Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-26 / 71. szám

W63. március 26. A Kedd Riportereink jeientik a téli elmaradás pótlásáról: Két műszak az építkezésnél — Vállalások április 4-re Csaknem kéthónapos téli elma­radást kell pótolni a békéscsabai új lakótelepen a BM. 24 lakásos építkezés brigádjának. Galovich György művezető mégsem látja borúsan a helyzetet. — Ügy számítottunk, hogy má­jus yégéig kiegyenlítjük a szám­lát. A nemrég érkezett hatalmas monstrum, a Toldi—6, magyar gyártmányú daru előtt állunk, amelyet itt „vetettek” először munkába. Havrán András kezelő­je elégedetten mondja: — Nagyon mozgékony, fürge önállító gép. Egy tonnát emel. Tegnap tettünk fel vele az első szintre 150 betongerendát, s ma befejezzük a födémraikást... De mint minden újonnan ter­melésbe fogott masina, ad bőven „fölösleges” munkát is eleinte a kezelőinek. Csak amíg bedolgozó­ik. Így van a pályájával is. A MÉH-től hozott ócska vasakból állították fel a sínpárt, s bizony az egyik darab csak 9, a másik meg tíz centiméter magas. Sokat kell állítani, hogy simán fusson rajt a daru. Dehát sem Havránék, sem a kőművesek nem hagyják most már befolyásolni magukat az objektív nehézségektől. Jobb munkaszervezéssel pedig a műve­Nőnek a palánták az orosházi Petőfi Tsz kertészetében Kétezer melegágyi ablaküveg alatt nevelik a káposztát, kara- láb, paprika és egyéb palántákat a 70 holdas öntözött kertészet­hez az orosházi Petőfi Tsz-ben. Napközben Szepesi Imre cs Rucz István takargatja ki, be a melegágyakat. Még akkor is, ha nem süt a nap, mert az apró növényeket hozzá kell szoktatni a levegőhöz. Megkezdték a maghozó hagymadugvány ültetését a tótkomlósi Viharsarok Tsz-ben A múlt heti kiadós eső után vasárnap éjjel ismét megfagyott a föld megyénkben s ez a tény na- gy<jo hátráltatja a mezőgazdasági munkák megkezdését. Hétfőn reggel ennek ellenére, ahol csak lehetett, munkához láttak a gé­pek és lófogatok. Vetettek zető gondoskodik arról, hogy — hiszen tavasz van — tavaszi len­dülettel haladjon a munka. — Rövidesen két műszakra té­rünk át — mondja Galovich, majd hozzáteszi. — Persze ugyan­ezzel a létszámmal. Azért, hogy jobban kihasználjuk részben a i gépkapacitást, részben a munka-1 időt. Már felszereltük a reflekto- j rókát. Este a daru üzemel majd, | néhány segédmunkás segédleté-: vei. Előkészítik a másnapi mun- ■ kához szükséges anyagot, felrak- j I ják a betonelemeket, gerendákat stb. Nappal pedig a kőművesek 1 falaznak. Július 30 az épület át­adási határideje. A hosszú kény­szerszünet ellenére betartjuk ezt a határidőt... V. Április 4-re készülnek a Békéscsabai Fütőházban Az első tavaszi napsugarak mégcsak fénylenek, alig melegí­tenek. De itt, a Békéscsabai Fütö- házban különös, jóleső érzéssel tölti el az embereket, fürdenek az első tavaszi sugarakban. Né­hány héttel ezelőtt még hatalmas hóbuckák torlaszolták el az uta­kat, s a fekete széntömegek — ha volt éppen — a hó alól kerül­tek a mozdonyok szerkocsijára. A Fűtőház dolgozói néha em­ber feletti munkát végeztek, hogy biztosítsák a vonatok menetrend- szerinti közlekedését. Elismerés illeti őket. A tavasz kezdetén nincs idejük megpihenni. Mintegy 3 millió tonna árut kell terven felül el­szállítani ebben az évben, s en­nek egy részét hazánk felszaba­dulási ünnepére vállalták. A Fü- tőház dolgozói különböző, terven felüli szerelési és javítási mun­kák elvégzésével 30 ezer forintnál Csanádapácán, Pusztaföldváron, nagyobb értékű felajánlást tettek Nagyszénáson és másutt. Sok he- az áprilisi versenyhez csatla- lyen a reggeli fagyon szántottak, kozva újabb három szocialista délben pihenlek, másutt éppen a1 1963. március 26., kedd. Ma 70 éves Palmiro Togliatti, ejtsd: Toljati) az Olasz Kommu­nista Párt főtitkára, 1915-ben a szociáldemokrata párt bal szár­nyát vezette, az Űj -end és a Kommunista című lapokat szerkesztette, az illegális pártban dolgozott. 1935—1943-ig a Kom­munista Intemacionálé titkára, Olaszországnak a hitleri iga aló­li felszabadulása után 2 évig miniszterelnökhelyettes volt. Számos munkája jelent meg a marxizmus elméletéről. Magya­rul legutóbb 1960-ban jelent meg Az ólasz kommunista párt című könyve. Palmiro Togliatti — 100 évvel ezelőtt, 1863 márciusában halt meg Andrej Po- tebnja orosz forradalmár. Lengyelországi katonai szolgálata alatt titkos forradalmi mozgalmat szervezett, kapcsolatba lépett a he­lyi lengyel forradalmi szervezettel és az orosz forradalmár tisz­tekkel. 1862-ben illegalitásba vonult, elhagyta ezredét és a fel­kelés idején a lengyel felkelők egyik csapatát vezetve, a 'cári csa­patokkal vívott harcban hősi halált halt. * — Érdekes találmányok és felfedezések. — 2050 évvel ezelőttről, i e. 92-ből származik az első „köz­ponti fűtés” szerkezete. A meleg levegővel és meleg vízzel való fűtést ebben az időben Rómában használták. * — A porcelán készítésének legrégibb nyomai Kínában az időszámításunk előtti évszázadokig nyúlnak vissza. A legrégibb fennmaradt kínai porcelán 1100 évvel ezelőttről, a VII. szá­zadból való. Tizenkilences veteránok találkoztak Békéscsabán a IV. kerületi pártszékházban kezdhettek munka ­brigád alakult 40 fővel. Az ápri­lis 4-e tiszteletére rendezett ün­nepi műszakban a Fűtőház vala­mennyi dolgozója részt vesz. Fura ötlet volt A Mezőkovácsházi Földmüvesszö- vetkezet március 22-én dolgozóinak munkaértekezletet tartott, ami üdvös dolog, csak éppen a hely és az idő­pont kiválasztása nem volt a Icgsze- rencaesebb. Az az éhes vendég ugyanis, aki ezen a napon egy óra után talált benyitni a kovácsházi vendéglő éttermi részébe, hogy ie- hér asztalhoz ülve elfogyassza ebéd­jét, nagyot bámult, mert minden asztalt télikabatos nők és férfiak foglaltak el. Még jól körül sem néz­hetett, máris felkérték, hogy ne za­varja a munkaértekezletet, hanem távozzék. Ugyanakkor a vendéglő söntési részében egymás hegyén-hátán zsú­folódtak az iddogálők, az ebédlők­kel. Olyat is láttunk, aki levesestá- nyérral a kezében a falnak támasz­kodva evett, mert nem győzte ki­várni, míg a sebtében terített né­hány asztalnál elfogy a vendég. Mikor aziránt érdeklődtünk, hogy nem volt-e másutt hely az értekez­let megtartására, egész sereg ilyen célra alkalmas termet soroltak fel a helybeliek a művelődési házban lévőtől — most jön a poén! — a főidmuvesszővetkezet klubterméig. De akármint lett-légyen is, minden esetre fura ötlet volt éhes vendégek elől kisajátítani az éttermi részt mNOkaértekezlct céljára. »-húr— hí déli órákban hoz. A tótkomlósi Viharsarok Tsz- ben 24 saját traktor és több tucat ‘g*^*^*— lófogat dolgozott hétfőn. A szak-j emberek kora reggeltől járták a j Kovács — NagvfaluSÍ ‘ határt s a talaj minőségétől füg- 1 gően szinte óráról órára változott a munka. Vetni csak lófogatokkal lehetett, de megkezdték a borsó és a dughagymának való fekete­mag vetését. Délután hozzáláttak a magtermésre szánt dughagyma ültetéséhez is. A 30 holdnyi terü­leten az őszi mélyszántásban jó magágyat készítettek, könnyű ze- tor vontatású kettős ekékkel húz­ták a barázdát s ide rakták az egészséges dugványokat az asszo­nyok. A zetor a következő fordu­lóval szépen be is takarta a hagy­madugványt. Készítik a vető­ágyat a dughagyma részére is, amiből 310 holdat kell beültetni­ük. Még 1961-ben elhatározta a bé­késcsabai IV. kerületi pártszer­vezet és a Hazafias Népfront ve­zetősége. hogy minden évben megrendezik az 1919-esek találko­zóját a Tanácsköztársaság kiki­áltásának évfordulója, március 21-e alkalmával. A veteránokat, szám szerint 29-et Restár Mátyás. a kerület népfront-bizottságának elnöke tartja nyilván lakcím és születési év szerint is. Az első ta­lálkozón, 1961. március 21-én megegyeztek, hogy bizonyos ösz- szegű pénzalapot létesítenek, s ha elhuny valaki közülük, annak ko­szorút vásárolnak, ^ azt együtte­sen viszik ki az elhunyt: sírjára temetése alkalmával. Nagy örö­mükre az elmúlt három év alatt csak egy veteránnak, a 75 éves korában elhunyt Vidovenyecz Mihálynak kellett koszorút vásá­rolni. A mostani találkozót március 23-án, szombaton este rendezték meg a IV. kerület veteránjai va­csorával és bállal egybekötve. A 60 és 70 éven felüli régi harcosok jókedvűen énekelgettek, dalolgat- tak és táncoltak is, de természete­sen felelevenítették a régi harcok emlékeit. ALMOK KAPUJÁBAN Amikor a „Chemische szerénykedő Húsvési bárányt exportálnak megyénk nagyüzemi gazdaságai Megyénk nagyüzemi gazdaságaiból összesen kettőezerötszáz tejesbárányt exportálnak húsvétra. Csupán e héten és a jövő héten ezemégyszáz 12—15 kilós tejesbárány feldolgozására ke­rül sor a békéscsabai vágóhídon, s hűtővagonokban szállítják Jó részét Franciaországba. Hamarosan megkez­dődik az élőbárányok szállítása is, amiből legtöbbet Olaszországba expor­tálnak a megye állami gazdaságai és termelőszövetkezetei. 2. mérnök mostani Werke” helyén piszkos kis bo­szorkánykonyhába került, Bo- tyánszkd bácsit még „Gergő fi- am”-nak hítvák. Nem tudni mi­ért, Honfi rögvest bizalmába fo­gadta. Talán azért, mert ó ment elébe nyikorgó taligával az állo­másra (amelyen nevetségesen csúszkált a fiatal mérnök min­dem vagyona egy fűzvesszőből font szánalmas utazókosár­ban ...), s így ő volt itt első is­merőse; az is lehet, hogy aláza­tosság nélküli udvariassága éb­resztette a szimpátiát; de legva­lószínűbben egyenes nézésű, tisztán csillogó szeme — amely különös értelmet és intelligen­ciát adott a szomorú fiatalem­ber arcának — táplálta a mér­nök vonzalmát A kisváros üres estéiben so­kat beszélgettek és Honti István előtt lassan kibontakozott a fia­tal munkás szomorú sorsa, aki teljesen egyedül maradt. Édes­apja — mint írták aranygallé­ros urak nevében — „hősi halált hált a Hazáért” még a háború első napjaiban, s alig voltak benne a világégésben, mikor édesanyját is eltemette. Felesége is elhagyta hamar: két életet adott Ilonka lányuknak. Bo- tyánszki Gergely úgy tántorgott a világban ennyi nagy sorscsa­pás után. mint pályájáról kiló­dított csillagocsika... Az egyedülség taszította elő­ször egymáshoz őket, de a közös magánynak szép értelme lett ké­sőbb: István lassan felébresztet­te a zárkózott fiatalember ér­deklődését a munka iránt, tanít- gatta mindenfélére, ami azzal összefüggött. Lassan már bonyo­lultabb vegyi folyamatok ellen­őrzését is rá merte bízni, s ha­marosan kieszközölte neki az előmunkási „rangot”, ami némi­leg több fizetéssel is járt, s enyhítette kissé az anya nélkül nőtt leányka nevelésének gond­jait. Gergely szorgalmas tanítvány­nak bizonyult mindenre kiter­jedő érdeiklődésével. Egy ízben István meglepetten tapasztalta, hogy mindig hallgatagon figyelő barátja megszólal, és halkan, de határozott hangon, mint aki na­gyon biztos a dolgában — egé­szen másként magyaráz valamit, mint ahogy az ő pedagógiai fá­radozásai jellegéből következett volna. A mérnök, aki addig azt hitte, hogy a munkás önálló gondolkodásra, cselekvésre kép­telen, s csak egy magasabb szellemiségű vezető irányításá­val válhat a társadalom hasznos tagjává — ámultán hallgatta Gergely fejtegetéseit. Amit ba­rátja elmondott, azt nem tőle ta­nulta, s könyveiből sem, az biz­tos: a társadalom bonctana volt ez, ahogy Honti magában elne­vezte; mindenesetre olyan bonc­tana, ami számára kissé meg­lepő volt. És mivel élettapaszta­lataival és tanulmányaival szö­ges ellentétben állt: teljesen ide. gén is. Ám attól a naptól fogva ma­gában elismerte, hogy bizonyos dolgokban ő lehetne Gergely ta­nítványa, ha a kémián és a gyá­ron kívül eső dolgok egyáltalán érdekelnék. Ám az ő bensőjét teljesen kitöltötték különféle vegyületek bonyolult képletei: — a munkája; s nem jutott szí­vében hely se új barátnak, se asszonynak, se eszmének...

Next

/
Oldalképek
Tartalom