Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-10 / 34. szám

1063. február 10. 8 Vasárnap fe ÖDÖN TERMÉSKŐ-FAL AK KÖZÜL ACÉLOS CSILLO­QACÚ cső bukkan el3 és TORKOLATA lassan a Hold tányérja felé FORDUL, ____ f oRRlNGTON A VETFrŐERNYŐRE tekint. A KÖVETKEZŐ PILLANATBAN... MOST MŰKÖDÉ, __- A SUE A, . .. OLVAN .ÉRZÉS,. FÓRJA EL, . ’LOGEPEN ü Kt ELŐTT, ZL MINTHA GYORSAN ZUHANÓ VTAKO- MÍND 'ÉR A REPULOREPEN ÜLNE. SZTYEPPES TA~J KÉPE BONTAKO- <K KI ELŐTTE„ EGY TÓVAL. A MARÁSBÓL LÁTJA. A KÖZELEBBRŐL ÉS KÖZELEBBRŐL. AZTA'N VÉRÉT i Százfokos forróvíz-íenger Nemrég érkezett haza Izland szigetéről dr. Boldizsár Tibor, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanára. Á professzor, aki 25 éve foglalkozik geotermi­kus kutatással, az országos mű­szaki fejlesztési bizottság megbí­zásából az izlandi geotermikus eredetű híres forrásvíz-kutakat s felhasználásukat tanulmányozta a szigetország fővárosában, Reyk- javikban és környékén. Utazásá­nak céljáról, tapasztalatairól nyi­latkozott az MTI munkatársának. — Első szóra sokat elárulok ta- nulmányutam céljáról, ha azzal kezdem — mondotta a professzor —, hogy Reykjavikban forróvíz- fűtésű melegházban termett ba­nánt ettem, folytatásképpen pe­dig megemlítem, hogy á zord téli időjárású Közép-Európából, a füstgázos levegőjű Budapestről odaérkezve úgy éreztem, valóság­gal felfrissülök az izlandi főváros kristálytiszta levegőjén, amely mentes a szennyeződéstől. A vá-- ros annak köszönheti tiszta leve­gőjét. hogy lakóházainak mintegy a felét, pontosan 4400 épületet a híres gejzírek kúttá szelídített forró vizével fűtik, s ezeknek a házaknak a kéménye természete­sen nem füstöl. A többi lakásban olajkályha melegít, ennek a füst­je pedig minimális. Dr. Bodvarsson geofizikus, a reykjaviki közművek ge­otermikus osztályának vezető­je, aki szívélyesen fogadott és készséggel világosított fel min­denről, elmondotta, hogy a geo­termikus fűtés Izlandban 40 szá­zalékkal olcsóbb az olajfűtésnél. Egy 2000 méter mély kút, amely 100 Celsius fokos vizet ,ad két­millió köbméter víz szállításával pár év alatt visszatéríti a befek­tetést., — Számos más, igen hasznos gazdásági és műszaki tapasztala­tot szereztem még a geotermikus energiának és egész világon Iz­landban legelterjedtebb felhasz­nálásáról. Tapasztalataimat itt­hon hasznosítani szeretnénk. S itt térek rá, mi volt a tulajdonkép­peni oka izlandi utamnak. Nem titok, hogy hazánk földjének kü­lönböző rétegeiben igen sok a forró víz. Általában azonban ke­vesen tudják, mennyi ez a „sok’’ és az ország mely részein találha­tó. Ezek a kérdések az utóbbi tíz évben tisztázódtak, többnyire a kőolajkutatás alkalmával feltörő forró vizek révén. A kérdés geofi­zikai vonatkozásait a Magyar Tudományos Akadémia és a Bá­nyászati Kutató Intézet anyagi támogatásával a Nehézipari Mű­szaki Egyetem vezetésem alatt álló tanszékének 1954 óta végzett geotermikus vizsgálatai tisztáz­ták. Eszerint hazánk területének kétharmad részén, a Kis-Alföl- det, a Dunántúl délkeleti és déli vidékét, a Duna—Tisza közét, to­vábbá a Tiszántúlt magában fog­laló nagy körzetben úgynevezett ..harmadkor!” porózus, lyukacsos rétegekben — néhány kisebb te­rülettől eltekintve — mindenütt kapunk forró vizet. Ezek a har­madkori, mibcén és pliocén ten­geri és tavi üledékes homokkő- rétegek a föld történetének utol­só 20 millió éve alatt halmozód­tak fel. A mintegy 60 000 négy­zetkilométernyi területen 1000— 3000 méter mélyen 24 500 köbki­lométer, 20 százalékos porozitású rétég van, amelyben 4!>00 miPiárd köbméter, átlagosan 98 Celsius fok hőmérsékletű forróvíz-kincs A RAJNAI VÁR KASTÉL) FOLYTATÁSOS KÉPREGÉNY felett járunk rejtőzik lábunk alatt. Valóságos forróvíz-tenger felett járunk te­hát. Ha ez az óriási vízmennyiség valamilyen oknál fogva egyszerre mind a felszínre törne, száz méter mély forróvíz-tenger öntené el az «•szagot, csak a hegyek látszaná­nak ki belőle. A roppant víztö­meg hőenergiája körülbelül 70 000 millió tonna, háromezer kalória fűtő értékű hazai szén energiájá­nak, tehát hazánk összes szén-, kőolaj- és földgáztelepeiben levő energiamennyiség sokszorosának felel meg. Ez lehetővé teszi, hogy távlati energiaigényünk 20—25 százalé­káról geotermikus eredetű forró vizek kitermelésével, felszínre hozásával gondoskodjunk. Ezt az óriási lehetőséget nem hagyhat­juk kihasználatlanul. Miután részletesen kiszámítottam ennek az új energiaforrásnak világvi­szonylatban is gazdaságos feltá­rási költségét, ipari, háztartási és mezőgazdasági fűtési előnyeit, javaslatomra több tudományos és gazdasági szerv támogatásával el­érkeztünk odáig, hogy sor kerül­het a mérhetetlen kincs feltárását előkészítő javaslatok kidolgo­zására. A szakértők úgy találták, hogy eddigi számi, fásaink mind helytállóak, sőt igen szerények, ami a forróvíz­kincs nagyságát, kitermelésének gazdaságosságát illeti. Az elmúlt közel egy esztendő alatt bizottsá­gunk javaslatot dolgozott ki na­gyobb teljesítményű forró víz fű­tőüzem létesítésére. Ennek az lenne a rendeltetése, hogy a for- róvíz-hasznosítás műszaki és gaz­dasági feltételeit kikísérletezze, s tapasztalatai alapján a távlati tervekben rátérhessünk forróvíz- kincsühk feltárására, hasznosítá­sára, lakásfűtési, melegházi, pri- -örtermeszfósi, majd üzemi gőz- nergia-ellátási célra, figyelembe éve az izlandi eredményeket' is. ’Elsősorban lakásfűtési felhaszná- ’ásra gondolunk, ezért a kísérleti üzemet Szegedre javasoljuk, ahol az eddigi vizsgálatok szerint sok geotermikus forró víz áll rendel­kezésre, a városban pedig köz­ponti fűtőberendezési hálózat vám, amelyet csak rá kellene kapcsolni a kiépítendő forróvíz- ’izem kútjára. A kísérlet sikere után sor kerülhet a forróvíz-fű- ésnek más városokba való beve­zetésére is. (MTI) 9 Valentyin Ivanov tudományos-fantasztikus regénye nyomán írta: Cs. Horváth Tibor rajzolta: Sefiők Imre. Előzmények: Nyikofaj Szergeje. vics Sztyepanoy mérnök, a Külön­leges Energetikai Intézet tudomá­nyos munkatársa a Kmsznosz tavszk' környéki tavaknál tölt szabadságát. Ugyanebben az idő­ben Sir Arthur Forrington, a vi­lághírű angol atomtudós, amerikai kollegája, MacNill meghívására a Rajna-parti várkastélyba érkezik. Tevékenykedik a megyei Vöröskereszt propagandacsoportja Csutak és a szürke ló Bűbájos magyar filmet játszik ma, február 10-én matiné-előadás ke­retében a battonyai Alkotmány mozi. A film égy kisfiú és egy szürke ló történetét meséli el lebilincselő, szívhez szóló módon, áradó kedvességgel. A szocialista egészségügy nem­csak állami, hanem társadalmi erőfeszítést is követelő feladat, melynek önkéntes résztvevője minden vöröskeresztes tag. Tevé­kenység azonban elképzelhetetlen a nyomtatott kép és betű felhasz­nálása nélkül. Mind a vöröske­resztes társadalmi aktívák, mind pedig a közönség tájékoztatását szolgálja a Magyar Vöröskereszt Országos Elnöksége által kiadott propagandaanyag, melyben folen- tős helyet foglal el a negyedéven­ként megjelenő Szervezeti Élet cí­mű folyóirat;. Más sajtótermékek — ízléses plakátok, naptárak, brosúráik, rajzos leporellók — ha­sonló módon járulnak az egész­ségügyi felvilágosító tevékenység fokozásához. A megyei Vöröskereszt prepa gandacsoportja elhatározta, hagy az országos anyagot helyi vonaté kozásúakkal ás kiegészíti. FEBRUAR M. Békési. Bástya: Münchhausen Mnré. Békéscsabai Brigád: Csigalépcső. Bé­késcsabai Szabadság: A szív labirin­tusa. Békéscsabai Terv; Kísértetkas- tély Spessartban. Gyomai Szabadság: Esős vasárnap. Gyulai Erkel: Julit» Caesar. Gyulai Petőfi: Csak ketten látszhatják. Mezőkovácsházi Vörös ok­tóber: Szerelmi levelezés. Orosházi Béke: Egyiptomi történet. Orosházi Partizán: Az édes élet. Sarkad! Petőfi; Monte Christo grófja I., n. rész. Szarvasi Táncsics: Senki nem tud sem­mit. Szeghalmi Ady: Kertes házak «id­eája. \ :S KÖRNYEZETÉT. NEM SZABAD RÁJÖNNIE, EZÉRT MOST AZ »L « SUGÁR HELYÉIT AZ» Mn SUGARAT IRÁNYÍTOM RÁ... te €z A FÉRFI VARY HÁROMEZER KILOMÉTERRÉ _ INNEN, KRASZNOSZTAVSZK VAROSA KÖZELÉBEN TURKS SZ! AZ ERET. MÁR MÁSODIK ESTE AZON TÖRI A FEJET. HAGGER UJJA A MÁSODIK NYO­MÓGOMBRA NEHEZEDIK...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom