Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-02 / 51. szám
1963. március 2. 4 Szombat Az öregkor megszépítéséért Népűnk, a többi szocialista ország népével együtt az emberségesség és a jóiét társadalmának mielőbbi kivirágoztatásán munkálkodik. Erkölcsi normája a szorgalmas, becsületes emberek — fiatalok, öregek — egymást segítése mindenütt és mindenben. Mindez rendjén is volna. Azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy a felszabadulás előtt született és nevelkedett embertársaink nem kis részének a tudatában ott lapul és alkalomadtán élet jelt is ad magáról — többek között — az a helytelen felfogás, hogy az öregek már megtették a magukét, feleslegesek, félreállhatnak az útból. Az ilyen elítélendő magatartás elsősorban családi, rokoni körben gyakori. Nemegyszer hallhatunk és olvashatunk olyan esetekről, amikor idős szülőket, nagyszülőket igyekeznek a gyermekeik, unokáik lerázni a nyakukról, rendszerint anyagi okokból. De olyan esetek sem ritkák, amikor nyilvános helyeken; hivatalokban, utcán, moziban, klubban és másutt lekezelően, semmibevevően bánnak velük. Pedig az ilyen modor sehogy se illik életünkbe. A fölényeskedőknek és tisztelet- lenkedőknek nem ártana arra az általános élettani igazságra gondolni, hogy egyszer mindnyájan megöregszünk. Minden ember — akit nem ragad el a korai halál — idővel beérkezik a tisztes kor révébe, azok is, akik ma fiatalos meggondolatlansággal, méltatlanul bánnak az idősebbekkel. Vajon valóban révbe, az élet nyugodt öblébe érkeznek-e nálunk az öregek? Szocialista rendszerünkben így kell lennie. A nyugdíjtörvény, a nyugdíjak felemelése, a betegbiztosítás, az egészségi és kulturális szempontból egyre jobban felszerelt szociális otthonaink és még sok egyéb társadalmi jogalkotás, szervezés és intézményes támogatás szolgálja a nagyszerű célt, az élet alkonyának nyugalmas élvezését. És most érkeztünk el a leglényegesebbhez: maga az öregség nem szakítható ki mint ilyen, a társadalom életének egészéből. Annak éppen olyan szerves velejárója, akár a fiatalság vagy a harminc-hatvan évesek közti időszak. Az ember, az emberi kor legvégső határáig emberi lény, tehát a társadalom egyenrangú tagja. Ahol, amikor még ereje engedi és kedve tartja, a munkából, a művelődésből, a szórakozásból, a közösségi élet minden éltető hullámzásából juttatni keli a részére olyan jogos természetességgel, amilyennel más is emberhez és ehhez a társadalomhoz méltó életet akar élni. Csak ily módon teljesülhet ki az öregkori nyugodt, bolog életérzés bennük. Csak az ily módon szeretett öregek nem érzik magukat soha feleslegesnek, istencsapásnak. Tehát mindenütt és minden módon szépítsük meg a ránk is váró öregkort! Huszár Rezső Szlovák táncok és cigány népi játék Tótkomlóson Egyhetes Nógrád megyei vendégszereplés re és a tavaszi kulturális szemlére készül Tótkomlóson a községi művelődési otthon szlovák nemzetiségű népi együttese. Az együttes műsorát, vezetője: Medovarszky Györgyné pedagógus községbeli és szlovákiai gyűjtéséből és feldolgozásaiból állították össze. A Tótkomi ősi lányok, a Lakodalmas, a Sascsinai farsang és a Sálas-tánc című szlovák népi táncokat, valamint a tótkomlós! cigányok népszokásaiból színpadra írt látványos és hangulatos népi játékot mutatják be a kem- lósi fiatalok tavaszi fellépéseiken tíztagú bendzsós és nyolctagú ci- terazenekar kíséretében. OOGCCOCOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOC Hansl és Krédl lakodalma Eleken Három nemzetiség búcsúztatta kedden Eleken a farsangot. A németek szokásai szerint lakodalmaztdk, a németekkel együtt a magyarok és románok is, Hans és Krédl esküvőjén. Vigadott az egész falu. Reggel indultak a kiszesek vagy huszonötén, jelmezben, álarcban s házról házra járva köszöntötték az eleieteket. A herceget lovasok kísérték, a hírverést meg maszkos lányok és legények csinálták. Gyűlt a farsangi fánk, a bor és a pénz a lakodalomra. Ha már becsöppentünk az elekiek közé az érdekes farsangbúcsúztatásra, nem szalasztottak el, hogy egy kis „hivatalod’ interjúra bírjuk a herceget: — Minden február utolsó keddjén tartjuk a karnevált. Máskor is, most is a kiszesek és a művelődési otthon rendezi a színes ünnepséget, valamint a lakodalmat. — Ki lesz Hansl és Krédl? — Most még csak bábú jelképezi a jegyeseket, de az esti bálon már megszemélyesítjük őket... — Éspedig? * — Az titok! Semmiképpen nem árulhatjuk el. A népi szokás nem engedi ezt... Nem is árultak titkot. Ugyanis a szokás szerint sem a vőlegény, sem a menyasz- szony nem tudhat párjáról. És, sose tudja az ember: hátha árulkodnak az újságírók. , De a vőlegény nevét mégis megtudtuk a KISZ-titkártól: Muzsla György volt, Krédl szerepében pedig egy román hölgy ment „férjhez”. ... Újra peregni kezdett a dob, szólt a muzsika és végigharsogta az utcákat a hívó kürtszó, mely hírül adta a nagy esti eseményt. Mi sem szabadulhattunk egykönnyen: titokzatos jelzéssel tudtunkra adták a hírvivők: idegen ide, idegen oda, nekünk is hozzá kell járulnunk a lakodalomhoz. És hát bor, fánk hijján mit tehettünk... De meg is érte. Ugyanis nem fukarkodtak az álarcos kislányok a puszival... Az eleki karneválon mindig kijár ez a jóakaróknak ... va— ti— Véradó-kiállítás Békéscsabán A Magyar Vöröskereszt Országos Központja vándorkiállítását első alkalommal mutatták be megyénkben Békéscsabán, a Munká csy Mihály Múzeumban. A kiállítás megnyitóján, március elsején délelőtt dr. Rucz László röviden ismertette a véradás jelentőségéi és a kiállítás célját. Többek között elmondotta, hogy a vér gyógyító hatása milyen jelentős a betegek életének megmentésében. Beszélt a véradómozgalomról is és azokról az emberekről, akik önzetlenül, térítés nélkül adnak vért, hogy segíthessenek embertársaikon. A kiállítás szemléltető képekkel mutatja be a mozgalom fejlődését, a vér gyógyító hatását a beteg emberi szervezetben. Megyénkben az elmúlt évben összesen 16 500-an adtak vért, s ebben különösen a mezőkovácsházi járás mutatott példát. Térítés nélkül 1200-an adták vérüket a gyógyítás szolgálatára. A kiállítás március 10-ig lesz nyitva a Munkácsy Mihály Múzeumban. TlfJWIfllRADb A varázsemberke Grimm világhírű meséit dolgozták fel csodálatosan szép, színes filmben az NDK filmművészei. Története a szorgalmas és becsületes molnárlegényről és szerelmeséről szól, akiket boldogságuk elérésében sok-sok furfangos úton-módon segít a titokzatos varázsemberke. (Bemutatja a mezőberényi Szabadság mozi, március 3-án délután, matiné előadás keretében.) Nemcsak az üzemekben lehet Amit az „idegenek" is észrevesznek Békéscsaba főútvonalán Régen látott ismerősöm járt Békéscsabán, őt vártam az állomáson a napokban. Hogy több idő legyen a beszélgetésre, hagytuk elmenni az autóbuszt, gyalog vágtunk neki a hosszú Tanácsköztársaság útjának. Mire kifogytunk a közös barátok hogyléte felöli érdeklődésből, már a Háztartási Bolt előtt találtuk magunkat. Barátom a túloldalra mutatva megjegyezte: Talán Békéscsabán olyan jól álltok az üzlethelyiségek dolgában? — S ezúttal a borbélyüzlettel szemben lévő földszintes házra mutatott, amelynek egyik sarkában a szabóipari ktsz női mértéküzlete, míg a másik sarkában — szintén ennek a kisipari szövetkezetnek egy másik, s hogy ne szűnjön meg a sablon. egyszerre, az egyik munkásnak: ki kell mennie, hogy elférjenek. A fehémeműjavító sem túl nagy két dolgozónak. Jellemző méretére, hogy a szabászasztal és a varrógép között alig 20 centis rés van, ezen kell átpréselődni, hogy gépjük mellé ülhessenek a varrónők. Sokkal kedvezőbb a helyzet a két női méretboltban, amelyek egy házban, de — Milyen szép és ízléses kirakatok vannak Csabán... A szabó ktsz férfi méret üzletének szemrevételezése után magam is megállapítottam: valóban — ezt idáig nemigen vettem észre. Pedig milyen sokat mondanak az ízlésesen tálalt kirakatok! Mindenekelőtt azt, hogy ma már bőséges választék van mindenben, ami a legfontosabb közszükségleti cikkeink közé sorolódik... Éktől kezdve önkéntelenül is figyelni kezdtük a kirakatokat, cégjelzéseket. — Nézd — mondta barátom ismét a túloldalra mutatva —, ott megint egy üzlete van a szabó ktsz-nek... — Igen, de ez fehémeműjavító. Nemrégen lehet itt, azelőtt sosem láttam. Kell ez, eddig úgy sem tudtam hova vinni rossz gallérjaimat.. — Jó, jó, de azt magyarázd meg, erre miért van szükség?... Március 2-án este 7 órakor: MARION DE LORME Petőfi- és szelvénybérlet.- Március 2-án 19.30-kor Dombegyházán: SZERESS BELEM ugyancsak női mértéküzlet van. Erre már nem tudtam magyarázatot adni. S amikor elváltam a barátomtól a szálloda előtt, elhatároztam: utána nézek, vajon miért tobzódik ennyire az üzlethelyiségekben jó nevű ktsz-ünk? Nem akarom nyújtani az amúgy is hosszú Tanácsköztársaság utat, untatni az olvasót a részletezéssel, annak pontos leírásával, hogy kü- lön-külön mit láttam, amíg visz- szaértem a férfi méretboltba. Tömören csak annyit: ,,Idegenek” is észreveszik, hogy nem a legésszerűbb a ktsz üzlethelyiség szervezése. A Nagy Lajos féle férfi méretboltban alig halottam a részlegvezető szavát, mert itt az üzlet és a műhely egyben van és éppen üzemelt mindhárom villanyvarrógép. Kívülről szép, de beiül nagyon kicsi ez a helyiség, pedig négyen dolgoznak benne. Bár viccesen mondják, mégis komoly: ha két vevő vagy rendelő próbálni jön külön-külön üzletvezetővel és rezsiköltséggel működnek. Különösen az 1-tK számú részlegnek van szép, tágas munkaterme, amelyikben kényelmesen elférne a 2-es számú női méretbolt néhány dolgozója is. Még költözködni sem kellene sokat, hiszen mint mondottam: egy házban vannak. S ha ez a helyiség kiürülne, ide jöhetne a férfi méret részleg, annak mostani helyiségébe pedig mehetnének a fe- hémeműjavitók. Ügy vélem, ésszerű és gazdaságos lenne ez a megoldás. Egyrészt azért, mert jelentős rezsiköltséget takaríthatnának meg a ktsz vezetői és felszabadulna egy helyiség is, másrészt mert mindenki kényelmesebb munkakörülmények közé kerülne. Az üzemekben napirenden van napjainkban a termelés ésszerűbb szervezése a munkahelyek vagy azonos műveletek összevonása által. De ezt a feladatot végrehajtani nemcsak az üzemekben lehet... Varga Dezső Közeleg a tavasz! Minden időben gyorsan, kényelmesen eljuthat bárhová DflKUVIII motorkerékpárral. Beszerezhető a szaküzletekben. OTP-hitelakcióban is kapható. 06436
