Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-10 / 58. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1963. MÁRCIUS 1«., VASÁRNAP Ara 80 fillér XVIII. ÉVFOLYAM. 58. SZÁM A piaci kosártól a közgazdaságig | Öt asszony kálváriája | Olvasóinké a szó | Köröstáj | Enyhe idő A szorgos munkák kezdetén Megjött a kikelet. Mind derűsebb verőfényben fürdik a határ. Egyre melegedő napsugár pirítja a szántóföldek hátát. Tavasz küszöbe, nagy célok, tervek, termés- eredmények elérésének kezdete: a vetés ideje van. A megye déli részén már nógatják a boronát, a si- mítót, a mákot és a borsót vető gépek vontató lovait, s mind több traktor érteje is nekifeszül a munkának. Rengeteg a tennivaló, mert a tavalyi szeszélyes időjárás, a hirtelen beköszöntött tél befagyasztotta, a kukoricaszár-vágást és a szántást is. Ez most ráadásként jelentkezik a gazdaságonként simítózásra, kultivátorozásra, vetésre váró több száz és több ezer hold föld munkájához. Szinte kétszer annyi emberi és gépi erő is elkellene, mint amennyi van. De nem lehet elővarázsolni. A gépek munkaidejét azonban meg lehet nyújtani, meg lehet kettőzni. És szükséges is, mert a megye második ötéves tervének előirányzata megkívánja, hogy ebben az évben az össztermést 14, ezen belül az állat- tenyésztés hozamát 4,5, a növény- termesztés hozamát pedig 20 százalékkal növeljék állami és szövetkezeti gazdaságaink. A szövetkezeti gazdák érdeke is ez, hogy a két aszályos esztendő után végre nagyobb termés gyümölcsét élvezzék, nagyobb jövedelemhez jussanak. — Tervezni lehet, de az időjárás nagy úr, felborítja az elképzeléseket, — hangzott itt is ott is az óvatosságra való figyelmeztetés, a tsz-ek tervtárgyaló közgyűlésein. Valóban nagy úr az időjárás, mert egyszer áradást, másszor aszályt, de néha jeget is1, zúdít a vetésre. Azonban az időjárásnak már nincs olyan termést csökkentő hatása, mint 5—6 évvel ezelőtt volt. Nincs, mert azóta nagyüzemi művelésbe kerültek, mélyebben szántottak, több nedvességet tárolnak a földek. Ráadásul míg a korábbi években csak 6—7 ezer holdnyi rizsről és kertészetről, most 50 ezer hold öntözéséről beszélhetünk megyénkben. De nemcsak ezekben, hanem dolgozó parasztságunk szorgalmában van a legfőbb biztosítéka annak, hogy amit a terv előirányoz, az a magtárba kerül, talán még fölösen is. Jó példa erre a múlt esztendő, amikor a szárazság ellenére is tűrhető volt megyénkben az átlagtermés búzából és kukoricából. Egyes szövetkezetek — ahol nagyobb volt a szorgalom, s ahol az emberek korán kezdtek dolgozni reggelenként, s későn hagyták abba, — alig volt hatással a szárazság a terméshozamok alakulására. Ahhoz, hogy megteremjen mindaz, amit a megye második ötéves terve előirányoz, csupán az kell a tavaszi vetés kezdetétől minden szövetkezetben, hogy egy kicsit egyenletesebb legyen a munkaszervezés, egyöntetűbb a a szövetkezeti gazdák szorgalma. Csak egy kicsit nagyobb gondot fordítsanak arra, hogy ne késlekedjenek a vetéssel, s megfelelőbb mélységben, sűrűbben kerüljön földbe a mag, s csak egy kicsit emelkedjen minden növényfajtából a tőállomány, s csak egy kicsit kapáljanak egyenletesebben és jobban mint tavaly, mert ez a kissé jobb igyekezet és jobb szak- szerűség vagontételekben jelentkezik majd betakarításkor. Még a tavaszi vetés legkezdetén vagyunk. Ez az első és legfontosabb csatája a magas terméseredmények elérésének. Ezt a csatát csak úgy nyerik meg szövetkezeteink, ha együttesen, jól szervezetten, minden egészséges embert mozgósítva, minden gépet és fogatot munkába állítva látnak munkához, s ha akkor vetnek el minden növényfajtát, amikor annak a legjobb ideje van. Az állami gazdaságokban, s néhány nagyobb termelőszövetkezetben is szokás már minden nagyobb munka előtt ütemtervet készíteni, amelyben meghatározzák, hogy hova hány ember, gép és fogat kell, s azt is, hogy ki milyen agrotechnikai követelményekkel hajtsa végre a kapott feladatát. Jó lenne, ha minden termelőszövetkezet kidolgozná a tavaszi munkák ütemtervét, hogy kavarodás és kapkodás nélkül, s a lehető legjobb minőségben, s a legmegfelelőbb időben fejezhessék be a vetést, annál is inkább, mert a fontos takarmánynövénynek: a kukoricának egy része tavaszi szántásba kerül. A termelőszövetkezeti gazdák már meggyőződtek az őszi mélyszántás előnyeiről. Azon. hogy a tavaszi szántásba kerülő növények is jól teremjenek, csak azzal lehet segíteni, hogy idejében, megfelelő mélységbe vetik el, s ezeket a kukoricákat a nyár folyamán többször megkapálják a szokásosnál. A megye déli részén már hozzáláttak a munkához, s lassan hozzálátnak a többi részeken is. Rengeteg a tavaszi tennivaló. A rendelkezésre álló munkáskezeket és a gépeket nem lehet megkétszerezni, de jó szervezettséggel, nagy szorgalommal, minden fogat munkába állításával, s a lehető legtöbb erőgép két műszakos üzemeltetésével egész népünknek tetszőén tud megbirkózni minden termelőszövetkezet a sokrétű tavaszi munkával. Kukk Imre Megalakult a megyei tanács A végrehajtó bizottság elnöke Papp István elvtárs Tegnap, március 9-én délelőtt megtartotta alakuló ülését a február 24-én megválasztott új megyei tanács. Az ülésen megjelent Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács élnökhelyettese, Klaukó Mátyás, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkára, Szobek András, az Elnöki Tanács tagja, dr. Kovács Tibor, a Minisztertanács tanácsi szervek osztályának helyettes vezetője. Az ülésen Lauren esik János korelnök üdvözölte a tanácstagokat és vendégeket, majd javaslatot tett az alakuló ülés napirendjére és elpökére. A tanácsülés meghallgatta a mandátumvizsgáló bizottság jelentését, mély szerint a Hazafias Népfront valamennyi megyei tanácstagi jelöltjét megválasztották a választópolgárok. Ennék megfelelően a tanácsülés törvényesnek hitelesítette- a váEzután a Hazafias Népfront me. gyei titkára, Rusznák János elvtárs javaslatot tett a végrehajtó bizottsági tagok személyére, amit a tanácsülés egyhangúlag megszavazott. I megyei tanács végrehajtó bizottságának tagjai j Dr. Árus Tibor Boros Gáborné ! I Csatári Béla Csepregi Pál Csík Péter Haraszti János Eszter József Körösfalvi Pál Dr. Kertész Márton Krattinger Márton • 4 Papp István ! Simkó Ferenc Sülé József Szabó Sándor Uhljár Mihály A végrehajtó bizottság első ülé- i sén Fehér Lajos elvtárs, az | MSZMP Központi Bizottsága és a i Minisztertanács nevében javasla- j tot tett a végrehajtó bizottság j tisztségviselőinek személyére, aki- > két az ülés egyhangúlag megsza- j vezott. Ennek alapján a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke: Papp István elvtárs, elnökhelyettesek: Dr. Kertész Márton, Csepregi Pál és Csatári Béla elvtársak, titkára: Dr. Árus Tibor elvtárs. A tanácsülés ezután 11 állandó bizottságot választott az azelőtti nyolccal szemben. Így létrehozta a mezőgazdasági-félvásárlásd, tetves pénzügyi, az építési-közlekedés- si-vízügyi, az iprari, az oktatási, a népművelési, az egészségügyi- és szociálpolitikai, a kereskedelmi, a munkaügyi, a községpolitikai és az igazgatási állandó bizottságokat. Végül jóváhagyta a megyei tanács a járási és városi tanácsok végrehajtó bizottságainak megválasztását. > Az alakuló ülésen Fehér Lajos elvtárs szólt a tanácstagokhoz, gratulált a megválasztott elvtársiknak, majd vázolta az kezendő időkben ____________ v áró feladatokat. Ezután Láda András elvtárs, afc alakuló ülés elnöke berekesztette a tanácsülést. Papp István elvtárs 1921-be* Szentesen született. Paraszt család gyermeke. Fiatal korában az élelmiszeriparban dolgozott, majd felszabadulás után, mint pártmunkás vett részt a munkásmozgalomban. 1957-ben kinevezték a Békés—Csongrád megyei állami gazdaságok igazgatójává. A megyei tanács tegnapi, alakuló ülésétől a végrehajtó bizottság elnöki tisztét tölti be. lÉletmentők Mezőkovácsházán Orvosi rendelő a Mezőberényi Pamutszövőben « • Március 6-án üzemorvosi ren-; deiőt adtak át a Mezőberényi Pa- • • mutszövő dolgozóinak, ami 15 000 : forintos beruházással és a megyei • kórház ■ támogatásával létesült.; Már az első napokban sok dolgo-; zó vette igénybe az üzemorvosi : segítséget. Képriport a 4. oldalon. Fotó: Kocziszky László
