Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-01 / 50. szám

NAPTÄR 1S63. március 1. Péntek Angola népe fegyverrel harcol a portugál gyarmati rendszer ellen — 650 évvel ezelőtt, 1313 1963. március 1, péntek. márciusában született Giovanni Boccaccio (ejtsd: Bokáccsó) Olasz író, a modern novella mű­fajának megteremtője. Főmű­vében, a Dekameronban, keretes elbeszélés formájában száz ero­tikus, azonban korát nagyszerű-. en jellemző novellát írt és ezekben szatirikus szellemesség­gel p elleng érezte ki a közép­kor társadalmát, az emberek kapzsiságát és a képmutató egy­házi személyedet. A másik ér­tékes munkája Dante életrajza. Giovanni BoCCOCC'O — 90 évvél ezelőtt, 1873-ban e napon született Amangeldi Ivanov, a kazah nép hőse, az 1916-os nemzeti függetlenségi felkelés vezére, 1817-től 1929-ig pedig a szovjet hatalomért foly­tatott harc résztvevője. — 50 évvel ezelőtt, 1913-ban e napon született Georgi Gulia szovjet-abhász író és festő. Műveiben Nyugat-Grúzia parasztsá­gának életét ábrázolta, az orosz nyelven írt Tavasz Taskeni- ben című elbeszéléséért 1849-ben Állami-díjjal tüntették ki. * — A Mongol Népi Forradalmi Párt 1921. március 1-én alakult meg. A magyar vegyipar ma és holnap A korszerű vegyipar alapja a ^ petrokémia, amely kőolaj­ból, földgázból a műanyaghoz, műtrágyához, műszálhoz és más termékekhez szükséges nyers­anyagokat állít elő. Ezeket a ve­gyi nyersanyagokat minden or­szágban célszerű gyártani, csak a közös nyersanyagból készült kész termékek gyártását szakosítják a KGST-országok között. A nem­zetközi munkamegosztás egyik sajátossága a vegyiparban, hogy azok az országok is nagy vegy­ipart fejleszthetnek ki, amelyek a kiinduló anyagokban, kőolajban, földgázban szegények. (Hollandiá­nak nincs kőolaja, mégis itt mű­ködik Európa legkorszerűbb kő- olajfinomftó üzeme.) Az 5009 kilo­méteres Barátság kőolajvezeték — a világ legnagyobb olajszállító rendszere — a Volgán túli és az ukrajnai olajmezőkről továbbítja az olaját négy KGST-országba, köztük hazánkba is.- S a vegyipar olajszükséglete igen szerény, a legfejlettebb országokban sem éri el az összfe’ használt mennyi­ség 10 százalékát. A KGST-országok távlati ter­vei szerint sok tízezer tonna évi kapacitású, optimális nagyságú, korszerű műanyag üzemeket épí­tenek, s így a műanyagok felve­hetik a versenyt az acéllal. (Ilyen nagyságú üzemek jelen’eg még a tőkés országokban sem működ­nek. A nagy és bonyolult gépek gyártását — a tagországok szük­ségletére is — a Szovjetunió, Csehszlovákia vállalta magára.) Mindez különösen nagy perspektí­vát jelent hazánknak. A vegyipar fejlődése a műanyagkor-zakban nagyban hozzájárul majd nyers­anyagszegény helyzetünk és fej­lődő iparunk közötti régi ellent­mondás feloldásához, s kémiai úton magunk állíthatunk elő sok fontos anyagot. Ez persze a 20 éves terv táv­*■ lata. A ma ered mén vei, ha szerényebbek is, nem becsülhetők le. A KGST vegyipari állandó bi­zottsága eddig 2000 cikk szakosí­tását dolgozta ki. A különböző ve­gyitermékeket az egyes baráti országok így nagy mennyiségben gazdaságosan állíthatják elő, köl­csönösen kielégítik egymás szük­ségleteit is. Hazánk gvówszer- és finomvegyszer ipara fejlődik erő­teljesen az együttműködés kere­tében. (A KGST gyógyszeripari munkabizottságának vezetője is magyar szakember.) Országunk a gyógyszeripari termelés méreteit és műszaki színvonalát tekintve a népi demokratikus országokban az elsők között áll. Az egy lakos­ra jutó gyógyszertermelésben el­értük Anglia, NSZK, Franciaor­szág színvonalát, noha a munka termelékenysége nálunk még ala­csonyabb, mint ezekben az or­szágokban. fejlődő, korszerű gyógyszer- * iparunk sem kíván minden cikket maga előállítani. Növek­szik a gyógyszeriparban is a nem­zetközi munkamegosztás, amely biztosítja, hogy hazánk gazdasá­gosan, világszínvonalon termelje a reá szakosított gyógyszereket. Ennek eredménye az is. hogy im­már az új termékek kikísérletezé­sének és piacra bocsátásának gyorsaságában is felvesszük' a vérsenyt a logfejteUebb tőkés or­szágokkal. Ez egyébként igen kedvező exportlehetőségeket je­lent a nem szocialista országokba is. Hogy milyen haszna származik az országnak a vegyipar más egyéb területein végrehajtott sza- 1 kosftásból, erre álljon itt egy pél­da. A magyar textilipar közismer­ten fejlett, hazánk viszont igen kevés textil sz-ne-^k any-got gyárt. A szakosítással a baráti országok meglévő kapacitásának jobb kihasználá’ával több száz­ezer dollárral s! került eddig is a nyugati országokból szá-mazó textilszínezék-importot csokken- tenünk. Egy más szakterü’eten a vegy­ipari gépgyártásban kialakuló nemzetközi együttműködés is elő­segíti a magyar vegyipar gyors és korszerű színvonalon való fejlesz­tését. \/egyiparunk az utóbbi évek- ” ben gyors ütemben fejlő­dik. A második ötéves tervben csupán mintegy 100 vegyi (köz- tik alumínium- és kőolajipari) üzemet építünk, illetve rekonstru­álunk. Harminc üzem komplex technológiai berendezéseit kül­földről kell beszerezni. E har­mincból is húszat a baráti orszá­gok szá'lítanak. Különösen nagy segítséget nyújt a Szovjetunió, amely két műanyaggvár, alumíni­um- és kőolajfeldolgozó üzem berendezését szállítja igen elő­nyös feltételekkel, jelentős részét hitelben. A szocialista országok vegyipa­rának fejlődését nagymértékben segíti a kölcsönös műszaki és tu­dományos együttműködés is. A KGST-országok egymás között felosztottak 35 kutatási témát, s így például a magyar Ásványolaj­áé Földgázkísérleti Intézet ered­ményesen foglalkozik a parciális oxidáció kidolgozásával. A ma­gyar vegyipar vezetői a KGST munkabizottságainak keretében átfogóan meg;smerték a baráti országok eredményeit, műszaki színvonalát, s így tervszerűvé yálha ott a szé’es körű tapasztalat- csere és a műszaki együttműkö­dés. A KGST-országok szakembe­rei a vegyipari állandó bizottság­ban még az idén megvitatják a tagállamok 20 éves és az új 5 éves terveit, valamint az 196*-ben és 19S5-ben induló nagyobb be­ruházásait. Ezek a viták tulajdon- '-érypán elvtárrias tapasZ^’^cse- rék a nemzetközi szakosítás és kooperáció mellett biztosítják, hogy minden szocialista ország vegyipara a legkorszerűbb szín­vonalon, gazdaságosan, gyorsan fejlődjék. Kovács József 1­Véres terror Columbiában Bogota (TASZSZ) A Santa Barbara nevű_ colum­biai faluban a ' katonaság tüzet nyitott a helyi cementgyár sztráj­koló munkásaira, akik béremelést és a munkakörülmények megja­vítását követelték. . Tizenegy mun­kás életé: vesztette, 42 pedig meg­sebesült. Amint a főváros dolgozói érte­sültek a Santa Barbara-i véres eseményekről, azonnal beszüntet­ek a munkát és az utcára vonul­tak. A rendőrség és a katonaság erőszakkal próbálta szétoszlatni a ízezres tömeget, és szintén tüzet nyitott a tüntetőkre. Jelentések szerint egy ember meghalt, többen súlyosan megsebesültek. (MTI) Iraki hazafiak a világ közvéleményének segítségét kérik A Daily Worker jelenti: Iraki szskszervezeti vezetők, ér­telmiségiek és nőszervezetek ve­zetői a világ közvéleményéhez for­dultak védelemért, a hazájukban tomboló vérengzés és tömeges letartóztatások ellen. Iraki értelmiségiek egy csoport­ja felhívást intézett minden tu­dóshoz, íróhoz, jogászhoz, demok­ratához, minden szabadságszerető emberhez a világon, emeljék fel szavukat és ítéljék el a borzalmas mészárlásokat, sürgessék a továb­bi vérontás azonnali beszünteté­sét.' Bővül Anglia és az NDK kereskedelme London Az angol gyáriparosok szövetsé­ge bejelentette, hogy a szövetség és a Német Demokratikus Köz­társaság külkereskedelmi kama­rája között Londonban lezajlott megbeszélések eredményeként lét­rejött az 1963. évre szóló kereske­delmi megállapodás. A Német Demokratikus Köztár­saság 9,4 millió font sterling érték­nek megfelelő gépeket, fényké­pezőgépeket,1 tudományos kuta­tásokra alkalmas műszereket, író'TZpeket és vegyipari terméke- 'ket szállít Nagy-Britanniának i m'i) KÍÍR5G1W 23. Sárgafoltos macska surrant ki rémülten a tormalevelek közül, karcsú teste cikázó ívekben do- bódott az udvar felé. Dani el­hűlve tapasztalta, hogy itt nincs keresnivalója embernek. Bátor­talanul indult a macska nyomá­ba. Álmos üresség ásított feléje az udvarról. Csak néhány lépést tett a sárga agyagon, aztán meg­állt. Nem mert lépni. A földbe nyo­molt ábrák eléje állottak, ho­mályosan és valószínűtlenül úgy érezte, hogy az udvart nem sza­bad lábbal érintenie. Amikor még sár volt az agyag, itt járt az anyja, az apja, szekér for­dult a karám körül, állatok csatangoltak erre, és nyomuk megkövült. Világosan látta, hogy a fagy után meg a hó után senki emberfia nem vetődött az udvarra. Mintha olyan ember­rel találkozott volna, aki meg­halt, feltámadt s neki kell elő­ször szólni hozzá. Nem volt bá­torsága a szóláshoz. Fgy pillan­tást vetett a boltíves tornácra, a jói ismert barna konyhaajtóra, amelyen most hatalmas szív- lakat csüneöt*. a szalma fedelű ólakra, a betonvályús kútra, az­tán megfordult. Indult vissza Kláriért. A nap úgy sütött, hogy a föld is eltikkadt és langyos lett tőle, mint a friss kenyér. Dani mégis olyannak érezte arcát, mint­ha vékony jéghártya fagyott volna rá. Kukoricát vetett a szövetke­zet. Olyan időben, amilyen ép­pen kellett. Porhanyóéra érlelte a hangot a májusi napfény, süppedő szőnyeggé változott a termőföld, hangtalanná oldódott rajta a munka, s a meleg ragyo­gás először pirította barnára a parasztok bőrét. Harmincholdas táblán, négy vetőgéppel dolgoztak az újsütetű szövetkezet emberei. Jobbról- balról dombok, azokon a gabo­navetések bársonytakarói, föl­jebb szőlők, cserjések. A falu nem látszott ide, mintha a nyu­galom búvóhelye lett volna ez a völgy. Pásztor Anti lazára en­gedte a két muraközi gyeplőjét, a vetőgép kormányrúdját is la­zán fogta — még félerő sem kel­lett a munkához, mégis teljes volt. Kincses József a gép után lépkedett, ügyelte az aranycsöp- pöket. hogy rendjén potyogtak-e a vetőcr.őbe. Kopasz fejebúbján fénytócsa csúszkált, s mintha azért mozdította volna néha a fejét, hogy el ne vészéjtse kopo­nyájáról ezt a fénysipkát. Jobb kezében hosszú mogyoróbotot tartott, sorra lepiszkálta vele a gazt a vetőcsövekről. Nem be­szélgettek, nagyobb volt köztük az egyetértés, mint hogy szóval is bizonygassák. Hanem az öreg egvszer csak elmaradt a géptől, sánta lábá­ban csiklandó remegés futott végig. — Anti! Nézd. kik jönnek ott! — kiáltotta boldogan. Elhajította a mogvoróhotot és billegve futott Kláriék elé. Kar­jait széttárva tartotta, hogy mi­nél hamarabb ölelhessen. Anti k’mérten húzta feszesre a gyeplőt. — Hőő... — sóhajtotta hosz­szan, halkan, amíg csak 'evegő volt a mellében. A lovak meg­álltak. Nem mozdult a gép mel­lől. Az ostornyelet a vállának támasztotta, nyurga alakja meg­hajlott, a gyeplő vége leért a szántásra Merev nézte végig az üdvözlést. Akkor rán­A nemzeti függetlenségért harcoló szabadságharcosok egy csoportja. (MTI Külföldi Képszolgálat) Irány a koffinumi&a világgazdaság

Next

/
Oldalképek
Tartalom