Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-01 / 26. szám

1963. február J. 6 Péntek Ami örökifjúvá teszi az embert Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat békési 8-as számú Ru­házati boltjában találkoztunk Fe- kécs Imrével és Balog Jánossal, a boltvezetői tanfolyam két hallga­tójával. Fekécs Imrét a kész ruháknál találjuk, éppen kabátot segít fel egy vásárlóra. Néhány perc múl­Fekécs Imre kabátot próbál • vevőre. készségesen válaszol, s mint szakembertől várható, az szó természetesen a munká­gyakoriat sokat segít, azért ne­künk is tanulni ken. Tanulnak, szorgalommal, kitar­tással, fiatalos lendülettel, aka­rással. Tizennyolc hónapig — ed­dig tartott a boltvezetői tanfo­lyam — a napi munka után min­den hét egy napján autóbuszon Békéscsabára utazni, este pedig vissza, megbirkózni az új fogal­makkal, az áruismeret, kereske­delmi számtan és más tantárgyak nehéz feladataival, nem kis do­log. Különösen annak nehéz, aki­nek életévei már közelednek az ötvenhez. Mégsem szégyellték a kezükbe venni a könyvet, füzetet, és esténként a szabad idejükben, sőt sokszor vasárnap is, órákon át föléjük hajolva tanulni. Fekécs Imre 31 éve a cipőosz­tályon dolgozik, Balog János pe­dig 1928 óta hű a szakmához. Ré­gi szakmunkások, s a több évti­zedes gyakorlat szinte mesterré avatta őket, mégis tanulnak. A kollektíva harmadik tagja, Szekeres János az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 117-es boltjának helyettes vezetője sem fiatal már, mégis nekivágott a tanulásnak, s most, mint egy kis­diák izgul a vizsgákon, pedig oka nincs is rá. Jól felkészült társai­val együtt és bizonyára számot Friss áru érkezett. Szekeres Já­nos feltölti az önkiszolgáló bolt polcait. tud majd adni a tanultakról. A háromtagú brigád ugyanis min­den szabad idejét együtt tölti. Ta. nulócsoportot alakítottak, s es­ténként beszélik meg a nehezebb tantárgyak anyagát. Mindhárman vallják: a tanulás teszi az embert örökifjúvá. Kasnyik Judit Fotó: Kocziszky László Ebben az évben korszerűsítésre, felújításra kerül a 4. számú ve­gyesbolt, s ezenkívül két italbolt. További három italboltban pedig a berendezést újítják fel. Mindent egybevetve, az idén 329 400 forin­tot fordít a Tótkomlósa Földmű- vesszövetlkezet a bolthálózat to­vábbi korszerűsítésére. Jól hasznosult az endrodiek forintja Az utóbbi négy esztendőben Endrőd közművesítésére a lakos­ság forintjaiból 5 millió 753 ezer forintot fordítottak. Ebből az ösz- szetgből utakat, hidakat, gyalog­járdákat készítettek, villamosítot­ták a község központjától távo­labb lévő utcákat, szélesfilmek vetítésére átalakították a mozit, tatarozták az iskolákat és a kultúr- házat, befejezték a vízmű építését. Nagylaposon orvosi rendelőt, ugyanakkor a ligeti területen négy­tantermes iskolát építettek. Készí- ettek egy új bölcsödét. A külterü­leten lévő csatornahálózat üzem­ben tartására, továbbá az állami házak javítására is jelentős össze­geket fordítottak. A lakosság ez idő alatt félmillió forint értékű társadalmi munkával járult hoz­zá. Az állam a község szociális in­tézményeinek építésére, karban­tartására több mint egymillió fo­rintot fordított •— Sajnos, a kemény tél a for­galomra is hatással van, — mondja — alig akad vevő. — S aztán a szakmáról, a kereskedel­mi dolgozók megváltozott életéről beszél. Amikor a tanulásról kér­dezzük, meglepődik. • — Nem volt ebben semmi különös. Másfél év­vel ezelőtt jelentkeztünk a tanfo­lyamra és mondhatom nem bán­tuk meg. Igaz, ilyen idős fejjel nem volt könnyű. Bizony sokszor szorultam a harmadikos gimna­zista lányom segítségére. Ö ma­gyarázott, ha valamit nem értet­tem. De nem volt kár sem az időárt, sem a fáradságért, sokat tanultunk. Aztán meg rájöttünk arra is, ho^ a több évtizedes Tovább Az utóbbi négy évben jórészt befejeződött Tótkomlóson a föld­művesszövetkezetek boltjainak | korszerűsítése. A múlt évben a vegyesboltok, valamint az italbol­tok korszerűsítésére, felújítására 230 000 forintot költött a helyi földművesszövetkezet igazgatósá­ga. A korszerűsítés azt is jelenítet­te, hogy új pénztárgépeket, hűtő­szekrényeket, ájrukihardó tricik­lit vásároltak. Megvan már a ta­vasszal létesítésre kerülő fmsz-i ! jéggyár teljes felszerelése, és bő­vítették a múlt évben a cukrász- műhelyét is. Együtt könnyebb a tanulás. korszerűsítik a boltokat Tótkomlóson ApröhlrdetAsek Ezt ajánlom — mondja Balog János, a cipőosztályon. február 1. Bástya: Lopott boldogság. Brigád: Zsuzsanna és a Békéscsabai Szabadság: Egy’p- tomi történet. Békéscsabai Terv: Túl fiatal a szerelemre. Gyomai Szabadság: Utak és gondok. Gyulai Erkel: Iván gyermekkora. Gyulai Petőfi; Az édes élet. Mezőkovácsházi vörös Október: Egy asszony meg a lánya. Orosházi Béke: Senki nem tud semmit. Oros­házi Partizán: Egy csepp méz. sarkadi Petőfi: A harmadik fiú. Szarvasi Tán­csics: rv’idapest. Szeghalmi Ady: Kas ■Ur földjén. Nagy gyakorlattal rendelkező gyors- gépírót keresünk Békéscsabán lévő munkahelyre. Fizetés megegyezés sze­rint. Jelentkezés: Békéscsaba, Petőfi utca 3. szóim, murtkanaipolkon '1,9—17 áráig. 06155 Jő állapotban lévő Tavasz és egy kis- képernyős Orion televízió eladó, Gyu­la, Réz József u. 30. Megtekinthető délután 4-től. 64466 SÍ 000-et futott, korallszinű Wartburg kitűnő állapotban eladó. Nagymágocs, Kossuth utca 5«. 10173 Oj 1000 köbcentis Wartburg, különle­ges színben, áron alul, sürgősen el­adó. Gyula, Kerecsényl u. 29. 6447C 180 kilós hizó eladó. Békéscsaba IV., Lenkei u. 15. 2450 Gyakorlott gyors- és gépírót keres a Megyei Tanács VB Egészségügyi Osz­tálya, Békéscsaba, József Attila u. 4. sx. Le.»*, ajtós 2446 Egy kicsi leányka nagy bánata A jó szülő minden szavá­val és cselekedetével gyermeké­nek helyes nevelését akarja elő­segíteni. Minden kínálkozó alkal­mat megragad, hogy hasson pi­cinyke lelkére, nyesegesse róla a rossz tulajdonságokat és fejlesz- sze a jókat. Az ajándékozás is ne­velési kérdést jelent sok szülő szá­mára és az ajándékokat olyan sza­vak kíséretében nyújtják át, melyek tudtára adják a gyermek­nek, hogy mivel érdemelte meg azokat. Az alábbiakban egy olyan kis epizódot szeretnék elmondani, amely feltárja: milyen fájdalma­kat okozhatunk szavainkkal és tetteinkkel, ha rosszul ismerjük a gyerek lel kű letét. Egy olyan családnál akadt dol­gom, ahol régebben tanítottam a nagyobbik lányukat. Mivel még három kisebb gyermekük is van — két felső és egy alsó tagozatos —, szokásból vagy inkább udvari­asságból megkérdeztem a házi­asszonyt: hogy tanulnak a leá­nyai? Mind a három ott volt, okos arcú leánykák. A két nagyobbakat anyjuk di­csérte. hogy jelesek, ezért ragyo­gott is az arcuk a büszkeségtől. A kisebbikről azonban csak rosszat mondott, hogy gyen­ge osztályozása van. csúnyán ír, nem szeret olvasná és így tovább. Ezért nem is hozott neki Télapó csak egy meséskönyvet, nem érde­mel többet — Majd igyekszik ő is — mond­tam én engesztelőén. Anyukája azonban közbevágott: — Bajosan hiszem. Nagyon ne­héz felfogású gyerek ez. Nem is tudom kire ütött? Bár ne érdeklődtem volna a lányok tanulmányi eredményei felől! Nekem is, de a Ws csöpp­ségnek, az alsó osztályos kis dun- di arcú Erzsikének roppant kel­lemetlen volt az anya szavait hal­lani. Amíg a két nagyobbik nővér büszkén a szemébe nézett, mintha azt mondanák: Na ehhez mit tet­szik szólni? — addig a kis Erzsi­ké oldalt hajtotta a fejét, s sze­mei könnyel teltek meg. A jefenel mélyen megren­dített. Ez több volt, mint sírás. Ez hangtalan lázadás volt, valami igazságtalan erő ellen, amely oly mostohán bánt vele. Tudtam, éreztem, nem az fájt neki, hogy csekély ajándékot ka­pott a Télapótól, hanem az, hogy miért okoz ő annyi bánatot az anyukájának? Miért nem tud ő is ötösöket hozni, úgy, mint nővérei, hogy dicséretet kaphatna. Miért? Miért? Ilyen nagy kérdések fog­lalkoztatták kicsi szívét és ez úgy fájt neki. Arra gondoltam, hogy vigasz­talni kellene valami modor bá­torítani, de hirtelen én sem tud­tam, mit mondjak neki. Ezért inkább az anyukájához szóltam: — Majd jobban igyekszik, és 5 is hoz ötösöket... — Bajosan hiszem — mondta megint az asszony. Hogy kire ütött, fogalmam sincs? Én is, az apja is jeles tanulók voltunk. És itt van a három nagyobb mind­egyiknek olyan az esze, mint a borotva. Ezzel a kicsivel pedig hi­ába foglalkozunk, hiába segítünk neki, csak nem halad. — Erre az el. lentmondást nem tűrő megállapí­tásira bekövetkezett az, amitől tar­tottam: Erzsiké egész testében re­megett, úgy sírt. Már az édesanya is megijedt, vigasztalni próbálta, de hiáha. Próbáltam én is vigasz­talni, de annál jobban sírt. Jobb­nak láttam elbúcsúzni. Az anyu­ka elkísért az ajtóig és azt mond­ta: — Hadd sírjon, legalább jobban iparkodik. Hazafelé egész úton ennek a csöpp lánykának az esetére gon­doltam. De sok fájdalmat okozha. tunk gyermekeinknek azzal, hogy nem ismerjük eléggé őket! Egy ilyen gyermeket, áld tanulna, de még nem tud megfelelő ered­ményt felmutatni, vétek meggyö­törni. Sokkal inkább segíteni, biz­tatni kell lvános Illés 90t**tm0i0)0m0m0m0»wm0)0m »"WWW! W»»l Öcsi, Peti és a többiek ágszerte egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a filmművészei js a nézők a rövidfilm felé, mely az utóbbi években nagy fejlődés­nek indult, mint önálló műfaj. Évente több ízben rendeztek rajz-, báb- és egyéb rövidfilm-fesztiválolcat, amelyeken a magyar film­gyártás is képviseltette magát. Kijfilmjeink sikere ösztönözte arra a Pannónia Filmstúdió művészeit, hogy önálló rajz- és bábfilm­műsort állítsanak össze legsikerü tebb alkotásaikból. A műsor va­lamennyi filmjére jellemző, hogy, bár témájuknál fogva elsősorban a gyermekeknek készültek, mégis néha mintha a filmek összemo­solyognának a felnőtt nézővel, egj-egy gondolatuk, ötletük egyene­sen nekik szól. (A szarvasi Táncs'cs mozi mutatja be február 3-án, matiné előadás keretében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom