Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-15 / 38. szám

MC3. február 15. 3 Péntek Cikkünk nyomón: Békéscsabán is van lehetőség a dughagyma hőkezelésére Napirenden a szövetkezeti demokrácia a gyulai Béke Termelőszövetkezetben Eébruáir 7-én saéljegyzetet kö­zöltünk lapunkban: Autótoirándu- iáson a Békés megyei diugshagyma eímmeL Még aznap loétszer-ihá- romszor csörgött a telefon ebben az ügyben. Kardos Ernő, a Békés­csabai Konzervgyár főmérnöke a telefonhívás után tollat magadott, és kérésünkre megírta vélemé­nyét erről az igen költséges ki­rándulásról. (Mi is azért tettük szóvá, mert igen nagy luxusnak tartjuk, hogy a Békés megyei dughagymát teherautón vagy vo­naton Pécsre vigyék hőkezelni.). Kardos elvtárs. közötte, hogy a konzervgyárban nagy teljesítmé­nyű műszárftók vannak^ amelyek a mostam időszakban üzemen kí­vül állnak. Szívesen váfflaitaák a dughagyma hőkezelését, hogy mentesítsék a népgazdaságot egy hőkezelő építésétől. Kétségtelen, a hőkezelő építése megyei szin­ten jelentős összeget igényelne. De miért ne takarítson meg az állam több millió forintot, ha egy­szer a meglévő berendezések jó kihasználásával ez elérhető? A levél kézhezvétele után fel­kerestük a megyei tanács mező­gazdasági osztályát, s szóvá tet­tük a lehetőség kihasználását. A felvetett gondolat fogadtatása nem volt valami lelkesítő. Ekkép­pen mérlegelték a dolgokat: a hő­kezelés igen nagy hozzáértést és gyakorlatot igényel. Emellett hol van arra biztosíték, hogy a Bé­késcsabai Konzervgyárban ezt meg tudják csinálni? Ha véletle­nül nem úgy sikerül a hőkezelés mint ahogy azt Pécsett csinálják, akkor oda a megye egész bagy- matenmóse... és így tovább. Ezért felhívtuk a konzervgyá­rat Kardos elvtárs elmondotta, hogy a gyár nagy kapacitású mű- jszárítód nemcsak hagymaszárítás­ra alkalmasak, hanem hőkezelés­re is. A megye összes diughagy- ma-készletét folyamatosan hőke­désö, automatikus elektronikus számológépek megalkotása lehető, vé teszi a termelési folyamatok azelőtt ember által végzett vezér­lési funkcióinak teljes helyette­sítését. Nem kevésbé változik a terme­lés harmadik anyagi , eleme, a munka tárgya sem a kémiai ku­tatások nyomán létrejött és lét­re jövő műanyagok, valamint a .nyersanyagbázis kiszélesedése ré­vem A munka tárgyaival szem­ben a termelésben., támasztott új követelményeket egyre tökélete­sebben elégítik ki a műanyagok. Könnyű fajsúlyúak, egyenletes minőségben gyárthatók, könnyen és sokféléképpen megmunkálha­tok, s különböző természeti és mesterséges tényezőkkel szemben nagy ellenálló képességgel ren­delkeznek. Legfőbb jelentőségük azonban az, hogy ma már adott célra meghatározott tulajdonsá­gokkal rendelkező műanyagok gyárthatók, mondhatni „rendel­hetők”. A vegyipari termékek és kémiai eljárások nagy szerepet játszanak a mezőgazdaság korsze­rűsítésében is. Felhasználhatók mint műtrágyák, talajjavító esz­közök, gyomnövény & rovarirtó szerek, az állatok fejlődését ser­kentő anyagok stb. A kemizálás előrehaladása egyik fő tényezője a terméshozamok és termlékeny- ség ugrásszerű emelkedésének. A tudomány közvetlen termelő­erővé .válásának harmadik felté­tele az ember termelési helyének és szerepének megváltozása. Ma zetni tudnák és Sgy a népgazda­ságot mentesítenék attól a rend­kívül nagy fuvarköltségtől, amely Békéscsaba és Pécs között elő­adódik. Amikor Kardos elvtárs ezt a kijelentést tette, még a kö­vetkezőket is mondotta: — írják elő a technológiai uta­sítást és mérnökeink, technikusa­ink, dolgozóink garanciális minő­ségi munkát adnak a dughagyma hőkezeléséhez. A konzervgyári műssárítók azonban hagymaszárításnól, dug- hagyma-hőkezelésnél Sg többre képesek. Egyszerű, de „okos ma­sinák”. Megszárítjáfc a kamilláit, megaszalják a gyümölcsöt, még gabonát is lehet velük szárítani, de készítettek már ugyanezekkel a gépekkel túróból kazeint is. Kardos elvtársék igen nagy fe­lelőséggel álltak a dugibagyma- hőikezelés gondolatához. Nem vé­letlenül. Makón, a Szegedi Kon­zervgyár télepén — ott ás műszá­rítóik vannak — hőkezelik a dug- bagymát is. S ennek a munkának egyik szervezője, elindítója a Bé­késcsabai Konzervgyár főmérnö­ke volt. Ezek után a termeltető vállala­ton — a MÉK-en — múlik, hogy utaztatják-e továbbra is a Békés megyei diughagymáit a pécsi hőke­zelőbe. vagy pedig igénybe veszik a Békéscsabai Konzervgyár nyúj­totta lehetőségeket és a népgaz­dasági érdeknek megfelelően jár­nak el, Dupsi Károly A takarni ányhiánnyai küzdő satrfcadi Lenin Tsz-ben a meglévő készletek jó beosztásával és elő­készítésével a január végi, feb­ruár eleji hideg időjárás ellenére is tartani tudták a tízliteres fejésd és a 8 literes istálló átlagot. A szö­vetkezet tehenészei és takairmé­az ember, minit az anyagi javak termelője, még közvetlenül vesz részt a termelési folyamatban, s a jelen generáció még továbbra is — nem kis mértékben fizikai erőki­fejtése révén — részt fog venni. A szocializmus teljes felépítésé­vel, a kommunizmus anyagi-mű­szaki bázisának tökéletesedésével a termelés hatékonyságát egyre kevésbé a közvetlen élőmunka-rá­fordítás, s egyre inkább nagyobb és. döntő súllyal a tudomány ál­talános színvonala és technológiai felhasználásénak foka fogja meg­határozni. A kommunizmus társadalma arra hivatott, hogy megváltoztas­sa a termelésről, a termelés anya­gi és műszaki alapjáról, a terme­lők szubjektív oldaláról, az em­berről kialakult összes elképze­lést. A kommunizmusban a mun­ka az eddig kevés szakképzettsé­get igénylő nehéz munkából új tartalmú munkává válik, amely szervesen összeegyezteti a fizikai és szellemi, funkciókat, s egyre mélyebb kapcsolatba kerül a tu­dományos tevékenységgel, a ter­melési folyamat új tartalmával. A szocializmust és a kommu­nizmust építő országok egész kulturális és művelődési politiká­ja a munkások és termelőszövet­kezeti parasztok általános művelt­sége és szakképzettsége' növelésé­re irányuló tevékenysége figye­lembe veszi a távlati feladatot és célkitűzést. A tudomány eredményeinek teljes kibontakoztatása, a tudo­mány közvetlen termelőerővé vá­lása, s ezzel a termelőerők szinte A napokban közgyűlést tartot­tak a gyulai Béke Termelőszövet­kezet gazdái. Azt mondják az emberek jó gyűlés volt. A gazdál­kodásról és a vezetésről volt szó, éppen arról, ami ezekben a na­pokban a legjobban izgatta az embereket. Már jó ideje annak, hogy egyre csak szaporodtak a komor arcok ebben a szövetkezetben. Az igaz, hogy fejlődik a szövet­kezetünk — morfondíroztak a gazdák —, de az is igaz, hogy még jobb eredményt lehetne elér­ni, ha... És ez után a ha után sok minden következett. Ki ezt mondta, ki azt A termelési ágazatok nem fej­lődtek egyenletesen. Az állatte­nyésztés súlyosan lemaradt, rend­ellenességek voltak a gépesítésnél, s ezek miatt nyugtalanítóan ala­kultak a gazdaságosság mutatói. Néztek a gazdák egymásra, az­tán a vezetőkre, megnyugtató rendet sehol sem láttak. Az igaz, hogy ritka munkabírású az el­nök — gondolták —, de az is igaz, hogy nem bízik bennünk. Mindent egyedül akar elvégezni, ráadásul néha goromba hangon beszél. Egy ideig még csak vi­gasztalták magukat egyik-másik gazdasági ágban elért eredmé­nyeikkel, de ki tagadhatja, hogy komoly bajnak volt az már a neknek silókukoricából készült szilázst. ^szecskázott, zab- és árpa- szalmát, továbbá kukoricaszárból készült zúzalékot adnak melasszal összefüllesztve. A fejőgulyások pontosan betartják az etetés, a fejés és az itatás időpontját. korlátlan fejlődése, s az ember j a­vára való felhasználása csak a kommunista társadalomban való­sulhat meg. A tudomány és a mű­szaki haladás új vívmányainak, az atomenergia békés felhasználásá­nak, az automatizálásnak, a kemizálásnak a megvalósítása ugyanis a termelés társadul, másod ásónak további nagy­mértékű fokozódását eredménye­zi s ez parancsolóan megköveteli az egész társadalom gazdasági éle­tének tervszerű irányítását. A tudomány és technika mai forradalma azonban nemcsak a tőkés rendszer kereteit feszíti szét, hanem az országhatárokat is. A tudomány termelőerővé válásá­nak folyamata nem valósulhat meg a meglévő országhatárok kö­zött. Objektíve szükségessé válik a szocialista országok termelésé­nek, tudományfejlesztésének nem­zetközi összehangolása. A tudománynak nem lebecsül­hető hatása van korunk társadal­mának nagy kérdéseire. Korunk fő célkitűzéseinek megvalósításá­ban: a béke megőrzésében és a két világrendszer közötti békés gazdasági és kulturális verseny­ben megkülönböztetett szerephez jutnak a tudományok művelői. A nukleáris világkatasztrófa elleni harc élvonalában tevékenykednek a világ haladó tudósai, s egyre szorosabban kapcsolódnak össze a békéért küzdő tömegek minden­napi munkájával, harcával. Illés János, Szántó Lajos az MSZMP Tudományos és Kulturális Osztályának munkatársa; jelzője, amikor az elnöknek ma­gának kellett kimenni répaszele­tet rakodni, mert más nemigen jelentkezett. Talán a munkától féltek? Ugyan. De baj volt már akkor a bizalommal és mással is. Az igazgatósági ülések el-elmara- doztak s nemegyszer előfordult, hogy a kollektív döntés helyett igen fontos gazdasági kérdések­ben az elnök maga döntött. Az igazgatósági tagok csak utólago­san szereztek tudomást az intéz­kedésekről, a tagság meg még később. De, ha tanácskoztak is, az üléseket a felületesség jelle­mezte, Szertelen és kapkodó munka járta. A többi választott szerv tevékenységéről pedig még ennyit sem beszélhettek, hiszen azoknak a papíron kívül alig volt hírmondója. Aki a közgyűlésekben bizako­dott, azt láthatta, hogy ott sem történnek esodák vagy elmaradt, vagy ha megtart­ják, akkor sem ér sokat a rész­vétlenség és az érdembeli tár­gyalás hiánya miatt. S ahogy a közgyűlések dolgában járta, úgy volt ez a brigádoknál is meg a munkacsapatoknál. A kertészeti brigádnál egész nyáron nem tar­tottak brigádggyűlést s a többi helyeken is igen ritkán találkoz­tak az emberek okos szót váltani. Dolgoztak, dolgoztak, ahogyan az teszi, aki nem látja a célt. Ide­genek voltak saját portájukon. A pártszervezet sem sok vizet zavart ezekben az időkben, de azért végül mégis a kommunisták kezdték. Megindult a nyílt be­széd, s az őszinte szó forrása hamarosan patakká, majd fo­lyammá duzzadt. Így került sor a legutóbbi közgyűlésre. Be sem fért mindenki a terem­be, az ajtót is levették, hogv a kintrekedtek hallják a szót. Ilyen nem volt még a Béke közgyűlé­sén, s igencsak új volt az is, amit az elnök csinál. A hibáiról beszélt, arról, hogy belátja, meg­sértette a szövetkezeti demokrá­ciát, megsértette az embereket. Ez nyílt beszéd — gondolták a gazdák. S, mert őszinte beszédet hallottak, hát őszinte szóval felel­tek. — Nemcsak a vezetők követtek el hibát — mondta a fegyelmi bi­zottság elnöke felszólalásában —, hanem mi is, a tagok. Egymás után szólaltak fel, s ki-ki úgy be­szélt a szövetkezet dolgairól, akár egy-egy elnök. Látták, hogyha akarják, úgy ellenőrizhetik és se­gíthetik a vezetést és az. egyéb megbízatásokra választott gazda­társaikat, ahogyan szükséges. Rá­jöttek, hogy minden dolog fölött ott áll a legmulaszthatatlanabb, az ellenőrzés. Hatékony állandó ellenőrzés híján a friss ellustul, az éber elalszik... — Mentségemül legyen mond­va, megbíztam az állattenyésztő­ben és a munkában magára hagytam — mondta egyszer az agronómus. Ma már belátja, hogy az ellenőrzés nem bizalmatlan­ság hanem szükséglet, kötelesség, segítségnyújtás. A termelőszövetkezet gazdái ráeszméltek ezen a közgyűlésen, hogy vagy élnek a szövetkezeti demokrácia elvével, vagy nem él­nek ezekkel a jogokkal és köte­lességekkel, de akkor előbb, vagy utóbb meg kell igyák engedé­kenységük, mulasztásuk keserű levét. Az öntapasztalat drága tanítómester, de maradandó nyomot hagy. A Béke Termelőszövetkezetbeliek tanulságos iskolát jártak ki az elmúlt -évek alatt á szövetkezeti demokráciából. Rájöttek, nem sok értelme van, ha a piacon pa­naszkodnak vagy, ha a szomszéd asztalnál verik a mérgüket. Köz­gyűlésen van helye az okos szó­nak és a bátorságnak. S ott van­nak a brigádgyűlések s egyéb közös tanácskozások, melyeken igazán beérik a jó szó. Az aka­rat kifejezésének a közgyűlésen a helye. A közgyűlés a termelőszö­vetkezet agya, lelkiismerete. Azt szokták mondani az olyan ember­re, aki nem használja az agyát, hogy fejetlen. Ezzel a fejetlen állapottal számoltak le a közgyű­lésükön a Béke Termelőszövetke­zet gazdái. Buda Zoltán Hirdetmény Mezőgazdasági foglalkozású adózók 1988. évi I. negyedévi, de január 1-én már esedékessé vált adójukat február hó 15-ig kamatmentesen fizethetik meg. Saját érdekében tegyen eleget adófizetési kötelezettségének. Megyei Tanács VB Pénzügyi Osztálya S3 A sarkadi Lenin Tsz tehenészetében 10 liter a fejési átlag nyosai a gondjaikra bízott tehe-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom