Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-12 / 35. szám
1983. február It. 6 KeM Kilencvenöt esztendővel ezelőtt alapították a gyulai múzeumot A napokban hagyta el a nyomdát a Gyulai Erkel Pereme Múzeum kiadványsorozatának 40. füzete, melyben dr. Dankó Imre, a múzeum igazgatója összefoglaló jelentést tesz közzé múzeumának elmúlt évi munkájáról. Az ösz- szeállítás részletesen foglalkozik a múzeum különböző ágazatainak tevékenységével, ismerteti az 1962- es év eseményeit A gyulai múzeum életének egyik legkiemelkedőbb eseménye a múlt év végén megrendezett Múzeumi Hét volt, amelyhez a vésztői és a gyulavári Múzeumi Napok járultak még hozzá, nem kis sikerrel. A gyulai Múzeumi Hót minden eddiginél nagyobb érdeklődést váltott ki, összes résztvevőinek száma meghaladta a 13 ezret. A Múzeumi Hét szervezésében nagy részt vállalt a múzeum baráti köre is. Az idei tervek szerint az ez évi Múzeumi Hetet szeptemberben rendezik meg és sok új vonással szeretnék gazdag!tarp. A hagyományos rendezvények mellett — kellő számú jelentkező esetén — egy négy és fél napos autóbuszkirándulást is terveznek, a követ, kező útvonallal: Gyula—Nagyke- reki—Debrecen (Déry Múzeum) —Nyíregyháza (Jósa András Múzeum) —Tokaj—Miskolc (Hermann Ottó Múzeum), Lillafüred —Szerencs—Erdőbénye—Sárospatak (vár, Rákóczi Múzeum) —Sátoraljaújhely—Széphalom (Kazinczy Emlékmúzeum) és vissza Gyulára. A múzeumi autóbusz utasait mindenütt a helyi múzeum vezetői fogadják és kalauzolják. A részvételi díj (szállás, utazás, étkezés) 500 forint. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1963-bam ünnepli fennállásának 95. évfordulóját is, ebből az alkalomból tudományos ülésszakot rendeznek és emlékkönyvet adnak ki. „Megszépül“ a gyulai román nemzetiségi diákotthon Gyulán 220 hazai román nemzetiségű — a Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyei falvakból váló — általános iskolás és gimnazista lakik a „lan C Frimu” román nemzetiségi diákotthonban. Az épület belsejét tavaly kifestették, fürdőszobáit és cserépkályháit rendbe hozták, s kapus-szobát építettek bejáratához. Az idén 950 ezer forint felújítási költségből új külsőt kap a gyulai vár szomszédságában levő öreg épület: falait tatarozzák, tetőzetét kijavítják, ebédlőjének padlóját mozaiklapokra cserélik ki, konyháját és mellékhelyiségeit csempés burkolattal látják el, parket- tázzák hálószobáit, légi vil- lanybiztosí tókait automata berendezés váltja fel. A felújítási munkákat a tavasz. szal kezdik meg. Felnőttek, a fiatalok mikroszkópja alatt Az erkölcs, fedezet nélkül, csak prédikáció Rólunk, felnőttekről \ van szó, akik szeretünk korunk, életutunk tapasztalat-tárából minden lehető alkalommal példázatokat ragadni az ifjúság elé; lássátok, ilyenek voltunk, ilyenek legyetek. Erkölcs, munkaerkölcs és hasonlók dolgában igyekszünk hatni utódainkra, erre az új nemzedékre. Nagyon helyes. Hiszen a célunk becsületes: kövessék jó példáinkat és okuljanak a hibáinkból. Általában ilyen értelemben élünk az idősebb, a felnőtt ember nevelési jogával. Előfordul azonban, hogy bizony vizet prédikálunk és bort iszunk. Vagyis néha gépiesen fecsegünk a jóról, a követendőről, ugyanakkor konkrétan és következetesen engedünk szabadjára olyan magatartásbeli helytelenségeket, melyek pusztán akaratunk szelíd nógatására is meghunyászkodnának, odúikba bújnának vissza. Afféle hibákat kreálunk, melyek csupán a nem helyén való alkalmazásuk miatt hibák. Az italozástól a szerelemig, a viccmondástól a férj-feleség vitákon át a felnőttek ügyeinek különféle elintézési módjáig, az élet sok olyan szituációt produkál, ami maga még nem ifjúságnevelő látvány és téma, legfeljebb a belőle leszűrhető erkölcsi tanulság lenne az. Akadnak továbbá olyanok, akik nemhogy tévedésből, alkalmi fegyelmezetlenségből, feledékenységből cselekednek úgy, hogy vizet prédikálnak és bort isznak, hanem, mert mindig, szakadatlanul borivók és vizet prédikálok. Esetük, ügyük, külön cikket érdemel. Most nem róluk, hanem rólunk, a többségről van szó. Lányaink, fiaink a családban és az életben, érzékeny műszerként reagálnak a felnőttek minden fajsúlyú cselekedetére. Ez lebegjen a szemünk előtt, mikor bármit is csinálunk. Legyünk kö*wnniim juüjjji-------****** , , vünnmf pmÍ H E/M|f|K4i>6 Ápzilisi riadó pp vetkezetesek. A jó példához, a szavakban adott tanácsokhoz mindig mellékeljük az erkölcsi fedezetet is. Vagy inkább hallgassunk. Mindez borotválkozáskor jutott eszembe. Magát a műveletet egy borbély ipari tanuló végezte orcámon. Már befejezte munkáját, mikor meglepetve kiáltott fel: — Jé! önnek csak a bal füle körül rendezettek a hajviszonyai, a jobb körül egész dzsungel van! — Lehetetlen, hiszen két napja nyiratkoztam — mondtam a tükörbe pillantva. Döbbenten tapasztaltam, hogy a fiatalembernek igaza van. — Hol tetszett nyiratkozni? Közöltem, hogy hol és azt is, hogy személy szerint ki volt a figaróm. — Ja! A „mackó” bácsi! Jó pofa az öreg. Mondják a tanulótársaim, akik a keze alatt dolgoznak, hogy örökké a rendre, a jó munkára nógatja őket. Rájuk formed, ha egy hajszálat nem sepernek össze, ugyanakkor ő nemegyszer csinál félmunkát.Hát ne kacagjon a háta mögött az ember? — És rajtam is kacaghat, ifjú barátom, mert én meg nem vettem észre magamon az asszimet- riát — Ebben az őszülő korban ez érthető, ilyenkor már nem hiú a férfi — volt a leforrázó an bölcs válasz. Azt tanácsolom, kedves felnőt- társaim, hogy nagyon vigyázzunk szavainkra és ügyeljünk az erkölcsi fedezetre, ugyanakkor vegyük tudomásul évjáratunk tényét is. Ugyanis nem naiv gyerekekkel, hanem olyanokkal, olyan fiatalsággal vagyunk körülvéve, melynek tagjai szívesen okulnak eredményeinkből, de kegyetlenül lecsapnak gyengéinkre, ha a bizalmukat bírjuk, akkor előttünk, ha nem, akkor a hátunk mögött, de mindenképpen megcselekszik. Jól teszik! Huszár Rezső A fiúk és lányok együttes nevelésérői fiúk és lányok együttes nevelésében a szülők egy része még ma sem lát teljesen tisztán. Még'mindig akadnak olyan nézetek, amelyek azt vallják, hogy a két nem állandó együttlé- te korábban felkeltheti a nemi érdeklődést és alkalmat nyújt a korai szexualitásra. Ez a megállapítás semmiképpen sem általános érvényű. Megfigyelésünk szerint a koedukált, vegyes osztályokra inkább a pajtási, baráti kapcsolatok a jellemzőek. A gimnázium első osztályában a tanulók minden különösebb nemi érdeklődés nélkül tanulnak és dolgoznak együtt. Nagyjából hasonló a helyzet még a második osztályban is. Csupán a második osztály végén, a harmadik osztályban élénkül meg és a negyedikben továbbfolytatódik, de akkor sem általános. Az, hogy milyen ez az érdeklődés, a lányok és a fiúk közötti kapcsolat, az végső fokon attól függ, hogy milyen maga a nevelés. A továbbiakban tapasztalataimból kívánok néhány észrevételt megtenni. TV em törekszem teljességre, csupán néhány gondolatot villantok fel. Osztályom az 1959— 60-as tanévben alakult 37 taggal, ebből 18 leány, 19 fiú. A koedukáció szempontjából ez az arány igen kedvező. Vidéki és helybeli, koedukált és egynemű iskolából kerültek egy osztályba, a részben ismerős és ismeretlen tanulók. Az első tanítási napon, mikor osztályom felvezettem a tanterembe, bizony nagyon furcsa esetnek voltam tanúja. A fiútanulók a jobb oldali padsorban, a lányok a bal oldaliban helyezkedtek el. A középső padsor üresen maradt. Ugyancsak a kezdeti időszakból származó megfigyelésem alapján kitűnt, hogy a fiú- és lánytanulók nem mertek egymásra nézni vagy nagyon is megnézték egymást. A serdülőkori sajátosság néhány tanulónál igen erősen észrevehető volt. Duzzo- gás, makacsság, sértődöttség kifejezése arcjáték kíséretében, nemtetszés-nyilvánítás vállrándítással stb. Mindezek a helytelen viselkedési magatartási formák, az elkülönülés, a feszélyezett légkör, az együttes munkában megszűnt A koedukáció a tanulmányi munka szempontjából ösztönző hatással van a tanulókra. A gyermek nem akar szégyenbe kerülni osztálytársai előtt, töri magát, igyekszik szorgalmasan tanulni. Fokozza a diákokban meglévő versenyszellemet, amely a tanulók közötti vetélkedésben jut kifejezésre. Ilyen értelemben tanu- nulók nemcsak mint fiúk és lányok állnak egymással szemben az osztályban, hanem küzdő társak, barátok vagy vetélytársak. S mindez az emberi kapcsolatok természetes jellegét mutatja. Ez a sokoldalú kapcsolat az együtt tanuló fiúk és lányok viszonyát a szexuálitás síkjáról egy magasabb társadalmi síkra emeli. S ezzel magyarázható a fiúk és lányok kapcsolatának pajtási jellege. magatartásban is észrevehető a javító, nevelő, szabályozó szerepe. Az egyik tanuló így nyilatkozik; Mióta vegyes osztályba járok, nem makacsko- dom. A másik ezt írja: Igyekszem úgy viselkedni, hogy jó véleményt alkossanak rólam. A leányok jelenléte csiszolja a fiúk magatartását, kerülik a durva szavakat, finomodik a beszédmodoruk. Megtanulnak helyesen viselkedni, udvariasak, előzékenyek lesznek. Az öltözködésre & megjelenésre is nagyon sokat adnak. „Igyekszem úgy öltözködni, hogy rendes és tiszta legyek, alaposan megnézek rajtam mindent” — írja az egyik tanuló. A kellemes külső megszépíti, vonzóvá teszi a közösség életét is. A társas érintkezés szempontjából nagyon előnyös a vegyes osztály. A lányok nem érzik magukat egy különálló világban. Megtanulnak egymás társaságában helyesen viselkedni. Megszűnik a gátlás, amely akkor keletkezik, amikor a fiúk lánytársaságba, a leányok meg fiútársaságba kerülnek. A huzamos együttlét során felenged a fél- szegség, a szorongás, a szótlanság, a félénkség. Természetes, ezek az előnyök önmagukban nem realizálódnak, de mint adott lehetőségek gondos és figyelmes nevelőmunkával párosulva az egyén és az osztályközösség fejlődését nagymértékbe! segítik. K övetkezésképpen a férfiak és nők egy közösségben élnek a családban, a társadalomban, akkor a fenti előnyök figyelembevételével, helyes a fiúk és lányok együttes nevelése. A koedukáció mind az értelmi, mind az erkölcsi nevelésre serkentő hatással van, növeli a szorgalmat, a becsvágyat, amely az egyén és az osztály tanulmányi munkáját, erkölcsi felfogását erősíti. Kisvárdai Károly tanár, Orosháza 1,2 millió forintos költséggel új óvoda épül Gádoroson Egyre több óvoda, bölcsőde és napközi otthon épül a városokon kívül megyénk községeiben is, hogy megkönnyítse a termelőszövetkezeti asszonyok gondját, a közös munkában való folyamatos részvételét. Rövidesen elkezdik Hazánk felszabadulás utáni időszakának egyik legküzdelmesebb korszakában játszódik Zolnai Pál filmjének cselekménye. 1946 tavaszának feszültséggel terhes eseményei elevenednek meg előttünk. A dolgozó nép már megszabadult elnyomóitól, hatalomhoz és földhöz jutott, de a nagybirtokosok még mindig nem mondtak le „jogaikról” és minden erejüket latba vetik, hogy az elveszett paradicsomot visszaszerezzék. Ez volt az a korszak, amelyben a haladó erők jelszava a „Földet vissza nem adunk”, az események központjába kerüli. (Bemutatja a vésztői Szabadság mozi, február 11-től 12-ig.) Kerámia-kiállítás nyílt Békéscsabán S A népi és gyári iparművészet : remekeiből február 10-én, a Bé- | késcsabaá Munkácsy Mihály Mú• zeum előcsarnokában kerámia• kiállítás nyílt, mégpedig özvegy • Farkas Gyuláné híres csabai „tá• nyérmúzeuma”. Ennek változatos színes darabjait — köztük több száz éveseket is — az idős asz- szony fél évszázadon át gyűjtöget, te. A „tányérmúzeumot” a Munkácsy Múzeum igazgatósága megvásárolta és a legszebb példányokból állandó kiállítást rendez. Gádoroson a termelőszövetkeze11 gazdák javaslatára létesítendő, naponta 50 kisgyermeknek felügyeletét és gondozásait ellátó óvoda építését. Az állam 1,2 millió forintot adott erre a célra. Az új óvodát még ebben az évben átadják rendeltetésének. Amint az idő engedi, megkezdik a gerendási új, négytantermes iskola alapjainak lerakását is. A leendő iskolában napközi otthonos ellátásban részesülnek majd a jelentkező tanulók. Ebben az évben 400 ezer forintot költenek az isko- ■ára, mely összesen 1,8 millió forintos beruházással 1964-ben épül fel teljesen.
