Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-17 / 13. szám
f9ű3. január 17. 2 Csütörtök Hruscsov beszéde a 1XSZEP VI, kongresszusán (Folytatás az 1. oldalról.) zúzása után végbement változásodat. Egyes nyugati politikusok megkísérelnek arról meggyőzni bennünket, mintha túlságosan felnagyítanánk a német revansisták és militaristák részéről a békét fenyegető veszélyt. Csakhogy ezek a politikusok rosszul látnak és nagyon rövid az emlékezőtehetségük. Nyugat-Né- metörszág egész politikái életét revansista szellem hatja át. Atomfegyverre áhítoznak és ezért minden erővel törekednek megszerezni azt. Esztelenek! Nem tudják megérteni, hogyha háborút robbantanak ki, Nyugat-Németország a háború első órájában gyertyaként elégne. A békeszerződés aláírása — ez az az út, amely az európai légkör egészségessé tételéhez, a második világháború maradványainak elhárításához, a békés együttélés szilárdabb alapjainak megteremtéséhez vezet. Ez teszi lehetővé, hogy megszűnjék vagy megoldódjék az a csomó, amely akadályozza más kérdések megoldását. Ezért mindenki, akinek drága a béke és a népek biztonságának erősítése, velünk együtt törekszik a békés rendezésre Németországgal. Nézzünk meg egy ilyen fontos kérdést, mint a leszerelés. Amíg nem kötik meg a német békeszerződést, addig nyilvánvalóan nehéz arra számítani, hogy komoly haladás mutatkozzék a leszerelési szerződés megkötésében. Ez a két kérdés jogilag nincs kapcsolatban egymással. Ezek önálló kérdések. Egyszóval, a német kérdés olyan probléma, amely növeli a feszültséget és fokozza a két világ — a szocializmus és a kapitalizmus világa — összeütközésének veszélyét. A szocialista országok egyetértenek azzal, hogy a békeszerződést mindkét német állammal, vagy ezek egyikével meg kell kötni. A szocialista országok azt javasolják, hogy a békés rendezéssel Nyugat-Berlinnek a szabad város státusát kell biztosítani A szocialista országok készek arra, hogy e szabad városnak a legmegbízhatóbb garanciákat •nyújtsák az ügyeibe való be nem avatkozást illetően, készek biztosítékokat nyújtani arra nézve, hogy Nyugat-Berlim lakossága szabadon válassza meg azt a társadalmi-politikai rendszert, amely neki legjobban megfelel. Ezeket- a biztosítékokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének kell szavatolnia. Mint erről már szó volt, az NDK, a Szovjetunió és szocialista szövetségeseik még azzal is egyetértenek, hogy Nyugat-Berlinban meghatározott időtartamra külföldi csaaptok tartózkodjanak az ENSZ ’zászlaja alatt. íme, ezeket a kérdéseket kell megoldani és meggyőződésünk szerint ezek a kérdések a közeljövőben meg is oldódnak. De hogy hogyan oldódnak meg, az nemcsak az egyik féltől függ. Ha megvan a kölcsönös megegyezés óhaja, akkor mindkét félnek belátást és •készséget kell tanúsítania a másik létfontosságú érdekeinek figyelembevételére. A szovjet kormányfő ezután részletesen beszélt az erőviszonyok megváltozásáról a szocialista országok javára, és az imperialista tábor kárára. Az új erőviszonyok kedveznek a békeharcosok összefogásának, a nemzetközi munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom fejlődésének, és józanítóan hatnak az imperialista országok uralkodó osztályainak bizonyos köreire is. A nyugati államok legjózanabb képviselői, akik reálisan ítélik meg az erőviszonyokat, .. egyre gyakrabban kénytelenek elismerni, hogy a vitás kérdéseket a szocialista országokkal nem háború, hanem tárgyalások, útján kell rendezni. Ez vitathatatlanul új irányzat. Természetesen egy pillanatra sem szabad azonban elfelejteni, hogy mindenüt't működésben vannak a reakció és a háború erői, amelyek élezik a nemzetközi helyzetet, esztelen terveket szőnek a- termonukleáris világháború kirobbantására. Továbbtart, sőt fokozódik a fegyverkezési ^ hajsza. Mindez a szocialista országok, a kommunista pártok, a nemzetközi munkásosztály, a fiatal felszabadult államok és az összes bék?sze- rető erők szorosabb tömörülését követeli abban a harcban, amely a termonukleáris világháború megakad áldozásáért, a béke meggsúlárdi tásáér t folyik. Ami a szocialista világrend- szert illeti, mi kiálltunk és kiállunk a békés együttélés megszilárdításáért, a két rendszer békés gazdasági versenyéért, a vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezéséért. Az imperialisták természetesen nem mondanak le arról, hogy agresszív politikájuk csapdájába ejtsék egyik vagy másik semleges államot, hogy bevonják ezeket katonai tömbjeikbe. Ezzel kapcsolatban N. Sz. Hrus- esov megemlítette, hogy az önálló fejlődés útjára lépett országok egyes állami vezetői nem mindig helyesen ítélik meg korunk egyik vagy másik jelenségét Ez megnyilvánul a katonai tömbök kérdésében. A katonai tömbök jelenleg nagyon különböznek egymástól céljaikat és természetüket tekintve. Az imperialisták katonaipolitikai csoportosulásait nem lehet összetéveszteni a varsói szerződés szervezetével. Milyen célokból alakították meg az imperialis. ta államok a maguk katonai jellegű tömbjeit? Az imperialisták fenn akarják tartani a még gyarmati sorban élő népek kizsákmányolásának felételeit. Helyénvaló megemlítenünk, hogy a varsói szerződés szervezetének megalakítása után a szocialista országok azonnal kinyilvánították, hogy mint korábban, továbbra is valamennyi katonai tömb megszüntetése mellett vannak és készek azonnal felszámolni a varsói szerződést, ha az imperialista országok beleegyeznek sa. ját katonai csoportosulásaik megszüntetésébe. Többször megismételtük ezt és ma is ezen az állásponton vagyunk.' Ez a helyzet az imperialisták katonai tömbjeinek lényegét és jellegét, s a varsói szerződés szervezetét illetően, ez a közöttük lévő elvi különbség. A gyarmati iga alól nemrég felszabadult sok ország a szocializmus útján kíván haladni. Ugyanekkor néhány ilyen országban az államférfiak azt mondják, hogy a két katonai tömb között szándékoznak manőverezni, összekevervén a „tömbök” és a „rendszerek” fogalmát. Ez a zűrzavar nem szolgálja a munkásosztály és a gyarmati elnyomás alól felszabadult népek javát, megkönnyíti a gyarmattartóknak, hogy fenntartsák pozícióikat a fiatal független országokban. Hruscsov ezután ismertette a kubai ügy részleteit, majd így folytatta: Napjainkban az a helyzet, hogy a békeharc a szocializmusért vívott harc legfontosabb feltétele lett. A munkásosztály forradalmi mozgalmának, a nemzeti felszabadító mozgalomnak egyetlen problémája sem vizsgálható a békéért, a termonukleáris világháború elhárításáért vívott harccal való összefüggésén kívül. Éppen ebben rejlik a kommunista világmozgalom taktikája szempontjából az a fontos tanulság, amelyet a Karib-tenger térségében lejátszódott legutóbbi eseményekből le kell vonni. Hruscsov ezután adatok során keresztül igazolta: sok történelmi tény tanúskodik arról, hogy Marx, Lenin és követőik fáradhatatlanul harcoltak a hóditó igazságtalan háború ellen, és e háborúellenes álláspont köré tömörítették a nagy néptömegeket Nem lehet dönteni a háború és és a béke kérdésében a reális helyzet számbavétele nélkül. Legyen bátorságunk józanul szembenézni a valódi tényekkel és tudományos pontossággal mérlegelni, mihez vezetne egy modern háború, ha azt nem sikerülne elhárítani. Külföldi tudósok és katonai szakértők számítása szerint az Egyesült Államok jelenleg körülbelül negyvenezer atombombával és robbanótöltettel rendelkezik. Mint tudjuk, a Szovjetuniónak is van bőven ezekből a javakból. Mi történne, ha ezek az atomfegyverek az emberek fejére zúdulnának? A tudósok kiszámították, hogy csupán az első csapás következtében 700—800 millió ember pusztulna el. Eltűnne a föld színéről és rombadőlne nemcsak a két vezető atomhatalom — az |; Egyesült Államok és a Szovjetunió; hanem Franciaország, Anglia, Németország, Olaszország, Kína, Japán és a világ sok más országának összes nagyvárosa. Egy atom- . és hidrogénháború következményei több nemzedék egész életére hatással lennének, betegségeket, halált idézve elő, az emberiség elkorcsosulásához vezetnének. Nem azért beszélek minderről, hogy bárkit is rémisztgessek, mindössze felsorolom a tudományos tényeket. E tényekkel feltétlenül számolni kell. A Szovjetunió, amely nukleáris rakétafegyverrel rendelkezik, jól ismeri e fegyver lehetőségeit. Mi ezt a fegyvert hazánk és a többi szocialista ország védelme érdekében teremtettük meg. Ezért mi felelősséggel foglalkozunk a háború és béke kérdéseivel. Háborút nem akarunk, de nem félünk tőle. Ha ránk erőszakolják, képesek vagyunk a leghatározottabban visszavágni az ag- resszoroknak. A szocializmus háború útján kivívandó győzelmét hirdető „elmélet” hívei a szocializmus győzelméhez vezető békés út kihasználásának lehetőségét is tagadják. Elvtársak! — folytatta beszédét a szovjet kormányfő — a bókéért Ó9 a szocializmusért az egész világon folytatott harcunk sikerednek fontos feltétele a kommunista világmozgalom egységének erősítése Minden kommunistának világosan látnia kell, mennyire fontos, hogy a forradalmi erők nemzetközi méretekben egyesüljenek, s ösz- szefogjon mozgalmunk mindegyik osztaga. Egységünk alapja a közös ideo- ’ógia — a marxizmus—leniniz- mus, egységünk alapját a proletár Internacionalizmus elvei képezik. A fő dolog, ami egybeforraszt bennünket, az, hogy a világproletariátus osztályérdekei, minden dolgozó érdekei közösek. A fő dolog — a munkásosztály nemzetközi feladatainak helyes, marxista—leninista felfogása. A fő dolog, hogy mélyen higyjiink nagy ügyünk igazában. A fő dolog, hogy kikerülhetetlen a szocializmus világméretű győzelme. Az a kötelességünk, hogy egybe, forrasszuk af összes forradalmi erőt, megedzzük és eszmeileg felvértezzük a kommunista mozgalmat. A Szovjetunió Kommunista Pártja rendíthetetlenül tartja magát a kommunista világmozgalom összehangolt, közös irányvonalához. A marxista—leninista pártok képviselőinek 19.57. és 1900, ' évi tanácskozásain kidolgozott‘'platformon állt és továbbra is ezen a platformon marad. Ezért, ha nézeteltérések keletkeznek, nem szabad (Szabadjára engedni a szenvedélyeket. Ilyenkor türelemre van szükség, ahogy mondani szokták, a dolog gyökeréig kell hatolni, mez kell látni a leglényegesebbét. Márpedig a testvérpártok számára, főleg a szocialista Országok pártjai számára a leglényegesebb az a közös ügy, amelyért harcolnák —- a szocializmus és a kommunizmus felépítése. Ha támadtak is nézeteltéréseink különféle ideológiai kérdésekben, sőt talán elég fontos kérdésekben, e kérdések helyes értelmezésére kell törekednünk. Emellett nem szabad végletekbe esnünk és szubjektivizmust tanúsítanunk valamely ország általános helyzetének felmérésében. Nem szabad például egyik vagy másik szocialista ország politikai jellegét csupán azon téves nézetek alapján meghatározni, amelyeket egy időben az ottani vezetők vallottak. A fő mutatók ne a szubjektív, hanem az objektív tényezők legyenek. S itt elsősorban arról van szó, kinek a tulajdonában vannak a termelési eszközök, kinek a kezében van a hatalom, milyen úton megy végbe az áíllam fejlődése. Ha valamely kérdésekben nézeteltéréseink támadtak, ha vitába szálltunk egymással és nyomban ezután kijelentenénk, hogy az a szocialista ország, amelynek vezetői valamiben nem értenek egyet Velünk, nem szocialista ország, ez iperő szubjektivizmus lenne. Nézeteltéréseink vannak például Jugoszláviával néhány ideológiái jellegű kérdésben, ám csupán ezen az alapon nem lehet azt állítani, hogy ez az ország nem szocialista. Nekünk komoly nézeteltéréseink varinak °z Albán Munkapárt vezetőivel. .Nos, szubjektív elképzelésektől vezettetve, jelentsük ki,. hogy_Albánia nem szocialista ország? Ez helytelen, szubjektív eljárás lenne. Antikor mi. kommunisták hatalomra lopottunk, m«*gieér- tük a munkásosz.álynak, minden dolgozónak, hogy olyan rendszert teremtünk, amely örökre véget vet valamely nemzet más nemzet feletti uralmának és biztosítja; a nemzetek igazi közeledését és egységét — mondotta Hruscsov a továbbiakban. A Szovjetunió Kommunista Pártja követi Lenin végakaratát. A kommunista mozgalom elméletére és taktikájára vonatkozó elvi kérdésekben kérlelhetetlen maradt, ugyanakkor mindent megtett és a jövőben is megtesz azért, hogy meggyőzze azokat, akik hibákat követtek el, vagy nem látják világosan a perspektíváiként értik teljesen a jelenlegi helyzetben folytatandó harc feladatait. A gyakorlat megmutatta, hogy 'dónként olyan nézetek keletkeznék, amelyek eltérően magyarázzák egy ország belső fejlődésének kérdéseit. E tekintetben az utóbbi évek folyamán többé-kevésbé helyes magatartás alakult ki nálunk egymás iránt, türelmesek voltunk és tartózkodtunk attól, hogy kioktassunk másokat és még inkább,' hogy beavatkozzunk egymás országainak ügyeibe. Külpolitikai kérdésekben, a munkás és kommunista világmozgalomra vonatkozó kérdésekben szintén jelentkezik az néha, hogy különbözőképpen közelítik meg és eltérő módon értelmezik az eseményeket. Ilyenkor természetesen lehetségesek különböző álláspontok, előfordulnak viták, amelyek arra irányulnak, hogy helyes, összeegyeztetett irányvonal alakuljon ki. E tekintetben különösen szükség van a türelemre és önuralomra. Pártunk Központi Bizottsága hasznosnak tartaná, ha megszűntetnénk a kommunista pártok között jelenleg folvó vitát,, egyíjlífts pártjainak bírálását és bizonyos időt adnánk arra, hogy — mint mondani szokták — á szenvedélyek elüljenek. A világ kommunista és munkáspártjai jól tudják, milyen óriási a felelősségük, hogy a nemzetközi szocializmus sorsáért, az emberiség sorsáért nem kímélik erejüket, hogy mindent elseperjenek az útból, ami akadályozza soraink marxista—leninista egységének és felzárkózásának szilárdítását. Jólesik megemlíteni, hogy pártjaink — a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Német Szocialista Egységpárt — között minden elvi kérdésben teljesen egységes nézet uralkodik — mondotta végül Hruscsov, majd felolvasta az SZKP Központi Bizottságának üdvözletét a NSZEP kongresszusához. Miután felolvasta az üdvözlet szövegét Nyikita Szergejevics Hruscsov, a következő szavakkal 'ordult a kongresszushoz: Kedves Elvlársak! Enged iék meg, hogy pártunk Központi Bizottsága, országunk minden kommunistája és az egész szovjet nép, valamint küldöttségünk nevében átnyújtsam VI. pártkongresszusuknak pártunk megalapítója, a világ dolgozóinak nagy vezére és tanítója, Vlagyimir Iljics Lenin mellszobrát. Örömmel tölt el bennünket, hogy átnyújthatjuk ezt az ajándékot Németország, azon ország kommunistáinak, amely a tudományos szocializmus megalapítóiak, Marxnak és Engrisnek hazája. Lelkesítsen újabb győzelmekre a szocializmus és a kommunizmus építésében, a marxizmus—leninizmus eszméinek győzelméért folytatott harcban a halhatatlan Lenin néldájá! (Viharos, hosszan tartó taps, a teremben úiult erővel zúg fel az éjjep- zés.) (MTI) I
