Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-12 / 59. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek 1 1963. MÁRCIUS 13., KEDD Ára 60 fillér XVIII. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPjA­Vészterhes márciusok | Mindenki egy kicsit jobban... | Milyen lesz az idei zöldségellátás? | Sport | Enyhe idő, újabb eső r Az időszerű bel- és külpolitikai kérdések mindig akkor követelik a tisztázást, a frontok, erőviszo­nyok, feladatok világos meghatá­rozását, amikor egy-egy fontos esemény következik be nemzeti életünkben, vagy a világesemé­nyek színterein. Ilyen esemény állt elő hazánkban a választások után, a nemzetközi élet viszonyla­tait tekintve pedig a kommunista pártok helyzetét illetően a mun­kásmozgalmon belül és kívül. Ez tette szükségessé, hogy pártunk központi vezető szervei közle­ményt bocsájtsanak nyilvánosság­ra az MSZMP állásfoglalásáról ezekben a kérdésekben. Az együttes ülés egész népünk egyetértésével találkozva úgy fog­lalta össze a választások eredmé­nyeit, hogy a népfront elsöprő győzelme alakuló nemzeti egysé­günk fontos állomását jelentette, annak a helyes politikának a si­kerét, amely képes a közös cél, a szocializmus teljes felépítésének megvalósítására összekovácsolni a haza minden becsületes fiát. A választási győzelem egyben irányt is mutatott a nagy feladatok el­éréséhez: ugyanolyan egységben és összeforrottságban haladni elő­re a napi teendők — téli elmara­dások pótlásáért, a tavaszi mun­kák jó elvégzéséért — amilyen egységben és összeforrottságban járult a szavazópolgárok csak­nem 99 százaléka az urnák elé, hogy a népfront jelöltjeire adja voksát. Forradalmi harc ez, s nemzeti történelmünk leghatalmasabb vív­mányát, népünk évszázados ál­mát, olyan hazát, „ahol a bőség kosarából mindenki egyaránt ve­het” hivatott megvalósítani. Di­cső szabadságharcokra tekinthet vissza népünk, mely nagy vérál­dozatokkal küzdött évszázadok so­rán a hódító törökök, az ország­fosztó labancok, habsburgok, a nemzet vészig tiszaistvánok, hor- thyfasiszták ellen Zrínyi, Rákóczi, Kossuth s a kommunista párt zászlai alatt. E hősi harcokban a nemzetközi haladás élvonalában álltunk mindig, mint ahogy most is. Győzelmeink hitet adtak a nemzetközi reakció ellen küzdő embereknek, s ma a szocializmus teljes felépítéséért egységesülő népünk azokba a népekbe önt erőt, mint az iraki nép, amelyek még gyarmati vagy imperialista iga alatt küzdenek a szabadságért. A szocialista világrendszer a nemzetközi eseményeket egyre in­kább befolyásoló tényezővé válik és annál jobban válik azzá, mi­nél szilárdabb a szocialista or­szágok egysége. Ezért ért egyet pártunk azzal, hogy mindennap erősíteni szükséges ezt az egysé­get a KGST-országok közötti együttműködés elmélyítésével és úgy is, hogy: ha akadnak egyes pártok közt véleményeltérések, kölcsönös eszmecserével kell tisz­tázni azt. A közlemény, úgy is mondhatnánk: népünk állásfog­lalása az említett kérdésekben. S ez is bizonyítja pártunk össze- taxottságát a tömegekkel. •• Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 18. paragrafusá­nak 5. bekezdése alapján az országgyűlést 1963. március 31-én, dél­előtt 11 órára összehívta. Alkotmányunk és az idevonatkozó törvények értelmében az újon­nan választott országgyűlés első ülésének rendje a következőképpen alakul: ....... A z ülést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyitja meg, majd kijelöli a korelnököt. A korelnök feladata, hogy kijelölje a két kör­jegyzőt. Ezután — az 1958. évi 3. törvény értelmében — az Országos Választási Elnökség elnöke beszámol az országgyűlésnek a válasz­tások lefolyásáról. Az országgyűlés héttagú mandátumvizsgáló bizottságot választ. A korelnök szünetet rendel el, ezalatt a mandátumvizsgáló bizottság megvizsgálja a képviselők megbízóleveleit, majd jelentést tesz e munkájáról. Az ügyrend értelmében az első ülésen meg kell választani az országgyűlés tisztségviselőit — az elnököt, a két alelnököt és a hat jegyzőt —, valamint az állandó bizottságok tagjait. Alkotmányunk előírja, hogy az országgyűlés első ülésén meg kell választani a Népköztársaság Elnöki Tanácsát. (MTI) A leszerelés mérhetetlen előnyöket eredményezne valamennyi nép számára London. Az Egyesült Világszövetség tanulmányi bizottsága hosszas és beható vizsgálaton alapuló jelentésében megállapítja, hogy Anglia meg tudna oldani min­den problémát, amelyet a tel­jes leszerelés és a békegazdál­kodásra történő áttérés felvet­ne. Az angol kormány már most is rendelkezik az ehhez szükséges törvényes felhatalma­zással, amivel biztosíthatja a tel­jes foglalkoztatottságot és a si­ma átkapcsolást a tökéletes bé­ketermelésre. Asszonyok a megye baromfitenyésztéséért A Magyar Nők Országos Tanácsa, a Földmű­velésügyi Minisztérium, a SZÖVOSZ és az Orszá­gos Termelőszövetkezeti Tanács 1963-ra több- termedésd Versenyt hirdet a termelőszövetkezeti baromfigondozó munkacsapatok és a baromfit tartó falusi asszonyok között. A verseny kibon­takoztatásában az említett szervek számítanak á megyed, járási, községi és termelőszövetkezeti nőtanácsok lelkes, szervező, mozgósító munkájá­ra, az asszonyok helytállására. A megyei nőtamács március 8-án, a párt me­gyei bizottsága, a Hazafias Népfront megyei titkársága, a MÉSZÖV, a MÉK és a BARNEVÁL képviselőivel megtárgyalta a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának felhívását. Megvizsgálták, hogy a megye baromfikeltető állomásai az év különböző szakaszában megfelelően ki vannak-e használva; hogyan lehetne ezek kapacitását jobb szervezéssel növelni; milyen a takarmányhelyzet, az elhelyezés és így tovább. Beszéltek azokról a kimagasló baromfinevelési eredményekről is, amelyeket az asszonyok-lányok a háztáji gaz­daságokban és a termelőszövetkezetekben á múlt évben elértek. Ennek megfelelően felhívás­sal fordultak á megye asszonyaihoz, leányaihoz; ■ mipd nagyobb számban csatlakozzanak az or­szágos mozgalomhoz és jó munkájukkal te­gyék lehetővé, hogy megyénk az idén 55 millió tojást és 745 vagon baromfit adjon a népgazda­ságnak. A megyei nőtanács határozatot hozott, hogy járásonként és községenként, továbbá a terme­lőszövetkezetekben is tartsanak tapasztalatcseré­ket a termelés lehetőségeinek felmérésére, ha­tározzák meg a járás, a község és a termelőszö­vetkezet előtt álló baromfinevelési feladatokat. A szeghalmi járás asszonyai csatlakoztak az országos felhíváshoz Pákozdi Gézáné:, versenyezzünk ki ad több baromfit a háztáji gazdaságból Megállapítja, hogy a leszere­lés mérhetetlen előnyöket ered­ményezne a nép valamennyi íétege számára , és páratlan al­kalmat adna a kormánynak ahhoz, hogy biztosítsa az eddi­ginél hasonlíthatatlanul gyor­sabb és nagyobb arányú gazda­ságfejlesztést. A tanulmányi bizottság tag­jai vezető politikai, gazdasági és katonai szakértők. Köztük van a Nobel békedíjjal kitünte­tett Noel-Baker volt munkás­párti külügyi államminiszter, valamint Káldor Miklós, a cambridgei egyetem magyar származású közgazdaságtanára. (MTI) Újabb külföldi városok kértek magyar „testvért’* Az elmúlt években számos ma­gyar város, többek között Szeged, Péci, Debrecen és Dunaújváros kapcsolódott be a testvérvárosok gyorsan fejlődő mozgalmába. Ta- polczai Jenőt a dunaújvárosi ta­nács elnökét pedig beválasztották a testvérvárosok világszövetségé­nek végrehajtó bizottságába. A kapcsolatok most tovább gazda­godnak. A közelmúltban a Német Szövetségi Köztársaságból és Franciaországból kértek a ma­gyar városok közül „testvért”. A magyar városok közül Székesfe­hérvár, illetve Kőszeg kapcsoló­dik be így a mozgalomba. (MT© Szovjet-amerikai Hétfőn, március 11-én Szeghal­mon a járási nőtanács irodájában a községi nőtanács-titkárok és a termelőszövetkezeti nőbizottságok titkárai, a szakemberek és a ba- romfigondozók megvitatták Ju­hász Imre, az FJK munkatársá­nak beszámolóját a baromfite­nyésztésben elért eddigi eredmé­nyekről és az idei tervekről. A múlt esztendőben a szeghalmi já­rás 63,4 vagon vágó baromfit és 3 165 200 tojást adott a népgazda­ságnak. A múlt évre tervezett 55 vagon helyett az idén 60 vagon baromfihús termelésére és négy­millió tojás felvásárlására kaptak a tsz-ek és a háztáji gazdaságok lőszövetkezet állattenyésztője fel­szólalásában részletesen beszélt arról, hogy az iroda padlásán és az elhagyott tanyák átrendezésé­vel, a korábbi viszonyaikhoz ké­pest, aránylag korszerű körülmé­nyeket teremtettek a nagyüzemi baromfitartáshoz. Elmondotta töb­bek között azokat a hasznos ta­pasztalatokat, és a termelés anya­gi ösztönzésének jól bevált mód­szereit, amelyekkel az idén 40 000 csibét, 10 000 pecsenyekacsát, 6000 pulykát és 3000 gyöngyöst nevel­nek fel. Az értekezleten részt vett töb­bek között Pákozdi Gézáné, a vésztői Béke Termelőszövetkezet vásárlónak. Baromfi-törzsállomá­nya jelenleg 20 tyúkból áll. Ta­valy tyúkonként 40 tojást értéke­sített. Az idén viszont tyúkonként 100 tojást ad el. Pákozdiné a földművesszövetkezettel már meg is kötötte a termelési szerződést. Az értekezlet résztvevői meg­vitattak még több, a termeléssel kapcsolatos kérdést és részletesen beszéltek az anyagi ösztönzés fontosságáról. űrkutatási tárgyalások Rómában Róma (TASZSZ) Rómában hétfőn kétoldalú szov­jet—amerikai tárgyalások kez­dődtök az űrkutatás területén megvalósítandó együttműködés­ről. A delegációk találkozójára felváltva kerül sor a római szov­jet és amerikai nagykövetségen. (MTI) Áttértek a garantált pénzbeni jövedelemelosztásra megbízást. Az értekezleten részt vevő asz- szonyok felszólalásaikban kifeje­zésre juttatták, hogy csatlakoz­nak a Magyar Nők Országos Ta­nácsának felhívásához és a ver- senypontokat — amelyek a ter­melőszövetkezeti és a háztáji gaz­daságok baromfinevelésével kap­csolatosak — teljesítik. Gál Sán­dor, a körösladányi Dózsa Terme­tagja, aki versenyre hívta a me­gye valamennyi háztáji gazda­sággal rendelkező asszonyát: ki ad több tojást és baromfit a nép­gazdaságnak. Pákozdiné vállalta, hogy a munkaegységre kapott és a háztáji földön termett abrakta­karmányból a tavalyi 500 kiló csirke helyett az idén 600-at, 60 pulyka helyett 80-at, 30 liba he­lyett 40-et hizlal és ad el a fel­A csorvásd Kossuth Termelő- szövetkezet gazdái az elmúlt esz­tendőben 100 hold után 57,2 má­zsa húst, 7700 liter tejet értékesi- tettek. S most azt tervezik, hogy 1963-ban az eladásra szánt hús­mennyiséget 85 mázsára, a tejnek pedig ossz literjét 8137-re növe­lik. Hogy ezt elérjék, igyekeztek a takarmánynövények hozamát és mennyiségét úgy megállapíta­ni, hogy az összterület 48 száza­lékán termelt takarmányfélesé­gek fedezik az állatállomány szükségletét. Érdemes megemlíte­ni, hogy a csorvási Kossuth Ter­melőszövetkezet tagjai a tótkom- lósi Viharsarok, valamint a nagy­szénás! Lenin Tsz után a havon- ‘a garantált pénzbeni részesedés­re tértek át. A terv szerint a ta­valyi 13 790 forinttal szemben az idén 17 434 forint lesz az egy tag­ra jutó átlagjövedelem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom