Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-10 / 58. szám
t 6 Vasárnap 1963. március 10. CSALÁD-OTTHON ■ ^AAA/\A^^VAA^^AWAA^SA/^/WW "^V^V^WW^ Mit hall a gyerek? Tavaszi divat Az ember jelleme igen nagymértékben az otthon légkörében formálódik. A legnagyobb ajándék, amit a család a gyermeknek adhat, a becsületes, tiszta jellem. ; Fontos tehát, hogy a gyermek, már egészen apró emberke korában „tiszta levegőt” szívjon a családi otthon falai között. Ez a «'tiszta levegő” sok tényezőből áll, A sok közül ezúttal egyet emelünk ki. Azt, hogy mit hallhat odahaza a gyermek? Sok szülő azt hiszi,'hogy az apróságok előtt szabadon beszélhet mindenről, hiszen a Jucika és a Palika még kicsiny, ügyefogyott, úgysem érti meg azt, amiről a felnőttek beszélnek, sőt oda sem figyel, ö játszadozik. Igen nagy tévedés ez! :;A gyermeket — már egészen piciny korában is »— sok minden érdekli. A Szüts László: Durmoló Durmi Durmoló Durmi elaludt; egyet Kiáltott a kakukk; de föl se ébredt rája. Durmoló Durmi, süt a nap, melengeti a hasadat, mozdulj hát valahára! Durmoló Durmi elaludt, kettőt kiáltott a kakukk; de föl se ébredt rája. Durmoló Durmi, itt a dél, mire jut, aki igy henyél? marad mindig butácskái Durmoló Durmi elaludt, hármat kiáltott a kakukk, s akkor felébredt rája. Fák közé futó friss szellő rügyfakadásra serkentő, most már talpon találta. 3—1 éves gyerek érdeklődési köre néha meglepő. A további években pedig ez az érdeklődés egyre nő. Még akkor, amikor látszólag önfeledten játszik is — kíváncsian fülel. Érdekli, miről beszélnek a felnőttek. És sokkal többet „megért”, „felfog” vagy „megjegyez” önmagának, mint azt a szülők gondolják. j Azok a gyerekek, akik előtt a szülők gátlástalanul teregetik ki anyagi gondjaikat, kudarcaikat, meghiúsult vágyaikat — gyakran idegessé, nyugtalanná válnak. Vannak szülők, akik képtelenek megérteni, hogy a gyermekeik élőtt nem szabad szapulni a szomszédokat, nem szabad becsmérlően vagy lebecsülően nyilatkozni más emberekről. Áz efféle felelőtlenség mély nyomokat hagy a gyermek lelkében. Az a -papa és mama, aki gyakran elítélően, nem a szeretet hangján szól a saját szüleiről — menthetetlenül valami hasonlót kap majd visz- sza a saját gyermekétől idők múltán. Talán éppen akkor, amidőn ők maguk a legjobban kívánják a szerete- tet. Nem szabad tehát a gyermeknek mindent hallania és látnia! De semmit sem szabad eltitkolni előle, ami valamilyen formában — életkorának megfelelően — rá is vonatkozik. Ebben a légkörben egészséges jellem fejlődik, s az ilyen jellem az élet mindén későbbi viharain és megpróbáltatásain átsegíti az embert. F. M. — Te bizonyosan ismered a madarak nyelvét — fordul a király a bölcshöz. — Érdekes lenne megtudni miről tereferélnek. — Valamicskét megértettem, de nem merem neked elmondani — feleli a bölcs. — Mondd csak, ne félj! — Ha megesküszöl, hogy nem büntetsz meg... — Esküszöm — mondja az uralkodó. Két bagoly beszélget A RAJNAI VÁRKASTÉLY FOLYTATÁSOS KÉPREGÉNY o Valentyin Ivanov tudományos-fantasztikus regénye nyomán irta: Cs. Horváth Tibor rajzolta: Sebök Imre. Előzmények: A Rajva-parti várkastély ódon falai modern gépóriásokat, egy gigantikus sugárágyú első, még nem egészen tökéletes mintapéldányát rejtik magukban. Feltalálói a szörnyű fegyvert szovjet területen végzett rombolással készülnek kipróbálni. A krasznosztavszki Különleges Rendeltetésű Erőmű tudósai felfigyelnek a veszélyre. — Az egyik bagolynak eladósorba jutott a lánya, a másiknak a fia nőtt fel, elhatározták hát, hogy összegár rátkoznak. Az egyik bagoly, á menyasszony anyja úgy döntött, hogy lányával hozományul száz lerombolt falut ád, de a vőlegény anyja — a másik bagoly — nem áll rá, azt mondja, kevés. Alkudoznak, huhognak, mígnem a menyasszony anyja azt mondja: „Ha ez a király, akit ott látsz, tovább is úgy uralkodik, ahogy eddig, egy év múltán ezer lerombolt falut adhatok.*! A király mélyen elgondolkodott és 3ttől a naptól igazságosan uralkodott országában. Fordította: Györg Emil C^£ú3jeg,a nőieszla púk Az egyik * iskolában virággal köszöntötték a gyerekek a tanító néniket a nemzetközi nőnap alkalmából. Valameny- nyien ünneplőbe Öltöztek, volt aki még verset is tanult, az ünnepség tiszteletére. Hanem az egyik osztály kis tanulód megfeledkeztek a tanító néniről. Mi tagadás, bántotta is ez őt. S csak a harmadik vagy negyedik szünetben tudták meg a gyerekek, hogy milyen hibát követtek el. Akkor már minden késő volt. Nem tudtak mást tenni, mint szomor- kodni. Búcsúzás előtt megdicsérte őket a tanító néni. — Ma különösen jók voltatok, gyerekek. Felcsillant az egyik kislány szeme. — Ez volt a mi nőnapi ajándékunk. * _. R uha teszi az embert. Lajos például ünneplőbe öltözik, amikor kölcsönt kér. »—» Az egyik színész barátom karikatúrát rajzolt a Csabában egybegyűlt társaság tagjairól, A jellemző torz vonásokon jókat nevettünk. Egyikünkről azonban sehogy sem akart karikatúra kerekedni. El is szomorodott szegény. — Még karikatúrának sem vagyok jó? Nem gazdag ember, de annyira sosem szegény, hogy ne legyen öntudatos. »__* J ogtanácsosunk válaszol. Diáklány jeligére: panasza, amelyből megtudtuk, hogy igazságtalanul buktatták meg matematikából, jogos. Javasoljuk, hogy orvoslás végett forduljon az iskola egyeztető bizottságához. K. M. OLVASTOK Történetek híres emberekről A fiatalon már hírneves Alék- szandr Puskin részt vett egy bálon, ahol egy fiatal hölgy szépsége szinte lenyűgözte a költőt. Odalépett hozzá, bemutatkozott és táncra kérte. Az ifjú szépség becsmérlően mustrálta végig, s orrát magasra tartva, így szólt: Gyerekkel nem táncolok. Puskint rendkívül sértette ez a váratlan válasz, s a vér az arcába szökött. Pillanatok alatt lehdg- gadt azonban, s talpraesetten így válaszolt: Bocsánat kisasszony, honnan sejthettem volna, hogy gyermeket vár! Elegánsan meghajolt és otthagyta a leforrázott fiatal hölgyet • Mark Twain megígérte feleségének, hogy többé nem káromkodik. Egy nap elhatározta, hogy megtanul kerékpározni és néhány leokeóra után egyedül indult a városba. Hazatérve így szólt: —-■ Most végre tudom, hogyan ken igazán káromkodni. Felesége szemrehányóan tekintett rá: — Hányszor megígérted már, hogy nem fogsz káromkodni! — Ugyan drágám, dehogyis káromkodtam. De hallottad volna, hogy miket mondtak azok, akiknek nekimentem. (A ,,Volksst.imme”-bői) * 12 éves svéd költőnő Ylva Nilsson 12 éves „irodalmi csodagyerek” hétéves kora óta ír verseket. Első verseskötetét idén tavasszal Svédország legrangosabb kiadó vállalata, a Bonnier cég jelenteti meg. A kislány első kötetének címe: «Tengeri kisbabák”. (AB) * Fohász Valaki mesélte társaságban: A mi kis városunkban szép kis plébániahivatal van. Egy alkalommal kopottruhás anyóka lépett be, hogy lerójja az egyházi adót. Amikor a pénz a főtisztelendő fiókjában eltűnt, á nénike hangosan felsóhajtott: Ó, istenem, egy százast már megint elvitt az ördög! (A „Volksstimme”-bOl) ÚJRA A RAJNA! VÁRKASTÉLYBAN VAGYUNK. TavvNSAND TERMÉSZETESEN ÉRTI MIT KÍVÁN TCÍL£ HAac.BR. ÉS A B£LADAT VÉGREHAJTÁSÁRA NYOM- RAN PARANCSOT AD EGYIK SZOLGÁLATKÉSZ EMBERÉNEK... Tinker őrmester elégedett pillantást vet áldozata UTÁN. A CSAPÓAJTÖN túl. lent a MÉLYBEN A FOLYAM HULLA'MAt CSOBOGNAK. r x7 LIFTNÉL SZOLGALATOT *^8 TELJESÍTŐ KATONA OLYASMINEK . volt tanúja Sir Arthur... hm:... TRAGIKUS HALÁLÁVAL KAPCSOLATBAN. AMINEK NEM SZABAD KISZIVÁROGNIA. ÉRTJÜK EGYMÁST, UGYE ŐRNAGYOM # r* MeG/S CSAK OKOS EMBEREK VOLTAK A VÁR építői! ELŐRELÁTOK ÉS GONDOSAK! }-f Olyan közel " Krasznoszta vszkhoz. mint tegnap este, MÉG EGYSZER SEM ÉRTE . A FÖLD FELÜLETÉT. Változik az iranya . T ES MINDEN NAP CSAK KÉT-HAROM ’ percre villan fel. ezek a jelek . ARRA VALLANAK, HOGY A SUGA'R ft NEM TERMÉSZETES EREDETŰ. A* Mint valami tü. ÚGY FÚRJA ÁT A M/NDENSÉGET. ■ Helyes a következtetés- Mihail Andrejev/cs! az Erőmű ve SZÉLYBEN VANÍ NEM TUDOM. KIK FENEKEDNEK RA, DE ROMBOLÓ SUGARUKKAL LEGJOBB MUN KATARSAMAT KIS HÍJÁN MEGGYILKOLTAK, NEK I 1UN£j PoDARJOV AKADÉMIKUS KOCSIJA CSIKOROGVA FÉKEZ AZ Erőmű bejáratánál, a tudós izzó türelmetlenséggel SIET FEL A LÉPCSŐNCSAK NAGY ÖNURALOMMAL TUDJA LEKÜZDENI A TORKÁT FOJTOGATÓ IZGALMAT.
