolsevizmus megalapítója és vezetője, Lenin vívott Marx művének védelmében, a marxizmus elméletét gazdagítva, a nemzetközi kommunista mozgalom, a marxi—lenini gondolat fejlődésének törvénye lett. Ez a harc folytatódik Lenin örökségének védelmében, a leninizmus dogmatikus és revizionista torzítóival szemben. A nemzetközi kommunista mozgalom 1957-es és 1960-as nyilatkozatai, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresz- szusán elfogadott program napjaink marxizmus—leninizmusát fogalmazzák meg. A leninizmus a szocialista építés tapasztalataival gazdagodott. Lenin gondolatait gyarapították és kiteljesítették a kommunizmus kibontákozó építésének tanulságai, az imperializmus gyarmati rendszerét széttörő nemzeti felszabadító küzdelmek. Lenin nem azért élő, mert műveit díszkiadásokban, vitrinekben őrzik, hanem azért, mert eszméit ismerik és megismertetik, alkotóan alkalmazzák az imperializmus általános válságának körülményei közepette, a koegzisztencia bonyolult feltételei mellett valóra váltják. A marxizmus—leninizmus ál- " talános érvényű. Nem osztható fél térben és időben. Nemzetközi jelentőségű eszmél akkor válnak az eredményes gyakorlati cse lekvés vezérfonalává, ha a harc konkrét történelmi és nemzeti feltételeire alkalmazva, azokkal ossz. hangban érvényesítik őket. A le- ninizmustól idegen a konkrét, sajátos nemzeti feltételek mellőzése, az elmélet dogmatikus kezelése. De szemben áll a marxizmus— leninizmus lényegével, nemzetközi, általános érvényévéi a nemzeti feltételek túlértékelése, a harc sajátos, különös viszonyainak a marxizmus—leninizmus általános tartalmától való elválasztása, a nemzeti, korlátozott jelentőségű tapasztalatok szembefordítása a leninizmussal. Minden nép tapasztalatai, minden kommunista párt harcának tanulságai gazdagítják a marxizmust' leninizmust. De egyetlen párt, egyetlen nép harci tapasztalataiból sem lehet általános érvényű sémát fabrikálni. Lenin hívott fel a szovjet szocialista forradalom nemzetközi jelentőségű tapasztalatainak érvényesítésére, de ő óvott a bolsevik párt harci tapasztalatainak mechanikus másolásától is. A Magyar Szocialista Munkás- ” párt minden sikerének záloga a marxizmus—leninizmushoz való hűség, a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazása. Lenin ar. ról írt, hogy az orosz proletariátus, az orosz nép kikínlódta, megszenvedte magának a marxizmust. A nemzetközi kommunista mozgalom, a Magyar Szocialista Munkáspárt tapasztalatai is arról tanúskodnak, hogy a leninizmus és alkalmazásának nemzetközi tapasztalatai egyetlen kommunista pártot sem mentenek fel az alól a kötelezettség alól, hogy gondosan, konkrétan elemezzék harcuk feltételeit, a leninizmust alkalmazva sajátítsák el és valósítsák meg nemzetközi érvényű tartalmát. Hazánkban a szocialista forradalom menetében meg kellett küzdenünk a személyi kultusszal összefonódott, dogmatikus, szektás hibákkal és a végsőkig kifejlődött, árulásba torkolló revizioniz- mussal. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a proletárdiktatúra rendszere kétfrontos harcban erősödött meg és fejlődik. A szocializmus alapjainak lerakása pártunk, a marxizmus—leninizmus mellett bizonyít. A magyar nép a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett. A gazdasági építőmunka, a szocializmus viszonyainak megszilárdítása és fejlesztése, a kulturális ideológiai forradalom kibontakoztatása, azok a feladatok, amelyeket pártunk VIII. kongresszusa kijelölt, mutatják az utat a szocializmus teljes győzelméhez. Pártunk és népünk harcai összefonódnak a szocialista országok népeinek erőfeszítéseivel, a világ népeinek demokratikus és forradalmi küzdelmeivel. Szocialista építőmunkánk sikerei azokat az erőket gyarapítják, amelyek az emberiség békéjét védelmezik. A szocializmus ügye elválaszthatatlan Lenin nevétől. A szocializmus sikerei elválaszthatatlanok a béke védelmétől. I enin születésének 93. évfor- dűlőjén a nemzetközi prole, tariátus nagy tanítójára olyan országban emlékezünk, ahol eszméi milliókban élnek, milliókat éltetnek. Amiért Lenin küzdött, a magyar dolgozók munkájának eredményeként formálódik valósággá. A leninizmus eszméd, a munkásosztály, a dolgozó tömegek céljainak közössége egységbe fogja a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom harcát az imperializmus ellen. Ennek az egységnek őrzése és erősítése a kommunizmus diadalának fő feltétele. 1925—1953 Szomorú hír érkezett pénteken a fővárosból Békéscsabára: Kocsis József elvtárs, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának volt vezető-titkára 37 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. A jó kedélyű, fiatal, mindig életvidám ember április 18-án még szokott módon végezte napi teendőit, és akkor sem panaszkodott rosz- szullétre, amikor nyugovóra tért. 19-én hajnalban pedig — ahogy erről a pesti hírek szólnak — szívtrombózis ölte meg őt. Kocsis elvtárs halálával nagy veszteség érte a szakszervezeti mozgalmat. Békés megyében is úgy emlékeznek rá, hogy nagy akaraterővel, hallatlan kitartással dolgozott mindig. 18 évig aktív, vezető funkcionáriusa volt a szervezett dolgozók mozgalmának. Soha nem ismert fáradtságot, ha a munkások érdekeiről volt szó. Fiaital, mindössze 19 éves korában kapcsolódott be a szakszervezeti mozgalomba Gyulán, ahol helyi csoportot szervezett. Egy évvel később, 1950-ben az építők szakszervezetének megyei titkára lett. Ugyanebben az évben az építők központi vezetőségének szervezési osztályát irányította már. Nagy hozzáértéssel végezte feladatát, de két évvel később szíve visszahúzta Békés megyébe. 1952- ben az SZMT megyei tikáraként dolgozott tovább tavaly őszig, amikor a Szaktanács elnöksége ösztöndíjjal a Műszaki Egyetem építészmérnöki karára küldte. Titkos, egyéni vágya teljesült volna azzal, hogy építőmunkásból építészmérnök lesz. Kocsis elvtárs élethivatásának tekintette a munkások ügyednek intézését, életük szebbétételét, s nagyobb szakmai tudásával is ezt akarta szolgálni. Most, amikor eltávozott tőlünk, nemcsak felesége, kisfia, rokonsága gyászolja, hanem azok is, akikért küzdött rövid élete során, szervezett dolgozók megyénkben és szerte az országban. A Szaktanács Kocsis József elvtársat ezért tekinti saját halottjának. Szülővárosában, Gyulán, április 24-én, szerdán délután 4 órakor kísérik utolsó útjára. Három hónap alatt 6,5 százalékos termelékenység-növekedés a Békéscsabai Kötöttárugyárban A tervszerű műszaki intézkedések már az első negyedévben meghozták eredményüket a Békéscsabai Kötöttárugyárban. Január elsejével ugyanis az üzem gazdasági vezetősége a régi hibák: a kapkodás, a szervezetlen anyagelőkészítés, végül a tervlemaradás megszűntetésére átszervezte a szabászatot. Három műszakot vezettek be, szabottkalme-raktárt létesítettek és mindenekelőtt új gyártásielőkészítési csoportot hoztak létre. Egyes csoport munkája kiválóan bevált. Az előkészítők gondos- • kodnak ugyanis arról, hogy ne • legyen fennakadás a terme- • lésben, sem a műszakkezdés- ■ kor, sem közben. Azzal, hogy ■ mindig megfelelő mennyiségű elő- ■ VjSHÍv S JÖ lZieSSd árugyár. De még ennél is jelentősebb tett, hogy három hónap alatt 6,5 százalékkal növelték a termelékenységet, s ebben jóval magasabb az arány, mint bármikor az előző tervidőszakok hasonló táv- jaiban. A második negyedév első új gépszállítmánya is megérkezett a gyárba, egy ultramodern, angol Bentley márkájú körkötőgép, amelynek a felszereléséhez már hozzákezdtek. készített anyagot küldenek a sza- ; bászatra, végső soron ők diktálják s az üzemrész munkatempóját, raj- : tűk keresztül, közvetve pedig a : varroda termelését is. A dolgozók egyetértéssel fogad- ! ták az új intézkedéseket, s mun- : kájuk eredményeként az első ne- : I gyedévben darabáruban 104 szá- j Molnár Endre I zalékra teljesítette tervét a kötött- í van a baj... Modern rakodógép A hosszú tél után „őszi csúcsforgalom” kezdődött a békéscsabai központosított vasútállomáson. Itt egy modern rakodógépet látunk, néhány perc alatt szénnel telítve indulhat a gépkocsi. Három héttel ezelőtt a Life című ismert amerikai képes magazin több teljes oldalon keresztül képeket közölt a dél-vietnami dzsungelháborúról. Aki látta ezeket a felvételeket, nehezen felejti el egyhamar. Témájukat egyetlen mondatban le. hetne összefoglalni: hogyan bánnak az amerikaiak és dél-vietnami csatlósaik az elfogott partizánokkal, a Vietkong nevű Diem- ellenes nemzeti felszabadító- mozgalom tagjaival. Az olvasó láthatta az „ivó-kúrát”, amelynek az a lényege, hogy kifeszítik az áldozat száját és tízliter- számra öntik le a szerencsétlen torkán a vizet, volt ott raffinái- tan fájdalmas kikötéstől kezdve a torokra helyezett késig minden, amit csak egy hős nép szabadságának félelmükben oly kegyetlen elnyomói ki tudtak eszelni. A Life legújabb száma most közli az olvasók leveleit ezekről az emlékezetes fényképekről. Egyikük, Günter Bartel, szó- szerint a következőket irja: „Mélységesen felkavartak ezek a képek. Bármi volt az önök fotóriporterének célja, egy biztos felvételei híján vannak minden jó ízlésnek...” Vagyis nem az a baj, hogy Dél. Vietnamban amerikai segédlettel undorító embervadászat folyik. Csak az a baj, hogy a fotóriporter lefényképezte azt... (h)
