Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-18 / 89. szám

#963. április Í3. 3 Csütörtök Felkészülve várják az aratást, kijavított kombájnok, aratógépek a színben Zöldövezet Hunyán Battonyán is dolgoznak a Békési Gépállomás gépei kaszba® már a „teljes egyenlő­ség” elve érvényesül, azaz gya­korlatban a hazai munkás min­denképpen hátrányos helyzetbe kerül. . ^soda-e, ha az utóbbi időben mind gyakrabban hallunk olyan cégekről, amelyek munkás- toborzással foglalkoznak; szapo­rodnak a botrányok, napirenden vannak a munkáscsábítások és emberrablások. A Frankfurter Allgemeine például megírja, hogy a vállalkozók egy-egy spanyol, olasz vagy görög munkás utón akár 60—70 márka „fe;jpénzt” is hajlandók fizetni. Ez az összeg természetesen a felhajtok zsebébe kerül. A hatóságok szemet huny­nak, sőt gyakran még ösztönzik is a kivándorlást, mondván, ez is egyik módja a munkanélküliség megszüntetésének. De annak elle­nére, hogy például Olaszország­ból kétmillióan emigráltak az utóbbi években, a munkanélküli­ek száma még mindig meghalad­ja 'az 1,2 millió főt, jóllehet az ország északi részeljen imponáló ipari fejlődés megy végbe, ami sok parlagon levő munkaerőt felszívott. Görögország és Spa­nyolország szintén amellett bizo^- nyit, hogy az emigráció nem csapolja le a felesleges munka­erőt. Ez az érem egyik oldala. S mi van a másik oldalon? A vállalkozók, főként Nyugat-Né- metországban Zöldre állították a szemafort a külföldi munkások beözönlése előtt. A magyarázat mindenekelőtt ott van, hogy a külföldieknek rendszerint jóval alacsonyabb béreket fizetnek. De nem csupán olcsó munkaerő kíná­latot jelent a külföldiek beözön­lése, hanem olyan tartalékot is, amelynek segítségével nyomást lehetne gyakorolni a hazai bér­szintre. A Közös Piacban tömö­rült nagytőke tehát a munkaerő Közös Piac segítségével igyekszik leszorítani a munkásság életszín­vonalát, megfosztani a dolgozókat mindazoktól a szociális vívmá­nyoktól, amit szívós osztályharc­ban verekedtek ki maguknak, fje a Közös Piac munkáselle- v nes politikája nem merül ki abban, hogy a burzsoázia az anyagi életkörülmények ellen in­téz támadást. A kis Európa orszá­gaiban szemmel látható az a tö­rekvés, hogy csorbítsák a dolgozó tömegék jogait. A franciaországi bányászsztrájk ebben az összefüg­gésben a Közös Piacban tömörült nagytőke és a nyugat-európai munkásság egyik osztagának nagyszabású erőpróbája, amely­nek kimenetele minden bizonnyal befolyással lesz az osztályharc kö­rülményeire egész Nyugat-Euró- pában. De Gaulle nyílt ütközetbe bo­csátkozott a munkássággal. És végeredményben alulmaradt. Bel­gium és Nyugat-Németország uralkodó osztályai viszont tör­vényhozási úton próbálják meg­nyirbálni a munkásság jogait. Április 2-án terjesztették a belga parlament elé az úgynevezett „rendfenntartási törvényjavasla­tot”, amely a munkásság sztrájk­jogának korlátozását célozza. A bonni parlament január végén tárgyalta első olvasásban a „rendkívüli állapotról” szóló tör­vényt, amelynek elfogadása sem többet, sem kevesebbet nem je­lentene, minthogy megnyitja a legális utat a nyílt diktatúra felé. A Die Andere Zeitung című ham­burgi hetilap így jellemzi ezt a törvényjavaslatot: Mindenkinek tisztában kell lennie azzal a ve­széllyel, hogy a rendkívüli tör­vényhozás spanyolfala mögött, a ma még jobbára csak bürokrati­kus. tekintély-uralmi diktatúra fasiszta diktatúrává alakulhat át. Erre tanít bennünket a Weimari Köztársaság szétzúzásának törté­nelmi tapasztalata. A veszély nagyon is jól felis­** merhető. A Közös Piac nemcsak munkásellenes, de ellen­sége a munkásmozgalomnak és a demokráciának is. A hat Közös Piac-ország kommunista pártjá­nak képviselői március első nap­jaiban a belga fővárosban tartott értekezletükön arra az elhatáro­zásra jutottak, hogy közös erővel kell szembeszállni az európai tő­kés integrációban kifejeződő re­akciós önkényuralmi tendenciák ellen, mert ez a nyugat-európai dolgozók és az európai béke érde­keit egyaránt szolgálja. Zala Tamás Nézze csak, ez itt mind az én munkám! — mondja Németh Dezső, az orosházi Üj Élet Tsz traktorosa, aki DT traktorán 10 nap alatt 210 hold földet mélyszántott. oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo Jováék részt vállalnak F étegyházám Béke néven egyesültek a termelőszö­vetkezetek. Az idei tavaszon már egy tsz az egész határ. Nagy da­rab fold. Bejárni, a legtávolabbi pontokra eljutni, talán két nap is kevés. A föld bemunkálásá- ért a felelősségérzet arra sarkall, ta az ittenieket, hogy a brigád- területeket családi alapon mű­veljék be. A premizálást is eh­hez mérték. A szorgalmasabb tsz-gazdák — közöttük Jova Pé­ter is — már felkeresték brigád, vezetőjüket és a családnak kapál- nivalót jegyeztettek. Jova Péter 2 hold kukoricát, egy hold cukorré­pát, fél hold napraforgót és 200 négyszögöl cirkot vállalt bemun. hálásra. Ezt a területet közösen a családdal kapálják s takarít­ják be. Jova Péterek a Batthyány utca 90. szám alatt laknak. Alacsony, kisablakos parasztházban. A tavaszi nagytakarítás friss mész. illata tölti be a ház környékét. A kocsibejárót felásták. Fűma­got vetették. A családfő éppen az utolsó simításokat csinálja a friss fűmagvetésen. A konyhában rádió szól, a te­mesvári adóst hallgatják. Ro­mán anyanyelvűek. A mama, be­szélgetésünk közben, hosszan ke­resi a román szavak megfelelő magyarját. Mai életük után ér­deklődöm. — Jól megvagyunk, nem hi­ányzik semmi, csak ennél rosz- szab-b sohase legyen. élnek. Megvan a kenyerük és még két hízót is vágtak. Az ólban három jókora süldő. Kettő a család idei zsírozója lesz. Na­pokon belül vesznek még egy süldőt és így kettő hizlalására szerződést kötnek az állatforgal­mival. A konyha bútorzata a helyi hagyományoknak megfelelően egyszerű. Egy sarokpad asztallal és egy ágy, A kemence és az ágy között a priccsszerű kiságy. A mozdulatlan begye« kemence mellett már ott a salgótarjáni rózsás, zománcos tűzhely. A csa­lád itt él. A tiszta szobában szép bútor, kövérségtől duzzadó duny­hák, párnák sora. — Az egyik lányom bútora ez a szép háló — mondja a mama. Jováék néhány év alatt három lányt adtak férjhez. Senki sem kérdezte tőlük, hogy a szép bú­torra, a 9 kilós dunyhákra meg a 2 kilós párnákra honnan tel­lett. Az apa és az anya szorgal­mas munkájából jutott minden­re. Az idén legkisebb lányuk, a 17 esztendős Zsófi kelengyéjét és hálószobabútorát vásárolják meg. ‘ Az egész család Zsófiért dolgozik. A sok-sok kapavágás, a derékfájdító répaegyelés, s a gondos munka gazdag eredmé­nye, a család bevétele a lány ho­zományát gazdagítja. S mert az idén elég feszes a családi terv, a területvállaláson túl a közös munkából legalább a tavalyi 347 munkaegység erejéig szeretné­nek részt vállalni. Dupsi Károly A család tavaly 347 munka­egységet szerzett. Most ebből jól Hatezáznegyven családnak adott 100—100 négyszögöl vetemény- földet a hunyal Hunyadi Tsz közvetlen a község mellett, amely zöldövezetet képez, s ellátja a község lakosságának szükségletét. A veteményföldön kívül 100 négyszögöl lucernát és 100 négy­szögöl takarmánykeveréket is kapnak a tehéntartó szövetkezeti gazdák. Képünkön Kiszely Dániel és felesége veteményezés közben a zöldövezetben. Szervezett növényvédelem a háztáji gazdaságokban A MÉSZÖV kezdeményezésére a Hazafias Népfront megyei, já­rási, városi és községi bizottságai, nak támogatásával az idei tava­szon megyénk valamennyi föld- m/űvesszövetkezetőben megszerve­zik a háztáji gazdaságok növény- védelmi szolgálatát. A korábbi esztendőkben már voltak perme­tező brigádok, amelyek végigjár­ták a háztáji gazdaságokat és a gyümölcsfákat permetezéssel óv­ták a kártékony rovaroktól és gombáktól. A helyi tapasztalato­kat felhasználva az idén az egész megyében kiszélesítik a háztáji gazdaságok növényvédelmi szol­gálatát, továbbfejlesztik a perme­tező brigádokat, újakat szervez­nék, megtanítják őket a külön­féle vegyszerek kezelésére. Szinte kong az ürességtől a Bé­kési Gépállomás irodaépülete. A murika heve a határba szólította nemcsak a traktorosokat, a szere­lőket, de a vezető szakembereket is. Sallai Gyula főmezőgazdászt is a motorkerékpár nyergéből szó­lítottuk le, hogy mondja él, hol, merne dolgoznak, mit csinálnak a gépek, hogy a késői kitavaszodás lemaradásait pótolják. A gépállomásnak nem sok tör­leszteni válója volt az őszről. A 13 termelőszövetkezetben, amely a körzetébe tartozott, mindössze 1500 hold szántanivaló maradt tavaszra, (Jelenleg 11 tsz tartozik a gépállomás körzetébe, mivel közben kettőt gépesítettek.) Annyi erőgépre, amellyel a gépállomás rendelkezett, nem sok jutott, úgy, hogy már a télvégi napokban, ahogyan a föld fagya kiengedett, hozzáfogtak a szántáshoz, majd megkezdték a kora tavasziak ve­tését is, amelyet időben el is vé­geztek. Április első napjaiban jó­formán alig volt mit csinálniuk. No, azonban a Békési Gépállomás vezetőit nem kell félteni. Ha nincs munka a körzetben, elmen­nek munkát vállalni oda, ahol van, hogy dolgozzanak a gépek, a traktorosok. így jutottak el a bat- tonyat határba. Az ottani Vörös Csillag Tsz-nek más években is dolgoztak már, -s megnézték, hát­ha most is szükség van rájuk. A felajánlott segítséget szívesen fo­gadták a battonyai Vörös Csillag Tsz-ben. Közben a Dombegyházi Állami Gazdaság portájára is be­térték munkalehetőséget keresni. Ott is örömmel fogadták őket. A gazdaságban nemcsak szántanak, hanem kukorica- és cirokszárat ta­karítanák le a földekről. Jelenleg a Békési Gépállomás tulajdonát képező 13 erő. és több munkagép dolgozik a mezőkovácsházi járás­ban. A gépeknek a hónap végéig' lesz munkájuk. S ez nagyban elő­segíti a gépállomás tavaszi terv­teljesítését is. A körzetben maradt gépek hol­nap, holnapután megkezdik a termelőszövetkezetekben a kuko­rica vetését. Sallai elvtársék ép­pen a békési Kossuth és Vihar­sarok Tsz-be készültek, hogy megbeszéljék a vezetőséggel, hogy melyik táblán mikor kezdjék meg a vetést, hiszen az a tervük, hogy május első napjaiban földbe ke­rüljön a kukorica. Ha esős, rossz idő közbe nem jön, akkor a ter­vük teljesítésének semmi akadá­lya nem lesz, hiszen jó kijavított vetőgépek, elkészített vetőágyak várják a kukoricavetés megkezdé­sét. Míg az erőgépek a határban szántanak, vetnek, addig a mű­hely munkásai a kombájnokat, aratógépeket és a cséplőgépeket javítják. Készülnek a legnagyobb nyári munkára, a betakarításra. Mire kijavítják a kombájnokat, addig behúzatnak az erőgépek és ezeket készítik majd a tarlóhán­tásra, őszi szántásra. A körzetbe tartozó 11 ezer hold kalászosból 6 ezer holdat vállalt el a • gépállomás, amelyet géppel takarít be. A többit a termelő- szövetkezetek vágják le, jórészt aratógéppel, amelyet a gépállo­más javított ki. Cs. E. SOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGGGOOGGOOOOOGOOC 10 nap alatt 210 holdat mélyszántott

Next

/
Oldalképek
Tartalom