Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-23 / 18. szám
1983. Január 23. 5 Szerda i q B. M. Közlekedésrendészeti Osztályának cikksorozata Az új KRE XI. Tolatás, megfordulás, megállás, várakozás SPORT »SPORT*SPORT Műkorcsolyázó és jégtánc Európa-bajnokság Budapesten — Kétnapos utazást szervez az IBUSZ Békéscsabáról — Ritka sportcsemegében lesz része a jégsport kedvelőinek februárban. Az öreg földrész, Európa legjobb műkorcsolyázóit látjuk vendégül Budapesten. Itt lesznek a legragyogóbb csillagok: a holland Dijkstra, az osztrák Heitzer, a szovjet Bjeloruszova—Protopo- pov kettős, a világbajnok csehszlovák Román-testvérek, a francia Calmat, az NSZK-beli Kilius— Bäümler páros és itt lesznek a ma még ismeretlen fiatalok, akik éppen a budapesti Európa-bajnok. ságcm akarják bebizonyítani, hogy helyük van a legjobbak között Az viszont természetes, hogy e versenyről nem hiányoznak hazánk kiválóságai sem. A magyar műkorcsolyázó-sportnak egyébként szép hagyományai vannak, amelyek kötelezik a mai fiatalokat a minél jobb helytállásra. Hazánkban már a múlt század közepén élénk és színvonalában a nemzetközivel vetélkedő korcsolyázóélet volt. A századforduló előtt' mintegy tíz évvel már olyan klasszikus versenyzője volt a magyar műkorcsolyázó-sportnak, mint Földváry Tibor, alti később Európa-bajnok is lett. Az első világháború éveit megelőző időben pedig Kran hergel Lili és Méray Horváth Zsófia személyében a világ két legjobb műkorcsolyázónőit mondhattuk magunkénak. Eddig számíts Eufápa-balnoki cím került birtokunkba. 1895-ben Földváry Tibor egyéni Európa-bajnokságot nyert, hasonlóan Király Edéhez. Párosban az Orgonista Olga—Szalay Sándor kettős kétszer, a Rotter Emília— Szollás László doktor páros egyszer, a Kókessy Andrea—Király Hide kettős kétszer nyertek Európa-bajnokságot. S nem szabad megfeledkeznünk az elmúlt évek két nagy korcsolyázójáról, a Nagy Mariann—Nagy László párosról sem, akik szintén két alkalommal kerültek fel a dobogó legmagasabb fokára az Európa-bajnoksá- gon. A felsorolt bajnokságok mellett még több nagyszerű helyezés fémjelezte a magyar műkorcsolyázósport erejét és tudását. Az elmúlt évek során azonban versenyzőink nem nagyon kényeztettek el bennünket eredményeikkel. Vannak tehetséges fiataljaink, akik már részt vettek kisebb nemzetközi versenyeken, sőt a Korda—Vásárhelyi jégtánckettős a tavalyi világbajnokságon elnyerte a nemzetközi szakemberek elismerését, de még nem rendelkeznek megfelelő versenyrutinnal. Ennek ellenére azt kell mondanunk, hogy a február 5-e és 10-e között rendezendő Európa-bajnokságon, ahol Európa legjobbjai vívnak majd hallatlan nagy harcot a bajnoki címért és a helyezésekért, a magyar fiatalok előbbre léphetnek. Ezen a bajnokságon elsősorban szervezésből, rendezésből fog majd Budapest jelesre vizsgázni. Legalábbis ezt reméljük. A Kisstadion — amely már az őszi súlyemelő VB-re felöltötte díszruháját —, tovább szépül. A szurkolók négyfajta bérlettel nézhetik meg az EB küzdelmeit. A bérletek iránt máris olyan nagy az érdeklődés, hogy jegyeket csak korlátolt meny- nyiségben bocsátanak ki. Mégis, hogyan nézhetik meg Békéscsaba, Iliéivé megyénk műkorcsolya-sport barátai e nem mindennapi eseményt í Ezzel a kérdéssel kerestük fel Békéscsabán az IBUSZ-t, ahol a következő tájékoztatást adták: — A február 5 és 10 között lebonyolítandó műkorcsolyázó és jégtánc Európa-bajnokságra társasutazást szervezünk. A rendkívüli érdekesnek ígérkező sporteseményre autóbuszt biztosítunk. — Az Európa-bajnokság valamennyi napjára szerverek utat? — Nem, csak két napra, 9-re és 10-re. — Mit láthatnak e két napon az érdeklődők? — Február 9-én, szombaton a nők szabadkorcsolyázására kerül sor, majd ezután a nyertes jég- tánoo6ok és magyar műkorcsolyázók bemutatója következik. Ünnepélyes eredményhirdetés és záróünnepség lesz még ezen a napon. Február 10-én, vasárnap záróestet rendeznek a verseny győzteseinek és helyezettjeinek részvételével. — Melyek az utazás feltételei? — Az érdeklődők autóbusszal utaznak fel Budapestre. Két belépőjegyet biztosítunk, két ebédet, első osztályú szállást, amelyek költségei az előzetes kalkulációk szerint mintegy 300 forint lesz. — Meddig lehet jelentkezni az útra? — Hogy a megfelelő szállást és a jegyeket biztosítani tudjuk, e hó 30-ig fogadunk él jelentkezést itt, Békéscsabán, az IBUSZ-me- netjegyirodában. Ezek szerint tehát Békéscsaba és megyénk jégsportot kedvelő szurkolói személyesen is részesei lehetnek a jégtánc és műkorcso- lyázáa művészeinek nagy parádéján. Majnár József A tolatás és megfordulás — hasonlóan a ki- és bekanyarodáshoz, az előzéshez stb. — olyan forgalmi manőver, amely lényegesen veszélyesebb a közlekedés részvevői számára, mint az egyenes irányú haladás. Következésképpen a KRESZ azon rendelkezéseinek, melyek meghatározzák, hogy hol, hogyan szabad és hol tilos tolatni és megfordulni, a legszigorúbban érvényt kell szereznünk. Az egyik legfontosabb rendelkezés az, hogy járművel tolatni és megfordulni csak a többi jármű forgalmának és a gyalogosok köz- ’.ekedésének zavarása nélkül szabad. Számos súlyos, sőt halálos kimer íetelű baleset következett már be rbból, hogy egyes könnyelmű járművezetők ezt nem vették figye- ’embe. Ezért rendelkezik a KRESZ 62 § (3) bekezdése úgy, hogy „ha a forgalom biztonsága megkívánja, a jármű vezetője a tolatás biztosítására alkalmas személy közreműködéséről is köteles gondoskodni”. A KRESZ egyértelműién meghatározza azokat a helyeket, ahol tolatni tilos: — kijelölt gyalogátkelőhelyen; — vasúti átjáróban; — villamosvágányon; — al a gátban, aluljáróban, ezek ki- és bejáratánál; — hidakon; — egyirányú utcában tartósan; — körforgalomban tartósan. A két utóbbi helynél felvetődhet az a kérdés, hogy a KRESZ alkalmazása szempontjából mi tekinthető nem tartós toia'ásnak. Vagyis, hogy mikor kell in+ézke-* dést foganatosítani a járművezetővel szemben azért, mert a rendelkezést megszegte. j A nem tar*ós tolatás fogalmát métertávolságban meghatározni nem lehet. Itt elsősorban azt kell szem előtt tartani, hogy a járműveknek a várakozóhelyre való beálláshoz vagy onnan való elinduláshoz, kapun behajtáshoz, rakodáshoz való beálláshoz általában szükségük van néhány méternyi tolatásra. Nem lehet tehát szabálysértőnek tekinteni azt a járművezető*, aki ezt a ténylegesen indokolt, legszükségesebb tolatást végzi járművével. De nyilvánvalóan megsérti a KRESZ rendelkezéseit az a járművezető, aki egyirányú forgalmú utcában a behajtani tilos ‘ábla felől tolat be vagy anélkül betolat, hogy számára ez a fen- 'ébb felsorolt okok miatt szükséges lenne, tehát tényleges indok nélkül tartósan végez akár az egyirányú forgalmú utcában, akár a körforgalomban tolatást. A tolatáshoz hasonlóan félreérthetetlenül meghatározza a KRESZ azokat a helyeket is, ahol •negfordulni tilos; — egyirányú utcában; •— körforgalomban; — vasúti átjáróban; — alagútban, aluljáróban, ezek ki és bejáratánál; — hídon. Sok problémát okoz a közúti közlekedésiben a járművek megállása és várakozása. Részben, mert egyes, viszonylag szűk utain- kon a növekvő forgalmat egyre :nkább akadályozzák a megálló és várakozó járművek, másrészt — -gyes fegyelmezetlen járműveze- ők nagy előszeretettel állnak neg vagy várakoznak ott, ahol -z tiltva van. Hogy a vonatkozó rendelkező ■idket megfelelően alkalmazhassuk, elsősorban tisztáznunk kell a megállás és a várakozás fogalmát. Megállásnak nevezzük a járművel a ki- és beszálláshoz, illetőleg a rakodáshoz szükséges ideig, várakozásnak (parkírozásnak) pedig a szükségesnél hosszabb ideig tartó egy helyen tartózkodást. Természetesen a szükséges időt nem lehet percnyi pontossággal meghatározni.- Gyakorlatilag azonban nagyon egyszerű eldönteni. Mert ha pl. egy jármű rakodás céljából megáll, a szükséges idő a rakodás befejezéséig tart, és addig megállásról beszélünk, ha viszont a rakodást már befejezték, és a jármű továbbra is azon a helyen ‘artózkodik, ez már várakozásnak számít. Gyakran kerül sor rendőri intézkedésre azért, mert egyes járművezetők járművükkel szabálytalanul állnak meg az úttesten. A szabály szerinti megállásra az alábbiak az irányadók: — csak az úttestnek a menetirány szerinti jobb oldalán; a menetiránynak megfelelően; szorosan az úttest szélén szabad megállni úgy, hogy a jármű az út szélével megközelítőleg párhuzamosan álljon. Nem vonatkozik azonban ez a meghatározás a kijelölt várakozóhelyen és a forgalmi okból vagy műszaki hiba folytán történő megállásra. A KRESZ vonatkozó rendelkezése (63. §) meghatározza mindazokat az eseteket és helyeket, ahol és amikor a megállás kötelező vagy tilos. A felsorolások egyértelműek és nem igényelnek különösebb magyarázatot, ezért azok tételes ismertetését mellőzzük. Előfordulhat, hogy a járműveknek forgalmi okból vagy műszaki hiba miatt ott is meg kell állniuk, ahol ez egyébként tilos. Járműtorlódás vagy tilos jelzés miatt sok esetben kell megállni útkereszteződésben vagy gyalogátkelőhelynél. Ilyen esetekben a járművezetőnek ügyelnie kell arra, hogy megállásával a keresztező útvonal forgalmát ne zavarja, illetőleg a gyalogátkelőhelyet szabadon hagyja. A műszaki hiba miatt ilyen helyeken megállt járművet haladéktalanul el keli távolítani. A várakozni tilos esetek között szerepel egy olyan meghatározás, hogy tilos várakozni főútvonal lakott területen kívüli szakaszán, ha a közelben közlekedésre alkalmas keresztező vagy betorkolló közút van. Ebből az következik, hogy ilyen helyeken a járművel be kell állni a keresrtező vagy betorkolló közútra és ott kell várakozni. Volt és ezentúl is bizonyára lesz olyan helyzet, hogy várakozni tilos táblával egyes útszakaszon, utcákban a várakozást megtiltják, de ugyanakkor ezeken a helyeken ’■gyes szervek vagy intézményeik ; árművei számára engedélyezni kell a várakozást. Sok vita adódott abból, hogy a járművezető rendelkezett erre vonatkozó írás-' beli engedéllyel, de azt a többi járművezetők nem tudhatták és arra az álláspontra helyezkedtek, hogyha másnak szabad ott várakozni, akkor nekik is. A jövőben, ha ilyen kivételezés válik szükségessé (nagyon indokolt esetben), a várakozni tilos tábla alatt kiegészítő táblán felirattal, félreérthetetlenül jelezni kell, hogy melyik szerv vagy intézmény járműveire nem vonatkozik a várakozási 'om. Pelbárt Jenő r. őrnagy Labdarúgó játékvezető-tanfolyam kezdődött A Békés megyei labdarúgó szakemberek jól haszalják ki a tél okozta holtidényt A játékosok szakmai, technikai és szellemi felkészítésének szorgalmazása mellett, s a szurkolók nevelésén kívül új, fiatal játékvezetők képzését is megkezdték. Az ünnepélyes megnyitón öröm volt látni az érdeklődést igazoló létszámot, illetve azt, hogy valamennyi jelentkező fiatal, 25- éven aluli, sőt diák. A megyei és a városi szövetség szervezésében ilyen sikerre példa még nem volt. Erről beszélt Lévai István, a városi szövetség, Hodroga Gyula és Kun Pénteken • HTCT H1r megyei IM-ules Jan. 25-én, pénteken d. e. 9-kor a Megyei Testnevelési és Sport Tanács helyiségében (Békéscsaba, Szent István tét 7.) elnökségi ülést tart a megyei TST. Az ülésein Dö- mény Ferenc, a TST szervezési főelőadója 8 múlt év statisztikai szöveges beszámolóját, valamint az ez évi fejlesztési tervet terjeszti elő, amelyet az elnökség megvitat. Ezután Fodré Ferenc, gazdasági előadó a sportkörök múlt évi mér. legbeszámolóinak értékeléséről ad tájékoztatót. Az elnökségi ülés harmadik napirendi pontjaként Mészáros István, a Természetbarát Szövetség elnöke tájékoztatja az ülés résztvevőit megyénk természetbarát szakosztályainak helyzetéről. Zsi gmond, a megyei szövetség részéről. A feltételek tehát biztosítottak ahhoz, hogy egy sikeres tanfolyam záróvizsgáiról adhassunk majd számot márciusban. A felsoroltakon kívül Barcs Aladár, mint tanfolyamvezető, Geréb István és Szarvas László személyében a kiváló előadóit és a csaknem harminc főnyi hallgatóság fiatal kora biztosíték erre. S ha a hallgatók megszívlelik Kovács Józsefnek, a Megyei Test- nevelési és Sport Tanács elnökének megnyitó beszédében elmondott útmutatásait, akkor az idén már több olyan játékvezető működik majd a megyében, akik a mérkőzések végén megérdemlik a tapsot. Tavaly 101 tv-spot [közvetítés volt A Magyar Rádió és Televízió sportosztálya felkészült az idei év sportközvetítéseire. A múlt évben igazán elégedettek lehettek a sportkedvelők, mert a mikrofon ott volt például Chilében is, s a tv képernyőjén összesen 101 hazai és külföldi sportközvetítését láthattak. Az év első negyedében Is sok rádió- és tv-közvetítés lesz. A rádió januárban, a hónap utolsó napjaiban a Vasútépítő Törekvós-Zágráb asztalitenisz Európa Kupa elődöntőt ismerteti hangképekben, majd a budapesti műkorcsolyázó Európa bajnokságról naponta kétszer ad közvetítést. Közvetíti a Wales —Magyarország labdarúgó mérkőzést, s ezenkívül természetesen rendszeresen közvetítik a bajnoki labdarúgó-mérkőzéseket A televízió a tervek szerint csak februárban kapcsolódik a jelentősebb események közvetítésébe. A programban szerepel a műkorcsolyáié Európa-bajnokság közvetítése, továbbá a Cortina d’Ampezzó-i mű- korcsolyázó világbajnokságról szó ló adás is. A magyar asztaliteniszbajnokság döntőjén is ott lesz a kamera. Márciusban a jugoszláviai Planicában sorra Vei ölő slug lóversenyt közvetítik.
