Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-05 / 53. szám

MtiS. március 5. 3 Kedd Hatvan új műszer9 számos új gép9 berendezés kerül a külföldi kiállításokra Á takarmánygazdálkodásban biztos alap lehetne a legelő ÄE első félévbe« több mint 100 kilállításra, a nemzetközi vásáro­kon kívül sok szakmai bemuta­tó*» jutnék ei áruink, köztük 60 wj műsaertípus, számos új kon­strukciójú gépi berendezés. As eteö aagyszabású külföldi nemzetközi vásáron, Lipcsében 36 műszaki újdonságunk mutatkozik be. Köztük található az elektro- moe hálózat nélkül is működő wanaszitoras fényújság, a három- tonnás új típusú autódaru; az BKM 250-es jelzésű különleges pontosságú eszterga. Lipcse az el­ső külföldi állomása az új 556-os városi közlekedésre szánt Ikarus autóbusznak is. Padló alatti hat­hengeres, 180 lóerős Diesel-mo­torja a Járműfejlesztesi Intézet áj konstrukciója. A külföldi szakkörökben nagy érdeklődésre tart számot a Buda­49 millió tojás, 29S ezer ««szárnyas felvásárlására készülnek megyénk földművesszövetkezetei A földművesszövetikezetek ba- i'omfifelvásárlój megyeszerte jár­ják a falvakat, tanyákat s érté­kesítési szerződést, kötnek tojásra, baromfira, sovány és kövér puly­kára, viziszárnyasra. A több éves tapasztalat azt igazolja, hogy ér­demes leszerződni, mert kész- pénzelölegei, és kedvezményes áron atoraki akarmáoy t kapnak a Tenyésztőik, Megyénk földimiűvesszövetkeze- tei egyébként háztáji portákról 49 millió tojás, harmincegy vagon csáslkehús, 110 ezer pulyka és 296 ezer liba, kacsa felvásárlására ké­szülnek, aminek nagy részét szer­ződéssel szeretnék előre biztosíta­ni. san és tudományos megalapozott­sággal segítenie kell minden or­szág messzemenő anyagi érde­keltségét a nemzetközi munka- megosztásból reá háruló felada­tok teljesítésében. |/özismert tény például, hogy " az elmúlt években a szocia­lista országok feldolgozó ipara általában gyorsabban fejlődött, mint a kitermelő és nyersanyag­gyártó ipar. Ezért több anyagban feszültség mutatkozik a szocialis­ta világpiacon. Nyilvánvalóan olyan ösztönző árakra van szük­ség, amelyek elősegítik minden országban — de elsősorban azok­ban, ahol erre a legkedvezőbbek a feltételek — e hiánycikkek ter­melésének növelését. (A tőkés vi­lágpiaci árak erre már csak azért sem alkalmasak, mert a vezető ipari országok és a gazdaságilag gyengén, fejlett között egyenlőtlen a csere. A nagy tőkés monopóliu­mok értékük alatti áron vásárol­ják a nyersanyagokat a gazdasá­gilag elmaradott országoktól.) Egyik szocialista ország sem vár­hatja el a másiktól, hogy például önzetlenül egy baráti állam szük­ségletére fejlessze a nagy beruhá- zásosat igénylő kitermelő iparát. A megoldás módja — a közös be­ruházások fejlesztése mellett — olyan ösztönző árak kialakítása, amelyek a természeti kincsekben gazdag országot érdekeltté teszik e befektetésekben, a kitermelő ipar fejlesztésében. Hazánk különösen érdekelt az vox táwálasztó berendezés, mely lehetővé teszi, hogy interurbán- központ hívása nélkül egyszerű számitárcsázássa) beszélhessenek telefonon más városokkal. A Technoimpex az ú.i típusú szerszámgépeken kívül elküldi a külföldi kiállításokra a híradás- technikai iparban alkalmazható különleges berendezéseket. A Komplex Vállalat kiállítási cikk listájának újdonságai aiz új típusú malomipari, húsipari és hűtő­ipari gépek A műszerek között található a legtöbb újdonság. Az idén küldik először külföldi kiállításokra az OH 102-es típusú polagráfot. Ez­zel a rendkívül nagy pontosságú laboratóriumi műszerrel 0,0000001 gramm anyag pontos mennyisége és minősége is lemérhető. Ugyan­csak pontosságával tűnik ki a ge­odéziai műszerek közül a mikro­hullámú távolságmérő, amely 200 matertől 50 kilométerig úgy jelöli meg a távolságot, hogy csak 5—10 centiméter eltérés lehet. Az orvo­si műszercsalád egyik újdonsága a tereminhalátor; segítségévei nagy kezelőhelyiségekben csopor­tosan tudják kezelni a betegeket. (MTI) A körüsladányi Dózsa Termelő­szövetkezetben. február második felében befejezték a brigádérte­kezleteket. A szövetkezeit vala­mennyi brigádja megtárgyalta az idei termelési célokat és a munka- díjazásra tett javaslatokat. A gazdák — amint az értekezlete­ken elhangzott — a termelés anya­gi ösztönzésére a nádudvari Vörös Csillag, módszerét követik. így a cukorrépa össztermés 10 százalé­kát és mázsánként 10 dóka euk­ilyen ösztönző áraik kialakításá­ban, hiszen sok nyersanyagban, energiahordozóban behozatalra szorul. Látszólag igaz úgy tűnik, hogy akkor járunk jól, ha ezek­nek az anyagoknak az árai alacso­nyak. Ez azonban szűklátókörű „kupecszemlélet” és egyáltalán nem célravezető. Országunknak az is megéri, ha a jelenlegi im­portáraknál többet fizet, mert így legalább be tudja szerezni azo­kat külföldről, s nem kerül olyan kényszerhelyzetbe, hogy igen gaz­daságtalan, nagy beruházásokra kényszerüljön, a világszíntű ön­költség sokszorosáért termeljen bi­zonyos nyersanyagokat. (Nálunk nagy mélységről kell kitermelni a szenet, holott másutt ennél jobb minőségű szén és vastagabb szén­réteg külfejtéssel vagy kis mély­ségben kibányászható. Az ilyen ösztönző nyersanyagáraik hazánkat is jobban érdekeltté teszi érté­kes bauxitkészletünk hasznosítá­sában, az alumíniumipar fejlesz­tésében. Hasonló ösztönző árakra van szükség olyan speciális anyagok, alkatrészek és más termékek gyár­tásában is, amelyekből ma még a szocialista tábor nyugati import­ra szorul. Így a helyes árképzés segítheti a szocialista országok gazdasági függetlenségének meg­szilárdítását. Az olyan termékek­nél viszont, amelyekből feleslege sek mutatkoznak a szocialista vi­Néhány héttel ezelőtt a szeg­halmi Űj Barázda Termelőszövet­kezet zárszámadó közgyűlésén Fe­hér Lajos elvtárs, a megye lege­lőgazdálkodását. bírálta. Nem vé­letlenül, hiszen megyénkben a le­gelők karbantartásában Árpád- kori állapotok uralkodnak. Kevés a fűhozamuk, állapotuk a megfe­lelő gondozás hiányában évről év­re romlik, s így egyre kevesebb jószágnak biztosítanak' takar­mányt A felszábadelástöl kezdve en­nek az, igen fontos üzemágnaik fenntartását, felújítását és korsze­rű művelését a helyi 'szervek má- sodrangú feladatnak tekintették, Kiesett látószögükből, de nem is láttak benne fantáziát, hiszen az egyéni gazdálkodás időszakában a kis létszámú állatállománynak elegendő takarmány termett. Ezekben az években azonban, amikor a szövetkezett gazdálkodás egyre fejlődik és az állami, tár­sadalmi szervek jelentős erőfeszí­téseket tesznék a háztáji gazda­ság termelési színvonalának tar­tására, nem mehetünk el szótla­nul a megyében lévő, csaknem 100 ezer hold legelő parlagon ma­radása mellett. Az utóbbi éveikben a legelőgaz­dálkodásban némi javulás volt ta­rot, a kukorica össztermés 15 szá­zalékát (természetben), a napra­forgótermés 18 százalékát (kész­pénzben) osztják majd el prémi­um címén. A szövetkezeti gazdák ugyanak­kor azt is elhatározták, hogy pré­miumot a növény termelésben dol­gozók közül csak azok kaphatnák, akik a kukoricát es a napraforgót kétszer, a cukorrépái, pedig egye­sem értékesíthetők gazdaságosan az áraknák ösztönözniük kell — — természetesen ellenkező előjel­lel — az indokolatlan párhuzamos kapacitások felszámolására. A szocialista világpiac sajáit ” várbázisának kialakításához sok bonyolult elméleti és gyakor­lati feladat megoldása szükséges. A tőkés világpiaci árak a konkur. rencia harc hatására spontán alakulnak ki. A szocialista világ­piac értékviszonyai — ezeket ma még nem ismerjük — nem alakul­hatnak így ki, csakis tudatos, tervszerű munka eredményeként. A szocialista országok sok köz­gazdásza együttesen összefogva dolgozik az említett problémák megoldásán. A KGST-országok szakemberei márciusban megbe­szélést tartanak a szocialista világ­piac árkérdéseiről Moszkvában. Az értekezlet vitaanyagának elő­készítésében magyar közgazdá­szok is közreműködnek. Sok vitá­ra és munkára lesz még szükség, amíg a szocialista világpiac áttér­het saját árrendszerének alkalma« zására. Addig is a legfontosabb el­veket a lehetőségekhez képest a tőkés világpiaci árak korrigálásá­nál figyelembe veszik, hogy az ár­rendszer a maga sajátos eszközei­vel segítse a szocialista országok torvszerű szakosításának és mun- ’< ''ke-jp-'i-íriójának fejlődését Kovács József paszta'thalő. Megyénkben, 1960- bam 1300, 1961-ben 1000, 1962-ben 2700, és az idén pedig 5140 holdon valósi tanait meg korszerűbb lege­lőgazdálkodást. Pusztán az idén 19 és fél millió forint beruházás jut műtrágyavásárlásra, talajjaví­tásra, Kitelepítésre, öntözőfelsae- ) •elésék szerzésére és a mű­szaki munkált végzésére. Az idei beruházási program annak elle­nére, hogy 5140 holdat érint, még­is jelentős, mert utat nyit a jó le­gelőgazdálkodás megalapozására. Ismeretes, hogy se. ósgyepek 1 űszénahozama holdanként *— hagyományos művelésben — 0,5— 1,5 mázsa között van. Több ezer holdon alig terem fű, mert a ta­laj állapota leromlott, elszikese­dett. Elfogadhatóan jó legelő, alig néhány ezer hoki van, a 100 ezer hóidból. Szarvason, az ÖRKI gazdaságá­ban — a korábbi sziken — kísér­letképpen egy 18 holdas parcellát jelölték ki, amelyen a füvet ön­tözték, műtrágyázták és 100 nö- vendéktoikát tartottak rajta ta­vasztól késő őszig. Ezek naponta 55—60 deka átlagos súlygyarapo­dást értek el. Ez igazán elgondol­koztató! Természetesen balgaság lenne azt hinni, hogy egyik évről a másikra a legelőgazdálkodás 100 ezer holdján hasonló eredményt lehet elérni. A szarvasi példához is jelentős beruházásra volt szük­ség: a műtrágya és az öntözőbe­rendezés egyelőre még korláto­zott mennyiségben áll a szövetke­zetek rendelkezésére. De kevés az öntözővíz is. Nincsenek a me­gyében víztárolók & így tovább. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az állami gazdaságbk és a terme­lőszövetkezetek a továbbiakban is bátortalanul nyúljanak a kérdés­hez. Elsősorban a megyed szer­veknek kellene az egész eddigi legelőgazdálkodáson javítani. A 19 és fél millió forint állami be­ruházást több héttel ezelőtt már jóváhagyták, ugyanakkor a lege­lőkön a kora tavaszi tennivalók még nem kezdődhettek él. n legelők állapotának javítá­sára legjobb, legmegfelelőbb a ko­ra tavasz. A műtrágyát — azokra a helyekre, ahol erre kijelölték a területet — már el kellett volna szórni, hasonlóan a mésziszapot is. De ezekkel most késlekednek. Ha pedig a legelő az említett ha­tóanyagokat csak a kitavaszodás után kapja meg, azok nem lesz­nek annyira hatásosak, mint el­lenkező esetben. Most pusztán az a kérdés, hogy a már engedélye­zett állami segítség hozzá járul-e az idén á takarnaányalap növelé­séhez? A legelőgazdálkodás továbbja- vítása azonban azért is húzódik ei, mert a Szarvason lévő ÖRKI tudományos kutatóinak munkáját a megyei és a járási szervek nem igénylik megfelelően. Dr. Grub« Ferenc, az ÖRKI Európa-szerte elismert szaktekintélye szerint Csongrád és Borsod, de Tolna és Baranya megyéből is igen sok termelőszövetkezet keresi fel az intézetet és kémek segítséget a korszerű legelőgazálkodáshoz. Ugyanez nem mondható el a mi megyénkre. Noha 2—3 termelő­szövetkezet már igénybe veszi az intézet ilyen irányú munkáját, de ez a 203-hoiz képest igen kevés. Az ÖRKI az eddigieknél lényegesen több munkát tudna ebből a té­mából magára vállalni, csakhogy ebben az esetben a megyei és a járási szerveknek bátrabban kel­lene innen segítséget kérni. Az eddigieknél is jobban kellene aiz itt dolgozó kutatók munkáját ta­nulmányozni és a jól bevált mód­szereiket az egész megyében elter­jeszteni. D legelőgazdálkodásban azon­ban igen sok múlik a termelőszö­vetkezeteken, Több közös gazdaság már átvette a legeltetési bizottság funkcióját, ugyanakkor a legelte­tési díjakat nem a legelők felújí­tására fordítják, hanem egyéb cé­lokra. Pedig az lenne a helyes, és arra kellene elsősorban töreked­ni, hogy a fűbér a legelő gondo­zására fordítódjon. A szövetkezeti alapból is kellene Me a célra jut­tatni, nem pedig pusztán az álla­mi beruházást várná! Dr. Grubei Ferenc szerint jó legelőgazdálko­dással — még a szikes területe­ken is — minden holdon két te­henet teljes biztonsággal tarthat­nának egész éven át a termelő- szövetkezetek. Éppen ezért érde­mes és feltétlen hasznos a csak­nem 186 ezer hold legelő sorsá­val minden szinten kissé behatób­ban foglalkozni. Dupsi Károly FIGYELEM! FIGYELEM! Újabb ajánlatunk! Saját vemhes kocára kötendő süldönevelési szerződésre az eddigi 1,5 mázsa takarmányjuttatás helyett koca db-ként 3 q abraktakarmányt utalványoz az Állatiorgaimi Vállalat, ha a szerződést legkésőbb 1963. május 31-ig köti meg. A kocánként leszállítandó, legalább 3 darab süldő után dara­bonként további 50 kg takarmányutalvány jár! Részletes felvilágosítást a községi felvásárlók adnak. Békés megyei Állatforgalmi Vállalat 87 lés után kétszer megkapálják. Tágpíacon, s ezek a tőkés piacon Megállapodtak az idei premizálásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom