Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-23 / 69. szám
t 1963. március 23. Szombat Az almáskamarási ellentmondás Oki belép az almáskamarási Ifjúsági Házba és széjjelnéz, az nagyot csodálkozik. A két terem ragyog a tisztaságtól, bárhová néz is a látogató, csín, kellemes rend minden sarokban. A televíziós állvány alsó polcán magnetofon pihen, az asztalokat ízlésesen szép, hímzett térítők borítják, a modernség jegyében festett falakon fényképek sorakoznak, a szekrényben könyvek és társasjátékok kínálják magukat, egyszóval öröm még nézelődni is. A pedáns rend persze minden este felborul, mert mindkét helyiség megtelik jókedvű, pezsgő temperamentumú fiúikkal és lányokkal. Sípos László KISZ-titkár a megmondhatója annak, hogy mi minden zajlik itt, ebben a meghitt légkörben esténként — Hétfőn szerep-próba van a színjátszóknak, kedden tv-nézés, szerdán szerep-próba, csütörtökön tv-nézés, pénteken a tánczenekar próbál, szombation játékestet, vasárnap délután táncot rendezünk és a televízió műsorát nézzük. Nincs üres napunk... Imikor becsukódik mögöttünk az ajtó, sóhajtunk egy alig észrevehetőt: hej, ha minden községben ennyit áldoznának a fiatalokra... A röpke sóhaj után ismét a csodálkozásé a szó. Az udvaron betonjárdából rakott, szabadtéri táncparkettet simogathat tekintetünk. A fiatalok építették a pódiummal együtt. Nyári estéken messze hallatszik innen saját tánczenkairuk játéka, s alig jut egy talpalatnyi hely a betonon... A falu vezetői mindent megtesznek, hogy jól érezze magát a fiatalság, s ne fordítson hátat falujának. Ami e nemes igyekezet eredményét illeti, nincs ok panaszra. A Salilai Tsz-ben rengeteg f iatal dolgozik, jóval több, mint a környező községekben vagy a megye északi szegleteiben. A tsz elnöke; Ádám Kilián elvtárs büszke erre a tényre, s nem cserélne egy szövetkezeti elnökkel sem. Ez tökéletesen érthető. Ért a fiatalok nyelvén, tudja, hogy mi tartja otthon őket, s azért fáradozik, hogy megtalálják számításukat, nyugalmukat. Havonta fizetnek munkaegységelőleget, egy munkaegység 36,80 forintot ért tavaly, s ez az összeg takaros keresetet biztosított mindazoknak, akik odaadással szorgoskodtak egész éven át. Akadt olyan fiatal, aki 18 ezer forintot keresett tíz hónap alatt. A KISZ-szervezet is — hogy úgy mondjuk — jól áll a lábán, jól dolgozik, jó kovácsoló]a itt a rendnek, közösségi szellemnek Az ifjúsági szervezet 77 fiút és leányt, fiatal házast, a pártszervezet 92 tagot és egy tagjelöltet számlál. Mindezt öröm leírni, elmondani, ám vétek lenne elhallgatni, hogy a szép szám.ok mögött egy kis ellentmondás bujkál. Nem kiáltó ellentmondásról van szó, csupán arról, hogy bár sok itt a fiatal és sok a lelkes, öntudatos, szorgalmas kiszista, a pártszervezetben alig-alig található 30 éven aluli tag. Igaz, hogy a derékhad jól teszi a dolgát, jól formálja az itteni világot, de jót tenne a frissítés is. A „nyersanyag” adva van Almáskamaráson. Egy csokor nevet jegyezhettünk fel jegyzetfüzetünkbe, miközben a falu vezetőivel beszélgettünk. Hogy kikre lehetne számítani? Zeitler Ferencre,.a tsz fiatal rakodómunkására (akit most Prágába küldenek jutalomképpen egy hétre), aztán feleségére, továbbá Dömösi Józsefre, Dömösi Andrásra, Ádám Ferencre, Sípos László- néra, Szőri Évára, és még másokra is. Az egész falu ismeri, tiszteli őket, elismeri munkájukat. Egyikük-másikuk a KlSZ-szerve- zet büszkesége, de van olyan is, aki még nem KISZ-tag, s an első lépés megtételéhez segítséget vár, hogy aztán bátrabban továbbléphessen. Vajon túlzó-e a tagjelöltség mércéje a pártszervezetben? Egy szikrát sem. Mindenkit világnézete, munkája, igyekezete szerint tesznek mérlegre. Először a KISZ-ben kelj jót produkálni ahhoz, hogy valaki „felsőbb osztályba” léphessen. A KISZ-ben pedig lehet jól dolgozni, serénykedni, példát mutatni, politikailag gyarapodni. Akkor hát mégis mi az oka annak, hogy kevés a fiatal párttag-j elölt? Érzésünk szerint az, hogy a pártszervezet túl hosszú ideig „dolgoztatja” a tagjelöltségre megéretteket a KISZ-ben, túl óvatosan foglalkozik felvételükkel. Iz almáskamarási ellentmondás — hangsúlyozzuk — nem veszélyes, de ügyeimre méltó és tanulságos. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol szép számmal vannak fiatatok, bátrabban kell foglalkoznia a pártszervezetnek a fiatalsággal. Az új erő mindig erősíti a kommunista közösséget, frisseséget olt a munkába, s ez csakis hasznára válik az alapszervezetnék. Pallag Róbert Gyulai költő és szeghalmi gordonkaművész rádiószereplése A Népújság március 10. számának Köröstáj mellékletében méltatás jelent meg Simonyi Imre, gyulai származású költő Önéletrajz helyett című kötetéről. Üjabb hír szerint március 31-én a budapesti közönség is megismerkedik verseivel. Sütő Irén, az ismert élőadóművésznő ezen a napon tartja önálló estjét. Műsorában. Simonyi versek is szerepelnek. A Kossuth rádió április 5. adásában húszperces összeállításban mutatja be Simonyi Imrét és költészetét. Az önéletrajz helyett című kötetét Juhász Tibor méltatja, majd Básti Lajos és Ascher Oszkár tolmácsolásában kerülnék a közönség élé legjelentősebb versei. Mező László, az immár világhírű gordonkaművész is Békés megyébe való. Szeghalmi származású, Sütő Irén előadói estjén működik közre művészi gordomkajátékával. Zeneelméletet tanulnak a Szarvas környéki cigányok A Szarvasi Zeneiskola tanárad „társadalmi munkában” oktatják a környék népi zenekarainak tagjait. E tanulás eredményeképpen az elmúlt évben 26 muzsikus szerezte meg. a hivatalos működési engedélyt, köztük a híres Kondoros! Csárda prímása is. Az iskola tanári kara célul tűzte ki a zenei analfabétizmus felszámolását a „natúrból” játszó zenészek között. Kottaolvasásra, zenei alap ismeretekre tanítják az idén is a mintegy 30 jelentkező cigányzenészt. Egy csepp méz Témáját az angal kisemberek világából meríti és ezúttal Tony Richardson rendező az ifjúság magányosságát, elhagyatottságát mutatja be. E nagy sikerű filmet Karlovy Varyban fődíjjal jutalmazták, női főszereplője — Rita Tushingham — pedig Cannesban elnyerte a legjobb női alakítás díját (Bemutatja a kunágotai Űj Barázda mozi, március 23—24-ig.) Elbúcsúzott az öreg színész Hát véget ért az utolsó felvonás. Az öreg színész elment örökre pihenni. Legendát őrzött és gyönyörű emlékeket görbehátú gádorost hajlékában a Justh Zsigmond író alapította első magyar parasztszínházról, melynek színésze volt. Czombos Mihály bácsi 89 éves korában, március 19-én meghalt. Két hónapja sincs annak, hogy vallomásra kértük őt. Szívesen mesélt, örült, hogy érdekel bennünket a pusztai színház története, élete. Meghatódottan szólott arról, hogy az emléktisztelő gádorost nép méltó helyre emelte híres emberét, Justh Zsigmondot, akinek ő hajdanán inasa és színésze volt. Részt vett, az író születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett díszünnepségen, s megnézte Mo- liére: Botcsinálta dohtor cvmű bohózatát a kis község pedagógusainak előadásában. Az egész falu szeretete és rajongása vette körül az utolsó tanút. A temetőbe — ahol Justh Zsigmond sírja domborul — utolsó útjára elkísérte a fél faku. Véget ért egy értékes élet. A függöny legördült. P. R Könyvtár a sarkadi cigánytelepen 320 cigány lakik Sarkadon. Ezek nagy része évek óta becsületesen dolgozik, s így a járásszékhely vezetői is mindent megtesznek, hogy a „faluszéli emberek’” mihamarabb teljes értékű lakói lehessenek a községnek. Az elmúlt évben könyvtárat nyitottak a telepen. Rácz Dávid zenész önként védnökséget vállalt a 80 kötet fölött, melyek az első perctől kedves barátai lettek a sarkadi cigányoknak. Bizonyára látták már a Budapesti Corvin Áruházat reggel a nyitás pillanatában. látták a sokszoknyás néniket, akik halálos elszántsággal nyomulnak be. szemükben kemény eltökéltség: vagy megvásárolnak egy-két cmeletet, vagy meghalnak. Ha jól odafigyeltek, esetleg az eladók nagyon udvarias halk szit- kozódásét hallhatták a „büdös vidékiekről” akik „ahelyett, hogy kapálnának” és „maradnának otthon a... ülve” (az idézet rzelídítése tőlem) ide jönnek... stb. Mert teszem azt, Mari néni Kunböködön észreveszi, hogy elfogyott a kék cérnája. Nem sokat töpreng. Egy óra múlva a második szomszédasszony már tudja, hogy holnap Mari néni Pestre megy vásárolni. Ez Mari néninek tekintélyt biztosít, másrészt segít a hosszú, témaszegény falusi estéken: na, ezek már megint Pestre mennek, honnan van ezeknek annyi pénzük, biztosan lopják a kukoricát a tsz-ből. Szóval felmegy Mari néni Az ember legyen igényes Pestre, szétnéz, vesz három spulni zöld cérnát, kék nincs kérem, nem tudjuk mikor lesz, megeszi a hazait a Baross téren egy pádon, a vonaton áll másfél órát, ide-oda lökdösik, kissé borúsan száll le Kunböködön. Elsőnek a nópbolt vezetőjébe ütközik, aki derűsen nézegeti a vonatot és tempósan piszkálja a fülét. — Egy kis kék cérnát akartam venni, de Pesten sincs. Semmit sem lehet kapni ebben a mai világban. — Kék? — néz rá szórakozottan a boltvezető. — Van nekünk vagy kétezer. Három éve kerülgetem, senki sem viszi, a fene essen belé. Hát így valahogy! Mert kérem, mit gondolnak, hol vette a Bimbamimpex igazgatója, főkönyvelője, osztályvezetője a nagykópernyős televízióját? Pesten? Á-á! Kiszállást szerveztek Kunboködre, megvették az fmsz áruházában. A boltvezető még ki is kísérte őket és sokáig lengette a sapkáját utánuk. . Csak a beavatottak tudják, hogy a 16 000 forintos motorcsónakot kizárólag Jászhomokpusz- tán lehet kapni, ahonnan a legközelebbi lavór víz 15 kilométerre van, folyó pedig 50 kilométerre. Amikor például az ipar a piacra dobta a felfújható sakkkészletet hajótöröttek számára, az emberek rávetették magukat, s néhány nap múlva Pesten már csak pult alól, 20 százalékos felárral lehetett kapni. Hököm- pusztáról is felutaztak és még az utolsó pillanatban sikerült vásárolniuk néhányat. Mi sem természetesebb, hogy a hökömpusztai vegyesbolt vezetője hónapok óta rugdos vagy tíz készletet egyik sarokból a másikba és mindenki, nék fizet egy korsó sört, aki elvisz egyet. Hát így valahogy. Most jut eszembe, hogy tegnap elfogyott a borotvaszappanom. Holnap felmegyek Pestre és veszek egyet. Az ember legyen igényes! —kefe— Tavaly 848 könyvet olvastak el a cigánytelepen, s jelenleg is havonta 60—70 kötet a könyvtár forgalma. A járási könyvtár dolgozói figyelemmel kísérik az olvasók igényeit, s negyedévenként aszerint cserélik a könyvállományt. A tapasztalatok szerint a zenetörténeti művek a legnépszerűbbek, de sokan olvasnak Móriczot, Jókait, sőt Tolsztojt is. műsora Március 23-án este 7 órakor: ARANYSZÖRÜ BÁRÁNY Petőfi- és szelvény beaiet. Március 29-án este fél 8 órakor Fei- sőnyomáson: CSACSIFOGAT MÁRCIUS 23. Békési Bástya: Cadide, avagy a XX. század optimizmusa. Békéscsabai Brigád: Miéi néni két élete, Békéscsabai Szabadság: Mid néni két élete. Békéscsabai Terv: Csigalépcső. Gyomai Szabadság: Csudapest. Gyulai Erkel: Házasságból elégséges. Gyulai Petőfi: Ne fogadj el édességet idegentől. Mezőkovácsházi Vörös Október: Kertes házaik utcája. Orosházi Béke: A 80. születésnap. Orosházi Partizán: A bérgyilkos! Sarkadi Petőfi: Randevú Koppenhágában. Szarvasi Táncsics: A szórakozott professzor. Szeghalmi Ady: Egyiptomi történeti
