Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-28 / 49. szám
1983. február 28. CsRtffrttk Előítélet nélkül Egy szenvedélyes vita tanulságai * __________________________________________________________ M ég egyszer az iskolák szénelláiásáról Már azt hittük, kiadta mérgét az idei „kis jégkorszak”, amikor egy-két nappal ezelőtt újból zuhanni kezdett a hőmérő higanyszála, és meg sem állt a mínusz 12—15 fokig. Ez pedig azt jelenti, hogy az iskolákban — ahol problémák voltak a szénellátás körül — újból nehéz helyzetek állhatnak elő. Bekecs Sándor elvtársat, a megyei tanács művelődésügyi osztályának gazdasági előadóját kértük a telefonhoz, mondaná el, hogy az új hideghullám okoz és okozott-e nehézségeket a tantermek fűtésében? — Nincs különösebb fennakadás — hangzott a válasz —, néhány esettől eltekintve. Elsősorban a szeghalmi járásból kaptunk olyan jelentéseket, hogy több iskola tüzelőanyaggal máról-holnapra él. A kertészszigeti iskolának — jelentés szerint — február 28-án elfogyott a szene. Reméljük, mire ezek a sorok napvilágot látnak, kapnak utánpótlást. A szeghalmi általános iskolákban és a füzesgyarmatiban is erősen megcsappant a tüzelő, sürgős utánpótlásra van szükségük. A sarkadi járásban is akadnak problémák. Itt Biharugra és Kö- rösnagyharsány jelezte, hogy a TÜZÉP igen kis tételeket szállít, és ez bizonytalanságot kelt; ha túlságosan takarékoskodnak a szénnel, hidegek maradnak a termek, nehéz a tanítás. (Színhely: a Sarkadi Községi Tanács elnöki szobája. Idő: február 20. Résztvevők: Szilágyi Lajos, a járási pártbizottság titkára, Unger Sándor, a járási tanács elnökhelyettese, Nagy József, a községi tanács elnöke, Leel-Össy Sándor, a községi vízügyi társulás elnöke, és végül az, akiért tanácskoznak, Fekete Bertalan; Berti bácsi, a Haladás Termelő- szövetkezet tagja.) Berti bácsi: Azért az adóbevallást kitöltőm. De mit írjak be? Már augusztus óta nem dolgozom a tsz-ben ... Kilépek! Nagy: Gondold meg, Bertil? Butaságot csinálsz. (Most senki nem szól. A hirtelen lett csendben csak a kályha duruzsolása és Berti bácsi tollának sercegése hallik. A néhány perces csendet egy nyugodt hang töri szét.) Leel-Össy; Én ismerlek, Berti! Ott nőttél föl azon a földön, amin most is dolgoznak a fiaid, a tsz- tagok, de ott dolgozik az a 60 ember is, aki a te szavadra lett tsz- tag! Azokat hagynád ott?! Berti bácsi: Megbántottak! (A szó nekivágódik a falnak, felerősödik és dörömböl a dobhártyájukon ... Megbántottak...!) Nagy: Én ott voltam azon a vezetőségi ülésen, ahol elhatározták, hogy nem engednek el senkit a cukorgyárba. Kell a munkaerő a tsz-ben is. Berti bácsi: Igaz! De néhány hét múlva újra vitatkoztunk rajta két és fél órát. Kint csépeltünk, betakarítás volt. Minden ember számított, és akkor mondta el valaki, hogy én is amellett foglaltam állást, hogy ne engediünk el senkit a cukorgyárba. Ellenem uszították az embereket. Unger: Ki mondta el, kinek, s ki uszította az embereket? Az általános helyzetről mit tud mondani? — Az általános helyzet az ■— mint már említettem —, hogy különösebb probléma nincs. A napokban a békési járás iskoláiban is megszűntek a rövidített, 40 perces órák, örménykúton pedig — ahol a hónap elején pót-szénszünetet kellett engedélyeznünk — szintén zavartalan az oktatás. Váltakozó tanítás vagy osztály- összevonás sincs már sehol sem. Az újabb hideghullám semmiféle zavart nem okozhat, ha a TÜZÉP a szerződésekben lekötött szenet mielőbb, mindenhová leszállítja. A kép teljességéhez tartozik a TÜZÉP áruforgalmi osztályának véleménye is, ahol a biztonságos szénellátás feltételeként arról is beszéltek, hogy az iskolák időben adják le rendeléseiket. A TÜZÉP azonnal intézkedik, de egyik napról a másikra nem tudja biztosítani a szállítást. Sok iskola — mondották —, csak akkor rendel, amikor elhasználja tartalékait. Az ilyen helyeken adódó fűtés-kiesések miatt a TÜZÉP nem lehet felelős. Ezt az igazságot sem lehet elvitatni, bár reméljük, hogy a február végi hideghullám nem tartja magát sokáig, és ezen a télen egyszer s mindenkorra megszűnnek a tüzelőanyaggondok az isko Iákban is. (s-n) i Berti bácsi: Nem tudom a vezetőségi ülésről ki beszélt, de a cséplőcsapat tagjai, mikor hazafelé mentem a rizstelepről, csúnyán nekem támadtak. Azt kiabálták, hogy elárultam őket. Kit árultam én el!? Szilágyi: Megsértődtél?! Berti bácsi: Az igazságtalanság bántott... Szilágyi: Te még nem tévedtél? Berti bácsi: Hát... Nagy: Igaz 1956-ban téged is félrevezettek, ezt te is beláttad. Unger: Berti bátyám! Te nagyon jól dolgoztál a termelőszövetkezetekért, ezért minden tisztelétet megérdemelsz. De most? Szilágyi: Elfelejted talán, hogy fel is lehet emelni valakit és ugyanazt el is lehet ejteni?! Leel-Össy: Tudod te Berti, hogy néha én is úgy éreztem, hogy félrelöktek! De akkor én szóltam. Te meg csak dúltál-fúltál. Kinek szóltál? Berti bácsi: De ott a tsz-ben ki állt akkor mellém? Nem egyedül hoztam a határozatot... (Ezután Négy érán át tartott az érveik ás ellenérvek összecsapása. A hosszú asztalt 25 pedagógus, szakszervezeti vezető és ifjúsági vezető ülte körül a Szakszervezetek Megyei Tanácsánál: nagytermében. Tizenöten szólaltak fel. Tűz, szenvedély hatott át minden szót és mondatot. Bizonyító-erejű példák kerültek terítékre, javaslatok hangzottak el. A megoldás kulcsát kerestük. A cigánykérdésről volt szó Pontosabban: e réteg kulturális helyzetéről. A vita megrendezését a Pedagógusok Szakszervezetének megyei vezetősége kezdeményezte Tettének legfőbb sarkantyúja az MSZMP Politikai Bizottságának 1961. június 20-i határozata volt. Ez a határozat nyíltan és őszintén feltárta a cigány lakosság elmaradottságának okait, rugóit, állást foglalt néhány tűrhetetlen nézettel szemben és megszabta a különféle szervek feladatait. Mizó Mihály elvtárs, a szakszervezet megyei titkára elemezte a 3ékés megyei cigányok helyzetét. Kiderült, hogy nálunk 6300 cigány él, ebből 3050 munkaképes. A felnőttek 80 százaléka analfabéta. Az öregek szinte kivétel nélkül kereszttel jelölik nevüket, ha alá kell írni valamit. 3600-an műveltségi szintjüknél fogva arra vannak kárhoztatva, hogy segéd- vagy alkalmi munkások legyenek. Többje nehezen vihetik, szakmát nem tudnak szerezni, mert csak egy-két osztályt jártak ki. Gyötrelrnes tétlenként cipelik még mos: is sokam a múlt átkos örökségét. A anácsok és a pedagógusok az elmúlt évtizedben néhány közsé-1 csendesebben.) Tessék, kitöltöttem az adóbevallást. Nagy: Mit írtál be? (Unger kiveszi a papírt Berti bácsi kezéből, nézegeti, majd megszólal.) Unger: A Haladás Termelőszövetkezet tagja. Szilágyi; Nézd Berti, majd beszélgetünk még, de te is gondolkozz! A színhely nem változik, csak most ketten maradunk Berti bácsival. Ül a rekamié szélén, s lábát nem tudja elnyújtani, a kis kerek asztalnál fészikelődik. Hajában már csak itt-ott van fekete szál. Deres. De pirospozsgás arcán a bajusza még fekete, ötvenhárom éves. A község egyik legtekintélyesebb gazdája. Itt született, életét máshol már elképzelni sem tudná. Igazi szerelme mindig a föld, a munka volt. Három gyereke van. A 21 és a 20 éves vele együtt dolgozott a tsz-ben, s hármójuknak mindig 1500 körül volt a munkaegysége. A harmadik az még csak 10 éves. Most Berti bácsi augusztus óta nem dolgozik. günkben (Zsadány, Körósnagyhar. sány, Békés, Mezőberény, Szeghalom, Kevermes, Élek, Endröd, Gyoma) sokat tettek értük Különösen a cigányfia tálak támogatásáért, de az eddigi fáradozások kevésnek bizonyultak. A cigányok emberibb életre vágynak A legutóbbi tanácstagi jelölőgyűléseken is sokan szavakba öntötték ezt közülük. Békésen Lakatos Borbála a Következőket mondotta: „Az analfabétizmus, amiben vagyunk, nem fog felemelni bennünket, csakis a tanulás.” Ha szavakban nem i>, de a szavak értelmében ugyanezt mond ák mások is, máshol is. Hangjukban türelmetlenség és a segítségkérés hangja ötvöződött. Ahhoz, hogy társadalmi üggyé váljon felmelkedésük, száműzni szükséges mindenfajta hitvány előítéletet. Rengeteg az előítélet — erről a Politikai Bizottság is szólt másfél évvel ezelőtt. Rájuk sütik a bélyeget — számtalanszor jogtalanul —, hogy tolvajok, megbízhatatlanok, munkakerülők, veszélyesek a társadalomra nézve mindannyian. Állítják ezt meggyőződés nélkül falusi vezetők, más rendű és rangú vezetők. Ítélkeznek felettük akkor is, ha hiányzik ítéletükhöz a valóság támasztéka. Nem ritkaság az sem, hogy nemzetiségi kérdésként kezelik a cigányproblémát. Ez nagyon súlyos tévedés! Ez nem nemzetiségi kérdés, nincs szükség a „cigány-nyelv” fejlesztésére, cigány-nyelvű iskolákra, kollégiumokra, cigány tsz-ek létesítésére! Megengedhetetlenek azok a cselekedetek is, melyek külön cigány munkacsapatok alakítását célozzák tsz-ekben, állami gazdaságokban. — Pedig tudja néha úgy mennék. De megbántottak. — Milyen a Haladás? — Jó tsz az. Az első évben 27,60-at, azután 18-at, most meg újra 22,50-et fizet munkaegységenként. Csak tudja az a baj még, hogy hamar megszoktuk a jót. A reggel 7 órás munkakezdést délután 5-ig. Pedig a paraszt i munka csak akkor fizet, ha a napot megnyújtjuk egy-két órával, de erről sokan megfeledkeznek. A tagság többsége becsületes, szeretik a munkát, de azért vannak olyanok, akik a könnyebb végét fogják meg a munkának. — Ügyeskedők? — Hát igen. Így is lehet őket nevezni. Azok, akik csak két-há- rom hónapot akarnak a tsz-ben dolgozni, a többit valahol ott, ahol fixfizetést vagy részfizetést adnak. Ezen vitatkozunk még sokat. — És most mi lesz? — Nehéz eldönteni... Epilóg Nyugodtan ül tovább, szürke szemében fény csillan. Az elmúlt esztendők már hozzákötözték a tsz-hez, az ő munkája is benne van. Magáénak érzi. És, ha ostorozza a hibákat, mert ez is a vérében van, mint ahogy a vérében van az is, hogy cselekedni akar és dolgozni akar, akkor ezzel élni is kell. Berti bácsi igazsága csak úgy igazság, hogy őt megbántották. De nem szól ő sem, s neki sem szóltak a tsz vezetői, pedig, ha hamarabb leültek volna beszélgetni, ezzel nemcsak egy ember, hanem a tsz is jól járt volna. Alakuló világunkhoz hozzátartozik Berti bácsi, s hozzánk tartoznak a Berti bácsik hibáikkal és igazságaikkal együtt. Dóczi Imre Ezek a nézeteik konzerválják a cigányok különállását, lassítják a társadalomba való beilleszkedésüket. A vita résztvevői szenvedélytől fűtött hangon beszéltek arról, hogy az egész társadalomnak össze kell fogni a cigánylakosság érdekében. Nem bábáskodásra van szükség, hanem alkotó segítségre, előítéletek nélkül. A tanácsok végleges letelepedésüket, a tsz-ek, állami gazdaságok, üzemek munkába állításukat, a Vöröskereszt egészségügyi körülményeik javítását, a párt- szervezetek, nő tanácsok, Hazai .as Népfront bizottságok, KlSZ-szer- vezetek erkölcsi nevelésüket, a szakszervezetek érdekvédelmüket segítik elő. A pedagógusok, népművelési munkások az analfabétizmus és a kulturálatlanság felszámolását vehetik és veszik vállaikra. Közülük néhányan — mint a mező- berényi Zsemle Katalin, a szeghalmi Márton Mihályné, a békési Lévay Aranka és Puskás László és mások — már eddig is fáradhatatlan munkát végeztek. Már- már az érzelgősség határát súrolja az a ragaszkodás és szeretet, amit cserébe kapnak az emberré nevelt cigánygyerekektől. Nemegyszer megkapták már: „mit törődsz velük?”, de sohasem hagyták abba nemes munkájukat. A szocialista humanizmus, az emberszeretet hajtja őket, régen ráébredtek arra, hogy mennyire ég a cigányok lelkében az „éhe a szépnek, éhe a jónak”. Az analfabétizmus felszámolása „nehéz dió” lesz. De nem feltörhetetlen. A felnőtt nemzedékkel csakis két-három fős csoportban lehet foglalkozni. A tapasztalat azt fémjelzi, hogy a nagy létszámú csoportok nem eléggé eredményesek a lemorzsolódás miatt Az írás, olvasás, számolás megtanításában segíthetnek a pedagógusnak készülő, rátermett közép- iskolás diákok is. De csakis alapos előképzés után! Az iskolás korú cigánygyerekek tanulását, mulasztás-gátlását a falvakban elősegítheti az a megoldás, hogy bevonják őket a napközik étkeztetésébe, s a tanulószobákba. Leckéiket csakis a tanulószobában tudják nyugodtan előkészíteni, nem érdemes könyveiket, füzeteiket hazavitetni, mert a család elhányja, felhasználja. Az óvodás korú gyerekeket be kell vonni az óvodák életébe, ezzel kezdődhet a közösségi élettel való ismerkedés, az új szellemű nevelés. Ruházkodásukat, étkezte'ésüket a gyámügyi költségekből, szociális célra előirányzott összegekből segíthetik a tanácsok. Az elkövetkező hetekben, hónapokban széles körű felméréseket végeznek KISZ-bizottságaink és népművelési vezetőink a tanácsokkal közösen a cigánylakosság körében. Májusban operatív bizottság alakul megyei szinten és azokban a falvakban, ahol erre szükség lesz. Ezek a bizottságok lesznek hivatottak a Politikai Bizottság határozatának végrehajtására. Pallag Róbert Berti bácsi igazsága | Prológ | I Az ember megy az utcán, aztán hirtelen eszébe jut valami. Megáll. Tűnődik. És következő lépései már a pillanat hevében fogantak és tettei lehetnek jók vagy rosszak, esetleg elhatárolok az életében. A tévedések hozzátartoznak az élethez, amit aztán sokáig -ipel, visz magával, ki könnyen, ki nehezen. Sokszor meg is bántják az embert. Okkal vagy ok nélkül. A hiúság bennünk is lakik. Mint ahogy bennünk lakik a jó és a rossz is. így együttérzéseinkkel, vágyainkkal vagyunk emberek, akik egymás közt élve, de egymástól tanulva csiszolódunk, s haladunk előre. _____________
