Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-19 / 65. szám

1963. március 19. 4 Kedd Tudósítónk jelenti Lipcsei Tavaszi Vásár 1963 Az elmúlt hét keddjén bezárta kapuit az új műszaki alkotások, újdonságok nagy seregszemléje, a hagyományos Lipcsei Tavaszi Vá_ sár. Az idén 63 ország, több mint 9000 vállalata, kiállítója mutatta be az érdeklődőknek legújabb gyártmányait, termékeit, közöttük számos nagy jelentőségű gépet, műszert készüléket Magyarok 3500 magyar turista, közöttük jó magam is, tekintettük meg a ha­gyományos nagy lipcsei vásárt. Természetes, hegy a városba érke­zésünk után siettünk a hatalmas vásár területére, és elsőnek a ma­gyar pavilont néztük meg. Büsz­kén nyugtáztuk mi is a külföldiek élismerő nyilatkozatait. Az impo­záns kiállitó-csaimok nagyság­rendben is a harmadik vagy ne­gyedik helyen áll a többiek között. A leghatalmasabb a Szovjetunióé, a vendéglátó németeké, s utána nú következünk. Ami pedig a tartalmat illeti, iga­zán volt mire büszkélkednünk. A külföldiek elsősorban saerszám­Wartburg gépkocsijának legújabb kiadását is. Az elegáns, modem gépkocsi-típus elsősorban túrára készült. Néhány perc alatt való­ságos kis víkendházzá lehet át­alakítani. Apróságok Érdekessége volt a vásárnak, hogy az idén az eddiginél sokkal több afrikai ország képviseltette magát. A kereteik természetesen még szerények, elsősorban a me­zőgazdasági terméket mutatták be, de a fejlődésnek in­dult ipar első fecskéit tetszéssel fogadták a látogatók és az üzlet­emberek * A kiállítassál szemben van egy szülészeti klinika. Kísérőnk, ki tudja hányadszor elmondotta a külföldieknek érdekes sztorit. — Itt az újszülöttek azonnal magukba szívják a kereskedő szel­lemet. Azért épült egymással szemben a klinika és a vásár. Nevetünk, s egy epés megjegy­zés: ,,Persze a magyaroknak nem ... ... kell itt születniök otthon is meg­gepemket csodáltok. De híradás- tamllják Ä üzleti szellemet”. technikai, vegyipari és élelmiszer- ipari berendezéseket, különböző műszereket és elektronikus készü­lékeket mutatott be hazánk a nagyvilágnak. Hagyományos ipar­águnkat a világ minden táján is­mert járműipart ezúttal újabb je­lentős elismerés érte: az Ikarus- gyár új, 556 típusú városi autóbu­szát diplomával tüntették ki. A 100 személyt befogadó, modem karossiériájú járműbe 180 lóerős padló alaitti motort építettek. A külföldieknek tetszett az új kocsi, ée sok műszaki érdekessége: a kombinált lég- és laprugózás, az önhordó karosszéria újszerű kiala­kítása, és a hidraulikus kormány­zás. Sláger: a Wartburg A vásárnak nagyon sok érde­kessége volt S ezt a látogatók cso­portosulásán lehet lemérni. Szá­mosán nézték végig a Szovjetunió monumentális pavilonjában az is­métlődő filmvetítéstt, az űrrepü­lésiről, és ott időztek legtöbbet az emberek, ahol a világűr meghódí­tásának mozzanatairól szerezhet, tek tapasztalatokat. A kiállítás slágere Lipcsében is a gépkocsi-park voll A Német De­mokratikus Köztársaság modem ívű „áramvonalas” motorkerék­párján kívül bemutatta világhírű És valóban, a turisták között elég sokan szórakoztak a híres ma­gyar „csencseléssel”. E sorok író­ja meg van győződve arról, hogy — túl sokat is. 1 Rózsavölgyi Márton Befejeződön az ÉDOSZ és a KPVDSZ kongresszusa Az Élelmezési Ipari Dolgozók Szakszervezetének V. kongresz- szusa vasárnap folytatta munká­ját az ÉDOSZ székházában. Megválasztották a szakszervezet vezető szerveit, a 66 tagú közpon­ti vezetőséget. Az Élelmezési Ipa­ri Dolgozók Szakszervezetének el­nöke továbbra is Nőhrer' Árpád, alelnöke Wiener Ferenc. Főtitkár­nak Karakas Lászlót választották meg, aki régebben már viselte ezt a tisztséget. A szakszervezet tit­kára Csutorka Lajos, a számvizs­gáló bizottság elnöke pedig Szappanos Árpád lett. A Kereskedelmi-, Pénzügyi- és Vendégiátóipari Dolgozók Szak- szervezetének kongresszusa va­sárnap reggel a vitával folytató­dott. A felszólalásokra Ligeti László főtitkár adott választ, majd hatá­rozatot hoztak a további munká­ról, feladatokról. A tanácskozáson megválasztot­ták a szakszervezet vezetőit, tisztségviselőit, a 86 tagú központi vezetőséget. A Kereskedelmi-, Pénzügyi- és Vendéglátóipari Dol­gozók Szakszervezete elnökének Körösi Gyulát, alelnökének Lehr Györgyöt, főtitkárnak Ligeti Lász­lót, titkárnak Szász Ferencnét és Nagy Lászlót választották. A számvizsgáló bizottság elnöke Eg­ri Artúr lett. A jugoszláv nemzetgyűlés gazdasági bizoltsága az ország gazdaságának alakulásáról az elmúlt öt esztendőben Belgrad A jugoszláv szövetségi nemzet- gyűlés két házának gazdasági bizottságában és a gazdasági szervezetek bizottságában az ipari, mezőgazdasági, pénzügyi és közle­kedésügyi szervek képviselői meg­vitatták az említett területeken felmerült problémákat és a mutat­kozó eredményeket. Az utóbbi öt esztendőben Ju­goszlávia nemzeti jövedelme 50 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés 66 százalékkal, a mező­gazdasági termelés pedig 30 száza­lékkal növekedett az előző öt­éves időszakhoz viszonyítva. Az ország kivitelének értéke mintegy 89 milliárd dinárral, il­letve 75 százalékkal növekedett, míg a behozatal évi 7.8 százalé­kos ráta szerint emelkedett. Evenként 22 ezren vásárolnak festményeket A lakosság körében népszerű­ek a festmények, a képek, a met­szetek és rézkarcok; a Képcsar­nok Vállalattól részletfizetésre az elmúlt évben 22 ezren vásároltak. A vállalatnál összeállított statisz­tika érdekes képet nyújt a vásár­lók számának és szociális összeté­telének alakulásáról. A lakosság például 1955-ben 6 300 000 forint­ért vásárolt festményeket, 1962- ben pedig az 1955. évinek már majdnem négyszeresét, 22 400 000 forintot költött műalkotásokra. A munkások közül elsősorban a bányászok, a dorogi, a salgótarjá­ni és a pécsi szén medence dolgo­zói vásároltak festményeket. Az ipari jellegű megyék közül Bor­sod vezet a képzőművészeti alko­tások vásárlásában. A statisztika azt is elárulja, hogy az elmúlt hét évben, összesen 162 000 család vett részletfizetésre különböző festményt, metszetet vagy rézkar­cot. (MTI) Hideg-melegburlcoló, tetőfedő-szigetelő, festő-mázoló, bádogos, ács, villanyszerelő, fűtésszerelő és vízvezetélcszerelő szakmunkásokat vesz fel az É. M. BÉKÉS MEGYEI ÉPÍTŐIPAR! VÁLLALAT. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Békéscsaba, Kazinczy u. 4., földszint 2. sz. alatt. 08349 Jelentősnek ítélik meg azt a tényt, hogy a fizetési mérleg de­ficitje, amely az elmúlt esztendő­ben 20 milliárd dinárra rúgott, a háború óta eltelt időben a legala­csonyabb volt. Az utóbbi öt esz­tendőben a deficit összege évi 34 és 67 milliárd dinár között moz­gott. (MTI) ^0dLtßkßzeljß Furcsa, de szép neve van, Arany Toldi-jára gondol hirtelen az em­ber. Talán van it valami rokon­vonás a kettő között. Nem Toldi Júlia életrajzában, hanem abban, hogy ö is erős, mint Toldi Miklós volt, csakhogy ő a gyengébb ne­met képviseli. Erős, mert olyan pályát választott, amelyben — úgy hírlik — ö az egyedüli női munkás. Váltókezelő a MÁV-nál. Amikor a női egyenjogúság jegyében ki­adták a jelszót: nők ® termelés minden területére, a legnehezebb munkahelyekre is vettek fel nő­ket. Ekkor még sok társa és kö­vetője akadt. Azóta már mind le­maradtak erről a nehéz — egyál­talán nem nőnek való — posztról. Szakmát változtattakJ férjhez- mentek, könnyebb munkát vállal­tak. Toldi Júlia kitartott. Erős volt, akárcsak a mondabeli férfi névrokona, s hogy becsület­tel helytáll már 12 éve, azt tanú­sítja a sok elismerő oklevél és ju­talom. Nem is olyan régen meg­kapta az Érdemes vasutas kitün­tetést jó munkája elismeréséül. Békéscsabán 1954 óta teljesít szolgálatot. Hóban, fagyban, szél­ben és viharban, s a forró nyári melegben is a férfiakkal egy sor­ban dolgozik. Soha nem volt egy panasz szava sem o nehéz szolgá­lat miatt, s ha szükség volt rá, munkaidőn túl is dolgozott. Élet­erős, vidám ember, akit nem tu­dott megtörni sem az ifjúkori évek mostoha körülményei, sem a gáláit idő és a fizikai erőt nem kí­mélő kemény munka után igen fontos a hosszabb pihenés is, 6 a szabad idejében társadalmi munkát vállal. A vasutas szak- szervezet nőfelelőse. Amikor mun­kájáról beszélgetünk, csak annyit mond, hogy az évek során már megszokta ezt a férfiaknak is ne­héz munkát, s nem szívesen hagy­ná ott. — Pedig az egyre fejlődő világ­ban a korszerűsítés és automati­zálás idején sor kerül erre is — mondja —, hiszen már sok MÁV­pályaudvaron automaták helyet­tesítik az embert, a váltókezelőket is. Kitartásával, becsületes és szor­galmas munkájával kivívta a mostam nehéz szolgálat. Toldi Jú- MÁV dolgozók és vezetők megbe- lia szabad idejében sem pihen, csülését. Bár a vasútnál töltött hosszú szol- K. J. li-ti/i/.Ä kltRIGIVY GtmimMmm 38. Boldogan röppent föl az író­gép mögül a nagyszemű lány, amikor meglátta nagyapját a nyíló ajtóban. — Itt van — kacsintott cinko­san a másik ajtó felé, melyet borsózöld párnázat borított. — Mindjárt, bejelentem... Cigié Mihály szeliden legyin­tett hosszú kezével. — Hagyd, kislányom. Itthon vagyok én. S ezzel el is tűnt a zöldpárnás ajtó mögött. A másodtitkár rózsakoszorús asztalánál ült, tucatnyi boríték volt előtte, olvasta a napi pos­tát. Meglepetten, szigorúan hu­nyorítva kapta föl a fejét, hogy lássa, ki érkezett kopogtatás nél­kül. Keskeny szája lassú vonal­lá húzódott a mosolytól, a leve­let finoman összehajtogatta könnyű'kezével, az asztalra ej­tette. — Á. Mihály bácsi! Üdvöz­löm, Mihály bácsi! — Zajtalanul felállt, az öreg elé sietett. Cigié Mihály lassan lépegetett előre a kék folyondárokkal, szögletes, piros mintákkal dí­szített szőnyegen. Egyik kezében a kalapját tartotta, a másikat kö­szönésre nyújtotta. Megtört, ap_ rólukacsos arcáról nem sok jó­kedvet olvashatott le a titkár. — Szervusz — mondta érdes, öreges hangján. — Van egy kis időd? — Mihály bácsira mindig van! — fogadkozott a másodtitkár, s mosolya árasztotta a szívélyes­séget. — Tessék helyet fog­lalni. Megkínálhatom egy kis ko­nyakkal? Az öreg leült mindjárt az első székre, amely a kezeügyébe ke- került. Széles vállára, amelyet megszámlálhatatlan sokaságú zsák nyomott hajlottra molnár korában, most e pálma íves le­vele borult. — Hagyd azt a konyakot. In­kább az emlékezésed vedd elő. Esztendeje is lehet, hogy járt ná­lad egy magas legény, arra kért, hogy engedd belépni a szövetke. zetbe Kincses József vejét. Em­lékszel? A karcsú, ezüstnyakkendős másodtitkár szórakozottan rán­colta alacsony homlokát, majd könnyű szívvel fölnevetett. — Honnan szedted elő ezt az asatag ügyet, Mihály bátyám?! Rémlik valami, deihát bajosain tudnék róla számot adni. Cigié Mihály egy árnyalattal élesebben nézett rá. — Igen? Pedig a Központi Ve­zetőségtől hozzád fordultaik véle­ményért. Olyan levelet diktáltál az unokámnak, hogy azután akár le is tartóztathatták volna Kin­csest. A fiatalabb nyomban megfe­ledkezett a nagy szívélyesség­ről. Baljósán vpnogatta kes­keny szemöldökét. — Az unokája milyen jogon fecsegi ki a párttitkokat? — De komoly lettél egyszerre — rnérte végig sajnálkozva az öreg. Tegnapig semmit sem mondott el. De tegnap igen, mi­velhogy nálam járt Kincses. Ab­ban a hitben voltam, hogy a Pártközpont igazat adott neki. Még haragudtam is rá, amiért még egy lapot sem írt, hogy rendbejött a szénája. Hallgatott, mert ütötték. A lányát kizárat­tad a pártból, a vejét elüldözted, őt magát meg leváltattad. Nem vetném a szemedre, ha jogos lenne. Csakhogy jól vigyázz! Ár­tatlan embereket botoztattál meg. Az egyik kommunista le­velet ír, hogy segítsenek. A má­sik kommunista levelet ír, hogy büntessenek. Döntsük hát el: kinek van igaza? Ezért jöttem. Két éve dolgozott ebben a pompás szobában a másodtitkár, de így még soha senki nem mert beszélni vele. A szokatlan hely­zet megzavarta, de csak azért, mert nem akárki olvasott a fe­jére. Cigié Mihály már tábornok

Next

/
Oldalképek
Tartalom