Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-26 / 47. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAPJA1963. FEBRUÁR 26., KEDD Ara 6« fillér xvni. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM Világ proletárjait egyesüljetek I NÉPÚJSÁG Aki csatát nyert | Irány 3 kommunista Világgazdaság | A lottó tárgynyeremény sorsolása | Vadgalambok | Hideg idő így szavazott megyénk Nem látványos, külsőségedben sem sokszínű volt ez a napsütéses vasárnap. Az utcák csendjét nem verte fel katonák, R-igárdisták dübörgő énékhangja, mint régen, s nem tarkították a házak falait hatalmas jelszavas plakátok, piros betűs felszólítások. Mégis piros szíveikkel, ünnepélyesen járult megyénk népe az urnák elé. Szolid köszöntő szavak fogadták mindenütt az érkezőket: Üdvözöljük kedves választóinkat, öregek és fiatalok, munkások, szövetkezeid gazdák, értelmiségiek, papok, katonák, kisiparosok és háziasszonyok egyaránt a felelősség nemes érzetével, megfontoltan és tudatosan tették le voksukat a népfront jelöltjeire. A jelentősége éppen az volt ennek a választásnak, hogy egész népünk már előtte megvitatta a haza dolgait, döntött annak a politikának a tovább folytatásáról, amely eddig is helyesen jelölte meg fejlődésünk irányát. A szavazópolgárok elsöprő többsége, az ezernyi jelölőgyűlés, kis és nagy választási gyűlések után adott dokumentumot arról február 24-én, hogy a jövőben is támogatja ezt a politikát. Volt olyan községünk, mint Kisdombegyháza, Magyardombegyháza stb., ahol már reggel félkilenc-kilenc órára erről adtak tanúbizonyságot — mindenki leszavazott. A kora délutáni órákban Békéscsabán, majd Gyulán, s aztán Orosházán is befejeződött a szavazás. Este fél hétkor az utolsó községből is szólt a telefon: választópolgáraink éltek alkotmányadta jogukkal... A §zavazókorzetben Békéscsabán REGGEL HÉT ÖRA. A 90-es, 91-es és 92-es választókerületek közös szavazóhelyisége, a Bessenyei utcai iskola felé négy irányból szállingóznak a választópolgárok. Az épület egy részét csak tavaly alakították át iskolának s íme, máris milyen ünnepi aktus színhelye lett: szavazóhelyissg. A többnyire ünneplőbe öltözött emberek arcán enyhe pír, amelyet most nem csupán a kora reggeli hideg varázsolt oda. Szinte az maga is szimbólumként hat, hogy ugyanazon épület felé igyekeznek. Egy akarattal, egyazon cél felé... Megszaporázzuk lépteinket, hogy a legelsők között adjuk le a voksot. Ám meglepetés ér: már több mint hetvenen megelőztek! Tömő Lajos elvtárs, a szavazatszedő bizottság elnöke elégedetten dörzsöli a kezét: Csak így tovább... A fogadtatás barátságos, mindenkit szívélyesen útbaigazítanak. És 9 órakor már megy a jelentés: a 700 választópolgárnak . már csaknem fele leszavazott. Az eredmény ösztönzőleg hat: verseny alakul ki a három választó- kerület között, az iskolatáblán félóránként jegyzik fel a helyezési sorrendet... S CSAK JÖNNEK, jönnek a választópolgárok egymás után: fiatalok és idősebbek, először szavazók és veteránok. Az először szavazó fiatalok megilletődötten nyúlnak a szavazólapok után. Meghatottan forgatják a kedves emlékeztetőnek szánt kis emléklapot. Idősebb néni helyezi el borítékját az urnában, hóna alatt imakönyv. Hőgye bácsi — nagy bajuszú, idős ember — egyenesen az urnába szórná a három szavazólapot, de felhívják figyelmét a borítékra. „A végén úgyis kiszedik belőle” — vágja ki magát az öreg. Hasonló derűs jelenetekben nincs hiány. Fejkendős néni — míg a leánya a szavazólapokat böngészi — határozott léptekkel indul a kijárat felé, kezében a borítékkal. Leánya már kintről hívja vissza. „Azt hittem, a másik teremben kell bedobni’’ — magyarázkodik pirongva, de megnyugtatják, nincs semmi baj. Bucsi Istvánka — 4—5 éves „leendő választópolgár” — elkísérte édesanyját a szavazásra, mert — mint mondotta — az óvodában ő is megtanult szavalni. S hogy igazát bizonyítsa, bájos versikével köszöntötte a szavazatszedő bizottságot. . ILYEN KEDÉLYES, bizakodó hangulatban folyt a szavazás a jaminai 44-es szavazókörzetben. Szaladtak a percek, szaporodtak Már délután készítették a megbízóleveleket A dévaványai 13-as számú szavazóhelyiségben citeraszóló fogadta a választópolgárokat. Ná- esa János népművész, a szavazatszedő bizottság tagja magával vitte kedves hangszerét is, amikor nem volt nagyon lefoglalva citerált, énekelt, s a szavazók közül többen táncra is perdültek. Gyoma községi szavazóhelyiségekben, ahol már az urnákat lezárták és összeszámolták a szavazatokat, a megválasztott községi, járási, megyei tanácstagoknak már a délutáni órákban kitöltötték a díszes megbízólevelet, s ünnepélyesen a lakásukon a szavazatszedő bizottság tagjai adták át. a borítékok az urnában. S alig ebéd után a szavazatszedő bizottság be is fejezhette „egész napos” küldetését... Jóleső érzéssel ültek a vasárnapi ebédhez A látvány megkapó... A mezőkovácsházi járásban szalad velünk a gépkocsi. A látvány megkapó! Ezen a napsütötte választási reggelen, az itt-ott még havas mezőkön át, ünneplőibe öltözött emberek, fiatalok, idősebbek igyekeznek a legközelebbi község vagy tanyaközpont szavazóhelyisége felé. A dúlőutakon alkalmi buszok, pótkocsis vontatók, lovas kocsik szállítják az idősebbeket, s a messze lakókat. A végegyháziaknak idén már ez a harmadik szavazásuk Meglepő, de így van. Először ugyanis a jó munkájukkal szavaztak, aztán azzal is, hogy az idei első negyedévi adót határidő előtt 103 százalékosan rendezték. Alig egy óra leforgása alatt Végegyházán már a szavazóht lyiség megnyitása előtt csoportosan várakoznak az emberek. — így történhetett, hogy az 1870 szavazatra jogosult közül, alig egy óra leforgása alatt egyharmada már leadta szavazatát. — Azt mondja az X. számú szavazóhelyiségben a 85 esztendős Tur- csányi János, hogy amikor még csendőr patronálta a választásokat, nem siettek úgy ide a népek. Ma egészen más; mi vagyunk, akik szavazunk, s akik a szavazatokat számolják, meg, akikre szavazunk, azok is a mi fajtánk, becsületes fajta... Az először szavazók meghatottan veszik át a KISZ Emléklapját A 65 éves Auguszt Istvánná, mint a szavazó bizottság tagja, ünnepélyesen nyújtja át az először választó fiataloknak a KISZ ajándékát, egy szépen díszített Emléklapot. Az idősebbekkel egy sorban járulnak az urnák elé a 18 évesek, köztük: Balda Gizella, Loss Emma, Kormányos Erzsébet. És szinte egyszerre érkeznek a művelődési házban lévő 2. számú szavazóhelyiségbe a falu megbecsült cigánycsaládjai. Közülük nem egynek már szép családi l'áza van a község újabb felében. Az árpádte'epiek az elsők 1 Délelőtt tíz óra tájbár °ít/'r1ed a hír, hogy a községhez tagozó harmadik szavazóhelyiségben min. denki szavazott. Az árpádbelepieké ez a dicsőség. A felszabadulás előtt a viharsarki parasztpr-oletár- ság egyik fészke Végegyháza, annak is legforradalmibb része a mezőhegyesi uradalom szögesdróttal védett területének nyomasztó árnyékában senyvedő Árpádtelep volt. Már 1949-ben szövetkezetbe tömörülték. Most a szavazásnál a frisseségükkel igyekeztek kitenni magükért. Délutánig mindenki szavazott Mezőkovácsházán a járási párt- bizottság épülete volt a „főhadiszállás”, ahová a községekből minden óra minden percében futottak a helyzetjelentések A lázas ütemű hírszolgálat délre szinte teljesen elcsendesült. A mezőkovácsházi járás népe akkorra már több mint 90 százalékában szavazott és egy szép választás jóleső érzésével ült a vasárnapi ebédhez. A választási kép nem lenne teljes, ha megfeledkeznénk a fáradhatatlan kiszesekről, akik a járásban a szervezés és lebonyolítás lelkes segédcsapatát jelentették, mindenütt ott voltak, ahol ennek i nagy eseménynek használhattak. •• .............. . H. K.
