Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-31 / 76. szám

Világ proletárjait egyesüljetek I 1963. MÁRCIUS 31., VASÁRNAP Ara 80 fillér XVIII. ÉVFOLYAM. 76. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS, LAP J A' í Mit hozna az emberiségre a nukleáris háború? I Ifjú szakmunkás-jelöltek versenyén | Köröstáj I Enyhe idő, esőkkel A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1962. évi gazdasági, szociális, kulturális és egészségügyi helyzetéről Beruházás A megyében az állami beruhá­zók 1962-ben 697,3 millió forintot fordítottak beruházási célokra, 56,4 százalékkal többet, mint 1961-ben. 1962-ben jelentős elto­lódások voltak az egyes népgaz­dasági ágakban teljesített beru­házások arányaiban. Az ipar ré­szesedése tovább nőtt; a növeke­dés 1961-hez képest mintegy 14 százalék. Ez a növekedési ütem nagyobb, mint az előző évi (mint­egy 7 százalék). A mezőgazdasági beruházások összege 1962-ben mintegy 40 százalékkal több az 1961. évinél, ennek ellenére az összes teljesített beruházáson be­lül aránya mintegy 4 százalékkal csökkent. Mintegy 9 százalékkal kisebb lett a kommunális beru­házások aránya is. Az üzembe helyezett beruházá­sok értéke 1962-ben csaknem 600 millió forintot tett ki, mintegy 46 Százalékkal többet, mint 1961-ben. Ipar munkásra jutó termelés 8,6 száza­lékkal nőtt. Nőtt az állami iparban a bal­esetek száma (6 százalékkal) és ugyanakkor nőtt azok súlyossága is. Építőipar A szocialista ipar termelése 1962-ben 5,2 százalékkal, az álla­mi iparé ugyanezen időszakban 4,8 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. Az állami nehéz- és könnyűipari vállalatok termelése csaknem kivétel nélkül nagyobb volt az 1961. évinél. Az állami élelmiszeripar vállalatai­nak termelése a cukoripari válla­latok kivételével nőtt; a minisz­tériumi iparban — cukoripar nél­kül — 14,6, az állami helyiipar­ban 14,2 százalékkal 1961-hez ké­pest. Az állami ipar vállalatai termé­kenkénti termelési és értékesítési tervüktől sok esetben jelentősen eltértek. A termelékenység az évközi alacsonyabb szint után az év vé­gére sem érte el az 1961. évi szin­tet. Az egy munkásra jutó válla­lati teljes termelés a szocialista iparban 2,4 százalékkal, az állami iparban 3,5 százalékkal kisebb volt az előző évinél. Az állami iparon belül azonban a helyiipar­ban a termelékenység 8,6 száza­lékkal nőtt; a termelékenység emelkedése a termelés növekedé­sének mintegy 80 százalékát fe­dezte. Figyelembe kell venni, hogy az egy munkásra jutó termelési ér­ték egy része túlórázásból szár­mazik. A termelékenység növeke­dését nemegyszer anyaghiány, végre nem hajtott műszaki intéz­kedések vagy túl gyakori átállá­sok akadályozták. A megye iparvállalataiban és szövetkezeteiben 1962. év folya­mán átlag 1005-tel több munkás és szövetkezeti termelő dolgozott, mint egy évvel korábban. A minisztériumi iparban a munkások átlagkeresete egy év alatt 1,6 százalékkal emelkedett. Az állami helyiiparban az átlag- kereset 2,2 százalékkal, az egy A megye állami építőiparának termelése 1961-ben 12,5 százalék­kal, 1962-ben 62,2 százalékkal meghaladta az 1960. évit. A ter­melés növekedésének átlagos évi üteme 27,3 százalék volt, lényege­sen nagyobb az országosan elő­irányzott átlagos évi ütemnél. Az átlagon felüli fejlődés mel­lett az állami építőipar — a taná­csi építőipar mintegy 5 százalé­kos tervlemaradása miatt — 1962. évi saját építőipari termelési terr vét némi lemaradással 99,2 száza­lékra teljesítette. Az egy építő­ipari munkásra jutó saját építő­ipari termelés az 1961. évinél 0,8 százalékkal magasabb, a terve­zettnél 2,6 százalékkal alacso­nyabb volt. Az állami építőipar 1962-ben 43 százalékkal több munkást foglalkoztatott, mint az előző évben. Mezőgazdaság — felvásárlás A megye mezőgazdaságát a kormány 1962-ben több száz mil­lió forint értékű beruházással se­gítette. A mezőgazdasági beruhá­zásokon keresztül elsősorban a termelőszövetkezeteknek nyújtott hathatós segítséget. A mezőgaz­dasági beruházások jelentős része gépi beruházás. A termelőszövet­kezetek 1962-ben több mint 84 millió forint értékben növelték gépparkjukat. Üzembe helyeztek, illetve az év végén építés alatt állt 5,6 ezer fé­rőhelyes szarvasmarha, 37,7 ezer férőhelyes sertés és 243,3 ezer fé­rőhelyes baromfi tartására szol­gáló épület. A megye termelőszövetkezetei­ben a múlt évben 8500 katasztrá- lis hold öntözésének megfelelő öntözőtelepet és ezernél több kü­lönféle létesítményt hoztak létre. 1962-ben négy termelőszövetkezet bekötőutat kapott, további 25 ter­melőszövetkezetet pedig bekap­csoltak a villanyhálózatba. A me­gye termelőszövetkezetei 684 va­gonnal több műtrágyát kaptak, mint 1961-ben. A megye termelő- szövetkezeteiben az elmúlt év fo­lyamán 105 kihelyezett szakember dolgozott irányító munkakörben. Lényeges előrehaladás nem tör­tént a termelőszövetkezeti veze­tők szakképzettségében, mert egy egyetemi és főiskolai végzettségű vezetőre (mezőgazdasági szakem­berre) jelenleg is több mint 3700 katasztrális hold földterület jut. A szakmunkásképzés érdekében a tél folyamán 1780-an (ebből kö­rülbelül 1100 termelőszövetkezeti tag) jelentkezett traktoros-képzés­re. A termelőszövetkezetek vagyo­na 1962-ben tovább nőtt. Az év végén 1600 millió forint értékű állóyagyonuk volt; az előző évinél 22,8 százalékkal több. Az év vé­gén 877 millió forint értékű for- góvagyon állt a termelőszövetke­zetek rendelkezésére; az előző évinél 11,3 százalékkal több. Az állami gazdaságokban 1962- ben átlagosan 11 632 munkás dolgozott. A fejlettebb agrotech­nikai eljárások alkalmazása mi­att a növénytermesztésben dolgo­zók seáma évről évre csökken. A gépállomások traktorosainak átla­gos állományi létszáma — a gép­állomány átadásának következté­ben — 1961-ről 1962-re 229 fővel (Folytatás a 2. oldalon.) Vasárnap is dolgoznak Március végére most már végképp kitavaszodott. A megye egész határában: állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben hozzá- láttak a tavaszi íjiunkákhoz. A talajelőkészítésre kedvezőtlen időt vetőmag csávázással, burgonya válogatással töltötték, s alaposan megszervezték a kora tavaszi teendők mihamarabbi befejezését. Vetik a cukorrépát az orosházi Új Élet Tsz-ben Holnap estág befejezik a szán­tást a még őszről maradt 200 hol­don az orosházi Űj Élet Tsz-ben. A szövetkezet három lánctalpas traktora két műszakban szánt. A gépekkel csak addig állnak meg, amíg a tábla szélén a karbantar­tást csinálják. Az univerzális traktorok vezetői pénteken, szom­baton vetették a tavaszi árpá és a napraforgós, borsós csalamá- dét. Szombaton, március 30-án a cukorrépa vetését is elkezdték. Ebben a szövetkezetben éjszaka talajelőkészítéssel, hajnaltól ké­ső estig pedig vetéssel foglalkoz­nak a traktorosok. A szövetkezet vezetőségének terve szerint a ko­ratavaszi vetéseket ma, vasárnap is folytatják, s így árpilis 5-re a tsz egész határában a koraiak földben lesznek. A növényter- mesz ési brigádokból eddig 150-en kapcsolódtak be a tavaszi mun­kákba. Hétfőn 50 holdon elkez­dik a burgonya ültetését, 40 hol­don pedig hozzálátnak a hagyma- dugdosáshoz. Új módszer a borsó vetésénél Körösi Zoltán, a Felsőnyomási Állami Gazdaság főagronómusa a takarmányborsó magasabb ter­méshozamának elérésére tanul­mányozta a szovjet szakirodalmat. A Szovjetunióban ugyanis hek- ' áronként 60 mázsa szemtermést érnek el a sűrűsoros vetéssel, a hektáronkénti 300 kiló vetőmag­gal, amelyet 7—9 centiméter mélységre vetnek. A főagronó- mus ezt az élenjáró mezőgazda­sági technikát alkalmazza és a taikarmányborsót ezzel a módszer­rel vettette el. Az a célja, hogy a jól előkészített talajról holdan­ként 20 mázsával nagyobb szem­termést érjen el. Ebben a gazdaságban 66 traktor szinte megállás nélkül üzemben van. Az erőgépek egy részével éj­szaka a talajt készítik vetésre, a másik részével pedig vetnek. Az éjszakai vetéshez kivilágították a vetőgépeket. A könnyebb univer­zális traktorokkal már Simazinoz- zák a kukorica vetőágyát és hen­gerezik az őszi kalászosokat. * A Mezőhegyesi Állami Gazda­ságban ma, vasárnap száz trakto­ros dolgozik. Szántanak és vetés­előkészítést folytatnak. A kondo- rosi Dolgozók Termelőszövetke­zetben 25 lófogat, 2 Zetor ma is vet, 11 traktor pedig szánt. Hét­főn négy palántaültető géppel már hozzálátnak a korai karaláb-, kar­fiol- és káposztapalánták kiülte­téséhez. Szombaton délelőtt teljesítette első negyedévi termelési tervét a szénbányászat A szénbányászat szombaton délelőtt 10 órára kitermelte az év első negyedére előírt 7 266 000 tonna szenet és ezzel teljesítette negyedévi termelési tervét. A hátralévő műszakokban még kö­Épül az üvegház Tótkomlóson rülbelül 90 000—95 000 tonna széntöbblet várható. Januárban és februárban a hó­viharok, a rendkívüli fagyok ide­jén, amikor a bányászok egy ré­sze a hóakadályok miatt képtelen volt eljutni munkahelyére, a szál­lítóberendezések lefagytak és he­teken keresztül akadozott a ter­melés, kétségesnek látszott a ne­gyedévi tervteljesítés. A bányák dolgozói ekkor vállalták, hogy vasárnapi termeléssel javítanak a nehéz szénhelyzeten. Három va­sárnapi pihenőjüket töltötték munkában, sőt öt tröszt negyed­ízben március 24-én is egy-egy kisegítő műszakkal járult hozzá a szénhelyzet javításához. A vasár­napi műszakokban összesen 303 ezer tonna szenet adtak a bányák. Ez mintegy 4,2 százalékos terme­lési többletet jelent az első ne­gyedévben. (MTI) Helsinkiben megnyílt a Magyar Hét Helsinki A finn fővárosiban szombaton iparművészeti kiállítás megnyitá­sával megkezdődött az április 7-ig tartó Magyar Hét, amelyet a Finn —Magyar Társaság rendez. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom