Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-03 / 78. szám

T963. Üfrilis 3. 4 Szerda Az utca lakói Rövid ids utca Békéscsabán a Fürst Sándor utca. Közel a város szívéhez, a ligethez, kórházhoz... szóval jó hely ez, ahogy az utca lakói is mondják. Van, aki itt született, s vannak olyanok is, akik csak egy éve írták be a be­jelentő lapjukra az utca nevét. De milyen emberek is laknak itt? Asszonyok a pádon A pad nem az utcán a ház előtt, hanem a MEGYEVIL kul­túrtermében állt a fal mellett Vagy nyolc háziasszony helyezke­dett el komótosan és figyelve az előadóra, azért néha-néha össze­súgva helyeseltek vagy ellenkez. tek. Csütörtökön este az itt lakók közül többen a kultúrterembe jöt­tek össze, hogy megvitassák az utcában megépülő vízvezeték sorsát. Eddig a templomhoz jár­tak vízért, de most már szeret­nék. hogyha sokkal közelebb len­ne a víz, s különösen örülnének annak, ha már a konyhában meg lehetne nyitni a csapot. Nem ez az első tanácskozás, ahol szóba kerül a vízvezetek ügye. Szó volt erről már a ko­rábbi években a tanácstag-gyűlé­seken, sőt mint a tanácstagjuk kijelentette, már vagy 30 évvel ezelőtt is. — Harminc évvel ezelőtt? Ugyan ... replikázik az egyik asz- szony. De aztán minden maradt a régiben. Csak most a legutóbbi tanácstagi jelölőgyűlésen, majd a választások után újra csak össze­dugták a fejüket az asszonyok. Mert kell a víz. Mosni is meg főzni is; ez pedig természetes. Csak akkor van bai, amikor a háziasszony egyedül marad oda­haza, és kiürül a kanna, nincs segítség, aki elszaladna a kútra. Persze ne higgye senki, hogy az utca lakói közül mindenki egy­formán lelkesedik a gondolatért. No, nem a vízről van szó, mert az mindenkinek kell, hanem ar­ról, „hogy fizessünk vagy ne fi­zessünk”. Egy szőke fiatalember szemben az elnökséggel a vita közben így kiált fel: — És, ha én nem akarom? Az asszonyok nem szólnak semv mit a pádon. Megnémultak; mert ez már aztán makacsság. Közben az előadó azt ecseteli, hogy a város fejlesztése a saját utca érdeke, hogy ahova csak lehet, bevezes­sék a vizet. Igen ám, de sokan arra gondolnak, hogy csinálja a tanács! — Pedig jobb szót érteni, jobb, ha önként csináljuk, mert ma­gunknak csináljuk —érvel az elő­adó tovább. Szabó Zoltánná bólo­gat mellettem a pádon, s aztán, hogy az előadót se zavarjuk, hal­kan susogva megkérdezem tőle: ■— Mióta laknak itt az utcában? — Nem régen. Még csak egy éve. De azért 500 forintot ajánlot­tunk fel, hogy megépüljön a víz­vezeték. Szeretünk itt lakni, ren­des népek laknak az utcában. A másik szomszédom nem szí­vesen árulja el a nevét, Zöldi Im- réné 800 forintos nyugdíjából ugyancsak 500 forintot adott. Kiszerkeszt? Lehet... — Hát pedig én nem azért ad­tam az 500 forintot. Jó lesz, ha itt lesz a víz, nekünk könnyebb­ség. A tanácstagok Voltak az utcában olyanok is, akik azt mondták, hogy „Darabos bácsi nyilván piros csizmát kap, azért agitál ilyen lelkesen”. Per­sze ezt senki sem vette azért ko­molyan, s ahány házhoz csak be­kopogott, mindenütt szíves szóval fogadták. Persze, azért néhány házban volt, aki kijelentette: — Bizony én nem járulok hoz­zá. Darabos József tanácstag ilyen­kor egy kis ideig még érvelt, az­tán csendes szóval elköszönt. Ti­tokban arra gondolt, ha neki nem sikerül majd sikerül az asszo­nyoknak. Azért segítség is akadt, pél­dául Fábián Ádám tanácstag sze­mélyében. Igaz, 5 is ebben az ut­cában. lakik, és így kettesben az asszonyok segítségével könnyen halad az „agitáció”. Fábián Ádám és Darabos József most lettek ta­nácstagok először. Mind a ketten örülnek annak, hogy komoly meg­bízatásukat ilyen munkával kezdhették el. A gyűlés végéhez közeledik, felállnak az asztalok mellől és elindulnak ha­zafelé. A kis utcában néhány lámpa világítja az utat, az utca végén már földrakások vannak, s talán néhány héten belül hozzá­fognak az utca lakói, hogy árkot ássanak és csövet fektessenek. — Mert meglesz a víz — mond­ják az asszonyok és erre bólogat­nak a férfiak is. Így kezdődött a Fürst Sándor utcában a vízveze­téképítés. (Dóczi) ,r3Cői'úspaTti ULtuhtfú” Szarvason Kulturális élet Bucsán Az elmúlt hónapokban igen sok1 rendezvényt tartottak Bucsán a község fiataljai. A rendezvények sikere bizonyítja, hogy sokat vál­tozott a kulturális élet a község­ben. December végén 360 néző előtt rendezte meg a községi mű­velődési bizottság és az úttörőcsa­pat a Kit mit tud? versenyt. Már­cius első hetében szintén a közön­ség előtt arattak sikert az általá­nos iskola tanulói a csapatdöntő megrendezésével. Az itt első he­lyezést elért pajtások részt vették az úttörők járási szellemi vetél­kedőjén, melyet Vésztőn rendez­tek meg. A bucsai úttörők ezen a II. helyezést érték el. A járási kulturális szemlén a népitárvc együttes első helyezést ért el, hangszenszóióban pedig Pólyák Erzsébet ugyancsak elhozta az él. ső díjat. A kamarakórus a III. he­lyen végzett. Szép eredményeket értek el a kiszesek is, akik az idei kulturá­lis szemlén a színjátszásban és a szavalásban bejutottak a járási döntőbe. A kulturális munka segí­tésében sokat jelentett Berki Im­re, Ö. Tóth László, Őz Róza és Szabó Dániel tevékenysége. Ifj. Szilárd Ádám A szolnoki rádióstúdió meghívása A szolnoki rádióstúdió meg­hívta a békéscsabai Balassi Mű­velődési Otthon önálló népi ze­nekarát, valamint népdal- és ci- gánydai énekeseit, köztük Andó KV-** 0 0 0« 0 0 0 0,0-0 0 Jí:0 0 0 0.0 0 *-».9 0 rr»* # *>*: Fagyosszentek Hogyan talál helyes útra egy termelőszövetkezet tagsága, ahol a közösség sorsával nem sokat törődtek az emberek? Erről szól ez a művészi magyar film, melyet a lökösházi Szabadság mozi mutat be április 3—4-én. Mihályt és Simon Annát. A fel­vétel április 1-én, hétfőn meg is történt és 3-án, szerdán a 18 órai adásban már sugározzák. Másik „Balassi-hír1’ az, hogy a művelődési otthon március 31-i vasárnapi ötórai teáján, nagy létszámú közönség előtt Lenkefi Konrád a felnőttek ré­szére alkotott új bábműsorral mutatkozott be. A sikerre való tekintettel az előadást legköze­lebb megismétli. A rádió Felvégtől az alvégig cí­mű parasztifjúsági műsorának zá­róakkordjára, a „Körösparti ran- devú”-ra a múlt vasárnap került sor a szarvasi járási művelődési házban. Kép>eink a vidám, zenés találkozó néhány pillanatát örökí­tették meg. Hó, szélviharok Olaszországba — április Iá Róma (AP) Havazott április elsején Olasz­országban. Calabriában eső szélvihar dühöngött, több helyről földcsuszamlásokat jelentettek. Rómában csaknem fagypontig hült le a hőmérséklet. A Vezuvot újból fehér hósapka takarja Ná­poly fölött. (MTI) ÁPRILIS 3. Békéscsabai Brigád: Cartouche. Bé­késcsabai Szabadság: Cartouche. Bé­késcsabai Terv: A gerolsbeini kaland. Gyulai Erkel: Vörös tinta. Orosházi Béke: Egy pohár víz. i csics: A nagy olimpia: Fenn: Dunszt Mária és Tornai Gyula, az Állami Operaház éne­kesei. Verdi: Traviata című ope­rájának Pezsgő-kettősét énekelték. Balra: Tamási Eszter, a műsor konferansziéja köszöntötte a né­zőket és a hallgatókat. Nagy sikerrel szerepelt a tótkomlóst nemzetiségi együttes bendzsó-zenekara. Dr. Hars István, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese gratulál a győztes bátyai KISZ-szervezet fiataljainak, Matota Margitnak és Szarvas Ferencnek. A jobb sarokban Kardos Ist­vánt, a Békés megyei Növényvédő Állomás tarhosi mezőgazda­sági mérnökét láthatjuk, aki fényképezőgépet nyert. A csorvási Sznopek Annát értékes tanácsaiért csehszlovákiai társasutazással jutalmazták. P. R, Fotó: Kocziszky László

Next

/
Oldalképek
Tartalom