Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-17 / 40. szám

1W3. február 17. 3 Vasárnap (Folytatás az 1. oldalról.) zést tudnak adni, magyarán: specialistákat képeznek. Ezért a tizenkilenc felsőfokú mezőgazda- sági technikumban az oktatást a következőképpen szakosítottuk: hét növénytermesztési, egy öntö­zéses-növénytermesztési, egy nö­vényvédő, két szőlő-gyümölcster- mesztési, egy gyümölcstermeszté­si, egy szőlőtermesztési, egy zöld­ségtermesztési, három állatte­nyésztési, egy állattenyésztési­állategészségügyi, két gépészeti és egy üzemgazdasági. Az idén létrehívunk még egy baromfi te­nyésztési és valószínűleg jövőre egy takarmányozási szakot. Ezzel a felsőfokú technikumok orszá­gos hálózatának kialakítását lé­A szakmunkásképzést tömegessé kell tenni A szocialista nagyüzemi gazdál­kodás a dolgozók szakmai kép­zettségének állandó növelését igényli, ezért a felnőtt és ifjúsági szakmunkásképzést tömegessé kell tennünk. Az állami gazdasá­gokban 1958-ban, a termelőszö­vetkezetekben pedig 1960-ban kezdtük meg a szakmunkáskép­zést. E rövid idő alatt — nem géppel dolgozó szakmákban — 15 ezer mezőgazdasági dolgozó szerzett szakmunkás-képesítést. 1963-ban csaknem 17 ezer felnőtt dolgozó tesz szakmunkás-vizsgát. Az a célunk, hogy két-három év alatt minden megyében kialakít­suk a szakmunkásképző iskolák hálózatát, amelyekben a termelés jellegének megjelelő szakmákban és igényeknek megjelelő arány­ban a termelés fejlesztéséhez szükséges szakmunkás állományt képezzünk ki. Nagyon fontos ága ennek a traktorosok és a trakto­ros gépészek képzése. Célunk, hogy minél nagyobb számban Fehér Lajos elrtárs előző évek tralkitorosiképzésének. Terjesszük a tudomány által kidolgozott és a gyakorlatban bevált termelési eljárásokat gazdaság megnövekedett szak- technikus igényét. A mezőgazdaság jelenlegi hiá­nyos szakember-ellátottsága miatt szükség van a mezőgazdasági kö­zépfokú technikumokra is. Orszá­gosan jelenleg 7500-an tanulnak nappali tagozaton, 17 ezren pe­dig levelező tagozaton. Amikor a felsőfokú mezőgazdasági techni­kumok már biztonságosan kielé­gítik a mezőgazdaság szaktechni­kus igényét, a mezőgazdasági kö­zépfokú technikumokat mezőgaz­dasági jellegű szakközépiskolákká szervezzük át. he«. Ebben az. évben 20—25 ezer dolgozó szere« traktoros képesí­tést, a,mi több mint kétszerese az mosftása után befejező aktus volt a mezőgazdaság szocialista átszervezése, amelynek sikeré­ben döntő szerepe a párt helyes agrárpolitikájának volt. A párt érvényesítette a lenini tanításo­kat: az önkéntesség elvét; az agitációban főhangsúlyt a fej­lett termelőszövetkezetek alakí­tására fordította; kellő intézke­déseket tett, hogy megoldják a tsz-be lépő parasztok szociális problémáit (a nyugdíjat, az SZTK-tagságot stb.-t) és anya­gilag is érdekeltté tette a pa­rasztokat a belépésben azzal, hogy számukra megtérítették a bevitt gazdasági felszerelések, vetőmagvak stb. értékét. A mezőgazdaság átszervezé­sével véglegesen uralkodóvá vál­tak hazánkban a szocialista ter­melési viszonyok és összhangba kerültek a fejlődő termelő erők­kel, növekvő szocialista ipa­runkkal. A nemzeti jövedelem 96 százalékát már 1962-ben a szocialista szektor biztosította. Minden területen megszűnt a kizsákmányolás, s a kapitaliz­mus visszaállításának lehetősé­ge. A gazdasági alapok megvál­tozása gyökeres változást jelen­tett az osztályszerkezetben, amelynek alapján megszilár­dult a munkás-paraszt szövet­ség, létrejött az egységes pa­raszti osztály kialakulásának objektív lehetősége, s az új tar­talmat nyert osztályszövetség révén fejlődhetnek hazánkban egészen a kiteljesedésig az ossz népi állam jellegzetességei. A szocializmus alapjainak ” lerakása a materialista deológia győzelmét is jelentette ' nyegében befejezzük. Fejleszté- , sükre a következő három-négy évben mintegy 150—160 millió fo­rint beruházást fordítunk. A tavaly végzettek az üzemek­ben már ténylegesen dolgoznak, s a második ötéves terv végé­ig évente 1600 hallgatót isko­lázunk be nappali tagozatra és mintegy ezret levelező ta­gozatra. Ez lehetővé teszi, hogy az ötéves terv végén és a későbbi évek során évente 1800—2000 felsőfokú szak- technikus végezzen. Ez már lényegében kielégíti a mező­megismerjék, megszeressék a gé­peket, alapfokú traktoros kép­zést szerezzenek. Ez alapot nyújt a gépészek, gépszerelők kópzésé­A mezőgazdasági termelés fej­lesztésében döntő szerepe van a tudomány által kidolgozott és a gyakorlatban bevált új fajták, korszerű termelési módszerek és eljárások széles körű elterjesztésé­nek. Ez teszi lehetővé, hogy a tu­domány a termelés fejlesztésében állandóan ható termelőerővé vál­jék. Jelenleg 26 mezőgazdasági kutató intézetben csaknem hét­száz tudományos kutató dolgozik. S évente államunk 140—150 mil­lió forintot fordít a mezőgazdasági tudományos munkára. A növény­termesztés és a kertészet terén ebben az időszakban több mint 600 hazai és külföldi növényfaj- ,át nemesítettek, illetve próbáltak ki és adtak át a köztermesztés szá­mára. Szarvas a haladó, korszerű me­a polgári, kispolgári nézetek fe­lett. Am az ideológiai harc még korántsem ért véget. Sőt. Igaz ugyan, hogy ma már szocialista mezőgazdaságunk van, de még fiatalok a termelőszövetkezetek. Ezért döntő feladat a megszilár­dításuk. Ebben pedig ismét a szubjektív tényezőik, a szocialis­ta tudat kialakítása, vagyis az ideológiai harc játssza a döntő szerepet. A tudat dolga ugyanis, hogy termelőszövetkezeteink a meglévő lehetőségeket legjob­ban felhasználva a mezőgazda­sági termelés fellendítésével maximálisan hozzájáruljanak a népgazdaság fejlesztéséhez, az egész lakosság jobb ellátásához. A napnál is világosabb, hogy ezt csak akkor tudják megtenni, ha a vezetők és tagok tetteit egya­ránt d szocialista tudat kormá­nyozza, ha egy ismérv alapján: a végzett munka mércéje sze­rint mérik a gazdák értékét és egységesen, tudatosan töreked nek a termelőszövetkezetek erő­sítésére, a minél magasabb ter­mésátlagok elérésére. Kádár elvtárs mondotta a kongresszu­son, s ezzel az idézettel szeret­nénk befejezni a cikket: „A szo­cializmus azzal lesz véglegesen, teljesen úrrá a kapitalizmuson, hogy megteremti a munka ma­gasabb termelékenységét és a javak nagyobb bőségét. Ennek a feladatnak a megoldásától azonban elválaszthatatlan a tu­dat szocialista átformálása.. Varga Dezső zőgazdasági tudományos munka és gyakorlat egyik legrégibb kép­viselője. Itt élt és alkotott Tes- sedik Sámuel, a nagy agrár út­törő, a haladó mezőgazdasági tu­domány és gyakorlat kiváló mű­velője. Szarvas mezőgazdasági, tudo­mányos és szakoktatási köz­pont szerepe azóta állandóan növekedett. Ma nyugodtan el­mondhatjuk, hogy az öntözé­ses termelés fejlesztésének fellegvárak Szarvason három nagyon fontos mezőgazdasági intézmény műkö­dik: az öntözési és Rizs termesz­tési Kutató Intézet, a Kisállatte­nyésztés i Kutató Intézet Haite- nyésztésd Osztálya, az Öntözéses Termesztési Felsőfokú Techni­kum. Ezeknek az intézményeknek szerepe túlnő a megye határaim, országos feladatokat is kell meg­oldaniuk. Az Öntözési és Rizster- mesztésd Kutató Intézetben ma négy osztályon és 610 holdas kis- parceilás kísérleti telepén 26 tudó. mányos kutató, 68 kisegítő és 200- nál több időszaki munkás dolgo­zik. A tudományos munka ered­ményeit négy üzemegységben, 22 ezer holdas gazdaságban próbál­hatja ki vagy alkalmazhatja. A gazdaságban tavaly nyolcezer hol­don öntöztek. Ennek nagyobbik Az ÖRKI-ből fejlődött önálló üzemmé és jelentős tudományos intézménnyé a Kisállattenyésztési Kutató Intézet Haltenyésztési Osz­tálya, vagy ahogy Szarvason is­merik: a Kísérleti Halastavak. Te­rülete tavaly csaknem 11O0 ka- tasztrális holdra nőtt, ebből ha­lastó 600, szántó 353 hold. Az idén a beruházások befejeztével a Kí­sérleti Halastavak csaknem 37 millió forint beruházott vagyon­nal rendelkezik. Többek között új rendszerű keltető medencék, spe­ciális halastavak, kacsakeltető­ház, törzsszáUás, háromlépcsős előnevelő létesült. Befejezés alatt áll egy halkeltető-ház és egy hal­takarmány laboratórium. A hús­termelés fejlesztéséért már eddig is jelentős kutatásokat végzett az intézmény. Ezek közül kiemelkedik a rizsföldek hár­mas hasznosítása, melynek keretében a rizstermesztés mellett a hal- és kacsate­nyésztéssel törekszik a húsel­látás javítására. Tavaly már 87 ezer pecsenyekacsát adott át a fogyasztóknak, ugyanak­beszéde részét felületi, kisebbik hányadát esőztető módon öntözték. Az inté­zet fejlesztésére a második öt­éves tervben mintegy ötmillió fo­rintot fordít népgazdaságunk. Be­ruházott vagyona 1961-ben meg­haladta a 20 milliót. Az intézethez tartozó kísérleti gazdaság csak 1961-ben több mint 10 millió fo­rintot kapott különböző beruházá. sokra. A második ötéves terv vé­gére további 51 millió forint érté­kű géppel, épülettel és egyéb fel­szereléssel bővül a gazdaság. Békés megyében tavaly 43 ezer katasztrális holdat öntöztek, az idén 51 ezer holdra tervezik az öntözést s az ötéves terv végére ezt 64 ezer holdra kívánják nö­velni. Békés megye számára a leg­nagyobb lehetőséget a máso­dik tiszai vízlépcső, illetve az ahhoz kapcsolódó nagykun­sági főcsatorna kiépítése je­lenti majd. Ez lehetővé teszi, hogy főleg a második tiszai vízlépcső, s kisebb mértékben a meglévő tiszalöki duzzasztó, illetve a Keleti Főcsatorna révén a Tiszától a mostaninál jóval több vizet hozzanak át a Körösök rendszerébe, s a harmadik ötéves tervben mintegy újabb 50 ezer ka­tasztrális holdra terjesszék ki az öntözéses gazdálkodást. Az intézet feladata az öntözéses növénytermesztés agrotechnikai, kultúrtechnikai, növénynemesí- tési és talajtani kérdéseinek elmé­leti és gyakorlati megoldása érde­kében folyó tudományos kutató munka, az elért eredmények gya­korlati bevezetésének segítése, el­sősorban Békés megyében, de or­szágosan is. Az intézet behatóan foglalkozik a lucernanemesítéssel is. Évente 38—40 mázsa szuperelit fokozatú nagyszénási, szarvasi lu­cerna magot ad át a köztermesztés céljára. A szarvasi 14/a új fajta- jelölt 5—8 százalékai terem töb­bet az államilag elismert fajták­nál. S ezért Békés megye lucerna- övezet. Nagyon komoly kezdeményezés és vállalkozás a Körös holt ágá­ban a kettős hasznosítású nagy­üzemi pecsenyekacsa-nevelés. (Szászhúsz—százharmincezer da­rabot neveltek fel.) A termelő­szövetkezetekben, állami gazdasá. gokban el kellene terjeszteni, ahol vízzel megtölthető holt ág van. Csupán ásó, kapa, talicska kérdé­se ez. A nagyüzemi libatenyésztés elterjesztésének is ez a legjárha­tóbb útja. kor a haltermelést tízszeresé­re növelte, a rizs terméshoza­ma pedig kétszeresére emel­kedett. Jelentős eredményt ér el az üzem a ponty, a harcsa mesterséges sza­porítása és ivadé'knevelése, vala­mint a folyó holt ágaknak halastó­szerű hasznosításában. A holt ág hasznosítását elsősorban a bdhar- ugrai és tatai halastavakban, a vi­zes váltóforgót Mezőtúron és Pan- kotán mintegy 400—500 katasztrá. lis holdon vezették már be a gya­korlatban. A cserebökönyi Nép- szabadság, a körösladányi Vihar­sarok, a mezőtúri Alkotmány szö­vetkezet az itt látott példa nyo­mán rendezte be tógazdaságát. Az ország egyetlen öntözési szakirányú felsőfokú mezőgazda- sági technikuma Szarvason műkö­dik. Két évfolyamon 117 hallgató kezdte meg tanév eleji tanulmá­nyát. S mintegy 50—55 hallgató szerez ebben az évben szaktech­nikus oklevelet. Ez természetesen [ még nem elégíti ki az igényeket. I Ezért a szarvasi technikumot az | elkövetkező években nagymérté­kű beruházással továbbfejlesztik, melynek forint értéke körülbelül 20 millió lesz. A jelenlegi techni­kumi épületet 240 fős kollégium­má alakítják át, 500 tanuló részé­re konyhát és .éttermet építünk. A Körös partján pedig új tanügyi épület létesül. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi létszám háromszorosá­ra növelhető. A fejlesztés befeje­zésének várható éve 1965 vége, vagy 1966 közepe. A technikusképzés mellett igen nagy feladatot ró a kutató intézet, re és a technikumra az öntöző szakmunkásképzés is. Békés me­gyében jelenleg háromezerötszá- zan tanulnak különböző szakmun­kásképző tanfolyamokon. Közü­lük 570 öntözéses növénytermesztő szakmunkás lesz. Az idén télen az intézet kutatóinak közreműkö­désével Békéscsabán 300 termelő­szövetkezeti tagot képeznek ki, to­vábbá 90 állami gazdasági dolgo­zó nyer ugyancsak ezen a télen öntözéses szakmunkáskiképzést. A szarvasi kutatók kapcsolata a gazdaságokkal Az intézet kutatói, a gazdaság vezetői 29 termelőszövetkezettel és hat állami gazdasággal tartanak szoros kapcsolatot. Eredményes munkát végeztek a békésszent- andrási Zalka Máté Tsz-bem, ahol százholdas öntözött kukorica- tábla katasztrális holdanként át­lag 25 mázsa csöves kukoricát adott. Hatvanhét katasztrális hold öntözött füveslucemájok 37 má­zsa szénát termett átlagosan, ön­tözőberendezést kölcsönöztek az őszi telepítésű lucerna keleszté- séhez. A szarvasi Táncsics Tsz- ben 110 katasztrális hold kukorica öntözésében segédkeztek. A füzes, gyarmati Vörös Csillag Tsz-ban 136 katasztrális hold öntözött mes­terséges legelőt telepítettek, me­lyen a holdanként! szénatermés 40 mázsán felül volt. Azt mondják, hogy a« öntözéses terület erőteljesebb kiterjesztésé­hez öntözőberendezésekre van szükség. Ez csak részben igaz, ha csak esőztetőberendezéssel akar­nak öntözni a szövetkezetek, az bizony nagyon sok pénzbe kerül. Ezzel szemben a hagyományos felületi ázta- tó barázrlás öntözés sokkal ol­csóbb és ezzel is lehet korsze­rű nagyüzemi módon öntözni Éppen a szarvasi kutató in­tézet munkálta ki ennek kor­szerű, olcsó nagyüzemi mód­szereit. Ennél az egyszerűbb öntözési módnál pedig a fő hangsúly a kublkmunkán van. Es ez — gondolom — kitelik a tsz-tagság erejéből. Meggyőződésem szerint, ha az egyszerű, olcsó, hagyományos ön­tözést erőteljesen kiterjesztik, fő­leg a takarmánynövényeknél, ak­kor nem 2049 liter tej lesz a te­henenként! fejésátlag, mint tavaly volt a szarvasi szövetkezetek át­lagában, hanem elérheti nem is olyan sok idő múlva az itteni ál­lami gazdaság egy tehénre jutó évi tej hozamát, amely tavaly 3358 liter volt A nagyüzemi mezőgazdaságban a gazdálkodás bel térj esi tésének a holdanként! hozamok növelésének egyik legerősebb, leghatékonyabb fegyvere: az öntözés. Ragadják meg jobban ezt a lehetőséget. A szocialista állam a helybeli tsz- eket is segíti ebben, saját erőfeszí­téseik arányában — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét Fehér Lajos elvtárs. A választási gyűlés után a tech­nikum tanári karával, majd az ÖRKI kutatóival tanácskozott Fe­hér Lajos elvtárs. Tegnap, feb­ruár 16-án pedig meglátogatta a Felsőfokú Óvónőképző Intézetet, a Háziipari Szövetkezetei, a Vas­es Fémipari Ktsz-t és a Táncsics szövetkezetei. Valamennyi helyen szívélyes eszmecserét folytatott. A rizsföldek hármas hasznosítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom