Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-19 / 41. szám
1M3. február 19. 5 Kedd Előadói csoportokat szervez az üzemekben, intézményekben a gyulai és a% orosházi járás TIT elnöksége » » ■ wovrmrv Vörös leve!ek A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat járási elnökségei, szervezetei az elmúlt esztendőben is betöltötték feladataikat, és a népművelés egészében eredményes munkát végeztek. Helyesnek bizonyult az a megyei elnökségi határozat, mely az 1962-es évben az előadások számszerű növelése helyett a színvonal, a tartalom j feltételeinek biztosítására összpontosította az erőket A gyulai járásban 1962. december 31-ig 168 előadás megtartását tervezték, ezekből — különböző okok miatt — 76 maradt el. A járási elnökség most azon munkálkodik, hogy ezeket az elmaradt előadásokat új időpontokban mindenütt pótolják. A megtartott előadások hallgatóságának átlaga 95, ez viszont kimagasló eredmény. Különösképpen Gyulán sikerültek jól az ismeretterjesztő előadások, az Erkel Művelődési Házban az ifjúsági akadémia és a szülők akadémiája állandó, nagy érdeklődést váltott ki. A gyulai járási TIT-szervezet- ben az elmúlt évben bontakozott ki a szakcsoportok rendszeres élete, közülük a'földrajzi, a csillagászati és a művészeti szakcsoport már önálló összejöveteleket is rendezett, melyeken szakmai, módszertani kérdéseket vitattak meg. Jól működik a harismyagyár műszaki előadói csoportja is, melynek tagjai tartják meg az üzem munkásakadémiájának előadásait. Az orosházi járási TIT-szerve- zet és az elnökség elmúlt évi munkájára is jellemző az új módszerek kutatása, a hiba itt ezzel szemben az, hogy az elnökség tagjai rendszertelenül jelennek meg az elnökségi üléseken. Jellemző például, hogy az első elnökségi ülést csak második ösz- szehívás után tudták megtartani. Az 1962. december 31-ig tervezett előadások közül az orosházi járásban is jó néhány elmaradt, különösen ott, ahol a szervezés nehézségekkel küzdött vagy pedig fordítva; keveset tettek azért, hogy minél több embert megnyerjenek a műveltség-gyarapító előadássorozatok látogatására. A járási művelődési osztály és a TIT járási szervezete a közelmúltban határozta el, hogy a legjobb TIT-csoportvezetők és községi művelődési otthon igazgatók között versenyt hirdet, és munkájukat értékelve meghatározott Nemzetiségi bálokat rendeztek Gyulán szülői értekezletet tartott szombaton délután a román nemzetiségű tannyelvű általános iskola és gimnázium a félévi bizonyítványosztást követően a Békés és Hajdú-Bi- har megyékbeli községekből összegyűlt szülők részvételével. Ebből az alkalomból a gyulai román nemzetiségi iskolák a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségével kö'zösen műsoros román farsangi bált rendeztek a Ion C.’ Frimu nemzetiségi diákotthonban. Hagyományos sváb-bált rendeztek Elek nemzetiségi faluban is. A községi művelődési házban tartott farsangi esten felelevenítették régi népviseletüket, zenéjüket, dalaikat, táncaikat és hagyományos szokásaikat is a határmenti község német származású lakói. köszönnöd, hát tessék. Minden lépésedet kísérje szerencse és az se fájjon soha, hogy nem vagy a fiam. De ha mégis az vagy, akkor hallgass rám. A szegénységet utálom, a kommunistákat még jobban utálom. Hát akkor a kettőt együtt hogy szívlelhetném? Fogadd meg a tanácsom: hozdd át ide a lányt, tagadja meg az apját. El kell mennetek a templomba. Ennyibe kerül az áldásom. Ha sokal- lod az árát, akkor még azt is felejtsd el, hogy melyik kapu nyílik ehhez a házhoz. Ügy mondta végig, hogy rá se nézett a fiára. A pipa kihűlt a kezében, szeme élesen meredt az ablakra, tekintete átszúrta az üveget, mint a holdfény. Dani nyugodtabb lett. Megérintette a végzet, amely egyúttal nyugtató, akármekkora döbbenetét hoz. —- Mindent azért nem felejtek el — mondta csendesen, mintegy szoktatva magát a végső beletörődéshez. Megfordult és csodálkozott, hogy milyen könnyű a lába. Indult ki a házból. A küszöbön szembe találta magát anyjával, aki rémületbe fagyottan, néma könyörgéssel állta útját. A faluban híre szaladt, hogy az öreg Kustán megbolondult. Vasárnap estére bizonyosságot nyert a kóválygó mende-monda. Az ötablakos, fehér falú ház, amely hetek óta a harag bizalmatlan csendjébe burkolózott, egyszerre a bomlott ricsaj tanyája lett. Meghökkentő fények ragyogtak az udvaron, a karbidlámpák hideg tüze úgy vakított, ahogy a boszorkányok és ördögök tivornyái szoktak megjelenni a babonás vének képzeletében. Idős Kustán Dániel az ezüstlakodalmát tartotta. Mogorva, hallgatag bánata hirtelen pogány duhajságba csapott, mihelyt eltávozott Dani a faluból. Sokat járt az utcán, hangosan beszélt és minden semmiségre nagyokat nevetett. Harsány legénykedéssel hívta barátait a lakodalomra, mondván, hogy kötelessége megtartani, hiszen úgyis kiszaladtak az időből, mivel negyvenhatban, a valódi évfordulón egyéb gondjai voltak minden becsületes magyar embernek. A varázsló sem intézkedhetett volna gyorsabban. Tegnap még semmi, ma meg patkóvá sorakoztak az asztalok a tisztaszobában, a hófényű damaszt abroszokon a boros üvegek arany körtéi sorakoztak, süteménykazlak magasodtak az oszlopos tálakon, fodros kötényű lányok hordták be mennyegzői ünnepélyességgel a csigalevest. Ki- borotválkozott, pödrött bajuszú parasztok ülték végig az asztalok hosszát, talpig feketében. Középütt a házigazda feszített időszakonként jutalmakat osztanak. Tervezik még, hogy a város két üzemében, a Barneválban és a Magtisztító Vállalatnál is megszervezik a rendszeres ismeretterjesztést. Ezekkel az üzemekkel eddig nem kötöttek szerződéseket különböző előadássorozatokra, és emiatt az ismertterjesztés e két helyen eddig igen gyenge eredményeket mutat. Mindkét járásban az elnökségek most az ismeretterjesztő munka társadalmasításán fáradoznak, és minden nagyobb üzemben, intézményben előadói csoportokat igyekeznek létrehozni. Ha ezt megoldják, máris biztosítottnak látszik az eddigi hibák megszüntetésének egyik lehetősége, és az ismeretterjesztés színvonalának, tartalmának lényeges megjavulása. A Vörös levelek című szovjet film mindvégig izgalmas, feszűht cselekménye egy kedves szerelemről és egy kommunista fiatalember bátor helytállásáról szól. (1963. február 19-től 20-ig az újkígyóst Nemzeti mozi tűzte műsorára.) JKűjoés&dl o il a az Sdej élet eíma {Jhm'ői Hirt adtunk már arról, hogy megalakult Orosházán a fimbará- tok köre. Az összejövetelek célja, hogy egy-egy kimagasló filmalkotás levetítése után művészeti vitát rendezzenek. A vita segíti a mozi. látogatókat a filmek mondanivalójának megértésében, a tudatos művészi élvezet gyakorlásában. Az első vitaestre keresve sem lehetett volna jobb filmet találni, mint Fellini: Édes élet című alkotását, melyet több mint ötezer orosházi lakos nézett meg a Partizán moziban. A film igen vegyes hangulatot váltott ki a nézőkből. Volt, aki magasra értékelte, volt, aki unta a háromórás vetítést, volt, aki sietett jegyet váltani, volt, aki lemondta félre tett jegyét. vállas alakjával, bozontos fejével. Jobbján a felesége kuporgott sötétkék tafota ruhában. A ropogós kelmén úgy derengtek a szövött minták, mint a halotti koszorúk selymén az elmosódott felirat ezüstje. Maga is halottra hasonlított, arca fakósárga volt, akárcsak az árpaszalma színe, dermedt vonásai a koporsóban sem lehettek volna közönyösebbek. Mellette annál vidorabban nézelődött Karcagi úr, a jegyző. Bordó csokornyakkendője, középütt elválasztott haja bohé- mes külsővel ruházta fel, úgy festett, mintha réges-régi vándorkomédiások felejtették volna itt. Szomszédságában a plébános ünnepélyeskedett, hatalmas orrán pirosán fónylettek a borvirágok. Kustán Dániel balján a kenyerespajtás, a jóban-rosszban osztozó barát, Kulcsár Bertalan foglalt helyet. Ünneplő ruháját kihízta, gyolcs inge gömbbé formálódva feszült pocakjára. Kékes-piros arca elégedettségről tanúskodott. Sanda tekintetével végig-végigpásztázta a vendégsereget és barátját dicsérő gondolatokkal illette, hogy az öreg Kustán nem hívott meg akárkit, egytől egyig az elsorvasztott kisgazdapárt hívei vannak jelen! (Folytatjuk) Mindezt csütörtökön este hallottuk a Petőfi Művelődési Házban rendezett, jól sikerült vitaesten. — A hatalmas olasz—francia filmalkotás megismerteti a magyar mozilátogatókat is a „szent” városnak, Rómának szennyes, erkölcsi mélységeivel — mondotta Gyulai András. Már a film elején érzékelteti ezt a rendező a helikopteren szállított Krisztus- szobor képeivel. — De Rómában sem könnyű már fenntartani a misztikumot — vette át a szót Szabó Éva. — Csak a tanulatlan embereket lehet félrevezetni „Szűzanya”-mesékkél. Marcello menyasszonyát még hatalmába kerítette a tömeghisztéria, de Marcello már csak szenzációt vadászott az ultramodern városrész középkori eseményeiben. — Ne csak nézzük, de lássuk is a filmet — mondotta Pataki József. — Vajon melyik szereplő ajkára adta a film írója az eszmei mondanivalót? fl vita résztvevői sorra nyilatkoztak és megállapították, hogy az öngyilkosságot elkövetett író- barát: Steiner mondta ki a legfőbb tanulságot: a boldog és tiszta élet mér az ő lakásában is a gyermekszoba függönye mögé szorult. Nem volt hát számára más választás: öngyilkos lett. — De mégiscsak felháborító, Dr. Dankó Imrének, a gyulai Erkel Múzeum igazgatójának a szerkesztésében rendszeresen megjelenő Múzeumi Kiadványok sorozat legfrissebb kiadványaiként napvilágot látott a 41, 42 és 43. számú füzet. A 41-ben Czeglé- di Imre, a gyulai gimnázium tanára: Munkácsy, Gyulán címmel, ötven oldalon teljesen új adatokat közöl a nagy magyar festő életéről, munkásságáról, különösen helyi vonatkozásában. A 42—43. összevont füzetben Bertalan Ágnes, a biharugrai pa-~ j rasztlány: Asszonyok, lányok Bi- I harugrán című néprajzi munkája I került a nyilvánosság elé. Ez iránt a terület iránti érdeklődése nem mai keletű. Tevékenységéről szakkörökben is tudnak és országos pályázaton már díjat is nyert. hogy a gyermekeit is elpusztította. Volt ehhez erkölcsi joga? Hogyan lehet ezt magyarázni? — Gyermekeire is ez az élet várt volna. Nem volt más kiút — szólt az egyik résztvevő. — De hiszen Olaszországban is van kiút — mondta a másik. — Ott is van munkásmozgalom, ott is meg vannak számlálva az „édes élet” napjai. — Ez igaz, de hol van ez az önmagát is túlélt réteg által megfertőzött beteg, a tiszta törekvésű munkásmozgalomtól... És pergett az okos, művészi vita Nagy Erzsébet, Keresztes Istvánná, Szabó Lászlóné, Varga Já- nosné, Csicsely Pál, Ács Júlia szavai nyomán. Hatalmas filmalkotás az „Édes élet” és nagy művész Fellini, a rendező. Világnézete, művészi állásfoglalása viszont nem talált kiutat. Hőse Marcello, a tiszta kis Paulette hangját sem hallotta már a hajnalig orgiázó' társaságban. — A burzsoázia gúlájának tetején élősködők haláltánca, a márványparketten vomagló testek tébolya sok emberben csömört ébresztett — mondotta Zana János vitavezető. — Édes életnek nevezik ezt Rómában, pedig nincs annál keserűbb, mint elevenen a szemétdombra kerülni. Feldmann József Fent említett műve a néprajztudomány számára értékes adalékul szolgál. FEBRUAR 19. Békési Bástya: Éva aludni akar. Békéscsabai Brigád: A gerolsteini kaland. Békéscsabai Szabadság: Egy pohár víz. Békéscsabai Terv: A nagy Olympia. Gyomai Szabadság: Münchhausen báró. Gyulai Erkel: Feltámadás I., II. rész. Gyulai Petőfi: Halál a cu- korszigeten. Mezőkovácsházi Vörös Október: Elmentem a nap után. Orosházi Béke: Vörös tinta. Orosházi Partizán: A gyáva. Sarkadi Petőfi: Visz- szavárlak. Szarvasi Táncsics; A két ,,N” úr. Szeghalmi Ady: Az éjjeli vendég. Megjelent a gyulai Erkel Múzeum kiadványainak sorozatában két újabb füzet
