Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-20 / 91. szám
1963. április 20. 3 Szombat 100,9 százalékra teljesítette első negyedévi tervét a Békéscsabai Forgácsoló Anyagellátási gondok a második negyedévben — Új gyártmányok — As első három brigád megkapta a ssoeialista címet A Békéscsabai Forgácsoló- és Szerszámgyárban 100,9 százalékra teljesítették az első negyedévi késztermék-tervet. Bár az első hónapokban szállítási nehézségek miatt zavar keletkezett az öntvények ideszállításában, a tartalékból tudták pótolni a hiányt. Mint megtudtuk, néhány hét óta szórványosan kapnak anyagot, s az anyaghiány elsősorban a második negyedévben érezteti majd hatását, mivel kimerültek a készletek. A vállalat igazgatója mégis úgy vélekedik, hogy az első negyedévhez hasonlóan a második negyedévi tervüket is teljesíteni tudják. Nem lesz könnyű feladatuk, hiszen három új gyártmányt vezették be az idén, ez átállást jelentett és megnövekedett feladatokat rótt a munkásokra és a műszaki vezetőkre. Eddig már legyártottak 700 motola-emelőt az új gyártmányok közül, és rövidesen rátérnek a hidraulikus asztalemelő szerkezet és gépsatu gyártására is. A vállalat megnövekedett feladatainak végrehajtásában sokat segítenek a szocialista brigádok. Primőrvásár A forgácsolóban 12 brigád versenyez a cím elnyeréséért. Az egy év óta folyó verseny eredményeként három brigád, a Béke-, a Mező Imre- és a Tyitov-brigád elnyerte a szocialista címet és megkapták az ezzel járó oklevelet és jelvényt. Már zöldell a cukorrépa és a kender a kunágotai Petőfi Tsz-ben A napokban határszemlét tartott a mezőkovácsházi járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője és munkatársa a kunágotai Petőfiben, a termelőszövetkezet vezetőivel együtt. Az osztályvezető; Herceg elvtárs, a szemle után nagy megelégedettséggel nyilatkozott a látottakról, s néhány jó tanácsot adott a még hátralévő feladatok jó megoldásához. Búcsúzáskor jókedvűen jegyezte meg: ilyen benyomásokkal szeretnék távozni a többi termelőszövetkezetekből is. Az idén is megszervezik az állami gazdaságok és a mezőgazdasági tsz-ek nyári napközi otthonait Április eleje óta megnövekedett a forgalom a MÉK békéscsabai 7-es számú zöldséges boltjában is: azóta ugyanis kapható idei fejes saláta, retek és zöldhagyma. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezeteik az idén is megszervezik a nyári napközi otthonokat, hogy dolgozóik a hosszabb idénymunkák alatt biztonságosan elhelyezhessék gyermekeiket. Az illetékes szervek nagy gondot fordítanak rá, hogy a gyerekek egészséges környezetben, jól felszerelt, kényelmes otthonba kerüljenek. Nyári napközi otthon céljára csak olyan épületet lehet kijelölni, amely a főforgalomtól távol esik, megfelelő nagyságú árnyékos, bekerített udvara van, ahol meghatározott körzeten belül semmi sem szennyezi a levegőt, s a gyerekek pihenését rossz idő esetén is biztosítani tudják. Az otthonokban a harmadik életévét elért, testileg és szellemileg egészséges gyermekeket vehetik fel. Ha mindkét szülő dolgozik — s a gyerek gondozását egyéb módon nem tudják megoldani — a kicsi már két és fél éves korától felvehető az otthonba. (MTI) A kunágotai Petőfi Termelőszövetkezetben már befejezték a tavaszi árpa, a zab, a borsó és a cukorrépa, a kender és a cirok vetését. A cukorrépa és a kender már zöldell. A szövetkezet és a gépállomás erőgépeinek egy része a még hátralévő 450 hold szántat- lan földön dolgozik, más részük a kukorica alá készítik a talajt, s ha az idő kedvez, április 22-én hozzálátnak a vetéshez. Ezzel is minden bizonnyal gyorsan végeznek, mert nagyon szorgalmasak a szövetkezet gazdái, s a vezetők jól szervezték meg a tavaszi munkákat Váradi Géza „Orosz erdő“ nemzeti park létesül Moszkva közelében Moszkva A Szovjet Tudományos Akadémia Erdőgazdasági Intézetének javaslatára 35 000 hektárnyi erdőséget nemzeti parkká nyilvánítanak a Moszkvától délre fekvő Szerpuhov városka közelében, az Oka folyó partján. A nemzeti parkban, ahol érintetlenül megőrzik a közép-orosz erdők sajátos növényzetét és állatvilágát, nemcsak széles körű tudományos kutatómunkára lesz lehetőség, hanem a moszkvai turisták ezrei új, regényes üdülőhelyet is kapnak. (MTI) Mezőgazdasági szakmunkások lesznek összezsúfolt épület, kevés tanteremmel — ilyen a csongrádi mezőgazdasági szakiskola. Pedig az ország minden vidékéről járnak hallgatók a hároméves iskolába. Az általános iskola nyolcadik osztályának elvégzése után kerülhetnek a mezőgazdasági szakiskolába a tanulók, miután valamelyik tsz vagy állami gazdaság szerződtette őket. Minden évben három hónapot töltenek az iskolában — kollégiumi ellátásban részesülnek —a többi időt a gazdaságban gyakorlati foglalkozással töltik. Az iskola igazgatója tájékoztat arról, milyen szakot választhatnak az iskola tanulói. Indítottak szániszik még egy félnapig, kialuseza magát és újra megj ámborul egy-két hónaira. Mert Szenthe Tibor nem részeges. Hónapokig el van ital nélkül és akkor ő a világ legszerényebb embere. Dől. gozik három helyett is és megbízhatóan, fölényesen, aztán megjönnek a „napjai”. Most is, ahogy tölt a poharakba, bőven csurog mellé, az asztal gyalult lapjára. — Na, nem tetszik, sógorka? — néz Jánosra nem is kötekedőn, de árnyalatnyi gúnnyal. — Pénzt kaptam külön munkáért, külön pénzt, háromezret, és beültem a Kék egérbe egy rumos feketére. Avval kotorászni kezd a zsebeiben. A nadrágzsebből félmaréknyi aprópénz kerül elő, kivágja az asztalra, egy tízfilléres gurulni kezd és egy kis ingadozás, pörgés után János előtt állapodik meg. — Fej! — kiáltja Tibor és bizonytalanul kotorász tovább a többi zsebben. — Látod, még ez is tehozzád fut, tudja, hol van biztonságban. A kutya is a domb. ra csinál. Igaz, sógorka? Jánosnak az a kényelmetlen érzése támad, hogy fölénnyel néz rá ez a részeg ember, mint aki tud valamit és most mérlegeli, beszéljen-e róla. Sógorka? Máskor is szólította így, joga van hozzá, ez a neve az ilyenfajta rokonságnak, de most mintha gúnnyal mondaná. Még egy félmarék aprópénz kerül elő, egyik mellényzsebből meg egy gondosan összehajtott tízes. Mert Tibor előrelátó férfi, az első százasok fölváltása után minden zsebébe rak az aprópénzből. Mikor a százasok elfogynak, kezdődik a kotorászás az aprópénzből. Ez már figyelmeztető is: pénzt kell keríteni valahol vagy mint a legutóbbi időben szokásává vált: gyerünk Szőlősre, Sárikához. — Ennyi maradt — nézi a pénzt örvendezve. — Nem sok, mi? — és elveti magát a széken, úgy, hogy a lába az asztal másik oldalánál lóg ki. — Nem láttad Sárikát? Feleletet se vár, mintha magában beszélne, motyog tovább: — Az én Ms nővérkém. Micsoda szíve van! Aranyos gyerek. Kenyere... kenyere ... — belegabalyodik a szóba, aztán megfogja a poharat és tagolva mondja, hogy minden szótagnál Mlöttyen a bor — ke-nye-ret hoz nekem. — Ne menj, kisbogaram, nem kell mindig zabálni. Mikor ment el Sári, nem tudod? — néz szembe Jánossal. Igyál. Nem jó? Persze, hogy nem jó. — Én iszom? Höhö! A személyzetis azt mondja: Szenthe kartárs, maga tehetséges ember. Fényes tehetségű. Fütyülök rátok, azt nem ti mondjátok meg. Ez a tizennyolcadik helyem. Mind azt mondta: Szenthe kartárs meg Szenthe elvtárs — vigyázzunk: élvtárs, aztán kirúgtak. Na és? — széttárja karját. Igyunk. — Igyunk — emeli János is a poharát, kár ellenkezni, megiszik még néhány pohárral, aztán majd lefekszik, nem aludt ez már két napja, legföljebb széken bóbiskolva. — Olyanok, mint a hüllők — mintha valami titkot magyarázna, közelhajol — nem halak, hül_ lök, érted? Hal is van köztük, jó eüsmerém. Bekerülnék egy vízbe, vagy lyukba, 15 fok akkor ők is 15 fokosak. Húsz fok — húsz fok. Nincs saját melegük. Megszokták. Azt mondják nekik: mars át a tízfokosba, belehalnak azt hiszik, vége a világnak. Nincs saját melegük. Érted? Félnek. Hüllők. Megyek, hát aztán? Szíve van az embernek, vére, igaz, sógorka? Én ott is Szenthe Tibor leszek. Azt mondják, maga tehetséges ember, Szenthe kartárs. Nem tudok semmit. Én tudom — legyint keserűen. Nyúlna a kancsóért, de János megelőzi, teletölti a poharakat. (Folytatjuk) tóföldi növénytermelő gépész, szőlő, gyümölcs, zöldségtermelő, szarvasmarha, sertés, baromitenyésztő és tejházkezelő szakot. A sokoldalú oktatás előnye, hogy például a szántóföldi növénytermelő gépész hallgató nemcsak műszaki ismereteket kap, hanem ugyanolyan elméiyülten és alaposan tanulmányozza a növénytermelést is. Így munkája nem egyszerű mechanikus talajművelés lesz — hozzáértően lelkiismeretesen, pontosain eleget tehet feladatának. A csongrádi iskolában találkoztunk néhány Békés megyei fiatallal is. Másodéves tejházkezelő szakos a zsadányi Illyés Rózsa. Élénk tekintetű 17 éves kislány. Azaz nem is tudom, „lekislányozhatok”-e egy menyasszonyt, mert Rózsának néhány nap múlva lesz az eljegyzése. — A vőlegényem is a Dózsa Tsz-ben dolgozik. Most katona. — Gyűjt staférungra? — Tavaly 11 ezer forintot kerestem a tsz-ben. Abból ötezret félre tettem. A többin is hasznos dolgokat vásároltam. Meg ami nekem kellett, ruhákat, kabátot. A 11 ezer forint arra mutat, a zsadányi Dózsa Tsz-ben máris van munkája a tejházkezelő tanulónak. — Ö, nálunk is — szól közbe Pamóczai Erzsi — s olyan izgalmas, amikor a valóságban látom, amit itt tanultunk az iskolában. Megengedik, hogy én fölözzek, főzzek. — Melyik gazdaságban? — A Bánkúti Állami Gazdasággal szerződtem S ha végeztem, szeretnék ott maradni. A sertéstenyésztők még elsőévesek. A bélmegyeri Aranykalász Tsz tanulóját, Simon Gyurit kérdezem, mi a véleménye termelőszövetkezete állatállományáról? — Sajnos, nem elég korszerű. De terveztük a fejlesztést. Szeretnék ebben én is közreműködni. — Mennyit kerestél? — Őt hónap alatt 167 munkaegységet. A felnőttek bérének 60 százalékát kapom. Oláh Pali szülei a békéscsabai Kossuth Tsz tagjai. Ö három hónap alatt 128 munkaegységet szerzett. — Nálunk elég nagy a sertésállomány. Most ezer sertést nevel a tsz. — Hogy választottad éppen ezt a pályát? — teszem fel a kérdést Tóth Lacinak, a vésztői Béke Tsz tanulójának. — A szüleim tsz-tagok, láttam mi a sertéstenyésztő munkája, s kedvet kaptam hozzá. Ügy gondolom, ez jó foglalkozás lesz. — A tsz-ben hallgatnak-e rátok, elismerik-e tudásotokat? — Még nem bíznak annyira bennünk, mint ahogy szeretnénk — panaszolja Oláh Pali. — De ha jól csinálunk valamit, azt azért elismerik. Reméljük, ha többet tudunk, nő a tekintélyünk is — komolykodik. A három kistermetű, sovány gyerek látványát nem állhatom meg megjegyzés nélkül. — Bírjátok a nehéz munkát, azt, amit egy sertétenyésztőnek végeznie kell? — Nehéz munka? Olyan nincs is — nevetgélnek. — Így meg jobban tudunk futni a malacok után. Kádár Márta A MŰSZAKI ANYAG- ÉS GÉPKERESKEDELMI VÁLLALAT (Műszaki Bizományi) április 23-án (kedden) Békéscsabán, a MÉH Vállalat, Sallai u. 6. sz. alatti helyiségében, gépek, motorok, műszerek, műhelyberendezések stb. becslését, illetve lebonyolí+ását végzi. 33859