Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-10 / 34. szám
1M). február It, 6 Vasárnap r S^' ALÁD-OTTHON 99 Unatkozom Az unatkozás sajátosan emberi „képesség”, sem a növény, sem az állat nem ismeri; az állatok látszólag lustálkodó heverése a napsütésben, gazdaságos erőgyűjtés az új meg új tevékenységre. Kezdjük a legkisebb embernél, a csecsemőnél. Ki látott már unatkozó csecsemőt? — ugye a kérdés önmagában' komikus. Az újszülött a táplálkozás és mozgás funkcióinak gyakorlásával, illetve a pihenés, alvás szükségletének kielégítésével tölti napjait. Nem gondolkodik azon, mire fordítsa, hogyan ossza be idejét — nincs is időérzéke. Ez még később is hiányos. Tudjuk, hogy a gyermek határtalannak érzi az előtte álló napok és évek sorát Idejét teljesen kitölti az ismerkedés a világgal, a játék, s mivel élete lényegében csupa szórakozás, az unatkozás gondolata sem férkőzhet közéi hozzá. A tanulással, az iskolába járással együtt kezd kifejlődni a gyermek időérzéke. Napjait most már órákra be kell osztani, az iskolai és az otthoni tanulás mellett szabad ideje is marad. (Nem térünk ki a túlterhelésre, mert ez általában már nem probléma nálunk.) S éppen a szabad idő rejti magában az unatkozás veszélyét. Fontos tehát, hogy a gyereknek segítsünk a szabad idő kihasználásában, mert egész életére jó hatással lehet, ha ezt korán megszokja. A segítés nem azt, jelenti, hogy mindig a gyerekkel együtt játsz- szunk, szórakozzunk. Érdekes megfigyelés: a gyerek gyakran akkor is „unatkozik”, ha nem tud választani például az olvasás, játék, séta között. Határozott szót,,tanácsot, útmutatást vár, s akkor egyszeriben célra irányul tevékenységet kereső ösztöne. Ügyeli ünk a váfozatosságra — ez egyébként is a harmonikus lelki élet alaptörvénye Ha naponta kettőtől négyig tanul, négytől ötig sétál, öttől hétig megint tanul és héttől. nyolcig játszik a gyerek, ez idővel éppen olyan unalmassá válhat, mint a teljes tétlenség. Ellenben a merev időbeosztás variálása szinte megsokszorozza a benyomásokat, tartalmasabba teszi az időélményt. Az is, ha olykor, „olvasó napot” vagy „játék napot” rendezünk. Mindez már a felnőttekre is vonatkozik. Az egyformaság, az egyhangúság nyomasztó hatású. Az emberi agy sokféle inger befogadására — és feldolgozására, „megválaszolására” — alkalmas. Az egyhangúság zavarokat okoz; ha a zongorán tíz éven át egyetlen billentyűt nyomkodna valaki, az a billenytű elkopik, a húrja meglazul. Egy régi híres színész elmondta, hogyan unta meg egy világirodalmi remekmű szövegét, mert egymás után százötven este azt kellett szavalnia. (Éppen ezért a legnagyobb sikerek szériáit is más előadásokkal szakítja meg.) Gyermekeink biztosan megérik azt a korszakot, amikor általánosan megrövidül a napi munkaidő, több szabadnap is lesz egy héten. Nem csekély problémaként jelentkezik akkor majd a szabad idő fel- használása, így is mondhatjuk: a szervezett, társadalmi küzdelem az unalom ellen. Jogosan gondoljuk, hogy bárcsak. itt tartanánk, bár ez lenne a legfőbb gondunk! Mégse becsüljük le az unatkozás íelki-szellemi kárát, inkább készítsük fel magunkat és ^gyermekeinket az ál- í^dp,,j^^atmas,.és váltogatom .teY#^seS3$. ifi, *#: ív» */ ' ■ ‘ Í.OSÖA — Gye.nes István Divat a csíkos A békéscsabai Körös Állami Áruházban láttuk ezt az ízléses, kellemes színösszeállítású csíkos pulóvert. A téli hónapokban munkában nélkülözhetetlen, meleg és szép holmi. oooooooooooooooooooooooo Ä változás kora A klimax a nők életének egyik döntő jelentőségű korszaka. Az ezzel járó hormonális éá ideg- rendszeri változások kihatnak az egyes szervek működésére és befolyásolják az általános egészségügyi állapotot. Dr. Zoltán Imre: A változás kora című könyvében, melyet a MEDICINA Könyvkiadó jelentet meg, e változás korának egészségtani vonatkozásait tárgyalja és megmutatja, a helyes magatartást a változás korában és azt, hogyan lehet kitolni e változás korának bekövetkezését. — Hasznos tudnivalók A húst csak akkor kell megsózni és megsütni, ha utána hamarosan fogyasztani akarjuk. A sült hús még rövid ideig tartó tárolás esetén is sokat veszít ízle- tességébőL A burgonyát .erősen felmelegített serpenyőben süssük és csak Tengeri csillag Anyaga 20-as horgolócéma. 1. sor: 3 láncszemből gyűrű. 2. sor: a gyűrűbe IS egyráhajtásos pálca. 3. sor: minden pálcára 2 egyráhajtásos pálcát öltünk. 4. sor:. .21 láncszem és 1 rövidpálca váltakozik körbe mindén ötöL dik pálcára öltve. 5. sor: a láncívekbe 24—24 rövidpálcát hurkolunk.. 6:. sor: • ^láncszem (1 egyráhajtásos pálcát pótol) után, 1 egyráhajtásos pálcát az iv második rövidpálcájába öltünk. Innen 1 egyráhajtásos pálca és 1 láncszem váltakozik négyszer, minden második pálcába öltve, majd — a csúcs felé haladva — minden pálcába 1 egyráhajtásos pálca és 1 láncszem kerül összesen négyszer; az ív.ibal oldalán a már leírtak szerint d'ólgözunk. 7!'sor: 1 rö- vUfpálca és 3 láncszem váltakozna^ az egy táncszemes ivekben.' (A nagy ívek találkozásánál 1-rrl egyláncszemes ivet kihagyunk.) A csillagokat a kép szerint rövidpál cákkal kapcsoljuk egymáshoz. akkor sózzuk meg, amikor a szeletek már minden oldalon pirulni kezdenek. Ha a burgonyát a kéregképződés előtt sózzuk meg, kifolyik belőle a lé, összekeveredik a zsírral, a szeletek formátlanok. színtelenek és íztelenek lesznek. * Ha a főzeléket elsóztuk, mártsunk bele pár másodpercig egy darab kockacukrot. A cukor elnyeli a fölösleges sót • * A vaj sokáig eláll, ha ecettel átitatott tiszta kendőbe göngyöljük és kis tállal lefedjük. Tegyünk a begöngyölt vaj mellé két kockacukrot is. * Ha a ritkábban használt porcelán teáskanna áporodott szagú lesz, mossuk ki jól a kannát, töröljük szárazra, majd tegyünk az aljára egy darab kockacukrot. Beszélgessünk róla, mielőtt megszületik A szocialista társadalom legfőbb gondja a gyermek, s ez a gondoskodás még a gyermek megszületése előtt megmutatkozik. Erről ’ ír dr. Fischer Klára a Beszélgessünk róla, mielőtt megszületik című könyvében. A köny- nyed stílusban megírt könyv megfelelő utasítást ad a terhes anyáknak a helyes viselkedésre a terhesség alatt, részletesen tárgyalja a munka és a terhesség kapcsolatát, az elhízás és a táplálkozás veszélyeit, a megfelelő testápolást, öltözködést, a kellő pihenés, alvás és szórakozás. arányát, és a fájdalom nélküli szülés előfeltételeit. A könyv a MEDICINA kiadásában jelenik meg. Cfaz&zqjß. uúfejzlafiok Kevés emberről írtak annyi életrajzot az újságok, mint Chaplinről. Én hűséges olvasója vagyok minden róla szóló írásnak. Becsülöm és szeretem Chaplint és sajnálom őt. Mit tesz például, amikor önéletrajzot kémek tőle? Szerintem elolvassa az újságokat — az ellentmondások el. kerülése végett. • Van egy barátom, akinek Lajos a keresztneve, de nem ugyanaz, akiről én e helyen énekelni szoktam. A napokban felelősségre vont. — Megengedtem, hogy mindent megírjál rólam? — ?! — Igen, igen, mostanában mindenki rajtam nevet. Bejelentem, hogy két Lajosom van most már, de akit megírok, az sohasem ugyanaz. • Még egyszer Chaplinről. Kérdés: Ki az ■ Chaplin? Válasz: Egy na- gyon-nagyon híres filmszínész és rendező. Kérdés: Miért nem ismerem őt? Válasz: Mert nem olvassa az Ország- Világot. * „Ki mint él, úgy ítél.” Ezek szerint az agglegény-bírók minden házasságot felbontanának? • Értekezleten: — Nagy elvtárs, ön alszik! — Nem kérem, csak elgondolkodtam. — Min gondolkodott el? — Azon, hogyan lehetne aludni. * — Takarékoskodnak ebben az üzemben igazgató elvtárs? — Hogyne kérem. — Tessék szíves akkor, az erről szóló értékelést megmutatni. — Az nincs. — Miért? . — Mert takarékoskodunk. A televízió azért is jó, mert fejleszti az emberekben azt a vágyat, hogy új szakmát szerezzenek maguknak. Magyarországon jelenleg minden második ember műkorcsolya-bíró akar lenni. Kiss Máté — Mit vágsz ki á lapból? — Cikket egy emberről, akinek sikerült elválnia azon az alapon, hogy az asszony a zsebében kutatott. — S mi a szándékod e cikkel? — Beteszem a zsebembe. • A feleség: Hallottam, hogy kettőt ütött az óra, amikor hazajöttél. A férj: Tökéletesen igazad van, drágám. Éppen a tízet kezdte ütni, de megállítottam, nehogy felébresszen téged. * — Félek, doktor, hogy a férjem súlyosan lelkibeteg. Olykor órákon át mesélek neki valamit, majd észre veszem, hogy egy szót sem hallott belőle: — Ez nem betegség, asszonyom — nyugtatja öt a doktor —, hanem isteni adomány. • • A bankár távirata: „Táviratoz- za meg, hogyan végződött a per!” Az ügyvéd távirata: „Győzött az A bankár távirata: fellebbezzen!” „Azonnal Két vénkisasszony a vidéki vilin verandáján ülve figyeli, hogyan menekül egy jérce az üldöző kakas elől. A jérce hirtelen az úttestre ugrik és az arra hajtó gépkocsi kerekei alá kerül. — Hát nem felemelő látvány? — jegyzi meg az egyik vénkisasz- szony. — Inkább a halált választotta! * At állatkertben kimúlt egy hatalmas elefánt. Az egyik látogató az állatkerti alkalmazott jajveszékelését hallva, együttérzően így szól: — Tudom, az elefánt elvesztése nagy bánatot okozhat önnek. De azért ennyire mégsem kell kétségbeesni. — Könnyen beszél! Nem magának kell megásni a gödröt! (A ,,Krokogyil”-bót) Ebből se lesz tanácstag Csinálja meg, mert így az ajtóm mindenki előtt nyitva áll! (Szűr-Szabó József rajzaj
