Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-19 / 90. szám
1963. április 19. 3 Péntek Időszerű vásárlás a A megyéből sokan, így Czuth Józsefné, a végegyházi Szabadság Tsz tagja is a békéscsabai vetőmagboltban vásárolta meg a kertjébe szükséges zöldség- és virágmagvakat, virággumókat. Közművesített a hunyai Hunyadi Tsz Egy 250 méter mélységű artézi kutat fúrtak az elmúlt hetekben a hunyai Hunyadi Tsz-ben. A kifogástalan minőségű vizet bevezetik a kettő, egyenként 70 férőhelyes növendékmarha-istállóba, a 40 férőhelyes istállóba, az 1000 férőhelyes tyúkólba, és a sertéstelepre is, ahol 50 férőhelyes fiaz- tató, 300 férőhelyes hizlalda és 400 férőhelyes süldőszállás van. Ezzel a szövetkezet mindkét üzemegységét ellátták megfelelő közművesítéssel. Jól jövedelmez a saláta A sarkadi járás termelőszövetkezetei közül, a sarkadi Dózsa Tsz 2300, a zsadányi Búzakalász Tsz pedig 1750 melegágy! ablakkal rendelkezik, s ezeket nemcsak a palántaneveléshez, hanem primőr áru előállításához is használják. A Dózsa ‘Tsz-ben 20 ezer, a Búza- kalász Tsz-ben pedig 22 ezer fej saláta érett eddig szállításra Jó részét Budapesten értékesítették 3, 3,50 forintért darabonként. A Dózsa Tsz-ben 120 melegágyi ablak alatt már olyan paprika van, amit május elején szállítanak, 100 üveg alatt pedig már virágzik a paradicsom. A jövő héten sarabolják a cukorrépát a zsadányi Bűzakalász Tsz-ben A kukorica kivételével minden tavaszi növény magját elvetették a zsadányi Búzakalász Tsz-ben. Többek között 206 hold tavaszi árpát, 80 hold napraforgót, 270 hold lucernát és vörösherét, 50 ■hold kendert és 110 hold cukorrépát, A fagy eléggé megviselte ennék a szövetkezetnek is az őszi árpáját, ezért 200 holdon felülvetették tavaszi árpával. Az idejében elvetett 110 hold cukorrépa már szépen sorol, s úgy tervezik, hogy a jövő hét elején mozgósítják a szövetkezeti asszonyokat, s a gazdák családtagjait, s teljes erővel hozzálátnak a sarabolás- hoz. meg. Ennek pozitív hatásai erőteljesebben 2—3 év leforgása alatt válnak mindenki számára kézzelfoghatóvá. De, ha a telephelyek oldaláról is vizsgáljuk a kérdést, feltétlen szembe kell, hogy tűnjön: néhány kivételtől eltekintve bármely nagy kapitalista üzemet is nézünk, mindenütt a telephelyes, az úgynevezett leányvállalatok egész sorával találkozunk, s ezek irányítása gyakran sok ezer kilométerről történik. És mégis az egyes telephelyek kooperációja, munka- megosztása magas színvonalú. Magyarország ipari fejlődésének egyik sajátossága, hogy az ipar fele Budapesten, azonkívül egykét ipari gócponton helyezkedett eL Az ország jelentős részében számottevő ipar nem volt. Kormányunk helyes ipartelepítési politikával több és több területet kapcsolt be az ipari tevékenységbe. — Jászberény, Békéscsaba, Nyíregyháza stb. — Így a mezőgazdaság gépesítése következtében felszabaduló munkaerő bizonyos hányadát foglalkoztathatják ezeken a helyeken és az ipari munkásgárda kicserélése a vidék politikai és kulturális arculatára is pozitív hatással van. Ily módon az azonos jellegű, egymást kiegészítő üzemek összevonása, egységes irányítása minden józan számítás szerint csakis előnyökkel járhat. Eddig az összevonások szükségességét igyekeztünk bizonyítani, szükséges azonban néhány szót az előnyeiről is szólni. Erről az alapról kiindulva lehetőség nyílik a vállalati felújítási alapok hatékonyabb és koncentráltabb fel- használása is. Nyilván az addig négy, esetleg öt vállalat felújítási költségét egy vagy néhány helyen, ahol azt a leghatékonyabban lehet gyümölcsöztetni — ott használják fel. Mód van az anyaggazdálkodás megjavítására, az elfekvő készletek átcsoportosítására, általában a forgóalapok gazdaságosabb felhasználására. Nagy népgazdasági hasznot jelent az is, hogy az összevonások után az árut ott állítják elő, abban az üzemben, amelyben a lehető leggazdaságosabban termelhető. Igen sokat javulnak majd az úgynevezett kooperációs kapcsolatok is, amelyekről ma még gyakran hangzik el jogos panasz. Azonnal jelentkező eredmények is szép számmal vannak. Ilyen például a DIMÁVAG, amelyben A sertéstenyésztés helysete megyénk hen Az aszályos esztendők sorozata rányomta bélyegét megyénkben is a takarmánytérmesztésre: a vártnál kevesebb takarmány termett 1961-ben és 1962-ben is. Ez azonban nem járt együtt a sertésállomány csökkenésével. A számok azt mutatják, hogy a termelőszövetkezetekben 1960 óta évről évre fejlődött a sertésállomány. Az 1960 évinél 1961-ben 74 522-vel, 1962-ben pedig az 1961 évinél 54 257-tel tartottak több sertést. Ugyanebben az időszakban a kocaállomány 1981-ben 11629-el, 1962-ben pedig 1735-el növekedett. A közös gazdaságokban tehát igen nagyarányú volt a növekedés. A megye tsz-eiben most már ott tartanak, hogy beállítják a jelenlegi takarmányterméshez szükséges kocaállományt. A háztáji gazdaságokban 1961- ben 12 211-el tartottak több sertést, mint 1960-ban, a kocaállományból, amely 1860-ban 15 355 volt, 1962-ben elérték a 24 ezres létszámot. Mindezek a tények azt tanúsítják, hogy 1981-ben megyei szinten a termelőszövetkezetek, háztáji, egyéni és kisegítő gazdaságok sertésállománya nem csökkent, sőt 7268-al haladta meg az 1960. évi szintet. 1962-ben a haszonállat-növekedés 52169-el tovább haladt, viszont a kocalétszám december 31-ig 79-el ^sokként. Ez a csökkenés lényegében nem sok, de a legutóbbi jelentések azt tanúsítják, hogy a háztáji és egyéni gazdaságok egy részében a szűkös takarmánykészletek miatt 1963 első negyedévében sok kocát levágtak. A Földművelés- ügyi Minisztérium felhívására megyénkben is megszervezték a kocaakciót. Néhány hét alatt csaknem tízezer kocát helyeztek ki a termelőszövetkezetekbe és a háztáji gazdaságokba. A szakirányítási szervek előtt most az a cél áll, hogy a kocalétszámban beállt csökkenésnek elejét vegyék, és a megye az idén újból érje el az 1961-es kocalétszámot. A szövetkezetekben már elkezdődött a szakszerű sertéstenyésztés. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a múlt esztendőben a kocánként tervezett 9,95- ös malacszaporulatot 12,04-re teljesítették. Most további erőfeszítésre van szükség, hogy az egyéni és kisegítő gazdaságok sertés- állománya ne csökkenjen, ugyanakkor a lakarmánytermő területtel rendelkezők — tsz-ek és háztáji gazdaságok — újabb kocák tenyésztésbe állítását vállalják. Ehhez azonban a takarmány juttatáson kívül — amely kocánként négy mázsa abrakkal az állam a háztájiba biztosít — igen nagy szükség van a jó elhelyezésre. Sertésférőhelyből megyénkben nincs hiány. A férőhelyek 70 százaléka van csak kihasználva, pusztán az a bai, hogy a néhány évvel ezelőtt készített szerfás épületek korszerűtlenné váltak. Huzatosaik, s bennük csak nagy veszteségek árán tarthatók a jószágok. A Földművelésügyi Minisztérium ezek korszerűsítésére 100 millió forint hitelt biztosít, de csak jövőre. Az épületek átalakítása azonban a véges tervezői kapacitás és az építők hiánya miatt egy év alatt szinte lehetetlen. Éppen ezért helyesebb lenne, ha megfelelő ütemezéssel már az idén hozzálátnának a sertésférőhelyek korszerűsítéséhez és azt az ötéves terv végére fejeznék be. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a járási szakirányítási szervek igen jelentős részt vállalhatnának a korszerűsítés szervezéséből, hogy év végéig a legszükségesebb átalakítások elkészülhessenek. D6 nemcsak az ólak korszerűsítésére van szükség. Az évekkel ezelőtti beruházási politika nem tette lehetővé a sertéstelepek szakszerű kiépítését. Az ólak legtöbbje mellett nincs darakeverő, vízmelegítő, jó ivóvíz, szúróhelyiség, dögkút és így tovább. Ezek miatt már tavaly is egész sor betegség tizedelte a szövetkezetek sertésállományát. A jövőben egyre inkább arra kellene törekednie a megyei, és a járási mezőgazdasági osztálynak, hogy egy-egy termelőszövetkezetben — a jelenlegi követelményeknek megfelelően — a rendelkezésre bocsátott beruházási összegből, a szövetkezet erőforrásait kiegészítve szüntessék meg a most tapasztalható egyenetlenségeket. a A Biharügrai Haltenyésztő Gazdaságban, amelyre most már egyre inkább ráillik a kacsatenyésztő gazdaság jelző is. tnár a halastavak vizére bocsátották az első, idei keltetésű öthetes kacsákat. Az előnevelőben jelenleg 50 ezer kiskacsa van. de a kilenc darab tízezres gép is tele van tojással. A gazdaságban ugyanis ebben az évben legalább 130 ezer pecsenye- kacsát akarnak felnevelni a tavalyi 121 ezerrel szemben. Ennél többre is lenne lehetőség, azonban egyelőre kevés a keltetőgépek és az előnevelek férőhelyeinek száma. 1965-ig azonban újabb 26, egyenként tízezres keltetőgépeí vásárolnak, újabb 20 ezer férőhelyes kacsanevelőket építenek, s az ötéves terv utolsó évében már mintegy 100 ezer pecsenyekacsát nevelnék a saját, 16 ezres törzsállományuktól. Megyénkben tehát lényegében nem csökkent a sertésállomány. A szövetkezetekben ugyanis évről évre fejlődött. Az a visszaesés, amely az egyéni és háztáji gazdaságok némelyikében megmutatkozott, figyelemre méltó, le kell vonni belőle a szükséges következtetést, mert most az a feladat, hogy a szövetkezetek és a háztáji gazdaságok tovább növeljék kocaállományukat, hogy jövőre megyénk még több hízott sertést adjon a népgazdaságnak. Dupsi Károly Félszázezer forint jövedelem primőrökből Vízre engedték kacsák első csoportját Biharugrán A saláta és a retek helyébe paprika és uborka került az összevonásnál egy sor beruházást megtakaríthattunk, mert a közös vállalat új beruházás nélkül is meg tudja oldani feladatát. A Hajtóműgyár és a Felvonógyár egyesítése következtében a kapacitás-növekedés jelent komoly előnyt. Lehetne a példákat sorolni, de úgy gondoljuk, az a fontos, hogy jóindulattal kezdjünk a munkához, ne a kívülállók szemével bírálgassunk, hanem lássuk be, hogy a kapitalizmussal folytatott békés verseny az eddiginél hatékonyabb vezetési módszereket követel meg. a gazdaságosság fokozása, a korszerű termékek gyártása területén. A politikai és gazdasági vezetőknek egyaránt . nagyon fontos feladatuk tehát, hogy az átszervezés során érintett dolgozókkal részletesen és emberségesen tárgyalják meg az ő személyüket érintő és általában az egész átszervezéssel járó tennivalókat. Sajnos a tapasztálat sokszor azt mutatja, hogy éppen az embereket nem veszik kellően figyelembe. Márpedig az üzemek összevonásának is az ember szolgálata, életének megjavítása a célja. Orsói János A gyulai Népköztársaság Tsz 3500 üveg alatt termesztett primőröket A primőrtermelés nagy részét már piacra adták. 150 üveg alól mintegy 10 ezer fej salátát, 50 üveg alól pedig több száz csomó retket adtak át a MÉK-nek, illetve szállítottak Budapestre. A korai szállításokból 50 ezer forint jövedelme volt a' termelőszövetkezetnek. A felszedett primői'ök helyébe — kihasználva minden üveget — azonnal paprika és uborka került. Néhány hét múlva ezt is elszállítják. Az É. M. 44. Állami Építőipari Vállalat (Budapest V., Kossuth bajos tér 13—15.) azonnal felvesz ács, állványozó, kőműves szakmunkásokat, valamint KUBIKOSOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Szállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Munkaruhát 6 hónapig nem adunk. Szerszám szükséges. Tanácsigazolást kérünk. Munkahelyek csak Budapesten. 143
